Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-12 / 241. szám

f WHJ8. OKTOBER 12. Befejeződ oft a gyermekorvosi hálózat szervezése napló 3 \ Egységes családellátás Külön gyermekorvosi ügyelet éjszaka és munkaszüneti napokon Pécsett október 1-től — úgy látszik, az országban legtel­jesebb módon — megszervez­ték az egységes családellátást, vagyis a terhesség előtti vizs­gálatoktól kezdve egészen ti­zennégy éves korig, lassan szinte teljesen egy kézben lesz á gyermekek orvosi ellátása. Tizennégy eves korig A szervezőmunka hat év­vel ezelőtt kezdődött el. Nyolc gyermekorvosi körze­tet hoztak létre, ahol hatéves korig gyógyították a kicsi­nyeket. Később, négy év múlva tizenhatra növelték e körzetek számát, s így már az egész város valamennyi hat éven aluli kisgvermekét ellátták. Most októbertől kezdve pedig húsz gyermek- orvosi körzet várja a kis be­tegeket, de nemcsak a hat évnél kisebbet, hanem egé­szen tizennégy éves korig mindenkit. Ezzel megszűnt a Városi Rendelőintézet gyar- mekszakrendelése. — Most tehát véglegesen kialakult a gyermekkörzeri hálózat. Végül is mi a fel­adata a körzeti gyermekor­vosnak? — A gyógyító, megelőző te­vékenység és a vele kapcso­latos közegészségügyi, jár­ványügyi feladatok. Ennek keretében nemcsak tizennégy év alatti járó, hanem fekvő betegek otthoni vizsgálatát, illetőleg gyógykezelését is el­látják, azonkívül egyes gyer­mekintézmények orvosi fel­adatait is — tájékoztatott dr. Várbíró Béla városi gyermek- gyógyász főorvos. Megelőző tevékenység Ezentúl tehát a gyermekor­vosi körzetekben naponta délelőtt két, délután egy órá­ban lesz rendelés, szombaton pedig csak délelőtt, de akkor három óra. A lázas, illetőleg fertőző beteg gyerekeket pe­dig otthonukban vizsgálják és kezelik. — A megelőző tevékenység? — Az egészséges csecsemők és gyermekek gondozásával összefüggő feladatokat a kö­vetkezőképpen végzik el: a rendelőben összesen heti négy órában szaktanácsadás lesz, mégpedig a betegrendeléstől elválasztott időpontban. Pon­tosabban a heti négy óra két meghatározott délutáni két- két órára oszlik. Megszervezték a gyermek­orvosi ügyeletet is. Éjszaka, valamint a munkaszüneti na­pokon az egész város terüle­tére egységes ügyeletet tarta­nak a Városi Rendelőintézet­ben. Itt ellátják a tizennégy éven aluli járó betegeket, mégpedig éjszaka este héttől regei hét óráig, munkaszü­neti napon pedig reggel hét órától este hét óráig. A he­veny lázas, illetőleg fekvő betegeket innét Kiszállva la­kásukon látják el. — Mind az ügyeletekre vo­natkozóan, mind pedig a kör­zeti gyermekorvosok rendes napi munkáját illetően az a kérésünk, hogy ne hívják ki az orvost akkor, ha a szülő is látja, hogy gyermeke járó­képes. Ilyenkor vigyék őt be a körzeti, illetőleg az ügye­leti rendelőbe, mert a szük­ségtelen házhoz hívás súlyo­sabb betegektől vonhatja el a jövőben igen lekötött gyer­mekorvost. Az országban sokfelé kísér­leteznek hasonló megoldá­sokkal, de úgy látszik, hogy a pécsi eljárás útján lehet a legjobban elérni az egysé­ges családgondozást. Itt ugyanis a nőgyógyász, a vé­dőnő és a gyermekgy ógyász azonos körzetben működik már. Tehát a terhesség előtti vizsgálatoktól kezdve egészen a gyermek tizennégy éves ko­ráig egy orvosi hálózatba tartozik a család. így olyan apró, de lényeges tényeket, mint az egyes betegségekre, gyógyszerekre jelentkező al­lergia, a szülők betegségei, egyénisége, a különböző élet­szakokban történt betegségek — nos mindezeket nem kell külön-külön elmesélni, ki­kérdezni