Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-09 / 239. szám

\ Világ proletárjai, egyesüljelek! DunanTOi! napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXJIL ÉVFOLYAM, 239. SZÄM ARA 8« FILLÉR 1966. OKTÓBER 9., VASÄRNAP ■HHBMBn TP n ff 1 r 1unoaes „lóversenyről“ A történetet nem én ta- '* láttam ki a hangulat kedvéért. Az egyik pécsi épí­tőipari vállalat jó hosszú ha­táridőre elvállalt egy milliós költségű renoválást. Az ob­jektumot lezárták, eltelt két hónap, semmi se történt. A beruházó nem kevés aggoda­lommal megkérdezte a vál­lalat főmérnökét: mégis, nem kellene hozzákezdeni a mun­kához? Nem lóverseny ez, válaszolta sértődötten a fő­mérnök. Meglehet, hogy a főmérnök csak szellemesked- ni akart, csupán az a kínos, hogy az építőipar valóban nem nevezhető lóversenynek. Először arra gondoltam, hogy különböző beruházási fóru­mokon összeszedek majd né­hány határidőpanaszt, hogy ez maradt el, meg az maradt el tavaly is az építőipar hi­bájából, és elégtétellel kite­rítem a bizonyítékokat: íme! A válasz nagyjából mindenütt az volt, hogy az építőipar általában betartja a határ­időket az utóbbi időben, ha elő is fordul valami kiszök­kenő, nem jelentős az. Csu­pán egyetlen kis hibája van ennek a derűs képnek. Mind­össze annyi, hogy az építő­ipar az utóbbi időben egy­szerűen nem vállal annyi munkát, mint korábban. Ka­pacitás-problémákra hivat­kozva az óvatosabbnál is óva­tosabb határidők születnek s ka egy felelős építőipari ve­zető ünnepélyesebb pillana­tában esetleg tesz is egy könnyelmű ígéretet egy sza­rosabb határidőre, a szerző­désben, a papíron óvatosan és megmásíthatatlanul ki- korrigálják. Mint tette ezt például a Pécsi Építő Ktsz elnöke az ifjúsági lakásépít­kezések társulási értekezle­tén, amikoris megígérte: a lakásokat 1967. december 31- ig átadják a boldog építte­tőknek. Annál nagyobb volt a meghökkenés, amikor a szerződésben már 1968. de­cember 31. (!) szerepelt, f] ogy igazságtalan ne le- -*•* gyek: ezt az egész ló­verseny-dolgot egy csöpp rosszindulat nélkül általáno­san is felfoghatom, annál is inkább, mert százezrekkel, mondhatom milliókkal együtt nem mint fogadó, hanem a zsoké minden kockázatával versenyzünk itt már jó né­hány éve. Csak a közvetlen építőiparról van szó? A sik­lósi márványbánya fejleszté­sének lehetőségeiről a napok­ban volt szó a televízióban. Három rakodógép helyett esetleg hat gépre volna szük­ség, s a jelenleg tizennyolc munkással dolgozó bánya a mostani évi kétmillió deviza­forintját esetleg meg is két­szerezhetné. Annál is inkább, mivel a siklósi márvány ke­resett cikk Európában, a je­lenleg kitermelt márványt például az NDK parlament­jének építéséhez szállítják. Nyilvánvaló: valaki szerint a siklósi márványbányászat nem lóverseny. Ujmecsekal- jan több mint egy hónapja a lakók örömére szépen ki­festették a lépcsőházakat, csupán a nagyszabású fes­tés utáni takarítás maradt el mind a mai napig. A lakók vártak, azután az ajtójuk előtt feltakarították az eme­letet, de a lépcső, a lépcső­korlát, a lépcsőházi ablakok változatlanul piszkosak, me­szesek. Azt várja a vállalat, míg a mész lekopik? Nem ezt várja, sőt a házmesterek rendbehozták volna már a (Folytatás a 2. oldalon) Köszönet 4562 éráért Baráti összejövetel Pécsszabolcson Baráti, őszinte hangú ün­nepséget rendeztek tegnap es­te hat órai kezdettel a pécs- szabolcsd Puskin Művelődési Házban, ahol a Tüdőszanató­rium