Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-02 / 259. szám
»fl*. WOT EMBER S. napló 5 í ii i 1 A SZ 1c K ESZI rOSEG ■ I, M/plíÁ lÁfíinO lik /ÍU'i/ ( vVjlAJJ i/ ú Iskolásjáratot szeretnénk Köszönjük a 12. sz. AKÖV vezetőségének a kertvárosi KISZ-telep és környéke lakói számára nyújtott segítsé get. A 39/A járat bevezetése után ne nehezteljenek meg újabb kérésünkért. Kimondhatatlan segítséget jelentene, — amennyiben erre lehetőségük volna — egy „iskolás” járat beállítása, reggel 7—7,17 órás indítással a vásártéri megállótól. Hasonló, az iskolát, óvodát, napközit érintő vissz-járatra lenne szükségünk délután is 17—17,15 óra tájban. Kérjük, a 12. sz. AKÖV vezetőségét, hogy kérésünket vegye fontolóra. A kertvárosi KISZ-település és környékének lakói Vásárosdombó tej nélkül Korábban a Tejipari Vállalat minden nap szállított tejet a vásárosdombói élelmiszerboltba. Másfél hónapja a községi tanács vb-elnö- ke bejelentette, hogy megegyeztek a vállalat igazgatójával, miszerint ezután a tej- csamokban vásárolhatjuk meg a tejet literenként 3,60 forintért. A bejelentés után a Tejipari Vállalat beszüntette a tejszállítást, az egyezség csak ennyiben valósult meg, mert a csarnokban nem szolgálnak ki számunkra tejet. A kisgyermekes családok most 4—4,50 forintért szerzik be tehéntartó gazdáktól a tejét. Kérjük az illetékeseket, hassanak oda, hogy panaszunk mielőbb elintézést nyerjen. Pál Jenő fmsz-felvásárló Vásárosdombó Szemétdomb az udvarunkban Két éve kezdődött a Légszeszgyár, Dohány, Pozsonyi és' a Vasvári utcák által határolt lakótömb épületein az emelet- ráépítés. A munka pár hónapja befejeződött. A kivitelező vállalat a Légszeszgyár utca 7. számú ház \ udvarán létesítette az anyagtelepet, így az itt lakók végigszenvedték valamennyi ház építkezésével járó zajt (habarcskeverőgépek, mészoltás stb.). Az építők már több hónapja elköltöztek, de nyomaik még itt vannak: az udvaron szemét, tégla- és deszkarakás, a kerítés lebontva, a kapu tönkretéve. ! Tizenöt család lakik a házban, kb. tizenöt 10 éven aluli: gyermekkel. A gyerekek csak egészségre és balesetre veszélyes körülmények között játszhatnak. A nyitott kerítés miatt a ház udvara és alagsora sokak részére a nyilvános WC szerepét tölti be. Kérdezzük: nem lehetne az építkezés nyomait végleg eltüntetni, a szemetét, a tégla- és deszkatörmeléket eltakarítani, valamint a kerítést és a kaput helyrehozni? ' Vajda Károly Valóban gyors, olcsó, kényelmes? Sajnos, úgy hozta a sors, hogy zakómat tisztíttatni kellett a Patyolatnál. Ezt a munkát egy hétre vállalták, azaz ráírták a vállalási jegyzékre, hogy átvehető IX. hó 24-én. Ez mind rendben is van, belenyugszik az ember és türelmesen vár. Elmentem a megadott időben, de azt a választ kaptam, hogy a munka még nem készült el. Ezután kétnaponként eljártam, de még október első hetében sem volt kész. Mint említették, nem én vagyok az első, s a panaszkönyvbe sem érdemes beírni, ezért fordulok önökhöz. Feltételezem, hogy az időpontok gyakori eltolódásai nem hanyagságból, ha- ; nem a túlzsúfoltságból ered- } nek. Csak azt nem értem, hogy amikor éppen most bővült a vállalat egy szép és j nagy, modern