mindenfajta rende­léskor. A nőgyógyász kapcso­latban áll a védőnővel, az a gyermekorvossal, ismerik a családot. Sőt azon túl az óvo­dákba is a körzeti gyermek- orvos jár el és szervezik, hogy a tanácsi és üzemi bölcsődék is minél előbb teljességgel hozzátartozzanak. Ezerből hét Véfeül még egy fontos lehe­tőség. A városban a 6—12 hónap közötti csecsemők halálozási aránya országos viszonylatban a legjobb, ezerből csak hét hal meg. Viszont a korai — hat hónap alatti — csecsemő- halál tekintetében Pécsett a legrosszabb a helyzet. Minden ezer hat hónapon aluli cse­csemőből 2,7 meghal. Ennek elsősorban társadalmi okai vannak — abortus! —, de most az orvosi hálózat új szervezése, az említett egysé­ges családgondozás valószínű­leg enyhít rajta. F. D. Négy év számvetése Pártértekezlet a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál Gépszemle az MHS-nél Befejezték s gépszemlét a Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség Baranya megyei elnök­ségénél. A hétfői és keddi gépszemlén tizenegy teher­autó, hat személygépkocsi és tizennyolc motorkerékpár mű­szaki ellenőrzését végezték el. A felsorakoztatott jármű­veken az elmúlt oktatási év­ben 342 hivatásos, 230 magán­gépkocsi- és 357 matorkerék- párvezető tanult m eg vezetni. ten járt, minden múzeumot megnéztek, és vasárnapon­ként néha átgyalogol a fa­lujából, Ivánbattyánból Pal- konyára, egyedül beutazik Pécsre és megnézi a múzeu­mokat. Mesél Pista az ős­emberek földbe vájt kuny­hóiról is, és szemérmesen bevallja, hogy a barátjával ők Is építettek egy ilyent. Közli, hogy miféle szerszá­mai vannak, amelyekkel a kőfalból elmeszesedett csi­gákat lehet kiemelni az el­hagyott kőbányákban. Me­sél egy fakéreg csónakról, amelyet az ő technikai uta­sításai szerint szintén ket­ten építettek. Sajnos, ké­sőbb elvékonyodott az alja, és beleestek a halastóba. — Nem történt semmi — nyugtat meg — tudunk úszni. Aztán még azt is megtu­dom, hogy olykor csak úgy nekiáll ásni, nem mindig felszíni leletek alapján, az túl egyszerű volna. De nem mindig talál valamit. — A domboknak azon az oldalán kell ásni, ahova a nap első sugarai esnek Ezek a régiek nem szeret­ték az északi lejtőket. — Ki mondta? — Észrevettem. Meg hát természetes is, nem szeret­tek fázni. Pista a „régészeti kutatá­sairól” naplót is vezet. Eb­be pontosan beírja azokat az ismereteket is, amelye­ket a régészektől hall. Kik milyen korban éltek — hát ezt kitalálni nehéz volna. — Természetesen régész­nek készülsz? — teszem fel végül a sablonnak látszó kérdést. — Nem — mondja Pista, majd némi habozás után ki­mondja. — Halászmester­nek. _ » — Olvastam a Pajtás új­ságban, hogy van egy ha­lás ziskola. — Mondtad ezt már va­lakinek? — Apukámnak, de kine­vetett. — És tulajdonképpen mi­ért halászmester akarsz lenni? — Mert szeretem a hala­kat, meg a természetet, meg a vizet, meg vadászni fogok és lesz egy csöndes házam és járhatom az er­dőt. Szoktam pecázni, egy­szer csináltunk rántott ha­lat is, a saját kunyhónkban a haverommal. És csóna­kázni is nagyon szeretek Először tengerész akartam lenni, de rájöttem, hogy ak­kor ritkán jöhetek haza. — Nem szereted a várost1' — Nem. Apukám Pécsett dolgozik, de szerencsébe 6 se akar beköltözni. Van kertünk, vannak nyulaink meg baromfink, meg ga­lambjaink. Dombtetőn la­kunk, ott van mellettünk a halastó, és mindenféle ma­dár lakik ott. Mindet is­merem, az erdőben is min­den madarat, és tudom, hogy merre vannak a vad­csapások, és van egy csomó agancsom, amiket én szed­tem össze, mikor