Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-12 / 267. szám
2 napló KNM. NOVhi«^ xi. Tanácskozott az országgyűlés (Folytatás az 1. dUbalrSt) polgár javasolhat jelöltet. Ezt a törvényjavaslat nem részletezi. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén felvetődött: nem lenne-e helyes részleteiben is kifejteni, kik tehetnek javaslatot a jelöltre. A legutóbbi választások idején ugyanis helyenként vita volt erről. A bizottság végül a korábban kialakult gyakorlatnak megfelelően határozta meg a javaslattevők körét, ugyanakkor kimondta: mivel egyértelmű a lehetőség és a gyakorlat, nincs szükség arra, hogy ezt a törvényjavaslatban részletezzék. Az előadó kitért arra, hogy a jelöltre vonatkozó javaslatot, amely a választópolgárok javaslataként a gyűlés vitájában alakul ki, a gyűlés elnöksége terjeszti az illetékes népfront-bizottsághoz. Rámutatott: ez az eljárás, amely lényegében változatlan, demokratikus, ugyanakkor nagyobb lehetőséget ad a kellő mérlegelésre. A választópolgárok javaslatainak egyeztetése és rangsorolása a népfront-bizottságban történik. Ennek fórumán a párt képviselői és a pártonkívüliek tanácskoznak s foglalnak együtt állást. — Mi a helyzet akkor, ha több jelöltről van szó? — tette fel a kérdést ezután Erdei Ferenc, s így válaszolt: — A jelölési eljárásnak politikailag fontos mozzanata, hogy több jelölt esetén is ugyanannak a politikának a képviselőiről van szó. A jelölés során tehát nem politikai irányzatok versengenek. Ez azt is jelenti, hogy nem a régi korteskedés elevenedik fel, hanem a közös politika érdekében folytatott agitáció a személyi alkalmasság és érdemesség demonstrálásával egészül ki. Mikor hívható vissza a képviselő? A törvényjavaslat előadója a továbbiakban elmondta, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén egyetlen kérdésről, a képviselők visszahívásáról folyt többé- kevésbé elvi jellegű vita. Ennek eredményeként fogalmazták meg a törvényjavaslat 57. paragrafusának eredeti szövegében szereplő „bármikor” helyett, hogy akkor hívhatják vissza a képviselőt „ameny- nyiben a megbízatásra méltatlanná vált”. A néhány szó mögött messzemenő elvi vita van, amely sem az államjogi tudományban, sem a gyakorlatban nem dőlt ed egyértelműen. A bizottság nem ment bele a vita részleteibe, csak érintette és azt az elvi álláspontot fogadta el, hogy a visszahívásnak megvan a maga helye a szocialista választási rendszerben. Ez azonban nem le- | net feltétel nélküli jog, valamilyen érdemi, tárgyi megalapozottságának kell lennie. Ezt fejezi ki a javasolt módosítás, amellyel a visszahívás közel került a képviselői megbízatás összeférhetetlenség alapján történő megszüntetéséhez. Az összeférhetetlenség fogalmát az alkotmány 11. paragrafusa úgy fogalmazza meg, hogy „minden politikai, gazdasági, vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a dolgozók érdekeivel, összeférhetetlen ..ezt az összeférhetetlenséget országgyűlési, vagy tanácsi bizottság, illetve maga a testület állapítja meg. Ennek minősített, politikailag hangsúlyozott formája, ha — hasonló okból — méltatlanná válás miatt maguk a választók hívják vissza a képviselőket. Erdei Ferenc a továbbiakban hangsúlyozta; a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság fenntartás nélkül helyeselte, hogy az új, egységes választójogi törvény tervezete megteremti az országgyűlési és tanácsi választások elvi és eljárási egységét. Ugyanakkor ennek az egységnek a még következetesebb megvalósítására elfogadott néhány kisebb módosító javaslatot. Ezért