Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-30 / 257. szám
1966. .TÓBER 30. ílupio 5 A beiskolázás mér lese: Á „hullám" elmaradt A szakm 'k nrjo : az autószerelés — Az u'olse menedék ? Az építői nur i nnutók száma idén sem ette el a tervezettel A vörös zászló bőseinek utján A szakmunkástanuló-intézetekben novemberben értékelik az új tanév első negyedévének eredményeit. A beiskolázás mérlege természete- j sen már korábban elkészült, ! a kép azonban csak ezekben a hetekben válik teljessé, az első pár hónapban ugyanis évről évre jelentős számú tanuló marad ki. Tanumányi át ag: e égséges A szakmunkás-utánpótlás biztosítása mát hosszú idő óta az építőipai területén je- ; lenti a legtöbb gondot. A Munkaügyi Minisztérium 508- as, pécsi intézetében átlagosan 170 elsőst fogadtak ez idáig, az idén azonban hatvannal többet terveztek, az úgynevezett „demográfiai hullámra” való tekintettel. Mint ismeretes, 1970-ig fokozatos j emelkedés várható az iskolás korú gyerekek számát illetően, melyet a későbbiekben egy demográfiai hullámvölgy követ. Az illetékes szervek intézkedéseket tettek a szokásosnál nagyobb létszám fogadására. Többségüket — az ország igényeinek megfelelően —, a szakmunkástanuló-intézetekbe tervezték irányítani, mindenekelőtt az építőiparba, ezek a számítások azonban csak részben valósultak meg. A hatvannal megemelt beiskolázási létszámot az 508-as Szakmunkásképző-intézet nem tudta teljesíteni. A tervezettnél tizenöttel kisebb a beiratkozott tanulók száma, s különösen elgondolkodtató ez a szám akkor, ha hozzátesszük: míg tavaly 300 jelentkezőből kellett kiválasztani a 170 felvételre kerülőt, az idén mindenki felvételt nyert, aki jelentkezett. Mindez, természetesen, az , átlagos tanulmányi eredmé- ! nyékén is tükröződik. Az 1965/66-os tanévben 2,5 volt az elsősök tanulmányi átla- j ga, ezzel szemben az idén valamivel az elégséges alatt marad ... Divatos sío’ mák Az elmúlt évek tapasztalata alapján egyértelműen megállapítható, hogy bár a pályaválasztási tanácsadás ki- szélesedett és sokrétűbb lett, a továbbtanulásra jelentkező gyerekeket mindenekelőtt a kor „divatos” szakmái vonzzák. Autó-, tv-, rádiószerelő akar lenni minden második gyerek. Az építőipar szakmái I egészen hátul kullognak a ! sorban, bár a szobafestő és ! mázoló, valamint a kőműves szakmák iránt érezhetően nőtt I az érdeklődés. Oka: a hatalmas építkezések korlátlan el-1 helyezkedési, sőt: válogatási i lehetőséget biztosítanak, s tegyük hozzá őszintén: a „fu- sizási” lehetőség sem mellé- j kés... A legnagyobb hiány: ács- j ban. állványozóban van. A viszonylag új, építőipari szakmák közül a melegburkolás vonzza a legtöbb fiatalt, bár1 jelenleg ezen a területen még elhelyezkedési gondok vannak. Kétségtelen: a továbbtanulás- j ra jelentkezők egyre igónyeseb- j bek, a kereseti lehetőségek | mellett a munkakörülményeket, a munkaeszközök színvonalát és a szakma általános kulturáltságát is figyelembe veszik. Az oktatás évről évre korszerűsödik. A paneles építési mód általánossá válásával az iskolákban is megkezdték az új építési technológiák elméleti oktatását. Sőt: terveket készítettek annak érdekében is, hogy a ritkább szakmák — például a parkettázás —, mellé kiegészítő szakmákat — például ács szakmát —, is szerezhessenek a tanulók. Mit ad az álta’ános sko'a ? Az általános iskolából hozott előképzettség végzetes módon befolyásolja a szakmunkásképzés színvonalát is. Általános tapasztalat: a gyengébb eredménnyel végzett elsőéves szakmunkás-tanulók írási és olvasási gondokkal küzdenek. A másik, legtöbb bukást eredményező, terület: a szakrajz. Az általános iskolák mértanóráinak száma kevésnek tűnik. Az idén 14 elsőéves morzsolódott le. Tavaly valamivel kevesebb, s azt megelőzően szintén. Ez is elgondolkodtató. A gyerekek jelentős része tanácstalanul áll a nyolcadik év végén az általános iskolában, nem tudja, mit kezdjen magával. Leggyakoribb, hogy leleményesebb barátai példáját akarja követni, s ha ez nem sikerül. kétségbeesik. Különösen a falusi gyerekeknél jellemző ez. Mi marad: jelentkezik az építőiparba, ahonnan aztán — ha valami jobb kínálkozik —, továbbáll. A tudatos pályaválasztás felbecsülhetetlen előnyeit legjobban az úgynevezett kőműves-dinasztiák példái igazolják. A pécsi járás több községében — Öfaluban, Kisúj- bányán, Lovászhetényben —, nemzedékről nemzedékre száll a kőműves mesterség, s ezek a gyerekek szinte kivétel nélkül meg is állják a helyüket. Az új tanév másik tapasztalata: viszonylag jelentéktelen a fejlődés a faluról kollégiumba kerülő gyerekek esetében a kulturált étkezés és higiénia terén. Az évszázados falusi étkezési tradíciókat gyakran csak évek elteltével sikerül leküzdeni. Az általános iskoláknak ezen a téren is többet kellene tenni: a pedagógus számára nem lehet közömbös a tanulók étkezéskultúrája sem. Új vizsgarend A közelmúltban jelent meg a Munkaügyi Minisztérium 126/1966. számú rendelete, mely a szakmunkásképző intézetekben — a levelező oktatás kivételével — eltörli az év végi vizsgákat. A tanulók érdemjegyeit az egész évi munka alapján határozzák meg. Az új rendelet célja: a közismereti tárgyak terén is növelni az igényességet. A vizsga-feleletek ugyanis gyakran illuzórikus képet adtak egy- egy tanuló tudásáról. Az évvégi vizsgák megszűnése természetesen nem vonatkozik a szakmunkásvizsgákra: éppen ellenkezőleg, a szakmunkás- tanuló évek záróaktusa a jövőben még szigorúbb és alaposabb lesz. Békés Sándor I Vörös zászló bőseinek útján moi- I galom nevezési munkáiból kiállítást rendeztek Komlón a KISZ- bizottság vb-ter- mében. Komló általános iskoláiból összesen háromszáz őrs teljesítette a nevezési j feladatokat. A kiállítás háromnapos nyitvatartás után 28-án bezárult. Nehéz, de nem kötelező Alandó fciáflítás nyílik Sellyén Ma délelőtt 11 órakor nyitja meg Lemle Géza, Baranya megye Tanácsa művelődésügyi osztálya népművelési csoportjának vezetője Sellyén, a későbbiek során Kiss Géza Múzeummá fejlesztendő gyűjtemény állandó kiállítását. A községi tanács jelentős áldozatvállalással biztosította a kiállítás helyét. Ugyancsak ma délután 2 órakor a községi kultúr otthonban megyei honismereti szakköri konferencia lesz. A konferenciát dr. Fan- csovits György aspiráns előadása vezeti be: A legújabb- kori tárgygyűjtés lehetőségeiről és módszertanáról. A bérlő: Én csak azt látom, hogy a lépcsöházat se takarítják rendesen, a házfelügyelőnket egyébként is az egész nyáron nem láttuk, a munkáját kiadta albérletbe. Ilyent én még nem hallottam. Ugyanakkor arrogáns velünk, nem a rendre ügyel, hanem uralkodni akar a lakók fölött... A házfelügyelő: A házfelügyelők helyzetét helytelenül csak az új bérházak szempontjából ítélik meg. A régi házakban a házfelügyelők sok helyen szuterénekben laknak, amelyek lakás céljára csak nagy szükségből alkalmasak, és a jövedelem is ezekben a házakban körülbelül havi 2— 300 forint körül mozog ... A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat: Házfelügyelőink általában rendesen elvégzik a munkájukat, nincs velük nagyobb problémánk. Legfeljebb arról lehet szó, hogy a mellékállásban alkalmazott házfelügyelők nem tudják a rendeletnek megfelelően ellátni a feladatukat. Ami pedig a bérlők és a házfelügyelők közötti súrlódásokat illeti, ez egyenlő arányban írható mindkét fél terhére ... azok teljesítésének jelenlegi állását. 1. A harmadik negyedév végére már 900 ezer forinttal túlteljesítették a vállalati éves tervet. 2. Vietnam kért kenderszövetet, terven felül több ezer négyzetmétert legyártottak, leszállították. 3. A megtakarításból származó ge- reben-szálhozamot 53.4 tonnára növelték a harmadik negyedév végére. Mindezek természetesen csak részeredmények, n:szen még jó két hónap hátra van a tervévből és a vállalások teljesítményszámai még növekednek. 