Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-25 / 278. szám
>96«. NOVEMBER 25. napló 5 Halászcsárda a Duna-parton Jelentős napok Mohácson Elkészüli a vízvezeték-hálózat — Üj lakásokat adnak át A NEB vizsgálata Túlságosan lassan halad úthálózatunk Követendő a pogsnyi példa — Több támogatás a minisztériumtól Önálló útfenntartó tizem A ti zenkilencezer lakosú Mohácson ezt a hetet mint „jelentős napok“-at emlegetik. A város lakosságát kétségtelenül a legjobban a vízvezetékhálózat elkészülése érinti. Mert hiába volt Mohács mellett a Duna, az ivóvíz mindig problémát jelentett. Szerdán megtörtént a 45 ki- ' lométer hosszú, a város jelentős részét behálózó vízvezeték műszaki átadása. Harmincöt- millió forintba került. A legközelebbi lépés: megkezdeni a vezetéknek a házakba való bekötését. Addig is igen jó szolgálatot tesz a 136 friss, karsztvizet adó nyomókút. Mohács 2500 köbméter vizet használ naponta, a jelenlegi források a 4000 köbméteres igényt is kielégítik. Jövőre megkezdik 6 millió forintért egy 42 méter magas, 600 köbméteres víztorony építését. A lakásigénylők száma a városban 500—600. A régi gondot súlyosbította a tavalyi árvíz, 213 lakást tett tönkre. Gyors munkával meg kellett kezdeni az új házak építését. Ebben az évben 213 lakás építését fejezik be, amihez az állam jelentős kölcsönöket adott. Ezen a héten egy 30 lakásból álló szövetkezeti házat adnak át, két hét múlva újabb 30 szövetkezeti lakásba költözhetnek be a tulajdonosok. Ez év végéig további 90 lakást adnak át. Pálkuti Keresztély, a városi tanács vb-elnöke a lakásgondokról beszélgetve megemlítette, hogy nagyon szeretné ha az — Magán-gépjármfivezetők ankétja. A Megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács, a Magyar Autóklub pécsi csoportja és a Megyei Rendőr- főkapitányság közlekedésrendészeti osztálya ankétot rendezett Pécsett a magán-gépjárművezetőik részére. Több mint kétszázötvenen hallgatták meg Kon ez István autó- mérnök A műszaki balesetek megelőzése és a téli közlekedés címmel tartott előadását. Az előadást élénk vita követte. nt az indiánok, nyomolvasó módszerrel kutatunk a szalántai juhász után. Ez nem vicc. Embe- rovics János rég kihajtotta a nyáját, hetedhét határon is túl járhat már, s hiába nézünk akármerre, nem látunk mást, csak a dombok tengerét. Sehol egy ember, akitől kérdezősködhetnénk. A gyepes részeken elveszítjük, a csupasz szántóföldeken ismét megtaláljuk a birkák lábanyomát, lehajolva vizsgálgatjuk, merre mutatnak a körmök. így bóklászunk vagy öt kilométeren át, mire a második falu határánál, valahol Szilvás fölött megpillantjuk a nyájat. Görbe botra támaszkodva, „móriczi” mozdulatlansággal áll a juhász egy eperfa alatt. Leülni már hideg van, állni pedig botra támaszkodva a legkényelmesebb. Fiatal, huszonöt év körüli férfi, bársonynadrágban, gumicsizmában és pufajka- kabátban. Az esőköpenyt panyókára vetve hordja a hátán; egyedül ez juhászos az öltözékében. — Maga aztán jól megjáratott bennünket! — korholja tréfásan kísérőm, a szalántai könyvelő. Utána minden átmenet nélkül megkérdezi: — Hát a rádiója?... Csak nem hagyta otthon? Vagy a tarisznyában van talán? — Nincs — sajnálkozik Emberovics János. — Otthon felejtettem. — Pedig hasznos unaloműző lehet itt kinn a magáKorszerű mozi épül OTP társaisházakat építene. Attól nem kell félni, hogy nem tudják eladni. Az elmúlt esztendőben sikerült itt