ajánlotta, hogy egységesen fogalmazzák meg a megbízatás megszűnésének okait. Ugyanígy a teljes elvi és eljárási egységet juttatta kifejezésre azzal is, hogy mind a képviselőknél, mind a tanácstagoknál kiemelte a beszámolás rendszerességét. A törvényjavaslat előadója végül a bizottság néhány egyéb módosító javaslatát indokolta. Elmondta: a közvélemény óhajának megfelelően indítványozzák, hogy a kifüggesztésre kerülő választói névjegyzékekben ne tüntessék fel az életkort. Javasolták, hogy a városokban mérsékeljék a tanácstagi választókerületek, illetve tanácstagok számának alsó határát. Az eredeti elképzelések szerint ugyanis jónéhány esetben túlságosan felduzzasztották volna a tanácsok választott testületét, nem állt arányban a lakosság és a tanácstagok száma. Ugyancsak a bizottságban helyet foglaló képviselők kezdeményezésére javasolják: a végleges megfogalmazásban adjanak nagyobb hangsúlyt annak, hogy a szavazatszedő bizottságok — hivatásuknak megfelelően — gondosan őrködjenek a választás törvényessége fölött. Ez azzal kapcsolatban merült fel, hogy a választók nem mindegyike él a titkos szavazás jogával. Utalt arra, hogy a bizottság helyesnek tartaná, ha módosítanák a törvényjavaslat 32. paragrafusának fogalmazását, s egyértelműbben mondanák ki: a képviselő, vagy tanácstag jelölt a saját választókerületének választási elnökségében, választókerületi, illetve szavazatszedő bizottságában nem vállalhat tisztséget. Pótválasztások évente kétszer Hangsúlyozta: a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság helyesnek tartja, hogy a megüresedett képviselői, illetvet tanácstagi helyek betöltésére évente kétszer tartsanak pótválasztásokat. Az egyéni választókerületi rendszerben ugyanis nem lesznek pótképviselők. Erdei Ferenc végül kérte az országgyűlést, hogy az új, egységes választójogi törvény tervezetét a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslataival együtt fogadja el. Az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós ezután szünetet rendelt eL Szünet után Pólyák János elnökletével folytatódott az ülés. A törvényjavaslat vitájában elsőként Horváth Károlyné budapesti képviselő szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy az új választójogi törvény tervezete mind tartalmában, mind céljában a szocialista társadalmi viszonyok továbbfejlesztését, a közéleti demokratizmus szélesítését szolgálja. A törvényjavaslatot a képviselő elfogadta és az ország- gyűlésnek is elfogadásra ajánlotta. Apró Antalt Erősödött államhatalmunk, a proletárdiktatúra állama Ezután Apró Antal, a Ml- nisztertanács elnökhelyettes^ az MSZMP Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. Engedjék meg, hogy e nagy jelentőségű törvényjavaslat néhány fő vonásával, társadalmi jelentőségével foglalkozzam — kezdte beszédét Apró Antal, majd így folytatta: — Közismert, hogy az elmúlt években Népköz- társaságunk politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális élete jelentősen fejlődött; — erősödött szocialista rendszerünk, erősödött állam- hatalmunk, a proletár diktatúra állama; — gyarapodott és fejlődött, Javuljak az emberek életviszonyai és munkakörülményei; — dolgozó népünk eredményei növelték hazánk nemzetközi tekintélyét is. Az elért eredmények, a politikai és gazdasági életünkben bekövetkezett változások lehetővé és szükségessé teszik, hogy a népi államunk demokratizmusának további erősítéseként, most új választójogi törvényjavaslatot terjesszünk a Tisztelt Országgyűlés elé. Továbbiakban rá mutatott: Államunk és rendszerünk alapvető jellemzője a szocialista demokratizmus, amely mindjobban áthatja egész közéletünket, államapparátusunkat. A szocialista demokratizmusnak jelentős szerepe van a gazdasági életben, az üzemekben, a termelőszövetkezetekben és más területeken is. Magasabbrendűsége elsősorban abban van, hogy széles lehetőséget biztosít a dolgozó emberek számára az őket érintő állami, gazdasági döntések meghozatalában. Szocialista államunk és rendszerünk demokratizmusa nyilvánul meg a képviseleti szervek munkájában, az állampolgárok részvételében, a köz ügyek intézésében, az ellenőrzésben, az állampolgárok j ogegyenlőségében. Hazánkban az országgyűlésnek — amelyben a dolgozó nép választott képviselői hozzák a törvényeket — kiemelkedően fontos politikai szerepe Van. — Az országgyűlés feladata, hogy államunk és rendszerünk szocialista demokratizmusát tovább mélyítse. A törvényjavaslat teljes mértékben érvényesíti az alkotmányban foglalt választási elveket — mondotta s ismertette ezek,et. Apró Antal ezután összehasonlította az új választó- jogi törvényjavaslatot a fel- szabadulás előtti idők választójogi rendszerével, amikor annyira szűkítették a választásra jogosultak számát, hogy a munkásság és a szegényparasztság nagy tömegeit mindig megfosztották véleményük kinyilvánításának lehetőségétől. Vegyük ehhez hozzá — mondotta — a falvakban hosszú időn át alkalmazott nyílt szavazást, a csendőrszuronyok árnyékában folyó ellenzéki és csendőri oltalom alatt folyó kormánypárti korteskedést és máris érthető, miért nem a nép képviselői ültek annyi évtizeden át ebben a teremben. E kis visszapillantást csupán azért tettem, — folytatta, mert egyre nő azoknak a fiatal választóknak és képviselőknek a száma, akik a Horthy-rendszert személyes tapasztalataik alapján nem ismerik. Nem kell bizonyítanom, mert köztudott, hogy választójogunk eddig is demokratikus volt, s a Horthy- Magyarország idején ilyen szélnpkorű választójogiról — amelyet most továbbfejlesztünk — álmodni sem lehetett. A felszabadulás után milliók kaptok lehetőséget arra, hogy a választások útján gyakorolják egyenlő állam- polgári jogaikat. Hazánkban a választópolgárok száma 1963-ban több volt, mint 7 109 000, vagyis a lakosság 70,6 százaléka. Ez az arány sokkal magasabb, mint bármelyik tőkés államban. 1925- ben például — amikor az ellenforradalmi Magyarországon választójogi törvényt hoztak — a lakosságnak mindössze 27 százaléka volt választásra jogosult! Nálunk ma a 18 éven felüli egész felnőtt lakosság rendelkezik választójoggal — kivéve azt a esekély töredéket, akiket a törvény rendelkezései kizárnak. Szocialista rendszerünk erejének bizonyítéka A kapitalista országokban a választópolgárok távolról sem élnek választójogukkal annyian, mint nálunk, és az uralkodó párt, vagy pártok éppen csakhogy elnyerik a szavazatok többségét. Nem szólva most a tőkés választás és kortes-hadjárat ezernyi csalásáról. A szocialista rendszer erejét, a választóknak a politikánkkal való egyetértését viszont mutatja, hogy 1963-ban a választók több, mint 97,0 százaléka élt választójogával és a megjelentek több mint 98 százaléka a Hazafias Népfront jelöltjeire adta le szavazatát. Az, hogy egy választási rendszer demokratikus-e, vagy sem, az a társadalmi rendszertől függ, a törvény mindig csak ennek tükröződése. Amikor hazánkban megszűnt a kizsákmányoló osztályok uralma és a hatalmat a nép vette kezébe, választójogosultak lettek a munkások, a dolgozó parasztok, közöttük a nők és a fiatalok milliói. Lehetővé vált, hogy a dolgozók képviselőiket azzal a megbízással küldjék az állam hatalom választott testületéibe, hogy ott a nép érdekében tevékenykedjenek. így kerültek ezekbe a padsorokba munkások és munkásnők, dolgozó parsztok és parasztasszonyok, a néppel tartó értelmiségiek és a népből származó politikai és társadalmi vezetők. így vált lehetővé, hogy a megyék, a városok, a községek vezetése, a tanácsok százezrek számára biztosítják a közügyekbe való beleszólást. Ezután Apró Antal hangsúlyozta: Mostani törvényjavaslatunk fő célja, hogy oly módon tegyük még demokra- tikusabbá választási rendszerünket, hogy választópolgáraink necsak a politikánkra szavazhassanak, hanem közvetlenül a politikát képviselő személyre is. A képviselők és a választópolgárok kapcsolatát közvetlenebbé teszi, és a képviselő felelősségét jelentős mértékben növeli az egyéni választókerületi rendszer. E rendszer alapján — az országgyűlésben végzett tevékenység mellett — a képviselői megbízatás egyben állandó kapcsolatot jelent a képviselő és választói között. Része ennek a kapcsolatnak az is, hogy a képviselő rendszeresen beszámol választóinak. A választók személyesen is felkereshetik képviselőjüket közügyekben és egyéni ügyekben egyaránt. A képviselő amennyiben a parlamentben és a választó- kerületében nem tesz eleget kötelességeinek, vagy megbízatására más okból móllá* lanná válik, visszahívható. Az egyéni választókerületi rendszerre való áttérés nagy mértékben megnöveli a jelö Uj választójogi törvényünk még inkább biztosítja azt, hogy olyan embereket jelöljenek és válasszanak meg, akik élvezik a választók bizalmát. Milyen programot keU képviselni ök azoknak, akik a választók bizalmát meg akarják nyerni? Szilárd meggyőződésem, hogy társadalmunkban az új törvény alapján is csak az kaphatja meg a választók többségének szavazatát, aki a párt, a Hazafias Népfront politikájával, a szocializmus építésének programjával áll választói elé. A jelöltek között lesznek munkások, parasztok, értelmiségiek, párttagok és pártonkívülielc, a szocializmus építésével egyetértő vallási személyiségek, de mindnyájan a Hazafias Népfront jelöltjei, tehet, hogy egyes választókerületekben több jelölt is lesz, de a politika, amit képvisel, a program, amivel fellép, egy és ugyanaz. Nálunk nine- többpártrendszer, nálunk egy párt van — a Magyar Szocialista Munkáspárt, amely ervezi é- vezeti népünk htm át a szocialista társadalom felépítéséért, a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásáért, a nemzet felemelkedéséért. Nálunk a politikai fejlődés úgy alakult, hogy a többpárt-rendszer lekerült a napirendről és egy- párt-reodszer alakult ki. Pártunk programja kifejerf és képviseli valamennyi dolgozó osztály érdekeit és töretlenül harcol azok megvalósításáért. Ma társadalmunk a szocializmus építésében egyaránt érdekelt baráti osztályokból és rétegekből áH. A történelmi fejlődés úgy alakult, hogy nálunk visszalépést jelentene a több politikai irányzat, több párt működése. Ez azonban nem jelenti* hogy a szocializmus építése kizárja a többpárt-rendszert. Egyes szocialista országokban ma is több politikád párt működik, de ezekben az országokban is a szocializmus építésének közös platformján működnek együtt a pártok, Azt pedig, hogy a mad kapitalista országokban hogyan lesz majd a szocializmus építése idején, eldöntik ezen országok népei. Feltehetői»'’ azokban az országokban, amelyekben a klasszikus parla- mentális demokráciának nagy hagyományai varrnak, több párt tevékenykedik majd a szocialista