vezetősége látta ven­dégül az Isván-akna előkészí­tő körletének azon bányá­szait, akik társadalmi mun­kában elkészítették a szana­tórium burgonyatárolóját. Az ünnepségen részt vett Stier József elvtár? a Mecseki Szén- bányászati Tröszt pártbizott­ságának titkára, Győző Jenő elvtárs, István-akna pártbi­zottságának titkára, Tátrai József elvtárs, István-akna üzemvezetője, Szokola Ferenc elvtárs, István-akna főmérnö­ke, a vendéglátók részéről: dr. Háber József, a Tüdősza­natórium igazgató főorvosa, dr. Horváth Rózsa, a szanató­rium párttitkára. A szanatórium vezetősége, minden dolgozója és a bete­gek nevében dr. Horváth Ró­zsa és dr. Háber József kö­szönte meg István-akna párt- bizottságának, az előkészítő körlet szocialista brigádjainak s azok minden tagjának azt az odaadó munkát, amellyel ezt a nélkülözhetetlen élelmi­szerraktárt elkészítették. A 4562 társadalmi munkaóra, amelyet a bányászok teljesí­tettek, 150 ezer forint értéket eredményezett, de erkölcsi ér­téke felbecsülhetetlen. Győző Jenő elvtárs a párt- bizottság nevében mondott köszönetét a végrehajtóknak, akiknek teljesítményét egyen­ként értékelte. Kiemelte Barát János szocialista brigádjának munkáját, akik 1032 órát dol­goztak munkaidejük után. Nem sokkal maradt el ettől Nagy István és Cirkos Kele­men szocialista brigádja, Lő- rincz József egymaga 104, Fe­jér István 88 munkaórát tel­jesített, de Bakos István, Dón­ké Mihály, Dinnyés József. Baranovics István, Rostás An­dor és Kußz Dezső sem telje­sített 48 áránál kevesebbet. A köszöntők után István- akna előkészítő körletének ön­álló zenekara szórakoztatta a vendégeket, akiknek hangula­tát a jó vacsora és a kitűnő Muskotály bor csak emelte. Fehér Lajos fogadta a román mezőgazdasági küldöttséget Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese szombaton a parla­mentben fogadta Nicolae Gio- san-nak, a Román Szocialista Köztársaság mezőgazdasági Főtanácsa elnökének vezeté­sével hazánkban tartózkodó román mezőgazdasági kül­döttséget. A baráti légkörben lezajlott fogadáson részt vett Losonczi Pál földművelésügyi miniszter. Kádár János felszólalása a Magyar Hajó- és Darugyár pártértekezletén Nagyműltú üzem kommu­nistáinak tanácskozásán, a Magyar Hajó- és Darugyár pártértekezletén vett részt szombaton Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Németh Ká- rolynak, a Budapesti Pártbi­zottság első titkárának ésKó- nyi Gyulának, a XIII. kerü­leti pártbizottság első titká­rának társaságában. Az üzem három budapesti és két vidé­ki gyáregysége csaknem 1500 párttagjának küldöttei tették mérlegre az angyalföldi gyár­egység Váci úti Művelődési Házában tartott értekezleten: Megyei tanácskozás Siklóson Összeül a falusi fiatalok parlamentje Az ifjúmunkások megyei parlamentjének ülése után hétfőn újabb jelentős if­júsági eseményre kerül sor, ezúttal Siklóson. Délelőtt 10 órakor, a vár éttermé­ben összeül a falusi ifjúság parlamentje. A parlamen­ten minden járás ifjúságá­nak képviselői részt vesz­nek. A különautóbuszokon és más járműveken több mint száz olyan fiatal uta­zik Siklósra, aki falun él és dolgozik, így közvetlenül érinti mindaz, ami ott tör­ténik. A falusi fiatalok megyei tanácskozásán Misi Sándor, a KISZ Központi Bizottsá­ga parasztifjúsági osztályá­nak vezetője tart előadást A falusí ifjúság helyzete címmel. Az előadást vita követi, ahol az érintettek elmondhatják, hogy mi tet­szik nekik a falusi ifjúság