Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-16 / 270. szám

196«. NOVEMBER 16. napló 5 Köszöntjük Münnich elvtársat 80. születésnapján Szántóföld lesz harmincezer hektár erdőből Fákkal telepítik be a sásdi járás kopár domboldalait n r. Münnich Ferenc elv- társ nyolcvan éves. Pá­ratlanul gazdag életút, forra­dalmi tettek egész során át érkezett el a mindannyiunk számára örvendetes évforduló hoz. Gazdag élete elüt a sab­lonoktól. Maga vallotta egy beszélgetés alkalmával, hogy őt nem életének mostoha vol­ta, nem a nélkülözések, ha­nem a tudományos meggyő­ződés tette forradalmárrá. Tokajhegyalján töltötte fia­tal éveit, s mivel ott nem volt munkásmozgalom, nehéz volt politikailag tájékozódnia, de voltak jó könyvek a szabad­ságharcokról, a francia for­radalomról, s ezek felgyúj­tották az igazság, s a szabad­ság iránt nagyon is fogékony képzeletét. A társadalmi rend dei szemben érzett elégedet­lensége az ifjú években csu­pán néhány szilaj kitörésre szorítkozott. Például a Tiszá­ba dobta a szolgabírót, ami­kor az egy idős embert pofon­vágott. A társadalmi gondok mélyét az első világháború poklában ismerte meg. Szá­zadparancsnok volt, ipari munkások szolgáltak a keze alatt. S bármilyen főbenjáró bűnnek is számított ez akkor, mint fiatal tiszt, osztozott ka­tonái elégedetlenségében. Első nagy forradalmi isko­lája a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom volt, mely orosz hadifogságban érte. Ez a gigászi történelmi fordulat új irányt szabott az ő életé­nek is. Igazságot, jogokat ke­reső ember lévén, a forrada­lom pártjára állt, Lenin fegy­veres katonája lett. Már az első napokban hadifogoly tár­szakaszt védelmezett. Ekkor már híre járt a magyar for­radalmár katonai talentumá­nak, vezetőkészségének is. 1918 nyarán nagy harcokba keveredtek, Kún Béla is hoz­zájuk érkezett egy századnyi erősítéssel, s velük együtt, egy sorban vett részt a sikeres támadásban. 4 918. novemberében Moszk­' vába hívták Münnich elv­társat. Az volt a parancs, hogy egy csoporttal azonnal induljon haza, forradalmi munkára. A csoport útja tele volt izgalmakkal. Münnich elvtárs, mint Karl Reiter osztrák állampolgár, a Vörös- kereszt megbízottja utazott. Rajta kívül a csoport egyik tagja sem beszélt pémetül, s ebből számtalan bonyodalom keletkezett. Lavocsnéban, az akkori határállomáson basás- kodó tisztek fel akarták tar­tóztatni őket. Münnich Ferenc vitába szállt egyikükkel, • végül jókora pofonnal taní­totta móresre a pöffeszkedő tisztecskét. Felhívására a fog­lyok mér rohamra készülőd­tek, mire a megrémült tisz­tek gyorsan továbbindították a szerelvényt. Tetteinek aora ma már a történelem aserves része. Résztvett a Kommunisták Magyarországi Pártjának meg alakításában, szervezte a vö­rös hadsereget, a vörös őrsé­get, mint parancsnok, majd mint politikai biztos, fegyve­resen szolgált a harc élvona­lában. Izig-vérig forradalmár volt és katona. Soha nem al­kudott az ellenséggel. Parancsnoki szemrevételezés a spanyol szabadságharc mad­ridi frontján. Dr. Münnich Ferenc egyik törzstisztjével. saival forradalmi csoportot alakított a rend fenntartására, a forradalom védelmére. Har­colt a forradalomért és tanul­ta Lenin igazságait. A töb­biekkel együtt abban az idő­ben ismerte meg a tomszki bolsevikok és Kún Béla se­gítségével a forradalom mar­xi—lenini elméletét. Amikor a szibériai vasútvo­nal a fehérek kezébe került, Tomszk helyzete tarthatatlan­ná vált. A magyar internacio­nalisták egy csoportja Mün­nich elvtárs javaslatára elha­tározta. hogy a nagy szibériai blyókon nyugatra hajóznak iS csatlakoznak az Uraiban \arcoló vörös hadsereghez. Tanácsára két folyami hajót hadihajóvá alakítottak át, meg rakták harmincöt géppuská­val és két tábori ágyút is intetlek. A rögtönzött flot- p Münnich elvtárs parancs­oksága alatt elindult az Ob széles vizén, a zajló jégtáb­lák Között, a