Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-08 / 264. szám
4 naplő 1966. NOVEMBER 9. (folytatás a 3. oldalon.) agrármérnökök és üzemmérnökök, a tudományos területek kiemelkedő egyéniségei közül kevesen léptek a pártba. A tagfelvételi munkában ezután is döntő, hogy pártunk élcsapat jellege tovább erősödjön. A felvételi munkában első helyen a minőségi követelmények álljanak. Valóban a legjobb fizikai munkások, termelőszövetkezeti tagok, értelmiségiek kerüljenek felvételre. Az esetenként még jelentkező, számszerűségekre irányidó törekvést meg kell szüntetni. Pártszervezeteink létszámbeli erősítése szükségessé teszi a kommunisták és pártonkívüliek kapcsolatának további javítását, a dolgozók rendszeres politikai tájékoztatását és nevelését. * A kommunisták emberi magatartása, morális helyzete folyamatosan szilárdult az elmúlt években is, de még mindig számottevő az olyan pártszervezet, ahol e téren nagyfokú az elnézés. Nem veszik Hő időben egy-egy elvtárs ügyét, a figyelmeztetés, segíiVap mint nap erősítsük a párt egységét! tés elmarad. A párttagok fegyelme, kommunista magatartása terén indokolt a követelményeket tovább növelni. A pártból való kilépések, törlések száma az elmúlt évek ben növekvő tendenciát mutattak. Ez összefügg egyrészt a párt természetes tisztulásával, de ugyanakkor figyelmeztet is néhány dologra. Pl. a kilépettek és töröltek között sok az idős elvtárs, elég nagy a munkások, valamint a tagjelöltek aránya. Ez a helyzet arra í® rámutat, hogy a tagfelvételnél esetenként a politikai előkészítő munka nem megfelelő. A jövőben idős párttagjaink helyzetére, egy- egy kommunista ügyes-bajos gondjainak megismerésére több figyelemmel kell lenni. A párt 1957 óta folytatott politikájának fő vonala tapasztalataink szerint is helyesnek bizonyult. Az azóta megtett út pozitívan hatott egész párt tagságunk szocialista gondolkodására, a Központi Bizottság iránti bizalomra, és a mai történelmi körülményekhez jól igazodó marxista—leninista politika végrehajtására. ót f A megye minden párts serve a VIII. kongresszus és a pért Központi Bizottsága határozatainak végrehajtásén dolgozik. A kongresszusi irány elveket tárgyaló taggyűléseken a kommunisták százai szólaltak fel és foglaltak állást a párt eddigi politikája mellett. Minden pártszervezet elfogadta és javasolta az eddig követett fő politikai vonal még következetesebb megvalósítását, a követelményeknek megfelelő továbbfejlesztését. Párttagjaink sokat vitatkoznak, harcolnak a visszahúzó erőkkel, egészséges türelmetlenséggel lépnek fel akkor, ha a pártszervezet nem kapja meg az őt megillető helyet Megyénkben nap, mint nap azért folytatják az üzemekben, a mezőgazdaságban, a hivatalokban a csatát, hogy a párt politikája nagyobb hatékonysággal, minél előbb valósuljon meg. Egészében elmondhatjuk, hogy pártszervezeteinkben az eszmei, politikai és cselekvési egység az elmúlt 4 évben a napi politikai harcban jelentékenyen tovább erősödött. Természetesen ha azt vizsgáljuk, hogy vannak-e pártszervezeteinkben viták, akkor erre igennel válaszolhatunk. A párt vezetése helyesen, az elmúlt években arra ösztönözte a kommunistákat, hogy a feladatok végrehajtását kísérje alkotó vita. A pártegységnek ez részét, feltételét képezi. Párttagságunkra jellemző, hogy álláspontjukat, esetleges kételyeiket többségében bátran elmondják. Valamennyi párttag nézeteinek egysége részkérdésekben soha nem lehetséges, mert valamennyit különböző társadalmi hatások érik és a párttagság is a változó, fejlődő élettel szüntelenül alakul. Párttagságunk