407 fővel 27 brigád dolgozik az üzemben: 63 férfi és 344 nő. Az üzem havonta többezer forint plusz-bért fizet ki a brigádoknak, teljesítménvüktől függően. Átlagban — eev-egv brigádtagra 100—150 forint jut. A brigádok egyösszegben kapják a pénzt és a brigád dönt az elosztás arányain. Szeptemberben például Stolcz Gvörgy- né brigádja 1200 forintot. Abc' Pálné és Wágner Károlyiv4 brigádja 2—2 ezer forintot Kérnya József né brig"dia oe dig 2200 forintot kaoott E''- rem.es megjegyezni, hogv 1965 III. negyedévében az átla? műn késkereset 1276 forint volt. 1966 in. negyedévében 1390 Vérüké Lászlóné, a híres Stolcz brigád tagja. ?orintra növekedett az átlag- kereset. Ez a növekedés a kongresszusi versenymozgalom »'őnyéből származik. Termé- -zetesen a? átlagkereset mé° ■'em ad teljes képe*: sok ? fiatal munkaerő Uevesehb gyakorlattal rendelkeznek még. következéskéDpen keresetük is alacsonyabb. A Hirdi Kenderfonógyár tulajdonképpen majd a közeljövőben válik „nagykorúvá”. \ rekonstrukció átformálja a gyár arculatát; nem csak a ermelés grafikonjának eörbé- ;e emelkedik gyorsabb ütemben. hanem az új üzemrészekben. a szociális épületekben, korszerű gépek üzemeltetésével könnyebb lesz a munka is. Bab Ferenc A PÉCSI INGATLANKEZELŐ VÁLLALAT, a kezelésében levő lakóházak házfelügyelői munkakörében 578 házfelügyelőt alkalmaz, ezek közül 154 ezt a munkakört másodállásként tölti be Átlagos jövedelmük havi 250 forint. A pécsi házfelügyelők helyzetét azonban nem lehet egyformán értékelni. A belvárosi bérházak házfelügyelői, nagyrészt idősebb emberek, egészségtelen, szuterónszerű szolgálati lakásokban laknak, s jövedelmük valóban kevés, addig viszont az új bérházak j házfelügyelőinek jövedelme, például Ujmecsekalján a lakók számától függően nem egyszer 1100—1200 forint havonta, de előfordul 1400 forintos jövedelem is. amellett a bérlőkével egyenértékű modem, egészséges lakásokban laknak. A házfelügyelők jogait és kötelességeit a 6/1965. számú tanácsi rendelet szabályozza. Szinte mindenre kiterjedő intézkedés ez, csupán be kell tartani, A házfelügyelőkre vonatkozó, 25 pontba foglalt kötelezettségek között egyaránt szerepelnek a takarítással kapcsolatos feladatok és a kapunyitás megszabott rendje, a lakókkal szembeni előzékeny magatartás, és a gáz-, víz- és áramszolgáltatás szüneteltetésének kellő időben | való közlése a lakókkal. A ; rendelet intézkedik, hogy a i házfelügyelő köteles „naponta j 6.30 óráig a lakóépület előtti j gyalogjárdát fagymentes idő- j I ben fellocsolni... télen a ha- j * vat szükség szerint naponta 1 többször a járdáról eltakarítani ... a szemétgyűjtő edényeket a szemétszállítási napokon a gyűjtőkocsi járásának megfelelő idő előtt legalább egy órával... előkészíteni ... 22 órától 5 óráig a kapunál csengetés után haladéktalanul megjelenni, és a lakóépület lakóit... be-, illetve kibocsátani ... stb.” Nem egy könnyű rendelet, ez biztos. A házfelügyelők nagy része azonban lelkiismeretesen megfelel ennek a rendeletnek, a lakókkal egyetértésben végzi a munkáját. Ez tény, de tegyük hozzá, hogy vannak jónéhányan, akiknek valami oknál fogva nem sikerül eleget tenniük ennek a rendeletnek. Közömbösem nézik a lépcsőházukat hétről hétre, közömbösen nézik a Kuka-edények körül felgyűlt szemetet a patkányokkal és azt mondják: nem az ő hatáskörükbe tartozik, pedig olyannyira az ő hatáskörük, hogy a 6/1965. számú rendelet szerint: „köteles a Kuka-edényeket a felrakás helyére előkészíteni, a szemét elszállítása után legkésőbb egy órával az edényeket a tárolóhelyre visszaszállítani...” és a PIK már be is szerzett több száz Kuka-targoncát, hogy ahol erre mód van, így kezeljék a szemétgyűjtőket, s a targoncákkal meg akarják könnyíteni a házfelügyelők munkáját Vannak, akik közömbösen nézik, hogy a bérházak közötti járdaszakaszokat decemberben beteríti a hó, azután ráfagy a hó, majd a természet jóvoltából tavaszra szerencsésen leolvad, s