tengerré széle­sült kiöntéseken. A szibériai folyókon nem volt náluk szervezettebb erő, az ellenség t;Vi.o: nem mert szembe for- f'u velük. A tobolszki el- '»z'örradalmárokat is meg­hátrálásra kényszerítették. Eb­ben a kalandos vállalkozás­ban mutatkozott meg először Münnich Ferenc szervező- készsége, rendíthetetlen bá­torsága. Az uráli front volt a kö­vetkező állomás. Egy erő* égység Münnich Ferenc pa­rancsnoksága alatt egész front A Tanácsköztársaság leve­rése sem rettentette meg, Kár­pátalján partizánosztagot szer­vezett, majd 1920-ban Berlin­ben mint a márciusi akció ka­tonai bizottságának tagja, a fegyveres forradalom tüzét élesztgette. Letartóztatták és kiutasították Németországból. A Szovjetunió lett új hazája, ahol tizennégy éven át az ás­ványolaj-iparban dolgozott, különböző beosztásban. Szer­vezőkészsége, műveltsége, szé­les látóköre a gazdasági mun­kában is nagy tekintélyt szer­zett neki. 1936-ban ismét fegyverben. A kipróbált katona Spanyol- ország véráztatta földjén a szabadságért fogott újra fegy­vert Két és fél évet töltött a tűzvonalban, hard tapaszta­latainak sok bajtársa az éle­tét köszönhette. Mikor a spa­nyol nép sorsa megpecsételő­dött, Münnich elvtárs Fran­ciaországba került, ahol két éven át koncentrációs tábor­ban szenvedett. Amikor az idegenlégióba akarták kény­szeríteni, így felelt kínzóinak: — Az arabokkal nincs sem­mi vitás ügyem. De ha meg­ígérik, hogy Hitler ellen har­colhatok, rendelkezzenek ve­lem. A franciák valósággal fellé­legeztek, amikor a szovjet kormány intézikedése folytán a „veszedelmes” fogoly vissza­térhetett a Szovjetunióba. j 945 felejthetetlen dátum. ■ Újra itthon, a szeretett hazai földön. Pécsi főispán, majd Budapest rendőrfőkapi­tánya. 1950-től diplomata Finnországban, Bulgáriában, Moszkvában, majd Belgrád- ban. S 1956-ban újra a harcok kellős közepén. Ebben a harc­ban ismét megmutatkozott Nagy természetátalakítási munka indult meg három év­vel ezelőtt a sásdi járásban. A vízeróziónak erősen kitett dombvidéken, a termőföl­dek megmentésére és a víz­folyások szabályozására lét­rehozott Baranya-csatorna menti Talajvédelmi és Víz­gazdálkodási Társulás szak­emberei a közelmúltban meg kezdték azoknak a lejtős te­rületeknek a kijelölését, me­lyeken mezőgazdasági műve­lést folytatni a jövőben nem érdemes. A kijelölt meredek, többnyire kopár domboldala­kon az ÁFTH a korábbi szántó, illetve legelőterülete­ket erdővé minősíti át. Ezek, a már most is elha­gyott legelők mintegy tízezer holdat tesznek ki. A domb­oldalakat a harmadik ötéves terv során beerdősítik. A fásítási munkát az érdekelt állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek és a Mecseki Erdőgazdaság végzi el. Eh­hez az állam jelentős támo­gatást nyújt számukra, egy hektár erdőtelepítéshez 25 ezer forint vissza nem térí­tendő hitelt kapnak a tsz-ek, ugyanezt a kedvezményt él­vezik az állami gazdaságok és az Erdőgazdaság is. Az erdősítési munkát már 1967- ben megkezdik Mecsekrákos és Tonnás között a Mecsek vonulatában a sásdi, a volt pécsváradi és a pécsi járás érintett községeiben. Mivel a táj zselicségi jellegű, kitű­nően díszük benne a fenyő­fa. Ezért mindenekelőtt úgy­nevezett pionírfákat, fenyő­féléket fognak itt telepí­teni, melyek kedvezőbbé te­szik majd a fenyőszegény ba­ranyai erdők faarányát. A Dráva menti sík vidé­ken, a megye vizes terüle­tén volt — sellyei és sziget­vári járás egy része — ez­zel merőben ellentétes folya­mat játszódik le a kővetkező évtizedekben. A levegőtlen, vizes talajok nemcsak a me­zőgazdaságban okoznak itt zavarokat, de a sík vidéki erdők — zömmel tölgyerdők — állományát évről évre gyé- . rítik. A táj jellegzetessége, s egyben legnagyobb átka a 60—70 centi mélységben el­helyezkedő vízzáró réteg, melyet még a fák erős gyö­kerei sem tudnak áttörni. Nem véletlen, hogy az itt élő elődök a viszonylag se­kély gyökérzetű