Mohácsnál is a Dunát megzabolázni, de a sok forintba kerülő „kampány- munka’’ helyett arra van szükség, hogy a gátakat rendszeresen erősítsék és az árral dacoló gátrendszert hozzanak létre. Nos, ez a munka jól halad. Kölkedtől a város aljáig húzódó gátrendszer már kifogástalan. Most még egy másfél kilométer hosszú gát épül. Költséges munka. A gát megépítése 42 lakóház szanálását tette szükségessé a Duna-parton. A vízügyi igazgatóság 4,7 millió forintért megvásárolta őket és egy-kettő kivételével már le is bontotta. A gát területére esett az úgynevezett cigánysor is, amelyet szintén felszámoltak. Sok cigány költözött be a városba és vett szép, új összkomfortos lakást, másoknak az állam épített tetszetős kivitelű új otthont, illetve ezeknek a lakásoknak felépítését 50 ezer forint körüli összeggel támogatta. A másfél kilométer hosszú gát egy méterrel lesz magasabb, mint a régi és csaknem kétszer olyan széles. Fejlődik, szépül a város. Közel hétmillió forintos beruházással már épül a 450 főt befogadó mozi, a tervek szerint a jövő év közepén adják át. A Csele-patak közelében víkend-telep építésére alkalmas területet sajátított ki a város, a 70—80 négyszögöles területek árusítását a tavasz- szal megkezdik. Megfelelő strand kialakítására is készek a tervek. A Duna partján megépítik az 50 méteres úszómedencét, a medence mellé szép parkot létesítenek, amely „leszalad” egészen a Dunáig. Ebben az ötéves tervben — mintegy 5 millió forintos költséggel — hozzákezdenek a sportkombinát elkészítéséhez. Az már csak természetes, hogy nem maradhat a Duna- part egy impozáns halászcsárda nélkül. A Halászati Szövetnyosságban. Mit szokott hallgatni? — Időjárásjelentéssel meg a napi műsorral kezdem, aztán kiválasztom, ami aznap érdekel. Meghallgatom a híreket meg a lapszemlét, hiszen idekinn nem olvashatok újságot. Egész nap szól a muzsika: hol a tam- bura, hol a cigányzene, mikor melyiket játsszák Pesten vagy Újvidéken. — Faragni nem farag? — Nagyon kevesen faragnak már. Nem olyan a juhász, mint amilyennek a filmeken mutatják. Valóban nem, bár azért fennmaradt néhány régi szokás is, mint például a kutya- és szamártartás több ezredéves szokása. Emberovics János nem tudott lamondani a két hűséges segítőtársról. Egyelőre nincs olyan találmány, amely pótolni tudná a fürge terelőpulit. Ami pedig a szamarat illeti: a szalántai juhász először lóval próbálkozott, aztán rájött arra, hogy a ló nem tud megélni a sovány birkalegelőn, s nem bírja úgy a szélsőséges időjárást, mint a csacsi. De elég is lesz ebből a témából! — Úgy hallom, jól keres — szólok a juhásznak. — Igen, valamelyik nap utalnak ki harmincezer forintot — válaszolja. — Még júniusban kaptam a gyapjú után huszonnyolcezret. Ezenkívül negyvenhárom birka kezet 1,5 millió forintos beruházással a jövő évben felépíti halászcsárdáját. A tervei már készek, az üveg falu étterem a Duna fölé nyúlik j majd. A tanács vezetői a város nagy térképén mutatják azokat a helyeket, ahol jövőre szanálni fognak, és 1968- ban ezeken a területeken 98 lakást építenek fel. Dolgoznak a csatornahálózat tervein, közben olyan gondokról sem feledkeznek meg, mint a nők foglalkoztatása. Bővül a Vegyesipari Vállalat, a Farost- lemezgyár, ez enyhít a gondon. A mohácsi tsz meg a fóliás kertészet bővítésével járul a női munkaerő foglalkoztatásához. Az ötéves terv tehát újabb lendületet ad Mohács fejlődésének. Garay