Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-07 / 237. szám

VUdg proletárjai, egyesüljetek l Dunaniau napio ________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Meggei Tanács lapja XX III. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM ARA 58 FILLÉR 186«. OKTOBER 7., PÉNTEK Magyar államférfiak üdvözlő távirata az NDK megalakulásának 17. évfordulóján Dobi István, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, és Kállai Gyula, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány el­nöke táviratot intéztek Walter Ulbricht elv­társhoz, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága első titkárához, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa el­nökéhez, Willi Stoph elvtárshoz, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökéhez, az Államtanács elnökhelyettesé­hez, melyben nemzeti ünnepük, a Német De­mokratikus Köztársaság megalakulásának 17. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, népünk és a saját nevükben szívből köszön­tik az NDK államféfiait és köztársaságuk dolgozó népét. A nemzeti ünnep alkalmából Vass István­ná, az Országgyűlés elnöke prof. dr. H. C. Johannes Dieckmannt, az NDK Népi Kama­rájának elnökét, Péter János külügyminiszter Otto Winzert, az NDK külügyminiszterét üd­vözölte táviratban. A társadalmi és tömeg- szervezetek ugyancsak üdvözlő táviratokat intéztek a Német Demokratikus Köztársaság társadalmi és tömegszervezeteihez. Üléseseit as ifjúmunkások megyei parlamentje Csütörtök, délelőtt kilenc éra. A Megyei Pártbizottság nagy tanácsterme zsúfolásig telve. KISZ bizottsági és alap szervi titkárok, szocialista if­júsági brigádvezetők, vállala­ti gazdasági vezetők és párt­titkárok. Az emelvényen La­kács János, a Baranya me­gyei KISZ Bizottság titkára, Csiga István, a Városi KISZ Bizottság titkára, Vágyi Ka­rola, a Megyei KISZ Bizott­ság nevelési osztályvezetője és Bogár József, az SZMT veze- tó titkára. A tanácskozás té­mája: a munkás ifjúság hely­zete Baranyában, a KISZ te­vékenysége az ifjúmunkások között. Beszámolót tart Gyi- mesi Gáspár, a Megyei KISZ Bizottság ifjúmunkás felelőse. — Jogos kritikák hangzot­tak el a Kommunista Ifjúsági Szövetség tevékenységét ille­tően — kezdte beszámolóját az előadó —, abban a vonat­kozásban, hogy munkánkból hiányzik a differenciáltság. Nos, annak előrebocsátásával, hogy a KISZ a különböző if­júsági rétegek egységes szer­vezete, magunk is szükséges­nek tartjuk, hogy politikai munkánkban jobban figye­lembe vegyük az egyes réte­gek sajátosságait. — Megyénk munkás ifjúsá­ga — mondotta az értékelés során — többségében aktívan és eredményesen működött közre a kongresszusi határo­zatok végrehajtásában. Ha megyénk második ötéves terv ben elért eredményeit említ­jük, a KISZ-fiatalok terme­lést segítő tevékenységéről is szóltunk. Ifjúsági brigádjaink, akár a bányászatban, akár más iparágban vizsgáljuk, ki­vették részüket a társadalom építő munkájából. Az 1966-os év különös jelentőségét az ad­ja meg, hogy a párt IX. kongresszusára készülünk. — Ennek figyelembe vételével állítottuk össze akciótervün­ket. A KISZ-alapszervezetek és ifjúsági brigádok egész sorában külön vállalások szü­lettek, a fiatalok csatlakoztak a SZOT és a KISZ KB kö­zös felhívásához, 140 alap­szervezet 6810 résztvevővel, 379 ifjúsági brigád 6176 tag­gal nevezett be a kongresz- szus tiszteletére folyó szo­cialista versenybe. Az előadó külön kiemelte a Mecseki Ércbányászati Válla­lat, a Mecseki Szénbányásza­ti Tröszt, az Építőipari Válla­lat, a MÁV, a Cementgyár fiataljainak értékes kezdemé­nyezéseit, majd a Fiatal Mű­szakiak és Közgazdászok Ta­nácsa tevékenységével, annak gazdasági és poiltikai jelentő­ségével, a Szakma Ifjú Mes­tere mozgalom eredményeivel foglalkozott. Külön fejezetet érdemel az újítások ügye. — Csupán 1966. első fél évében 306 újítást nyújtottak be a megye fiataljai, bár azt is szóvá kell tenni, hogy a meg­takarításként mutatkozó 7 millió 294 ezer forint 90 szá­zaléka a bánya, az