társadalomban is. Mi meggyőződéssel állít- jtdt, hogy a többpárt-rendszer nem ismérve a demokráciának. A Horthy-Magyar- országon volt többpárt-rendszer, ennek ellenére nem ütötte meg a polgári demokrácia mértékét sem. A burzsoá országokban ma is vannak különböző pártok, de senki sem állíthatja, hogy ott nem a tőke parancsol. Azt, hogy a burzsoázia politikai pártjai között milyen kevés a különbség, tapasztalhatta az, aki a legutóbbi USA elnökválasztásnál Johnson elnökségére szavazott, és mégis lényegében Goldwater politikája került megvalósításra. Mit változtat az angol tőkések hatalmán az. hogy pillanatnyilag őfelsége volt *1- lenzéke, az Angol Munkáspát kormányoz. Azoknak a burzsoá politikusoknak és újságíróknak* akik tőlünk a többpárt-rendszert kérik számon, nem az fáj, hogy nálunk egy párt van, hanem az, hogy ez a párt a munkásosztály, a dolgozó nép pártja, a kommunista párt. A demokrácia első ismérve, í hogy melyik osztály van hatalmon. A burzsoá és földesúri hatalom csak a vagyonosoknak biztosít demokráciát. Nálunk a munkásosztály, a dolgozó nép van hatalmon és ez biztosítja a legszélesebb tömegek részvételét a választásokban, a törvényhozásban, a közügyek intézésében* a vállalatok és intézmények* a társadalmi szervek sokirányú tevékenységében. Tovább fejlesztjük a szocialista demokráciát Társadalmunk ezernyi módon teszi lehetővé, hogy az állampolgárok beleszóljanak a közügyekbe. Még inkább így lesz ez a jövőben a gazdaságirányítás új rendszerében, a tanácsok és a parlament szerepének, hatáskörének növekedésével, a szocialista demokrácia fejlődésével. A mi rendszerünkben húsz év alatt kialakult egy ésszerű politikailag hasznos munka- megosztás a párt, az állami szervek és a tömegszervezetek között. Pártunk IX. kongresszusa irányelveiben nagy súlyt helyezünk állami életünk demokratizmusának fejlesztésére. Abból indulunk kJ. hogy a legfontosabb „az alapvető dolgozó tömegek politikai tudatának fejlesztése, rendszeres, sokoldalú tájékoztatása, és olyan politikai légkör megteremtése, amelyben kötelességüknek érzik, hogy mint az ország gazdái, részt vegyenek minden fontos két- dés eldöntésében”. Az előttünk lévő törvény ennek a célkitűzésnek a megvalósítását segíti elő. Mindnyájan tudjuk hogy a szocializmus teljes felépítése hosszabb távú prog amot |G- lent. Az előttünk álló új kiadatok azonban máris szükségessé teszik, hogy az ország- gyűlés munkáját tovább fejlesszük. Az új választójogi törvényjavaslat nemcsak választás: rendszerünk további demokratizálódásának a feltété’ .t te ímti meg, hanem a képviselők, e tanácstagok aktívabb részvételével erősíteni fogja államszervezetünket is, mely.-, üléstől, az Elnöki -sí : és a Miniszter tani \ /■: ve a he-Jvi tanácso. . o; <. ,.\s egészet alkot — síi a pártunk politikájú ak érvéi yesüléséta szocialista 1 arsai; n felépítéséért folytatott . cban. A napirenden lévő, s az :d- diginél lény, , »se. iemokrati- kusabb választójop rvénv- nyel azonban nem árunk meg a szocialista demokrácia fejlesztésének útján. Szükségesnek tartjuk az országgyűlés szerepéinek, hatáskörének növelését: Véleményünk szerint szocialista építésünk, fejlődésünk no; j több kérdését kell az or zúg gyűlés elé vinnünk. Meggyőződésem, hogy most. amikor egész állami életi nk- ben — az országgyűl,-stő a helyi tanácsokig — az ópí,r munka kerül előtérbe, lény - geren növekedni fog az >r- ’zágeyűlés szerepe. A’ írsz.- gyűlés fontos fóruma lesz a örvények előkészítésének, meg alkotásának, az új gazda.».ági (Folytatás a 3. oldalon)