mai életében, s mi az, ami­ben változtatásra volna szükség. A parlamenti vita lezárá­sa után, délután négy óra­kor a siklósi várban meg­nyitják a gépjavító állomá­sok szakmunkás tanulóinak vizsgamunkáiról készült ki­állítást. Megnyitó beszédet mond Álló Miklós, a me­gyei KISZ Végrehajtó Bi­zottság tagja. Az ország kenyérellátásáért Tíz és fél ezer vagon gabona Baranyából — Fedél alá került az ország jövő évi ke­nyere, a felvásárolt gabona fedezi lakossá­gunk szükségletét — olvashatjuk Rékai Gá­bornak, a Gabonatröszt vezérigazgatójának nyilatkozatát. A hír megnyugtató, s számunkra külön öröm, hogy Baranya Ids megye lévén, milyen nagy mértékben vette ki részét az ország búzakészleteinek feltöltéséből. Míg szeptem­ber 30-ig a gabonafelvásárlás országosan 97,3 százalékban történt meg, addig a Baranya megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vál­lalat 150 százalékra teljesítette felvásárlási tervét. Minden eddigi évet felülmúlva, 10 517 vagon kenyérgabonát vásároltak fel szeptem­ber 30-ig a megyében a termelőszövetkeze- tektől és az állami5 gazdaságoktól,*'közel 3000 vagonnal többet a tervezettnél. Pedig már a terv is magasabb volt a tavalyinál. A nagymennyiségű kenyérgabona elhelye­zése nehéz feladat elé állította a vállalatot. Jelenleg minden tárolóhely, magtár és malom tér búzával van tele. A búza kiszállítása a megyéből azonban megindult, hisz itt a ku­koricatörés ideje és a vállalatnak csak táp­cserére 2100 vagon kukoricát kell átvennie a következő hetekben a tsz-ektől. Ennek a terménynek pedig — mivel 90 százalékban szemesen tárolják — mindössze 200 vagonnal góréznak be — helyet kell biztosítani. A megyében termett búza minősége is jó, s Baranya ismét egyike azoknak a megyék­nek, melyek búzatöbbleteikkel pótolni tudták az ország más részeiben vízkár és egyéb okok miatt kiesett gabonatermést. milyen eredményeket hoztak az elmúlt esztendők a több mint tízezer főt foglalkoztató gyáróriás életében, melyek voltak a gyorsabb előrehala­dás gátjai, s mit kell tenniök a kommunistáknak a politi­kai és gazdasági munka haté­konyabbá tételéért. A sikerek és fogyatékossá­gok összevetése azt tanúsítja — mint az Egresi Károly tit­kár pártbizottsági beszámoló­jából kicsendült —, hogy a gyár kollektívájának nincs oka szégyenkezésre. A tervidő­szakhoz fűződik 30 korszerű, új gyártmány bevezetése. Az eredményesebb munkával pár­huzamosan vastagabb lett a boríték is: 1960—65 között a fizikai dolgozók átlagbére 13, az alkalmazottaké 5 százalék­kal emelkedett. A kép teljességéhez tartozik azonban az is — s ez nyo­matékkai kapott hangot a pártértekezleten —, hogy gon­dok, nehézségek is vannak szép számmal. A foglalkozta­tottak létszáma ugyan csök­kent, de az alkalmazotti állo­mány aránya magasabb a ko­rábbinál; Jobban lehet és kell gaz­dálkodni a műszaki fejlesztési alappal, mert az eddigi el- aprózás (tavaly például 727 fejlesztési témával foglalkoz­tak), nem hozta meg a várt eredményt. Fel kell figyelni arra is, hogy a kelleténél jó­val nagyobbak a készletek, s esztendőről esztendőre maga­sabb régiókba szökken a túl­órák grafikonja. Sürgető fel­adat a pártmunka tartalma­sabbá tétele, a vezetési mód­szerek javítása és az egyes munkahelyeken ingatag tala­jon álló munkafegyelem meg­szilárdítása. A gyári pártbizottság be­számolóját eleven, őszinte hangú vita követte. A beszámoló feletti vitában felszólalt Kádár János is. Be­vezetőben