Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-01 / 232. szám

OKTOBER L

napló

Nem Csáki szalmája

Tolvajt kiáltunk, ha pénztárcánkhoz illetéktelen kezek nyúlnak. De vajon ilyen következetesek vagyunk-e akkor is, ha nagyobb pénztárcát, a közösség vagyonát dézsmálja valaki? Tény, hogy a társadalom elítéli azokat, akik munka nélkül akarnak gyorsan meggazdagodni, akik a nagy pénztárcából jogtalanul markolják ki az ezreseket. A büntetés azonban már csak a végső eszköz. A nagyobb gondot a bűncselekmény megelőzésére kell fordítani.

Sok munka, fáradság után elérkezett a szüret, a betakarítás ideje. Nem mindegy, hogy a termés illetékes helyre jut-e. Sajnos vannak tsz-ek, ahol kevésbé törődnek a terméssel. Megtörtént: teherautóval álltak meg a kukoricatábla mellett, jókora területről letörték a termést, kocsira tették, aztán elporoztak és senki nem kiáltott tolvajt, őrző nélkül volt a föld — az vitte róla a termést, aki érte. Gazdag a termés, s sok helyen nincs elég tárolóhely. Az elmúlt évben úgy csinálták, hogy a határban összehordták a kukoricát,’ volt ahol le sem fedték, úgy hagyták ott prédának. Helyes, ha a tsz körülnéz a portáján és igénybe veszi tagjaitól a górékat, padlástereket Nem ingyért kéfi természetesen és szerződést köt a termény megőrzésére, gondozására.

A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekményeket vizsgálva, szinte valamennyi mellé odaírható: hol volt az ellenőrzés? Gyalu Erzsébet, a zádori tsz pénztárosa például hosszabb idő óta rendszeresen megdézsmálta a gondjaira bízott pénztárt. Amikor a bűncselekményt felfedezték, már közel 70 000 forint volt a hiány. Szép dolog a bizalom, de korántsem jelentheti, hogy a bizalom bizonyítékaként le lehet mondani az ellenőrzésről. Csak az ellenőrzéssel párosult bizalomnak van helye, mert ellenőrzés nélkül furcsa dolgok derülhetnek ki, mint például a szalántai Hunyadi Tsz kőművesbrigádjánál. Ha a bri-* gádvezető azt mondta, hogy ezt és ezt a munkát elvégeztük — elhitték és fizettek. Amikor rájöttek a csalásra, már több mint 81 000 forintot fizettek ki el nem végzett munkáért.

Ha már az ellenőrzésnél tartunk: lehet ellenőrizni alaposan és lehet csak úgy tessék-lássék módon, amikor az ellenőrnek csak arra van gondja, hogy a saját napidíja meglegyen. A vajszlói gépállomás üzemanyagraktárában ez év májusáig háromszor is tartottak ellenőrzést, találtak hiányt, de azt már nem tartották fontosnak, hogy az okot is kivizsgálják. A legutóbbi ellenőrzéskor mác több mint 150 000 forint értékű benzin, gázolaj, kenőanyag hiányzott. Természetes, hogy a következmények már a rendőrségen folytatódnak ...

Az ellenőrzés hiánya tette lehetővé a mágocsi Béke Tsz-nél történt csalást. Felvásárlójuk sertéseket vásárolt a gazdáktól. A felvásárló kitöltetlen blankettát íratott alá az eladóval, az árat később magasabb ösz- szegűnek tüntette fel. És az így szerzett több mint 11 000 forintot zsebre vágta.

A közvagyonnak, annak a bizonyos nagy pénztárcának sok rekesze van, jól kell ügyelni rá, azaz jobban kellene ügyelni rá. A megye mezőgazdaságában a közvagyon, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma ez év első félévében az elmúlt év első félévéhez képest mintegy 30 százalékkal nőtt.

Garay Ferenc

Versenyben a pártkongresszus tiszteletére

r

Épül a műrostbőrüzem

Megszokták

Gréber Móniiba, Márton János, Kovács Mihály, Hirt József

Betértem Komlón a Baj- csy-Zsilinszky utca sarkán lévő tejboltba. S ami azonnal a szemembe tűnt, az a polcokon elhelyezett kétki- lós kenyerek sora volt. Ilyen formátlan és rossz kinézésű kenyereket nem mostanábar. láttam. Alig akadt közöttük olyan, amelyiken vast" gon ne fehérlett volna a liszt, tehát nem mosdatták meg a kenyeret sem a sütés előtt sem utána, vagy ha igen akkor viszont nagyon felületesen. Nehéz lett volna kiválasztani olyat is, amelyik ne lett volna több helyen is megrepedve vagy kiforrva, elformátlanodva. ami pedig a kelesztés elégtelenségéből ered. Még laikus szemmel sem nehéz megállapítani, hogy mindez a hanyag, felületes munka következménye.