kocsányos tölgyféléket telepítették meg. A gyors fejlődésű és nagy vízigényű nyárfélék, melyek a Duna-ártéri erdőkben oly szépen díszlenek, mély gyö­kérzetük folytán itt a vízzá­ró réteg miatt nem tudnak megélni, fiatalon tönkre mennek. Az Itt levő erdők nagyfo­kú száradása miatt tervsze­rűen kiirtják a faállomány egy részét. Ez a munka a legújabb földtörvény végre­hajtásának programjába is beleilleszkedik, mely ki­mondja, hogy 1990-ig fel kell kutatni minden mezőgazda- sági művelésre alkalmas te­rületet és erdőből szántó­földdé vagy más mezőgazda- sági művelési ággá kell mi­nősíteni. Ez a sók vidék — a vízlecsapolás és talajjaví­tás után — alkalmas nagy­üzemi mezőgazdasági műve­lésre, tehát amit a sásdi já­rás domboldalain az erdő el­vesz, azt itt visszaadja. A következő három évti­zedben harminc ezer hektár erdőt vágat itt tarrá a Me­cseki Erdőgazdaság. Az er­dők nagy részéből szántó­föld, illetve rét, legelő lesz, más részéből új erdő, más faállománnyal. A komplex víztelenítési és talajjavítási munkákból az erdőgazdaság is kiveszi a maga részét. A vízzáró réteg feltörés után ezeket a tarrá vágott tölgy­erdőket vízkedvelő nyárfa félékkel, elsősorban nemes nyárral telepíti be, ami je­lentősen megnöveli majd a megye papírfa termelését. Több lesz a gomba Fejlesztik a gombatermesz­tést Baranyában. Az idén ja­nuár elsején még csak 2370 négyzetméteres felületen ter­mesztették ezt az ízletes élelmezési cikket. A megyé­ben összesen 35-en foglalkoz­tak gombatermesztéssel még­pedig a pécsi illetőleg a pécsváradi gomba termelő szakcsoport keretén belül. Az említett termőfelületről idén január 1-től júHus 1-ig 33 mázsa gombát szállítottak az ii *7] űtnlrV»A Az idén tovább fejlődik a gombatermesztés. Előrelátha­tólag a szentlőrinci flmsz 150. a mágocsi 600, a sásdi 300, a mozsgói 300 és az újpetrei 100 négyzetméteren telepít. Ebből összesem 750 négyzet- méter telepítése már meg is történt. Két új szakcsoport is alakult, az egyik Vémén- den, a másik Majson. Mindezek alapján Bara­nyában előreláthatólag 4475 négyzetméternyi felületen termelnek rövidesen gombát. Erről 176 mázsa termés vár­ható. A gomba javarésze ja­nuárban jelentkezik majd. A BARANYA MEGYEI AGROKER VÄLLALAT értesíti kedves vásárlóit, hogy az év végi vagyonmegállapító leltározását a következők szerint hajtja végree Műtrágya- és Növény védőszer-raktár: december 1-től 15-ig, Gépraktár december l-től 10-ig. Kender- és ruházati raktár december l-től 6-ig. A leltározás ideje alatt az árnkiadás szünete) A Tanácsköztársaság napjaiban, a parancsnoki vonat előtt. Landler Jenő (1) és Münnich Ferenc (2). 4 t Münnich Ferenc elvtárs em­beri és forradalmárt nagysá­ga. A néphez, a forradalom eszméihez való hűsége. A kommunizmusba vetett hite, a gyűlölet, melyet az ellen­séggel szemben érzett, az elvi szilárdság, melyet eszmé­nyeink eltorzítóival szemben mutatott. Mint öt polgárhá­ború, öt szabadságharc ta­pasztalt veteránja, az ellen­ség láttán fegyverért kiáltott. Az ellenséggel nem alkudozni kell, hanem legyőzni. Ameg- tévedteknek pedig megmutat­ni a helyes utat, megterem­teni a tisztultabb, az ember­ségesebb élet, a nyugodt al­kotás lehetőségét A nagy tör­ténelmi tett, a forradalmi munkás-paraszt kormány egyik megalapítója volt. Mint első elnökhelyettes, a fegyveres erők minisztere, majd mint a Minisztertanács elnöke szol­gálta a forradalmat. Jelenleg is az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, nyugalmazott államminiszter. Tavaly november 7-én a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Lenin-renddel tüntette ki. Egész közvéleményünk öröm­mel fogadta ezt a kitüntetést. Jó látni most is, a nyolcva­nadik születésnapon, bizako­dónak, jókedvűnek, elégedett­nek. Egész népünk szívből kí­ván neki erőt és további jó egészséget Kékesdi Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents