Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-23 / 251. szám
VUdg proletárjai, egyesüljetek l DunanlQH napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ______ XX III, ÉVFOLYAM, 251. SZÄM Ara M FILLÉR 1966, OKTÓBER 23., VASÁRNAP Kádár János, Kállai Gyula és Czinege Lajos hazaindult Moszkvából Alaposabban kell foglalkozni a politikai és ideológiai kérdésekkel MOSZKVAI Szombaton délben MossfcvdMl haza Indalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Kállai Gyula, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke, az MSZMP PoUti- kai Bizottságának tagja, valamint Czinege Lajos honvédelmi, miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. A magyar vezetők az SZKP Központi Bizottságának és a szovjet kormánynak meghívására múlt vasárnap érkeztek a Szovjetunióba. A Kijev pályaudvaron búcsúztatásukra megjelentek: l.eonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Andrej Grecsko marsall, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettese és mások. A pályaudvari búcsúztatásnál Jelen voltak: Szipka József. hazánk moszkvai nagykövete, Strahl Sándor ezredes, moszkvai magyar katonai attasé, valamint a moszkvai magyar nagykövetség munkatársak BriUttaenőt MMHt «s seft meghívott vendég részvételével pénteken tartották meg a mohácsi járása pártértekezletet. Az elnökségben foglalt helyet Horn Dezső, a Központi Bizottság póttagja, a közlekedés- és postaügyi miniszter helyettese, Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titkára. A munkabizottságok megválasztása után Baris István, a Járási Pártbizottság titkára mondotta el a négyéves munkáról szóló beszámolót. A Járási Pártbizottság előzetesen Írásos anyagot készített a járás mezőgazdaságának helyzetéről, a pártoktatásról és a pártszervezetek taglétszáménak, összetételének als« Aranvat ér---------------------------------- I Fe lbocsátották a Luna 12-t Képeket továbbított • Molnyija 1. Járási pártértekezlet Mohácson A legapróbb gazdasági magról van szó, a lucernáról, A magyar lucemamagról, mely fontos exportcikk. Belföldön is a legdrágább termény, termelői ára vetekszik a gyógynövények ésvi- rágmagvak árával. Nincs olyan tsz, állami gazdaság, mely ne foglalkozna termesztésével, mégsem szerepe] egyetlen nagyüzem bevételi tervében sem. Azt mondják, megbízhatatlan növény, magjának kötése és megfogása az időjárás szeszélyétől függ Vagy sikerül vagy nem, ezért nem lehet rá építeni. Az idén sikerült Nem annyira a jó időjárás miatt hisz lucernakötéskor élég hűvös, csapadékos volt az idő. Sokkal inkább azért, mert minden gazdaság igyekezett magot fogni. Egyik gazdaság a második kaszálásból, a másik a harmadikból, akadt olyan üzem is, amely az új- télepítésű lucerna második hozadékát hagyta meg magnak. Amely üzem nem akart rostaaljat vetni, az megtalálta a módját a magfogásnak. Október 15-ig kerek 20 vagon aprómagot szállítottak a baranyai tsz-ek a Dél-dunántúli Vetőmagtermeltető Vállalat dombóvári magtisztító telepére, ahova még további 30 vagon lucerna- és here- magot várnak Baranyából. Itt a mágneses tisztítógépek különválasztják a lucema- magot az arankától. A tiszta, fémzárolt mag aztán újra visszakerül a gazdaságokba. a felesleg pedig exportra. Ötven vagon aprómag! Ez kétszer annyi, mint ameny- nyit tavaly az egész országból exportáltunk és hatszor annyi, mint Baranya 1965. évi összes apróm agtermése. A mélypont 1964-ben volt. Az el lő évi pocokdúlás nyomán ki kellett szántani a ; il- lar.gósok 50 százalékát. Abban az évben mindössze 5,5 vagon aprómag termett Baranyában. Majd 1965-ben 8,2 vagon, és most 50 vagon. A lucerna, mely annyi gondot okozott az utóbbi években állattenyésztőknek, ag- ronómusoknak egyaránt, az idén mintha kárpótolni akar(Folytatás a 2. Malomi Barls István elvtárs beszámolóját hallgatják a mohácsi járási pártértekezlet küldöttei. A Szovjetunióban szombaton reggel, magyar idő szerint 9 óra 42 perckor egy űrrakéta segítségévei a hold felé vezető pályára juttatták a Luna 12. automatikus űrállomást. Az űrállomás fellövésének fő feladata a hold-szputnyi- kok berendezésének tökéletesítése, a hold és a körülötte levő térség további kutatása. Az űrállomás az előre kiszámítotthoz közelálló pályán halad. Magyar idő szerint 14.00 órakor a Luna 12. 