körében meg lévő viták a szocializmus építésének üteme, módszered, a pártmunka stílusa, a helyes végrehajtás körül vannak. Pártszervezeteinkben a leginkább vitatott kérdéseik, a leggyakrabban előforduló helytelen nézetek a következők: Az utóbbi 3—4 év fejlődésének, gazdasági helyzetünknek egyoldalú, a nehézségeket eltúlozó, az eredményeket pe- -dig elhallgató megítélése. A párt és a munkásosztály vezető szerepe érvényesülésének kétségbevon ása. Ezzel ' függnek össze a pártonkívüliek funkcióba állításával és a származás szerinti kategorizálás megszüntetésével kapcsolatos aggályok. A humanizmus, a megbocsátás politikájának liberalizmusként való emlegetése, a kemény kéz politikai szükségességének bizonygatása. A szövetségi politika helytelen értelmezéséből, magyarázatából adódó jobb- és baloldali nézetek. Egyes elvtársak a valóságos életnek, a társadalomban jelentkező erőknek, hangulatoknak, törekvéseknek elemzése helyett olykor a problémákat leegyszerűsítik. Mindazokat, akik nem illenek bele a „sablonba” egy kalap alá veszik, gyakran rájuk fogják, hogy ellenség. A szektásság, a dog- matizmus még mindig több esetben jelentkező akadály a párt politikájának megvalósítása útján. Mindez nehezíti a tömegekre gyakorolt burzsoá | ideológiai befolyás elleni har- í col | Nem elég világosak az osztályharc mai feladatai, módszerei, továbbá a vallásos világnézet elleni harc kérdései. Több párttag helytelenül ítéli meg az ifjúságot A nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban lévő viták különböző hatást váltanak ki | a párttagság körében, egyeseknél pesszimizmust okoznak. Sokan úgy nyilatkoznak, j hogy a pártmunka elvesztette romantikus jellegét, közel sincs olyan aktivitás ma, mint a felszabadulás utáni években volt, stb. Ezek a meg nyilvánulások tükrözik, hogy vannak, akik még nem értik meg, hogy a burzsoázia megdöntéséért vívott politikai harc más módszereket, eszközöket követelt meg a párt- munkában, mint a jelenlegi feladatok megoldása. Egyes elv társak szektás nézeteinek leküzdését nehezíti az esetenként tapasztalható jobboldali jelenségek, ugyanakkor egyes párttagoknál nem egyszer vezető beosztásokban dolgozó kommunistáknál is tapasztalható liberalizmus. Mindezek hatással vannak párttagságunk egy részének eszmei-politikai és nem utol- ! só sorban cselekvési egységé- i re. A kommunista szilárdság I és szocialista fejlődésünk | még meglévő problémái a legszorosabb kölcsönhatásban vannak egymással. E kölcsönhatás káros tendenciáinak kiküszöbölése, a párton belüli eszmei-politikai nevelő munka napi feladatát képezik a pártbizottságok és az alapszervezetek tevékenységében. Javult, különösen az 1964. i évi vezetőség-új jáválasztások után a párttagok párt- megbízatásokkal történő ellátá sa, de e téren még ma sem teljesen megoldott a helyzet. Sok a formalitás, rendszertelen az ellenőrzés, a megbízatások végrehajtásának segítése, gyakran elmarad a ' végzett munka elismerése. Ennek következménye, hogy egyes elvtársak túlterheltek, így mások nem kapnak rendszeres feladatot a pártszervezetekben. Sokszor hangzik el' a párttagság részéről az a jogos igény, hogy munkájukért nagyobb megbecsülésben részesüljenek. A felszabadulás 20. évfordulója alkalmából tartott ünnepi taggyűléseken a húsz év óta párttagok részére átadott emléklapok igen jó hatással voltak egész párttagságunkra. Megyénkben 58 olyan elv- I társ van, aki már a felszaba- j dulás előtt is párttag volt és I 140-nek ismerték el régi munkásmozgalmi múltját. A párt régi harcosairól elmond-1 