Ferenc Prototípusbemutató Prototípus-bemutatót tartanak 30-án, szerdán délelőtt 11 órakor a Fémipari Vállalat Felsőmalom utcai telepén. A vállalat a belső szállítás gépesítésével kapcsolatban négy gépet mutat be. Elkészítették egy 1500 kg terhelésű kézi mozgatású hidraulikus emelőkocsi, valamint egy 400 kg terhelésű kézi mozgatású mechanikus emelő kocsi prototípusát. Bemutatják ezenkívül a fémből összeállítható és variálható raktárállványt, s az ehhez használható rotomobil tároló dobozt. A bemutatón meghallgatják a szakemberek véleményét, figyelembe veszik további igényeiket, s ennek megfelelően készülnek fel arra, hogy a gépek sorozat- gyártását megkezdhessék. enyém volt a nyájból, eladtam „őket’, s az a huszonnégyezer, amit értük fizettek, szintén nálam maradt. — Ez összesen kilencvenezer forint — mondom a juhásznak. — Pontosabban kilencven- egyezer-háromszázötven — szól közbe Papp József könyvelő. — Emberovics az egyszerűség kedvéért kikerekítette az összeget — teszi hozzá magyarázólag, majd megjegyzi: — Azért kap ennyit, mert a tagság a juhtenyésztés bruttó jövedelmének húsz százalékát szavazta meg számára. Igaz, hogy ez még januárban történt, s nem sokkal később felemelték a juh meg a gyapjú állami felvásárlási árát, de azért már nem akarták visszacsinálni a dolgot. — Eszerint tavaly még nem volt érvényes a felemelt ár — mondom Emberovics Jánosnak. — Menynyit keresett akkor a múlt évben? — Úgy hetvenezer körül. — Nem kérdezem mit csináltak annyi pénzzel, hisz a pénznek mindig van helye. — Hát van. Hálószobabútort vettünk tízezerért, vaskerítést csináltattunk tizenkétezerért. Nyári konyhát építünk, televíziót és hordozható kandallót veszünk —, szóval mindig van valami. Ezenkívül gépesítettük a kuPécstől Lenin grádig juthatnánk azon az úton, amely a Pécsi Közúti Igazgatósághoz tartozó 2507 kilométeres hálózatból összerakható, s maradna még arra is, hogy or- szágútunkhoz legalább 250 kétkilométeres bekötőutat sat- lakoztassunk. Könnyen elképzelhető, mekkora munkát jelent ennek az úthálózatnak fenntartása, illetve fejlesztése. Évente milliókat költenek rá, s útjaink mégsincsenek olyan állapotban, ahogy látni szeretnénk azokat. Kevés pénz, kis kapacitás Az igazgatóság által kezelt úthálózat 34 százaléka (Baranyában 350 kilométer!) alapkőig lekopott makadám. Felújításuk évtizedek óta elmaradt, s ezért nehézsúlyú gépkocsi-forgalomra szerkezetileg alkalmatlanok — állapítja meg a megye úthálózatáról készült jelentésben a Baranya megyei NEB. A KPM Közúti Főigazgatóság által biztosított anyagi eszközökkel és kapacitással az igazgatóság majdnem kizárólag csak az útburkolatok további romlását képes megakadályozni. Kevés a gépük — nincs például aszfaltkeveréket előállító berendezésük — és időnként gondot okoz az anyaghiány is. Zúzalék helyett szükségből gyakran használnak dunai kavicsot és homokot az utak portalanításához. Könnyítené az anyagbeszerzést, ha abük- kösdi kőzúzó telepítésénél a beruházók vagonírozási lehetőséget teremtettek volna v gy ha feloldanák legalább Baranyában az 50 kilométeren túli gépkocsival történő szállítást korlátozó rendelkezést. Persze, nem volna helyes mindent az objektív nehézségekre hárítani >— véli a NEB jelentése. Nehezen magyarázható, hogy az utak gyors ütemben végzett első portalanítása után miért csak túlságosan későn — esetleg évek múlva — kerítenek sort az állagmegóvó