— Mondja kérem, melyik üzemből kapják ezeket a

kenyereket? — kérdeztem az elárusítónőtől.

— A komlóiból.

— Mindig ilyen csúnyákat hoznak?

— Ilyeneket.

— S mit szólnak ehhez a vásárlók?

— Megszokták — mondta

és azzal részéről 7 ■a társalgást mer’

a fügeönv rrövé N’dlvi" bosszantotta az id^ táv°dt idegen. Ensem is bo =700 tott valami. mégnedi° hogv a bolt elá’z'cftóí- aki állandó kaocsolatbar "an a vevőkkel egvszerűer tudomásul veszi, hogy a kém7“' olyan, amilyen.

A népi ellenőrzés nemrégiben már foglalkozott a komlói kenyér minőségével és a Sütőipari Vállalat meg is ígérte, hogy változtatni fog rajta. Ezt a változást nagyon türelmetlenül várják a komlóiak.

Műrontbőrüzan épöl a Pécsi Bőrgyár területének; nyugati részén. Határidő: 1968 december. A beruházás összege 74 millió forint. A bőrhulladékot — amelyet korábban a szemétbe dobtak — ebben az üzemben automata gépsorokkal dolgozzák majd fel, és az így kapott bőrt zömében a cipőgyárak használják fel cípőalkatnésznek. Az éri 1100 tonna termelés azonos meny- nyiségű importbőr-m eltakarítást jelent: az építkezés — a B. m. Állami Építőipari Vállalat végzi — tehát hallatlanul jelentős.

*

Különböző beosztásé dolgozóktól kértünk választ egyetlen kérdésre: mennyiben járul hozzá a kongresszusi verseny ahhoz, hogy a munkákkal határidőre elkészüljenek. A brigádnaplóba bejegyzett vállalásokból három pontot .választottunk ki: 1. A szociális épület felfalazása szeptember 30-ig. 2. Trafóépület falazása október 30-ig. Rostmű üzemépület felfalazása attól számítva két héten belül, amint a vaszerkezeti berendezés megérkezik.

Márton János brigádvezető:

— Amikor a vállalásokat

megtettük, utána az első és legfontosabb ténykedésünk volt: a munkafolyamatok

megszervezése. Csak úgy tudunk folyamatosan dolgozni, ha az anyag a rendelkezésünkre áll: Az anyagkészletet állandóan szemmel tartom és ha fogytán van, még időben jelzem Sárán Ferenc műveze.

5mek, aki aztán intézkedik.

eg gél, munkakezdés előtt Hirt József építésvezetőtől és Sárán művezetőtől valamennyi brigádvezető megkapja a napi feladatokat. Papírra rögzítjük és ezt, ha törik, ha szakad, teljesíteni kell az adott napon. így történik az elszámolás is. Hétkor kezdünk, de akkor már a brigádban mindenki tudja, hogy kik végzik aznap a felázást, ki adja kezükre és ki készíti elő az anyagot. Általában egy-egy pillér között két kőműves falaz; estp lemérjük a teljesítményüket. Nos hát ezzel a módszerrel sikerült példáié a szociális épület falazását nem szeptember 30-ra, hanem 19-re befejezni. Ha ilyen tempóban tudunk továbbra is dolgozni, akkor a többi határidőt a vállaltnál is élőbbre hozzuk.

Kovács Mihály segédmunkás: .

— Társaimnak sem, nekem

sem mindegy, hogy a vállalásokat miként teljesítjük? Én például gyakran ittmar adok munkaidő után is, ha megkérnek rá, hogy öntözzem meg a betont. Igaz, közel is lakom. Kertvárosban van egy kis házam. Miért tette a brigád a vállalást? A falazás a lényeg. Ha az épületek tető alá kerülnek, nem küldenek el senkit.fagyszabadságra és így a téli hónapokban is biztosítva lesz a kereset.