hatjuk, hegy többségük, akiknek egészségi állapota engedi, még ma is részt vállal a mozgalmi munkából. Politikai, erkölcsi és anyagi megbecsülésük érdekében a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság intézkedéseket tett. Több elvtárs részesült kormánykitüntetésben, hárman képviselők, huszonnégyen tagjai a megyei vezető-testületnek. A pártszervezetek többségére jellemző a nyílt, őszinte légkör. Említést kell tenni arról, hogy ha nem is nagy számban, de akadnak olyan párttagok, akik külön véleményüket, esetenkénti intri- kus, vagy cinikus megjegyzéseiket illetéktelen helyeken, párton kívüliek előtt is hangoztatják. Megsértik egyesek a pártfegyelmet azzal, hogy a párt határozatait nem hajtják végre, vagy hallgatnak akkor, ha vitatkozni, érvelni kellene. Pártéletünkben a segítő szándékú kritika további erősítése mellett le kell küzdeni az intrikus, megalapozatlan észrevételeket. A pártegységet, a kommunisták egységes állásfoglalását, nap, mint nap megkell teremteni. Az új feladatok, a különböző bel- és külpolitikai események kapcsán erre mindig szükség lesz. De nemcsak a születő új kérdések, hanem a párt eddigi politikájának egységes megítélése is a napi pártmunka részét kell, hogy képezze. Ezzel érhetjük el, hogy párttagságunk még egységesebben gondolkodjon, ítéljen és cselekedjen, a szocialista építés és a nemzetközi politika különböző kérdéseiben. Fontos feladat a demokratikus centralizmus érvényesítése Az elmúlt két évben — a párt ideológiai irányelveinek közzététele után — pártbizottságoknál, de az alapszervezetekben is megnőtt az ideológiai kérdések iránti érdeklődés. A megyei pártéletben érvényesülő demokratikus centralizmus fejlődése és az ehhez igazodó munkastílus elősegítette a pártbizottságokra és alapszervezetekre jellemző aktív, fegyelmezett pártéletet A centralizmus naponta kifejezésre jut a Központi Bizottság és a felsőbb párt- szervek határozatainak végrehajtásában, pártéletünk demokratizmusát pedig mutatják az alkotó viták, javaslatok, a kritikai légkör. Az elmúlt évek során folyamatosan kutattuk a pártmunkának olyan formáit, módszereit, amelyek a pártélet aktivitását, a pártmunka hatékonyságát jól szolgálták. Javult a párt-, állami és tömegszervezeti vezető testületek és a dolgozók kapcsolata. A beszélgetések, találkozások, véleménycserék számos formája alakult ki és honosodott meg. Jónak bizonyultak a pártnapok, munkások és más rétegek számára szervezett gyűlések, ahol tízezrekhez tudtunk szólni, magyarázni a párt politikáját A tömegek nevelésének, meggyőzésének jó eszközeivé váltak a termelési, műszaki tanácskozások. A demokratikus centralizmus még hatékonyabb érvényesítése pártéletünkben ma is napi feladataink közé tartozik. Időszerűségét tekintve most az egyik legfontosabb feladat biztosítani a demokratikus centralizmus gyakorlati érvényesítésének helyes értelmezését, mert van bizonyos torzulás, helytelen nézet e téren. A párttagok többsége úgy am teljesíti kötelességeit és pártszerűen él jogaival, de egyes párttagoknál viszont előfordul, hogy a pártdemokráciát abszolút demokráciának tekinti. („Miért nem beszéli meg a Központi Bizottság minden egyes határozatát a meghozatala előtt a párttagsággal?” — mondják egyesek.) Találkozni ugyanakkor a pártdemokrácia lebecsülésével is. Pl., amikor a párttagok javaslataira, véleményére az illetékes elvtársak még csak nem is reagálnak. Nem minden pártszervezetben teremtették meg a feltételét annak, hogy a párttagok bátran elmondják kritikai megjegyzéseiket, pedig mindez nélkülözhetetlen