második és harmadik koricadarálást meg a szecskavágást. Ahol két tehenet tartanak a háznál... — Ott tejpénz is van. A felesége dolgozik? — Természetesen. Az idén is vállalta, hogy megkapál tizenöt sor répát meg kukoricát, akárcsak a többi asszony. — Akor több mint százezer forint lesz az évi jövedelmük. Miniszteriális fizetés ez! Vagy még annál is magasabb. — Lehetséges — mondja elmsalyodva —, bár én nem tudom mennyit keresnek a miniszterek. A szántásokon vágunk át, sárkoloncők ragadnak a csizmánkra. Miközben útirányunkat, a szalántai major víztornyát figyeljük, eszembe jut, hogy némelyek félreérthetik e riportot. Arra következtethetnek talán, bogy kilencvenezer forintot keresnek a tsz-parasztok. Ez tévedés. A jó közepesnek minősített szalántai Hunyadi Tsz-ben körülbelül havi 1600—1700 forintot kap az, aki rendszeresen dolgozik. Ez pedig nem kilencven, hanem mintegy húszezer forintos évi jövedelemnek felel meg. Valószínű a megye legmagasabb jövedelme lesz ez a kilencvenezer forint, s talán országosan is megemlegetik. Magyar László portalanításra. Zavarok voltak a Közúti Üzemi Vállalat tervellátottságában is, ama késleltette a korszerűsítést és pályaszélesítést. Hiányosság tapasztalható az elkészült utak átvételénél, ennek következtében — mint ez a siklós— villányi, valamint a pécs—villányi utaknál tapasztalható —, sok a kátyúzási munka az újonnan korszerűsített és felújított szakaszokon. 21 község kap bekötőutat A megyében lévő utak egy része — 326 községben mintegy 163 kilométeres szakasz — és az ezekhez tartozó hidak a tanács hatáskörébe tartoznak. Bár az építésre, karbantartásra fordított összeg idén meghaladta a 26 millió forintot Baranyában —, Pécsett is majdnem 22 millió forintra emelkedett —. a helyzet nem kielégítő. A járási és városi tanácsok reális igényeinek kielégítésére nem elegendő a rendelkezésre álló hitelkeret. Az ország bekötőúttal nem rendelkező községeinek egy- harmada (72) ugyanis Baranyában van. A KPM rendelkezése szerint a III. ötéves tervben a 72 közül 21 község kap bekötőutat 100 millió forintos beruházással. Ez lassúbb ütem az országosnál. Az utak karbantartására 1963-ban 2,2 millió forintot költöttek, idén azonban csak 1,3 milliót. Az útkorszerűsítési és -felújítási munkák kivitelezését sokszor gátolja tervhiány. A műszaki tervek legtöbb esetben a kivitelezés évében készülnek el. Pécsett sajnos még mindig nem tökéletes az útépítők és a közművek tevékenységének koordinálása, s általános jelenség a városban, hogy a tervben szereplő felújítások jelentős része nem a tervévben valósul meg. — 1965-ben 18 tervezett út és utca felújítása maradt el Pécsett, ugyanakkor „terven felül” 19 utcában végeztek felújítást. Ily módon a hitelkeret 22 százalékát használták fel tervtől eltérően. 1966-ban valamelyest javult a helyzet, de a változások még mindig a hitelkeret 18 százalékát érintik. Ez a tény azzal függ össze, hogy műszakilag és gazdaságilag megalapozott fontossági sorrend helyett szubjektív tényezők alakították a munkamenetet. Lazaságok tapasztalhatók az utak műszaki átadásánál, átvételénél. az építések „menetközbeni” ellenőrzésénél. Ez okozta egyebek között, hogy a sellyei iskola utcaburkolatának építése az előirányzott 90 ezer helyett 190 ezer forintba került, s bár a kivitelező hanyagsága bizonyítható volt, nem vontak felelősségre senkit Három-négy év alatt megtérül Baranya 132 