energia- és építőipar területéről szár­mazik, és jónéhány helyen még ma is nehézkesen folyik az újítások elbírálása, beve­zetése. — Változatlanul növelnünk kell ifjúmunkásaink között a KISZ befolyását, tovább kell erősíteni az ifjúság szo­cialista meggyőződését, haza- fiságát, a párt iránti odaadá­sát. — Az ifjúmunkások fejlő­dése politikai, erkölcsi vo­natkozásban pozitív — hang­súlyozta Gyimesi Gáspár —, de nem egyértelmű. Az ob­jektív helyzet azt követeli, hogy nagyobb figyelmet for­dítsunk a KISZ-tagság kom­munista nevelésére ennél az ifjúsági rétegnél is. Bátran felszínre kell hozni az elért eredményeket, növelni kell a KISZ befolyását, taglétszá­mát az üzemekben, főleg a 20 éven aluli fiatalok között — mondotta Gyimesi Gáspár, majd a KISZ kettős jellegé­ről szólt. — Feladatunk, hogy köz­vetítsük a párt politikáját a fiatalokhoz, és közvetítsük az ifjúság véleményét, kívánsá­gait a párt felé. A KISZ von­zóbbá tétele megköveteli, hogy legyünk az ifjúság jogos ér­dekeinek képviselői, foglal­kozzunk egyéni gondjaikkal is. A rendkívül nagyszámú hozzászólások külön cikket ér­demelnek, ezért az azokban felvetett problémákra más alkalommal visszatérünk. K. Díszönnepség Berlinben Csütörtök este a Berlini Német Állami Operaházban díszünnepséget tartottak az NDK alapításának 17. év­fordulója alkalmából. Ezen Willi Stoph, a Német Szo­cialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, az NDK Minisztertanácsának elnöke tartott beszédet. A miniszterelnök hangsú­lyozta, hogy az NDK a múlt esztendőben az élet minden területén — a politikától kezdve a gazdaságon át a sportig — nagyszerű sikere­ket aratott. E sikereknek barátai örülnek, s ellenségei is kénytelenek elismerni őket. A Német Demokrati­kus Köztársaság minden irányú stabilizálódása s erő­södése egyértelmű azzal, hogy gyarapodtak a béke erői egész Németországban, és ez kedvezően hat Európa biztonságára is. A nyugat­német militaristák és impe­rialisták azonban még ko­rántsem adták fel veszedel­mes terveiket. Az NDK en­nek ellenére mindent meg­kísérelt és a jövőben is mindent elkövet, hogy nor­mális kapcsolatok fejlődje­nek ki a két német állam között. Ezt követeli az európai biztonság, de közelebbről a német nemzetnek is ez a legközvetlenebb érdeke. Az NDK azonban, függetlenül attól, hogy e fáradozása si­kerrel jár-e vagy sem, tán- toríthatatlanul halad a he­lyesnek bizonyult úton: a béke és a szocializmus út­ján. lói sikerűit hadgyakorlat Kállai Gyula elvtárs nyilatkozata A felderítő egységeit nyolc harminckor megérkeztek a fel­tételezett ellenség alakulatai­nak peremvonaláig, majd 8,35- kor a meghatározott körzet­ben sötétszürke, gomba alakú felhő jelezte, hogy a rakéta­egység atomcsapást hajtott végre — így kezdődött a nép­hadsereg október 1—6 között tartott hadgyakorlatának az a része, amelyet párt- és állami vezetőink is megtekintettek. A figyelőállásban ott volt Kállai Gyula, a kormány el­nöke, Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Poli­tikai Bizottság póttagja, dr. Korom Mihály, a Központi Bi­zottság titkára, Benkei And­rás belügyminiszter, Papp Ár­pád, a Munkásőrség országos parancsnoka, Borbándi János. a Központi Bizottság osztály­vezető-helyettese, továbbá több megye párt- és tanácsi vezetője, valamint a néphad­sereg tábornoki karának szá­mos tagja. Megtekintette a gyakorlatot I. V. Tutarinov vezérezredes, a Varsói Szer­ződés Egyesített Fegyveres Erői Főparancsnokságának magyarországi képviselője és G. V. Szregyin vezérőrnagy, az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet csapatok pa­rancsnokságának képviselője. A kormány elnöke a jól si­került hadgyakorlaton szerzett benyomásairól, tapasztalatai­ról elmondta a Magyar Táv­irati Iroda munkatársának: — Közvéleményünk élénk érdeklődéssel kisérte azt a közelmúltban befejeződött na- gyobb szabású hadgyakorlatot is, amely a baráti Csehszlo­vákia földjén zajlott le, * amelyet katonáink több test­vérország hadseregével együtt hajtottak