a szarva­sok elhullatták. íls mikor hazaérek, megírtam a lec­kém és elolvastam, ami fel van adva, és megetettem az állatokat és fát vágtam vagy vizet húztam, mikor mit kell segíteni, akkor ki­mehetek az erdőbe: vagy a mezőre, és ha akarok, le­fekszem olvasni, ha akarok csak úgy járkálok és hall­gatom az állatokat meg a madarakat... — És azért szeretsz isko­lába járni? — Hát... mikor Iván- battyánba jártunk akkor jobban szerettem. De most a kisvonattal járunk, és azt már unom. Sokat kell dö­cögni, és olyan lassan megy az a vonat. Nyáron még jó, mert későn esteledik. Apukám beíratott a nap­közibe, de 4.n megszöktem Járnék szívesen modellező szakkörbe is. de akkor mindig itt kéne maradnom és mikor mennék az er­dőbe? A Mecseki Ércbányászati Vállalat kommunistáit 168-an képviselték azon a pártérte­kezleten, amelyet hétfőn tar­tottak meg a vállalat közpon­ti épületében. A küldöttérte­kezleten megjelent Szurdi Ist­ván, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Nagy József, a Megyei Párt- bizottság titkára, Ambrus Jenő, a Városi Pártbizottság első titkára. írásbeli beszámoló A vállalati pártbizottság a pártértekezlet előtt elkészí­tett beszámolót írásban eljut­tatta a küldöttekhez. Ezért a különböző bizottságok meg­választása után Török László, a pártbizottság titkára csak mintegy harminc perces szó­beli kiegészítést fűzött hozzá a beszámoló összeállítása utá­ni időszak eseményeiről: a vezetőségválasztó taggyűlések tanulságairól, néhány beru­házási problémáról. A szóbeli kiegészítés és az előterjesztés felölelte a nagyvállalat ered­ményeit, a kommunista és a munkás kollektíva tevékeny­ségét. „A vállalat pártbizott­sága — állapította meg — az elmúlt négy évben a VIII. pártkongresszus határozatai­nak alapján végezte munká­ját, annak az ideológiai ne­velés ás a párt szervezeti kér­déseinek intézése mellett a gazdasági területen jelentkező feladatok megoldására irá­nyult.” E sommás megállapítást számos ténnyel igazolta. A vállalat gazdasági eredményei általában kielégítőek, a négy éves fejlődés nagy ütemű volt. A gazdasági vezetés megszi­lárdult, tevékenységét a párt határozatainak szellemé­ben végzi mind nagyobb mértékben támaszkodik a szo­cialista munkaversenyre. A szocialista brigádok termelési vállalásaikat hetven száza­lékban túlteljesítették. Ebben az évben különösen kimagas­ló eredmény született, Had­nagy József brigádja március­ban a vágathajtásban új or­szágos csúcsot ért el. A mun­kaversenyben a kommunisták példamutatóan vesznek részt, kezdeményeznek, magukkal ragadják a pártonkívülieket. A beszámoló részletesen fog­lalkozott az újítási és műsza­ki fejlesztési feladatokkal, amelyben nagy szerepe volt a kísérleti üzemnek és az újonnan létrehozott üzemgaz­dasági osztálynak. A küldöttértekezleten sok szó esett az emberek tudatá­Nem tudom, tényleg ha­lászmester lesz-e Pista vagy erdész vagy biológus, vagy esetleg mégiscsak régész, ez sok mindentől függ. Csak annyit tudok — és talán nem árt, ha még so­kan tudják —, hogy Sza­badi Pista azok közié a gye­rekek közé tartozik, akik szíwel-lélekkel a környeze­tükben élnek, s akiket min­den érdekel. Tojásáról meg­ismeri a madárfajtákat, is­meri a gombákat, a hala­kat, a fákat, tud madár­etetőt és magaslest, faké- regcsónakot és agyagkuny­hót építeni, ráismer az őrlő­kőre és csudálatos dolgokat tud afrikai törzsekről, va­dászatokról, folyókról, uta­zásokról, de még az ősem­berről is. Ja, hamarosan víziblcik- lit akar csinálni és méhe- ket tenyészteni. A télre