meleg szavakkal köszöntötte a gyáróriás kom­munistáit, dolgozóit, s tolmá­csolta a Központi Bizottság üdvözletét, jókívánságait. A továbbiakban néhány időszerű belpolitikai kérdéssel foglal­kozott. Egyebek közt arról be­szélt, hogy a forradalmi mun­káspártok, így a Magyar Szo­cialista Munkáspárt életében is nagy esemény, fontos állo­más a párt legmagasabb fó­rumának, a kongresszusnak a tanácskozása. Az MSZMP kö­zelgő IX. kongresszusának az a feladata, hogy számot ves­sen az elmúlt esztendőkben megtett úttal, az elért ered­ményekkel, a hiányosságokkal, s megszabja a következő idő­szak tennivalóit. — Bizonyos vagyok benne — folytatta a párt első tit­kára —, hogy a legutóbbi kongresszus óta eltelt évek mérlege pozitív lesz. A mö­göttünk lévő négy-öt eszten­dőben gyarapodott, erősödött népgazdaságunk. Hatalmas és jelentős ipari létesítmények születtek, tetemesen nőtt ipa­runk termelése, s javultak mezőgazdaságunk eredményei. Nagyot léptünk előre kultu­rális téren, szebb, gazdagabb lett népünk élete. Erősödött a párt és a tömegek közötti kapcsolat. Kádár János ezután arról beszélt, hogy vannak akik aggályoskodva teszik fel a kérdést: vajon kellően érvé­nyesül-e napjainkban a párt és a munkásosztály vezető szerepe? A párt és a mun­kásosztály vezető szerepe mindenütt élvényesül, ahol a munkásosztály törté­nelmi céljáért, a szocializ­(Folytatús a 2. oldalon) Megnyílt a III. országos szövetkezeti fotókiállítás Van-e, lehetséges-e művé­szet a profi fényképezésben vagy sem? Erre a kérdésre akar választ adni a 111. Or­szágos Szövetkezeti Fotó­kiállítás. Az ország 17 fény­képész szövetkezetének fo­tósai félezer fényképpel je­lentkeztek. S a rendkívül szigorú zsűri ebből 170-et válogatott ki, s „engedett falra.” A zsűri tagjai: A Ma­gyar Fotóművészek Szövet­sége részéről Vadas Jolán, Vassányi Béla és Halász Re­zső fotóművészek, a Pécsi Fényképész Ktsz részéről Szabó Ferenc elnök, és Ko­csis Lajos műteremvezető. A rendező Pécsi Fényképész Ktsz egyébként így fogal­mazta meg a kiállítás cél­ját: Az ipari termelésen túl megmutatni a művészi fejlő­dést is, ezenkívül megláttat­ni az új művészi irányzato­kat, s a. foto-munkában mindezt alkalmazni az izlés- nevelésben. A részt vevő szövetkezetek és fotósok száma szerint az eddigi három országos szö­vetkezeti fotókiállítás közül tulajdonképpen csak ez a mostani számit országosnak. S jóleső érzés megállapítani, hogy a „falra került' 170 képből — ennek egyébként kétharmada vidéki, egyhar* mada budapesti fotós al­kotása — a pestiek után a pécsiek szerepelnek a leg­nagyobb számban. Közülük is Surányi Kálmánná 15 al­kotással szerepel s így az ő képei vannak a legnagyobb számban a kiállított alkotá­sok között. Ilyen előzmények után nyílott meg tegnap a Pan­nónia Szálló nagytermében a kiállítás. Tárnái Ferenc, a Baranya megyei KISZÖV el­nökének szavai után dr. Nagy József, az MSZMP Ba­ranya megyei bizottságának titkára nyitotta meg a tár­latot — majd Szálay Mag­dolna, a Pécsi Fényszöv fő­könyvelője átadta a kiállí­táson részt vevő legjobb 34 kép alkotójának a 12 díjat és a 12 oklevelet. Ezután Ko­csis Lajos műteremvezető végigkalauzolta a közönséget a kiállításon, mely vasár­naptól szerdáig, összesen 4 napon át lesz nyitva dél­előtt 10 órától este 8 óráig. Vasárnap délután 6 órakor pedig a KISZÖV székházi­ban 150 fotós szakember részvételével tanácskozást tartanak.

Next

/
Thumbnails
Contents