feltétele a pártélet egészséges fejlődésének. A taggyűléseken, a legtöbb pártszervezetben bátrabb, nyíltabb a bírálat, (bár esetenként fékezi az, hogy visszatérő problémákat kell ismételten szóvátenmi a párttagoknak), de a taggyűléseken kívül a napi munka végzése közben már kevésbé tapasztalható ez. A bírálat és önbírálat érvényesülését elég sok helytelen nézet gátolja. („Nem akarok haragost szerezni magamnak”, „Nem érett meg még erre a párttagság”, „Nekem is családom van”, stb.) Mindezek a párt- demokráciával a legszorosabban összefüggő kérdések. A demokratizmus elvének következetesebb érvényesüléséhez fokozni kell a párt- szervezetek önállóságát, kezdeményezését is. Nagyon sok példa mutatja, ugyan, hogy a pártszervezetek önállóan is kezdeményeztek, és eredményesen oldottak meg termelési vagy más feladatokat. (PL anyagi ösztönzési forma megválasztása, bevezetése, szocialista munkaverseny, stb.) Még több olyan pártszervezet van azonban a megyében, amelyek politikai bátortalanság, a felelősségtől való félelem vagy egyéb okok miatt szinte kizárólag csak a felsőbb biztatásra dolgoznak, de alig kezdeményeznek. A demokratikus centralizmus érvényesítése érdekében fokozni kell a kollektív dötések szerepét és ezzel együtt a személyi felelősséget is előtérbe kell állítanunk. A határozatok lejuttatása, végrehajtásának megszervezése és különösen a végrehajtás ellenőrzése, a végzett munka elismerése nem kielégítő. A központi, vagy alsóbb határozatok végrehajtását szolgáló helyi határozathozatal gyakran elmarad, vagy csupán formális ismétlése a felsőbb szerv határozatának. Helytelen az is, hogy az egyes döntések végrehajtása azért marad el, mert nincsenek kijelölve a személyi felelősök, s hiányzik az ellenőrzés. Jelentős eredményeket értünk el a gazdaságszervező munkában Pártszerveink és pártszervezeteink gazdaságszervező munkájának előtérbe kerülése sok új problémát, gondot jelentett és jelent ma is a mindennapi pártmunkában. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a legutóbbi párt- értekezlet óta a gazdaságszervező munkában jelentős javulás van, amit az elért eredmények meggyőzően bizonyítanak. Mindinkább tudatossá válik a párttagság körében az ideológia és gazdaság összefüggése, kölcsönhatása, felismerve azt, hogy társadalmi fejlődésünk, anyagi felemelkedésünk kulcskérdése a termelés. A párt gazdaságpolitikai irányelveinek a Központi Bizottság gazdasági jellegű határozatainak végrehajtásában (pL 1964. dec. 10-i, a gazdasági mechanizmus reformja), az üzemi pártvezetőségek, általában a kommunisták kezdeményező, aktív szerepet töltenek be és élenjárnak a határozatok megvalósításában. A módszerek különbözősége melleit jelentősen javult a gazdaságszervező munka rendszeressége. A korábbi, eseti jellegű tevékenység helyett meghatározott program szerint tervszerűen foglalkoznak az üzemek gazdasági problémáival. Fejlődött a járási, városi pártbizottságok gazdaságirányító és szervező tevékenysége is. A végrehajtó bizottságok napirendjén többször szerepelnek olyan témák, amelyek mt adott terület egy-egy fontos gazdasági kérdését tárgyalják. (Gyenge tSz- ek helyzete, ipartelepítés, munkaerőhelyzet, stb.) Mind gyakoribb a problémák sokoldalú elemző módon való felvetése. Ellenőrző munkájuk során, főleg a jó módszerek terjesztésében adnak segítséget az üzemi pártszervezeteknek a termelés pártirányításának megszervezésében. Az előzőekben felsoroltak mellett a leggyakrabban előforduló hiba, hogy a pártszervezetek magukra vállalják az olyan konkrét kérdések elintézését, amelyek