végre. Fiaink ott is kitűnően megálltak helyüket, külön-külön és a harci együtt­működésben egyaránt. A Vlta- va-gyakorlat azt mutatta, hogy a szocialista országok hadse­regei kiváló felkészültséggel rendelkeznek, s a népek kö­zötti egység, barátság szelle­mében, igazi internacionalis­ták módjára tesznek eleget o legmagasabb követelmények­nek is. Kállai Gyula ezután az im­perialisták békebontó törek­véseire utalva kijelentette: _ — A nemzetközi béke meg­őrzése, népünk történelmi vív­mányainak, építő munkája nagyszerű eredményeink vé­delme megköveteli tőlünk, hogy a politikai, diplomáciai eszközök mellett megfelelő szinten tartsuk hazánk fegy­veres erőit is. Néphadsere­günk — együtt a testvéri szo­cialista országok fegyveres erőivel — békénk legfőbb biztosítéka. — Pártunk Politikai Bizott­sága, kormányunk, népünk ne­vében is elismerésemet és kö- szönetemet fejezem ki nép­hadseregünk katonáinak, tiszt­jeinek és tábornokainak; to­vábbi jó munkát, sok sikert és boldogságot kívánok az egész személyi állománynak — fejezte be nyilatkozatai Kállai Gyula. Napirenden az állami gazdaságok dolgozóinak lakáshelyzete ÍJ lést tartott a megyei képviselőcsoport Tegnap, csütörtökön ülést tartott a Baranya megyei kép­viselők csoportja Bolyban, ahol a megye állami gazda­ságainak helyzetét és a dol­gozók szociális körülményeit tárgyalták meg. Az ülésen megjelent Czégény József, az A Megyei Pártbizottság nagy termében tartott tanácskozás résztvevőinek egy csoportja MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának osztályvezetője, dr. Vida József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságá­nak munkatársa, valamint a Bólyi Állami Gazdaság veze­tősége. Ez a gazdaság 15 év alatt 12 kis gazdaságból szervező­dött 27 ezer holdjával a me­gye legnagyobb gazdaságává. A szántóterület 21 ezer hold, a többi rét, legelő, erdő, gyü­mölcsös és majorság. Vető­magtermeléssel és állati ter­mékek előállításával foglal­koznak. Van 4500 szarvasmar­hájuk — ebből 1400 tehén, a többi hízó —, tízezer sertésük — ebből ezer anyakoca _ és 45 —50 ezer tojótyúkjuk. Gép­állományuk 180 traktorból, 25 tehergépkocsiból, 34 kom­bájnból és hét személygépko­csiból áll. Búzából évek óta tartják a 20 mázsás átlagter­mést — az idén 24 mázsát termeltek egy holdon —, a kukorica 25, a pillangósok 30, a silókukorica 200, a repce 10, a borsó 8—9 és a komló 5 mázsát adott egy-egy holdon Tejtermelésük háromezer li­ter évente tehenenként, s hi- zómarháik havonta 30 kilóval gyarapodnak súlyban. Évente 140—150 vagon sertéshúst ad­nak el, a kocák 14 malacot fialnak, Egy-egy juhról 4—5 kiló gyapjút vágnak le, s egy- egy tyűk 230—240 tojást tojik így a gazdaság évi hozama 250 millió forint, amiből 20— 30 millió • tiszta nyereség. A 2500 dolgozóból 1600 állan­dó, a többi időszaki. Havi keresetük meghaladja az 1500 forintot. Az állandó dolgozók 600 lakásából 200 korszerű, a töb­bi nem felel meg a huszadik század követelményeinek. S ez vonatkozik a megye más ál­lami gazdaságaira is: a laká­sok korszerűtlenek, mert cse­kély kivétellel még a rég: uradalmi cselédházakban van­nak. Dudás József, a Baranya megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetője be­számolójában elmondotta, hogv a dolgozók szociális helyzete, s ebből különösen a lakás­helyzet az elmúlt években lassan fejlődött. A szociális beruházás mindössze 12 mil­lió forintot tett ki az elmúlt 5 év alatt, a lakóházak felújí­tása pedig tízmilliót. Ígére­tet tett arra, hogy minden szociális jellegű beruházás anyagi eszközét elsősorban a korszerűtlen lakások fejlesz­tésére fordítják. Ennek ülő­mé azonban lassú, s sajál erő források mellett feltétlenül szükséges központi beruhá­zások biztosítása. A képviselők hozzászólá­saikban támogatták azt a iá vaslatot, miszerint az ér'e- kezlet jegyzőkönyvét el k°li juttatni a Földművelésügyi Minisztériumba, hogy a leg­közelebbi országgyűlésen in­terpellációjukra megfelelő vá­laszt kaphassanak..

Next

/
Thumbnails
Contents