nem szívesen gondol, de ha már mindenképpen gondol­ni kell rá, akkor így: — Segítünk majd a halá­szoknak léket vágni a tóba. Különben megfulladnak a halak, ha nem kapnak oxi­gént. Felállítom a madár­etetőket. fácánetetőt is csi­nálok. A szénát a bokrokra kel! aggatni, mert nagy a hó... Hallatna Erzsébet nak formálásáról. A pártbi­zottság sokféle módon töre­kedett arra, hogy terjessze, magyarázza a marxizmus-leni- nizmus tanításait. A párttag­ság hetvenöt százaléka részt- vesz a pártoktatásban, a KISZ politikai iskoláin tavaly több mint kétszázan tanultak. A propagandisták többsége jól felkészült, sok közöttük az egyetemi végzettségű, ezzel kapcsolatban azonban java­solják. hogy a Városi Pártbi­zottság jobban gondoskodjon rendszeres továbbképzésükről. Hangsúlyozták: „A gazdasági problémák nem vonhatják el a figyelmet az elméleti kér­dések megvitatásától. Azok a tervek, gazdasági, műszaki intézkedések, amelyeket a dol­gozók nem értenek meg, nem támogatnak, a legjobb vezetés mellett sem hozzák meg a kí­vánt eredményt. Ezért fontos, hogy minél több vitát, elmé­leti konferenciát rendezzünk”. Felszínre került több helyte­len nézet: a protekcionizmus, az anyagi ösztönzés torz értel­mezése, néhány gazdasági ve­zető politikamentessége, az imperialista fellazítás! takti­ka lebecsülése. A beszámoló harmadik ré­sze áttekintést adott a poli­tikai és társadalmi élet né­hány fontos területéről, a párttagok aktivitásáról, a szocialista brigádértekezletek jó légköréről, a tömegszerve­zetek munkájáról, a sportpo­litikáról, a kulturális nevelő tevékenységről, az üzemi de­mokráciáról. Ezzel kapcsolat­ban megállapította: „Az újabb előrelépéshez, a tartalékok feltárásához nélkülözhetetlen a dolgozók bevonása. Ezért továbbra is nagy gonddal és felelősséggel kell előkészíteni és szervezni minden olyan értekezletet, amely elősegíti az aktivitást. Ezek a véle­ménynyilvánítás fórumai, ki­tűnő alkalmak arra, hogy a vezetés megismerje az embe­rek állásfoglalását, javasla­tait.” Végül részletesen tájé­koztatta a küldötteket a párt belső életének alakulásáról, a vezetőségek munkájáról, a tag- és tagjelölt-felvételről. Felelőségteljes vita A beszámoló és a kiegészítő feletti vitában huszonhármán kértek szót, az idő előrehala­dottsága miatt azonban tizen­négyen szólalhattak fel. Föl­des András, az ÉDÜ pártbi­zottságának titkára többek kö­zött elmondotta, hogy a párt- szervezetek decentralizálása hatékonyabbá tette a párt­munkát. A taggyűléseken töb­ben jelennek meg, sok a fel­szólaló, a kommunisták job­ban élhetnek jogaikkal. Ter­mészetesen hatása kiterjed az üzemi demokráciára is. A termelési tanácskozások és a dolgozók más megbeszélései érdeklődésre mutatnak, szá­mos javaslat, észrevétel hang­zik el, amelyre igyekszünk mindig válaszolni. A pártbi­zottság két év alatt 74 tagje­löltet és 40 tagot vett fel. Kisdaróczi János, a szolgálta­tó üzem csúcstitkára hangsú­lyozta. hogy a népi demokrá­cia szervei a törvényesség alapján keményen ítéljék el azokat, akik vétenek a jog és erkölcs ellen. Semmiféle ok nem lehet menlevél azok számára, akik megsértik a törvényeket. Több példával bizonyította be, hogy az utób­bi időben erőteljesebbé vál­tak a fellaz’tási kísérletek, ezért nemcsak az igazságszol­gáltatási szerveknek, hanem a kommunistáknak is nagyobb a feladatuk. Dobra Lajos alapszervezeti titkár egy általánosan bírált jelenségre hívta fel a figyel­met. Igaz ugyan, hogy a gaz­dasági vezetők elsősorban a termelés mennyiségi, minősé­gi, gazdaságossági