a gazdaságvezetők feladata. A pártmunka gyakorlatában egyoldalúan kerülnek előtérbe a szakmai-termelési feladatok, azok politikai hatásának vizsgálata nélkül. A gazdasági kérdéseket esetenként a politikai munkától különválasztva a politikai eszközök alkalmazása nélkül igyekeznek megoldani. Az egyoldalú „termelési” szemléletre vall, hogy egy- egy jelentősebb gazdasági munkára vonatkozó párthatározat helyi intézkedési terve, amelyet az üzemi párt- : vezetőség készít el, néha szó szerint megegyezik a gazdaságvezetők terveivel. A pártszervezetek ideoló- j giai nevelőmunkájának gyen- | gesége is oka annak, hogy a ! dolgozókban szocialista fej-1 lődésükért érzett személyes felelősségvállalás még nem megfelelő. Sok üzemben p dolgozók nem ismerik a vállalat legfontosabb termelési , problémáit és ennek megértéséhez szükséges népszerű> közgazdasági propaganda is hiányzik. Részben ennek tudható be, hogy pl. a gazdaság- irányítás új rendszerének várható hatásáról sok téves nézet terjedt el. Ügy ítéljük meg, hogy mind a pártbizottságok, mind az alsóbb pártszervek gazdaság- szervező tevékenységét javítani kell, mert a pártmunka módszerei ma még sok tekintetben nem felelnek meg a követelményeknek. Jelenleg még sok a meg nem értés, a vita gazdasági jellegű kérdésekről. Mint ismeretes, ez év májusában az MSZMP Központi Bizottsága határozatot hozott a gazdasági mechanizmus reformjáról. Az elkövetkező években pártszervezeteinkre nem kisebb feladat hárul, mint elősegíteni, irányítani az új gazdasági reform bevezetését. Pártszervezeteinkben gyakran felmerül az a kérdés, hogy az új mechanizmusban hogyan érvényesül majd a párt irányító szerepe a gazdaság fejlesztésében. Az új gazdasági irányítási rendszerben nő a vállalatok önállósága. A nagyobb hatáskör, nagyobb kockázatviselést is jelent és a döntések meghozatalánál a gazdaságvezetőknek fokozottabban kell hogy támaszkodjanak a pártszervezetek erejére, segítségére és ez növeli a pártszervezetek irányító szerepét. Az anyagi ösztönzés előtérbe kerülése, a népgazdasági érdekek védelme, a helyes kádermunka még inkább igényli a párt- szervezetek megfelelő szintű közreműködését. A pártszervek gazdaságszervező munkájának középpontjában a gazdaságpolitika irányelveinek, a fő gazdaságpolitikai célok megvalósításának helyi kidolgozása és érvényesítése áll. Pártszervezeteink egyik fontos feladata, hogy megértsék: az új gazdasági mechanizmus bevezetése ugyan jelentős módosításokat követel a pártmunkában is, ami azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy mindent másképpen kell csinálni, mint eddig. A megyei pártértekezletet követő hónapokban a párt- bizottságok egyik legfőbb feladata lesz a megye párttagsága körében az új szocialista gazdasági, közgazdasági és gazdaságvezetési problémák széleskörű megvitatása. Biztosítanunk kell a pártszervek és pártszervezetek egységes fellépését, ami alapját képezi a Központi Bizottság határozata következetes végrehajtásának. 4 káderek ' elbírálásának alanja a tegzeit munka A pártértekezletet megelőző hónapokban mintegy 3000 különböző szintű vezető személyi adatainak statisztikái feldolgozását végeztük el. Ezenkívül a megvei nárt végrehajtó b'zottsás? évenként 2—3 alkalommal tnmú-’é- nyozta egv-egv terület kádereinek politikák erkölcsi helyzetét. A vezetés színvonala. » Dart káderhatáskörének decentralizálása, a kffi derképzés feladatai gyakori témák voltak a pártszervez®» tek fórumán. A megyei pártbizottság a marxista—leninista képzés fo kozása érdekében kérte az t éves ipari pártiskola