közben nem is gondolnak arra, hogy a bérházak közötti járda nem senki földje. S vannak — sajnos nem kevesen —, akikre nincs mentség, akik gorombán, parancsolgató módon viselkednek a lakókkal szem Den. SEMMI KÉTSÉG: a ház- felügyelők egy része nincs megfizetve, havi öt-hatszáz forintból nem tud megélni, kénytelen állandó munkát vállalni. Napközben nem tartózkodik otthon a házban, és az is előfordul, hogy a ház- felügyelői teendőket sem végzi el kellő pontossággal. Más házfelügyelők viszont a szó szoros értelmében albérletbe adják ki a ház rendbentartá- sát, mert a házfelügyelői állást valójában nem állásként vállalták, hanem ily módon jutottak lakáshoz, és tulajdonképpen nincs is szükségük! a házfelügyelői jövedelemre.’ Semmi kétség: a házfelügyelők egy része a ház korlát-! lan urának képzeli magát valami oknál fogva, Ez természetesen tévedés. A lakókkal szemben szinte tűrhetetlenül viselkednek, a legkisebb al- aalmat is megragadják, hogy borsot törjenek a lakók orra alá, mások pedig valami rósz- szül értelmezett demokratizmus alapján nem végzik el a munkájukat a rendeleteknek megfelelően. Gyanítható, hogy egyes házfelügyelők a lelkűk mélyén lenézik a saját munkájukat, és úgy gondolják« hogy őket nézik le. Az igazsághoz tartozik az is, hogy ugyanakikor egyes bérlők a házfelügyelőt olyan alkalmazottnak nézik, akit el- küldhetnek a boltba, akivel rendelkeznek és akitől olyan szolgáltatásokat követelhetnek, ami semmiféle szerződésben nem szerepel, és előfordul az is, hogy a házfelügyelők legártatlanabb és jóindulatú figyelmeztetését is okvetetlenkedésnek fogják feL A KIINDULÓ PONT azonban nem vitatható: nehéz és gyakran hálátlan dolog ház- felügyelőnek lenni, de nem kötelező. S ez nem is érzelmi kérdés, ez munka. Aki vállalta, annak éppen úgy meg kell felelnie, mint egy tisztviselőnek a hivatalában, egy lakatosnak az üzemben^ bármilyen okból kifolyólag vállalta is el a beosztását. S ha a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat nagyobb igénnyel ellenőrzi házfelügyelőit, ha kirívóbb esetekben minőségi cserékhez folyamodik, ha a rendőrség él a jogaival a közterületeken tapasztalható hanyagságokkal szemben, ez egyformán szolgálja a kulturált egészséges környezet kialakítását, és a közel 600 pécsi ház- felügyelő nagy többségének tekintélyét, munkájának megbecsülését. Thiery Árpád A legsikeresebb múzeumi hónapot Baranyában rendezték Tegnap délután közgyűlést tartott a Pécs-Baranyai Múzeumbaráti Kör. Ennek a kulturális egyesülésnek ugyanis 179 tagja van. s munkájának jellegét tekintve idetartozik a siklósi, valamint a szigetvári várbarátok köre. A 179 pécsi, illetve Baranya megyei múzeumbarát évi 10 forintos tagdíjjal tartja fenn egyesülését. Tevékenységük széleskörű, általában közönségszervezésben, leletbejelentésben, tárgyak felkutatásában és adományozásában nyilvánul meg Szabó Gyula muzeológus, a Pécs- Baranyai Múzeumbaráti Kör titkára beszámolt a közgyűlésen a | kör elmúlt évi tevékenységéről. Elmondotta, hogy ez alatt az idő j alatt négy nyomdai úton előállított tartalmas körlevelet adtak ki és küldtek el a kör tagjainak. Értékelte és megköszönte a tagok sokirányú segítségét, mellyé! a baranyai és pécsi múzeumi szervezetet az elmúlt egy esztendő alatt támogatták. Beszámolt arról is. hogy országos viszonylatban tavaly is és az idén is Baranyában és Pécsett rendezték meg a legsikeresebb múzeumi hónapot. Tavaly 74 ezer látogató volt a múzeumi hónap rendezvényein, s ezt a rendkívül magas, tovább már valószínűleg nem fokozható számot az idén is elérik. Ezek után Szabó Gyula muzeológus. tekintettel arra. hogy jövő év elején nyugdíjba megy* lemondott titkári tisztéről és a kör Mándoki Lászlót, a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályának vezetőjét bízta meg helyette ezzel a feladattal. Majd Török Dénes pénztáros számolt be a múzeumbarátok körének pénzügyi helyzetéről. I N