mutatóinak alakulásáért felelősek, de funkciójuk fontos politikai követelményeket is feltételez. A vezetőknek e két követel­ményt össze kell egyeztetniök, ahogy megfogalmazta: leg­alább annyit foglalkozzanak : politikai kérdésekkel, mint amennyit a gazdasági munka- i val. Sokat segíthetnek abban, j hogy a dolgozók tájékozottab­bak legyenek a helyi és az országos kérdésekben. Lábán János üzemvezető saját pél­dájukkal erősítette meg a be­számolót. amikor kijelentette: eredményeiket a Kommunisták és a pártonkívüliek összefogá­sának köszönhetik. Soha nem tűztek önkényesen feladatokat a kollektívák elé, először min­dig megbeszélték velük, véle­ményüket, segítségüket kér­ték. Helyeselte, hogy az üzem- vezetőségek nagvobb önálló­ságot. rendelkezési jogot kap­tak. Ma már nagyszerűen kép­zett emberek dolgoznak az üzemekben. akiknek csak buzdítás, bátorítás, jogkör kell, hogy kibontakoztathassák képességüket. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy sok el­lentmondás van a bérgazdál­kodásban. ha az üzem száz százalék felett termel, akkor is csak az eredeti béralapot kapják meg, így nem ösztönöz arra, hogy az alacsony telje­sítményű csapatokat felzár­kóztassák az élvonalhoz. A KB titkárainak felszólalása A pártértekezleten felszó­lalt Szurdi István, a Közpon­ti Bizottság titkára is. Beve­zetőben a párt közelgő kong­resszusáról beszélt. A IX. kongresszus a társadalmi élet minden területén összegezi a fejlődés tapasztalatait, a kö­rülmények változását és meg­jelöli a további feladatokat. Ez a kötelessége a pártnak, mert az ország vezető ereje. Elmondotta, hogy az elmúlt négy évben a gazdálkodás színvonalának javulásával emelkedett az emberek élet­színvonala. A lakosság eg^" főre jutó anyagi fogyasztási^1 19—20 százalékkal emelkedett. Az elmúlt években oldottuk meg a mezőgazdaság szocia­lista átalakítását, azóta a kö­zös gazdaságok egyre erőseb­bek, gazdagabbak lesznek. Válaszolt azokra a rémhí­rekre, amelyek mostanában el­terjedtek a fogyasztói árak emelkedéséről. Az év elején végrehajtott ár- és bérintéz­kedések hatását ilyen rövid idő alatt nem lehet teljesen felmér­ni. Minden esetre tény: a fo­gyasztási cikkek általános ár­színvonala az év nyolc hó­napjában 2 5 százalékkal emelkedett, míg a bér- és más jövedelem növelő intézkedések hatására a lakosság pénzbevé­tele 8 százalékkal volt maga­sabb, mint az előző évben. A lakosság készpénz vásárlása 6 százalékkal emelkedett, a ta- ■ karékbetét állomány 13 száza­lékkal haladta meg az 19S6. január 1-i állapotot. A KB határozata gazdaságirányítási rendszer reformjáról tartal­mazza azt, hogy 1968. január 1-el a valóságos értékviszo­nyoknak megfelelő termelői árakat kell megállapítani. Ez a rendezés érint majd bizo­nyos fogyasztói árakat, egye­seket fel kell emelni, másokat le kell szállítani, azonban ez a kiigazítás nem érinti az * alapvető élelmezési cikkeket, másrészt — s ez a legfonto­sabb — nem csökkentheti a lakosság életszínvonalát. A párt és a kormány továbbra is az életszínvonal rendszeres emelésének politikáját foly­tatja. Szurdi elvtárs hangsúlyozta: egyetért a pártbizottság be­számolójával, helyesen értéke­li az elmúlt négy év esemé­nyeit és a jövő feladatait. A párlbizoit*ág új titkára A vita után a küldöttérte­kezlet megválasztotta a párt- bizottságot, majd külön ülé­sen a pártbizottság a titkárt és a végrehajtó bizo'tságot. A Mecseki Ércbányászat- Válla­lat pártbizottságának titkára Kovács István lett. I». JU t

Next

/
Thumbnails
Contents