létrehozását. Ezzel (az idei oktatási évet is beszámítva) megyénk közel 100 üzemi párttitkára végzi el az 1 éves ipari pártiskolát Megszerveztük az öthónapos pártiskola kihelyezett tagozatait, melyen kb. 300 párttitkár, vezetőségi tag és propagandista képzés« vált lehetővé. Az Esti Egyetem pécsi és kihelyezett tagozatain 740 fő ideológiai UH vábbképzését biztosítottuk. A megye párt, állami éa gazdasági káderei egy részévnek közgazdasági, üzemgazdasági képzettségét fejlesztette * KB által kezdeményezett kél éves üzemgazdasági tanfolyam^ amelyet megyénkből 85-en végeztek el. A megyei pártbizottság támogatásával sikerüli az 1965-ös oktatási évben beindítani a Közgazdaságtudományi Egyetem pécsi kihelyezett tagozatát. Továbbá jelentős mértékben szolgálják kát dereink szakmai képzését a megyében beindult felsőfokú technikumok. A pedagógiai képzés is tovább szélesedett A VIII. kongresszus óta » megye káderhelyzete jól fejlődött. Kádereink döntő több-J sége politikai megbízhatósági szakmai rátermettség, vezetőkészség és erkölcsi tisztaság szempontjából megfelel a megnövekedett igényeknek. A funkcióba állított pártonkívüli káderek többsége a párt célkitűzéseinek megvalósításán elismerésre méltóan dolgozik. A káderek elbírálásának, a káderhelyzet megítélésén ein legfőbb kritériuma az elvég-; zett munka. Ha ennek tükrében vizsgáljuk megyénk káderhelyzetét, akkor jórészt elégedettek lehetünk. A pártapparátus politikai felkészültsége, tájékozottságai magatartása és nem utolsó sorban általános és szakmai műveltsége általában megfelelő. Az apparátus dolgozóinak 80 százaléka végzett pártfőiskolát, pártiskolát, vagy marxista—leninista esti agyeta met és 80 százalékának megvan a középiskolai, vagy egyetemi végzettsége. Ma már jelentős számban dolgoznak az apparátusban közgazdászoki ipari és mezőgazdasági technikusok, pedagógusok és jogászok. A pártapparátus káderhelyzetének további javítása elsősorban a politikai továbbképzéssel, a vezetőkészség fejlesztésével, a legelem járóbb műszaki, közgazdasági, munkaszervezési, bérezési, stb. kérdések folyamatos megismerésével van összefüggésben. A tömegszervezetek és mozgalmak apparátusának káder- helyzete, általános műveltség tekintetében szintén jól alakult. Az elmúlt években emelkedett a pártiskolát, pártfőiskolát és tömegszervezeti iskolát végzettek száma. Az itt dolgozó függetlenített apparátusok marxista—leninista műveltségével sok tekintetben azonban nem lehetünk elégedettek. A tömegszervezetek szerepének növekedése indokolttá teszi az itt dolgozó funkcionáriusokkal szembeni igényesség emelését. Nagyobb önállóságot, több kezdeményezést és a politikai munka színvonalának emelését kell biztosítani az itt végzendő kádermunkában. Megyénk állami és gazdasági vezető posztjait betöltő káderek nagy többsége általános és szakmai műveltség, valamint hozzáértés tekintetében megfelelnek a követelményeknek.' Az e területen történt fejlődésről az elismerés hangján szólhatunk. Ma már igen sok olyan tanácsi vezető, üzemvezető, igazgató van megyénkben, akik szocialista- állam- és gazdaságvezetést tapasztalatokkal rendelkezi: ?ki Az e területeken dolgozó káderek többségéről elmondhatjuk nem maradtak le. a munka mellett tanultak, képezték magukat, politikailag fellőttek. Sokan közülük a politikai, társadalmi életben is elismerésre méltó tevékenységet fejtenek ki. A- ö^szkén nozitfv tender- / ciái mellett vannak kedvezőtlen ’•“'ensének 's ezért az á'- lami gazdaság' életben a párt kádermunkája legyen haték o(F oly tatás az 5. oldalonJ k i