45 000 kilométerre távolodott el a földtől A Luna 12. útját különleges földi mérőberendezés ellenőrzi. A koordinációs számítóközpontban feldolgozzák a beérkező adatokat. Az űrállomással már két rádiókapcsolatot létesítettek. A fedélzetén elhelyezett berendezések kifogástalanul működnek. Az október 20-án felbocsátott Molnyija 1. segítségével már lebonyolították az első televíziós vételt, amikor is a szputnyik a felhőtakaró különböző alakzatait továbbította. Földi utasításra a szputnyikon elhelyezett televíziós kamera optikai tengelye áthelyeződhet és így a kamera állandóan „láthatja” a föld felületét. A Molnyija 1. pályáját úgy választották meg, hogy a szputnyik egy forduló alatt 9—10 órán át végezhet megfigyeléseket kul ásóról s ezeket eljuttatta a küldötteknek. Ezért a szóbeli beszámolóban Baris elv- társ elsősorban az ezekből adódó következtetésekre fordított nagy figyelmet, hangsúlyozva, hogy a következő években előtérbe kell állítani a politikai és ideológiai kérdésekkel való alaposabb foglalkozást. A mezőgazdasági termelés átszervezése ugyanis gyökerestől forgatta fel az évszázadok óta megcsontosodott falusi életformát, szokásokat. A parasztság máról holnapra csöppent bele a temérdek, eddig ismeretlen tennivalókba. És bár a járás mezőgazdasági termelése jól alakult, az ötéves fejlődés meghaladta az országos átlagot, az emberek gondolkodásában, tudatában azonban sok a maradi, téves nézet. A gazdasági és pártmunka minden eszközét arra kell koncentrálni, hogy szót értsünk az embeA III. Stéves terv műszaki feladatairól Ülést tartott a MTESZ választmánya Ä Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Baranya megyei Szervezete 1966. október 21-én, pénteken délután 5 órakor választmányi ülést tartott a Technika Házában. Pozsgai Károly a MTESZ Baranya megyei Szervezete elnökének megnyitója után Fodor György a MTESZ Baranya megyei Szervezetének titkára számolt be az egyesület elmúlt időszakban végzett munkájáról. A titkári beszámoló után dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára tartott előadást „A III. ötéves terv problémái megyénkben és a műszakiak ezzel kapcsolatos feladatai” címmel. Előadásában az ország és a megye a II. ötéves tervben elért eredményeiről beszélt, és rámutatott többek közt a nemzeti jövedelem elégtelen növekedésének gazdasági okaira. A III. ötéves terv feladatairól szólva, különösen az egyes vitatott kérdésekre tért ki a II. ötéves terv tapasztalatai alapján. Az előadást vita követte, a hozzászólásokra dr. Nagy József és Fodor György válaszolt. Utolsó napirendi pontként a 11. évfolyamát élő Pécsi Műszaki Szemle című folyóirat szerkesztő bizottságának újjáalakítására került sor. rekkel, választ adjunk kérdéseikre, felvessük azokat az eszmei problémákat, amelyek kihatással vannak a gazdasági élet fejlődésére. A termelőszövetkezetekben általában biztosítják a tagok jogait. A közgyűlések felelősségteljesen tárgyalják a szövetkezetek terveit. Egyes helyeken azonban nem becsülik eléggé a választott szerveket, munkájukban sok a formális elem. A további fejlődést akadályozza néhány már elavult jogszabály is. A tsz- tagok átlagos életkora 56 év, a gazdaságokban egyre kevesebb a fiatal. Ezért a pártbizottság egyrészt azt tanácsolja, hogy térjenek át a kész- pénzfizetésre, másrészt a párt- szervezetek foglalkozzanak a fiatalokkal, értessék meg t - lük, hogy a faluban is megtalálhatják számításukat, hi zen a járásban nincs egyetlen mérleghiányos szövetkezet sem, egy munkaegység átlagos értéke eléri a negyven forintot. Viszont akik visszatérnek a faluba, azok gyakran nem lépnek be a szövetkezetbe,- hanem alkalmazottként dolgoznak. Ez egészségtelenül növeli az alkalmazotti létszámot. (Folytatás a 3. oldalon) rriaftilifrt Kmlé 6) wárcsneoedc. (Erb János felvétele^