mosodával, akkor jelentkezik ilyen problé- j ma. De ez esetben miért írnak határidőt az átvételi i jegyre, miért nem azt, hogy i „bizonytalan idő múlva átvehető”. Ez esetben nem érne j senkit sem csalódás. S azt hiszem, a hirdetés is felesleges, J hogy: „gyors, olcsó, kényei- j mes.” 1 Keller Gábor, Pécs, Sörház u. 17. Az Lrzsébet-telepiek két kérdése Erzsébet-telepen hónapok óta akadozik a vízszolgáltatás. Akik itt laknak, közel 200 család, nem értik, miért akadozik a vízellátás. Mivel nem sikerült megnyugtató választ kapnom ez ügyben, a Dunántúli Napló nagy nyilvánosságán keresztül kérem. tájékoztassák az Erzsé- bet-telepieket arról. hogy miért nem kapnak vizet? És meddig tart ez az állapot? Másik problémánk, hogy az Erzsébet-telepi utcák karbantartása a Mecseki Szén- bányászati Tröszt feladata, míg azokat nem állítja helyre és nem adja át az I. kerületi tanácsnak. A tanács nem csinál és nem is csinálhat semmit, amíg nem veszi át az utakat. A Széntröszt ugyancsak nem csinál semmit. Az itt lakó bányász- családok salakjárdát kértek és kérnek ma is, hogy télvíz idején ne kelljen nekik a kocsiúton ugrálva közle- kedniök. Ha hoznának salakot az Erzsébet-telepi utcákba, a lakók azt társadalmi munkában elteregetnék. Szeretnénk, ha a tröszt nyilatkozna, mikor fogja a fenti utcákat tanácsi kezelésbe átadni? Köszönettel: Gyenis József tanácstag Az OTP ajándéka A Lenin tér esútsága A világtakarékossági nap alkalmából immár hagyomány, hogy az OTP minden megyében megjutalmazza a takarékossági napon elsőnek született gyermeket. Tegnap a Pécsi Szülészeti Klinikán dr. Lajos László professzornak, a klinika igazgatójának jelenlétében B alatonyi Sándor, az OTP megyei fiókjának vezetője virágcsokorral és 1000 forintos takarékkönyvvel ajándékozta meg Marinovics Emilné magyarsarlóst lakos Gabriella nevű kislányát, aki október 31-én 0 óra 10 perckor szii- letett. Ugyancsak tegnap látogatták meg az elmúlt évi világtakarékossági nap megyei első szülöttét, Boda Juliannát. Az OTP megyei fiókjának „Fáy András” kétszeres szocialista brigádja kereste fel máriagyűdi otthonában és ajándékokkal kedveskedett a kislánynak. A képen Marinovics Emilné é* az újszülött a nővérke karjában. Gyűjtjük a gesztenyét, de minek? Szerkesztőségünk több, szóbeli panaszt kapott az elmúlt hetekben a MÉH munkájával kapcsolatban. Meghirdette a MÉH a rongygyűjtő heteket és számtalanszor előfordult, hogy hely- vagy pénzhiány miatt nem vették át a gyerekektől az összegyűjtött hulladékokat. A kertvárosi Táncsics Mihály Általános Iskola úttörőinek panasza is bizonysága annak a közömbösségnek, amellyel a jólsikerült propaganda után a fellelkesült gyűjtőket a MÉH kirendeltségein fogadják. „Két mázsát kijevő mennyiségű gesztenyénket a Siklósi úti MEH-telepen akartuk értékesíteni. Elég távolról szállítottuk oda, nyitvatartási időn belül, mégse vették át. Kértük, hogy legalább betehessük a raktárukba, de az ott tartózkodó alkalmazott ezt nem engedte meg. így a sok-sok fáradsággal összegyűjtött vad- gesztenyét kénytelenek voltunk a közeli árokba önteni. Balszerencsénkből levontuk a szükséges következtetést, a jövőben a MÉH részére semmi* féle gyűjtésben