Gréber Mónika segédmunkás:

— Vidéken lakom anyámmal és húgommal. Most keresek ezerhat-ezerhétszáz forintot, a testvérem félállásban csak négyszázat. Tehát a

pénzre igazán szükségünk van, mert hárman élünk belőle. Szerintem nagyon jó dolog az, hogy a brigádunk benevezett a kongresszusi versenybe. Azóta — ahogy itt az iroda külső falán olvasom — 110—115 százalékos teljesítményt érünk el most már minden hónapban. Ha túljutunk a száz százalékon, több a kereset is. Egyedül vagyok nő a brigádban, de mondhatom, nagyon jól érzem magam Mártonék- nál. A brigád javasolt juta- lomüdűlésre is. Kaptam is beutalót, életemben most üdültem először.

Htrf József építésvezető:

— Huszonnégy milliós az ez évi tervünk, ebből körülbelül tizennégy millió csak az építési költség. A többi a szakiparé. A vállalások — ha a brigádok teljesítik — jelentősen meggyorsítják a munkálatokat. Az a tervünk, hogy a következő év elején, lehetőleg februárban már olyan állapotban álljon a rost- üzem, hogy a márciusban érkező olasz szerelők a gépelt beállítását elkezdhessék. Ha késünk, a költségek növekednek, mert az olaszokat akikor bt fizetni kell, ha nem csinálnak semmit. Persze erre nem kerülhet sor, hiszen a brigádvállalások teljesítése egyelőre jól halad és a téliesítés különösebb akadályokba nem ütközik.

A rostműhőrüzem építkezésén — nemesebb értelmezésben — „gépies” munka folyik: minden termelési folyamat — beleértve a szállítást is —, pontosan egymásba illeszkedik, ami alaposan átgondolt szervezettségről tanúskodik. Ezt a „gépezetet” pedig a versenyszellem élteti, mozgatja.

Rab Ferenc

A sziget növénye az adventi kel

Hagyományápolás nagyüzemi módszerekkel

Ma már bajosan lehetne felderíteni, hogy a mágocsiak vagy a szigetiek kezdték-e előbb az ötven éve híres adventi káposzta termesztését, de biztos: rajtuk kívül az egész országban még a kísérlete is kudarcot vallott a „szabadföldes” primőrkáposzta meghonosításának. Pedig számos tsz-ben, állami gazdaságban is erőltették már, hegy mohácsi maggal, palántával telepítsék meg az áttelelő káposztát, de sikertelenül. Persze, hasonlóképpen jártak a szigetiek is, amikor a nagyüzemi termesztés meggyorsítása miatt nem saját, hanem „gyári” maggal kísérleteztek:

A szigeti nap

— Nem válik itt be semmi más, csak a saját nevelésünk, — mondta Tasi Sándor, az újmohácsi Rákóczi Tsz főkertésze.

De azt ő is csak találgatta, hogy miért nein válik be. Alighanem arról van szó, — mondotta, — hogy az idegen kelpalánták melegágyhoz szók tak, az övéik meg szabadföldi neveléshez. A szabadföldi nevelést meg hiába utánozzák más vidékeken, csak a szigeti nap. a szigeti föld őrzi meg októbertől áprilisig azt a meleget, amely primőrré neveli káposztájukat.

695 vagonos gabonatároló

—• A nagyüzemben némileg gépesítettük a hagyományokat, sornyitó, sortakaró géppel csinájuk az ágyásokat, a többi műveletet azonban ugyanúgy, mint ötven évvel ezelőtt. Az j asszonyok most is kézzel dugják le a palántákat, és az is ! hagyomány, hogy évenként 1 trágyázzuk a földet. Na, és I annyi még, hogy dugás idején ■ ügyelünk a megfelelő öntözésre, aztán kapálás idején a kapálásra és a többit már az I időjárásra bízzuk.

S ez úgy látszik, nem is könnyelmű „megbízatás”, ha meggondoljuk, hogy hosszú évek óta száz mázsa holdanként! terméssel hálálja meg a szigeti föld, a szigeti nap a bizalmukat. És ha azt is hozzátesszük, hogy tavaly áprilisban már 40 holdról kezdték meg az adventi káposzta szedését és 700 forinttal a mázsánkén ti átadását, igazán megérthetjük és méltányolhatjuk is az új mohácsiak hagyománytiszteletét.