termelőszövetkezetének 311 majorja van. Uj műhellyel, új szolgáltató egységgel bővül a Pécsi Vegyesipari Vállalat. A Pécsi Porcelángyárnak hosszú évek óta problémát jelent a szigetelősapkák horganyozása. A szigetelősapkákat a Láng Gépgyár készíti, majd az ország néhány városában horganyozzák őket. Ez nagyon sok felesleges szállítást jelent, hiszen sok esetben a Porcelángyár gépkocsijai a fél országot kénytelenek bejárni, hogy a néhány száz szigetelősapkát Pécsre szállítsák. A Ezek megközelítéséhez 220 kilométer bekötő és belső utat kellene építeni. Az állami gazdaságoknak 52 kilométer hosszúságú bekötő és üzemi ^ útra volna szükségük. Ha továbbra is a jelenlegi ütemben épülnek a bekötő és belső utak, 17 esztendőre lesz szükség a mostani igények kiele-' gítéséhez. Az utak hiánya viszont olyan jelentős többlet- költséggel jár, hogy egy-egy bekötő út építése 3—-4 év alatt megtérülne. Bár a termelőszövetkezetek munkaerő-ellátottsága közismerten rossz, néhány kivételtől eltekintve szívesen vállalják bekötő és üzemi útjaik mielőbbi megépítése érdekében a földmunkák elvégzését. Idén az érintett 12 tsz közül tíz vállalkozott a földmunkára. Ez annyit jelentett, hogy a beütemezett 8 helyett 10 8 kilométer bekötő és üzemi út készülhetett él. A társadalmi összefogás legszebb példáját a pogányiak adták. A tsz kiselejtezett úthengert is vásárolt a házilagos építkezéshez, s így fél áron, 500 ezer forintért építették meg több mint egy kilométer hosszú bekötő útjukat. A NEB javasolja: teret kell engedni a po- gányi kezdeményezésnek! Támogatni lehetne a szövetkezeteket a tsz-tulajdonban lévő és korábban leállított homok- és kőbányák üzembehelyezésével, mert ezzel elhárítanák az útépítések egyik fő akadályozóját, az anyaghiányt. Bizonyos esetekben az egyszerűbb technológiával épülő, rió- videbb élettartamú utak építése is hasznos volna. A Drávához és a Dunához közei fekvő termelőszövetkezetekben cementtel stabilizálva felhasználhatnák a folyami homokot és kavicsot. Végül pedig gondoskodni kellene a mái megépült bekötő és üzemi utak szakszerű karbantartásáról a szövetkezetek anyagi hozzájárulásával. Gyorsabb ütemet, gondosabb munkát A Népi Ellenőrzési Bizottság jelentésében néhány sürgős tennivalóra hívja fel a figyelmet. A tanácsi utak építésének műszaki ellenőrzését és lebonyolítását rövidesen átveszi a Beruházási Iroda. Emellett feltétlenül szükséges lesz útépítéseknél a fontossági sorrend megállapítása, járásokban útkarbantartó részleg, esetleg önálló megyei útfenntartó üzem létrehozása. A NEB alaposabb előkészítésre, gondosabb munkára intette az utak építésével, karbantartásával foglalkozó szerveket. Ezen túl azonban a KPM nagyobb támogatására volna szükség a megyei úthálózat elmaradottságának felszámolásához, a mezőgazdasági üzemek bekötő és belső útjainak megépítéséhez. A jelenlegi ütem túlságosan lassú. H. M. horganyozás és a szállítás körüli nehézségek nemegyszer hátráltatják az exportszige- telők határidős elkészítését. A Vegyesipari Vállalat megállapodott a Porcelángyárral és vállalta a sapkák horganyozását. A Rákóczi úton a Zsolnay-szobor környékén még ez évben létrehozzák az új műhelyt, s megfelelő berendezések és szakemberek irányításával januárban megkezdik az új szolgáltatást. A Gépgyárból ennek során közvetlenül Pécsre érkezhet az áru. cd zsebrádiói juhász Horganyozó műhelyt létesít a Vegyesipari Vállalat V 4 4