nem veszünk reszt. A Táncsics Mihály Általános Iskola TV. és V. osztályos tanulói”. * „Gyújtsd a vadgesztenyét!” hirdetik öles plakátok városszerte — így kezdi levelét dr. Jádi János, Pécs, Tolsztoj u. 13. sz. alatti ovasónk. Majd a továbbiak során elpanaszolja, hogy két gyermeke 26 kg, gesztenyét gyűjtött azzal a tudattal, hogy kilójáért 45 fillért kapnak a MÉH-től. Nem így történt, mert az átvételkor a 26 kiló gesztenyéből 13 kg. lett. Ugyanis a gyerekek nem tudták, hogy csak a szikkadt állapotú gesztenye ára 45 fillér. Nos, hogy a szikkadt állapotot hogyan döntik el az átvevők, nem tudjuk, mert a levélhez mellékelt átvevő-jegyzéken csupán ez áll: Bruttó 26, Nettó 13, kifizetett összeg 5,85 forint. Levélírónknak tökéletesen igaza van abban, hogy a vadgesztenyét gyűjtő úttörőket 45 fillérrel kecsegtetni, s ezzel szemben 22,5 fillért fizetni a gesztenye kilójáért, nem szép dolog. Hiszen a plakátok sem tüntetik fel, hogy a 45 fillér csak a szikkadt gesztenyére vonatkozik. A pécsi főpályaudvar előtti térséget szépen rendezték az elmúlt években: korszerű világítást, hangulatos virág- szőnyeget kapott. A városi autóbuszok több ezer utast szállítanak naponta ide és innen Pécs különböző területeire. Aki a téren megfordul, annak rögtön szemet szúr az a régi, kiselejtezett marhavagon, melynek deszkái között működik a 12. sz. AKÖV Lenin téri forgalmi „irodája”. Az „iroda” átfúrt ajtaján kályhacső mered az égnek, ablakain nem lehet kilátni. Igazgatóságunk vezetői többször tolmácsolták jogos kérésünket az új forgalmi iroda megépítésével kapcsolatban az illetékeseknek, mert amellett, hogy a forgalmi szolgálat dolgozói jobb körülmények közé kerülnének, szeretnénk már eltüntetni a térről városunk szégyenfoltját, az ócska marhavagont is! — Most mi is kérjük a Városi Tanács építési osztályát: tegyék lehetővé, hogy esztétikailag megfelelő forgalmi iro-. dát kaphasson ez a városrész. Berényi István gépkocsivezető, a Kossuth-brigád vezetője Rossz a kenyerünk Szabolcsiadban sok panasz hangzik cl mostanában a kenyér minőségére: az ideszállított cipóknak legalább fele kiforrott, a többi égett és összenyomott. Friss kenyeret szinte sose kap a bolt. Amikor a boltvezetőnél reklamálunk, ő azt mondja, hogy kifogásainkat rendre továbbítja a szállítónak, de hiába. Kérjük az illetékeseket, foglalkozzanak panaszunkkal és mielőbb orvosolják. BÖRÖCZ JÖZSEFNÉ és még 24 aláírás. ítélet a nagydobszai bűnügyben Háromévi szabadságvesztés cserben hagyásos gázolásért Érdemes volna átvenni A budapesti Déli pályaudvari Utasellátó étteremben örvendetes kezdeményezést láttam. Ha a vendég rendel, a pincér a blokktömbjéről letép egy lapot, ráírja a megrendelt étel vagy ital arát és a cédulát otthagyja az asztalon. Minden „pót”-rendelés után hozzáadja az újabb ösz- l szeget. A vendég így látja, hogy az elfogyasztott ételért és italért mit fizet, az árakat ellenőrizheti az étlapon és az italáriapon. Ezenkívül megkönnyíti a fizetést, mert a vendég előre előkészítheti a fizetendő összeget. Végül pedig, megnyugtatja a vendéget, aki így nem érzi magát becsapva. Az Utasellátó kezdeményezését a pécsi és baranyai vendéglátó üzemekben