No, azért nem mindenben kegyes hozzájuk a szigeti föld. Egyik évben alattomos talajvizekkel vámolja meg adományait, a másikban vadkárral. Novembertől áprilisig vadnyu lak serege lepi el káposztaföldjüket, a téli sziget egyetlen zöldjét, melynek egyik bizonytalan „csősze” a hótakaró, biztosabbja pedig a bajai vadásztársaság. Ebből kerekedik azután az a különös helyzet, hogy nemcsak az újmohácsi tsz-tagok, hanem a bajai vadászok is ilyenkor alapozzák meg exportterveiket, s csaknem egyazon export- partnerekkel. Azzal a különbséggel, hogy a tsz csak áprilisban kezdi meg exportját az NDK-ba, Csehszlovákiába, Nyugat-Németországba, amig a bajai vadászok már novemberben.

147 holdas kertészei

Visszatérve a szigeti hagyományokra, mégis kiderült, hogy azért nem minden vonatkozásban ápolói az újmohácsiak. Gyurek Vilmos, a Rákóczi Tsz elnökhelyettese újságolta el, hogy a tsz tavaly egyszerre vállalt magára két kötelezettséget is. Egyiket a MÉK-kel kötötték meg a soroksári paprika termesztésére, a másikat a kalocsai gyárral 300 mázsa fűszerpaprika leszállítására, és mind a két vállalkozásuk ezekben a hetekben realizálódik. Ebben az évben pedig 100 ezer fej primőr, illetve áttelelő mohácsi salátát szerződtek le a MÉK-nél.

Ennek megfelelően a kertészetük is állandó bővítés V) gabonatárolót építenek a Gabonafelvásárló és Feldolgozó , alatt áll. A tavalyi 104-ről Vállalat pécsi, Felszabadulás úti kirendeltségén. A 695 vágo- 1 147 katasztrális holdra emel- ■dj tárolót a jövő év tavaszán adják át rendeltetésének 1 kedett a területe, és egyre

nagyobb kedvet kapnak további növelésére.

— Persze, minden újabb lépésünk. vállalkozásunk a piaci lehetőségektől és a munkaerő alakulásától függ, — mondta az elnökhelyettes, de azért nem hallgatta el közelebbi, távolabbi terveiket, köztük néhány újabb „hagyományromboló” tervüket sem.

— Komoly állattenyésztésről alig-alig lehetett beszélni eddig a szigeten. Ha néha meg is pendítettük, az ageá- lyoskodók azonnal évtizedes példákkal érveltek. Olya

kai, hogy takarmánynak, pia- • ne kukoricának, alkalmatlan éí a szigeti „öntéstalaj”. Csak akkor némultak el, amikor egy 86 holdas nagyon jó termésű kukoricatáblával bebizonyítottuk az ellenkezőjét és mindjárt azt is, hogy ilyenformán nem kilátástalan az állattenyésztés sem. S ahol állatot tenyésztünk, ott trágya is van. És ahol trágya var ott jövője is van a kertészkedő tsz-nek.

A másik tervük még merészebb.

— Milyen kertészet az. ahol az öntözést árvízlevezető csatornák és közönséges csőkutak szolgálják — kritizálta meg eddigi lehetőségeiket a tsz elnökhelyettese. — Na, majd ha megépül Felsőkandán a víz- átemelő mű, rá egy évre én is másképpen beszélek a kertészetünkről.

Ha meglesz az átemelőmű...

Azért mégis előlegezett valamit e későbbre ütemezett tervükből. Elmondta, hogy az új átemelőmű csatornarendszere látja el majd vízzel Sárhát. Homorúd és Ujmohác.« földjeit.

— Bennünket a vízátemelő mű főcsatornája érdekel elsősorban. Ha az megépül, nem sokat várunk a sorunkra, mert ahol főcsatorna van, ott m r csak idő, méghozzá a mi sr- ját időnk kérdése, hogy me - lékcsatornák és zsilipek -s épüljenek. És azután?

Sajnos, nem mondta tovább, adós maradt a szép tervei-: folytatásával, de nem szabad türelmetlennek lenni. Jövőre sem szűnik meg a kompjára a mohácsi Dunán, tehát visz- szatérhetünk még e beszélgetés folytatására.

P. Gy.

— Tűzoltólaktanya épül Siklóson a Harkány felé vezető út mentén. A mintegy 1.2 millió forintos költséggel felépíthető tűzoltólaktanya kiviteli tervei október elejére készülnek el a Pécsi Tervező Vállalatnál.

I