feltétlenül hasznosítani kellene! Dr. Somlai József né Pécs, Batthyány u. 4. sz. Szombat lévén, némi pré- miumfizetés is —, tehát minden ok és előfeltétel adott volt ahhoz, hogy egy kiscsoport kiruccanjon jókedvűen eltölteni a hét végét. A kis csoport vadászokból állt, vadász Büki József, a nagydob- szai tsz gépcsopartvezetőie. Puskáját a vállára vette, vadászkutyáját a motorkerékpár tankjára ültette és pattant a motorra. ti „Lőjünk bukósisakot! A társak már várták. Az út melletti italboitiban pohár és korsó sörök mellett beszél- lék a következő órák tennivalóit. Büki sem akart a megbeszélésből kimaradni, megérkezése után azonnal igyekezett a sörlemaradását pótolni. Föl is hajtott vagy öt pohárral. A többiek korsóval itták, ő mértékletes, csak pohárral, hiszen „motorral van!” A poharak és korsók közt folyt a jóízű beszélgetés olyannyira, hogy már senkinek sem volt valami nagy kedve Keresett exportcikk a méz A magyar méhészet a legutóbbi években nagy fejlődésnek indult. Az 1940-es években körülbelül 23 ezer méhész volt Magyarországon vagy 350 ezer méhcsaláddal, 1965-ben 35 ezer méhész 600 ezer méhcsaláddal rendelkezett. 1965-ben Németországba (ott a hidegebb éghajlat folytán az akác al ig ad nektárt), továbbá Ausztriába, Belgiumba, Franciaországba stb. vagy 5 ezer tonna mézet szállítottunk. Baranyában 1947-ben körülbelül 1400 méhész volt 16 ezer méhcsaláddal. 1965-ben 1800 méhész vagy 34 ezer méhcsaláddal méhészkedett. Baranya és Tolna megyének közös anyanevelő telepe is van. A pécsi földművesszövetkezeti méhészcsoportnak 240 tagja van. 140 tag 1966 évre 610 mázsa mézre kötött szerződést, s azt ez évi termésből le is adja. Mohiácson önálló méhész szövetkezet van, mely kitűnően működik. Megyénkben már két állami gazdaság is foglalkozik méhészettel. A fogyasztás nem minden országban egyforma. Legtöbbet fogyaszt Németország. Egy főre esik évi egy kilogramm. Sajnos, magyar népünk kevés mézet eszik: egy főre esik évi 19 deka, ami bizony roppant kevés. A minap nálam volt egy kelet-németországi méhész, aki azt mondta, náluk a kereskedésben egy kiló méz 9 márka, vagyis 36 forint, nálunk a boltban 28, termeiénél, elsőosztályú méz 24 forint, szerződéses méz mázsája 1900 forint. Német barátunk azt is mondta, hogy náluk oly kevés a méz, hogy ősszel mind kipergetik és cukorral teleltetik be méheiket és hogy a — éhviasz dkg-ja 18— 1 márka . érdemes volna méhviaszt külföldre szállítani. A méhészet védelméről kormányrendeleteink intézkednek. Eszerint például minden növényt, fát virágzásban méreggel permetezni tilos. Egyébként is lehetőleg oly méreggel permetezzünk, melyek a méhekre nem ártalmasak (pl. Meilipax. Toxaphen). Az őszi méhbetelelésre fontos tarlóvirág egy részét pedig — kérjük a gazdaságokat —, celvirágzásig hagy ják meg. A mezőgazdaságnak is hasznosak a kora tavaszi káposztarepce-táblák, a nyár végi hajdina és facélia (takarmánynövény) is a méhészet fejlesztésére szolgálnának. Vértesi Zoltán a fáradsággal is járó vadászathoz. Lőni azért kellene valamit — ha már itt vannak — vélték. De mit? Valaki javasolta: lőjünk bukósisakot. Hogy miként lehet ezt lőni? Hát úgy kérem, hogy feldobják a levegőbe, aztán: tűz! Dobálták is a bukósisakokait, csak úgy durrogott a puska a vadászok vállán. Ahány találat, annyi pohár sör. S elképzelhető, hogy akadt dolga a csaposnak, sörétes puskával lőttek! Belül már eléggé „ázattak” voltak a vadászok, ezt azonban nagyszerűen tűrték. De amikor beborult az ég és -lógni kezdett az eső lába, véget vetették a kitűnő „szórakozásinak. Indultak haza, ki gyalogosan, ki a lőtt bukósisakjával a fején, motorral. Büki is indult, de még gyorsan lehajtott két pohárral. Gyorsan kereket oldott A rossz út, na meg a sörök hatására el-elmozdult kezében a kormány, mégis úgy tűnt, hogy sikerül minden baj nélkül hazaérkeznie. Már Nagydobszán, a község belterületén járt, amikor megeredt az eső. Büki lehajtotta fejét, így aztán nem látott jól és menet' közben átkeveredett az út bal oldalára, ahol vele szemben több gyalogos jött. A szembenjövők sorát Blas- kovics József 66 éves, nagy- dobszai lakos zárta be. Ittas volt 6 is! Amikor Büki melléje ért, kezében megingott a kormány, bukósisakjával nekiütközött Blaskovics József arcának, a motorkerékpár első kereke pedig elérte a lábát. A gyalogos az úttestre zuhant. A tanúk, akik látták a történteket, azonnal odaszaladtak — de még a rendszámtáblát sem tudták elolvasni, a motoros olyan gyorsan kereket oldott. Míg Büki otthon lapult, addig a történet tanúi a mentőkért telefonáltak. Blaskovics József balesetének híre gyorsan terjedt, értesült róla ifj. Tóthfalusd Sándor nagydobszai lakos is. Tóthfalusl tudta azt, hogy Büki József a Vöröskereszt szervezetének tagja, elsősegélynyújtó, mit sem vélt természetesebbnek^ mint szaladni Büki lakására: jöjjön, baj van, segítsen. Fogalma sem volt arról, hogy a tetteshez indul segítséget kérni! De hiába állított be lélekszakadva, Bükiéknől csak azt a választ kapta, hogy nincs itthon. A mentők megérkeztek} azonban dolguk már nem akadt: Blaskovics József a helyszínen meghalt. A rendőrök azonnal az is« meretlen motoros felkutatásához láttak, s alig telt él néhány óra, máris Büki ajtaján kopogtattak ... Büki nem tagadott, de hiába is tette volna. A boncolás során az igazságügyi orvosszakértők az elhalt száj üregében a nyelv alatt ötször öt milliméter nagyságú kék színű festéket találtak. Az Országos Rendőrkapitányság bűnügyi technikai osztálya pedig megállapította, hogy ez a festékdarabka Büki József bukósisakjából származik! Háromévi börtön Ittasan motorozott, veszélyeztette a maga és a közúti forgalomban résztvevők testi épségét, elütött egy embert, aztán igyekezett „lelépni”. Súlyos bűncselekményét tetézi az a tény, hogy Nagydob- sza községben az úgynevezett „elsősegélynyújtó állomások”- egyikeként éppen Büki Józsefet tartják nyilván, aki ez év márciusig a község Vöröskereszt-szervezetének titkára volt, de március után is tagja maradt a szervezetnek A pécsi járásbíróság hétfőn tárgyalta a halált okozó gondatlan veszélyeztetés és segítségnyújtás elmulasztása bűntettet és Büki Józsefet 3 évi szabadságvesztésre ítélte. A bíróság ítéletében értékeibe Büki őszinte megbánását és azt, hogy Büki Józsefnek hat kiskorú gyermeke van. Az ügyész súlyosbításért, a védő enyhítésért fellebbezett. Garay Fereno
