Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-20 / 248. szám
19M. OKTÓBER 20. Ülést tartott q Szállítási Bizottság Napirenden a házhoz szállítás Szerdán délelőtt tartotta ülését a Megyei Szállítási Bizottság. Az elmúlt havi fuvarhelyzet értékelésén kívül több közérdekű szállítási problémával is foglalkozott. A MÁV Igazgatóság területén az őszi csúcsforgalom jó lebonyolítását tükrözi az a 22 000 tonna áru, amelyet terven felül szállítottak el. Az AKÖV is kielégítette a beérkezett kocsiigényeket. s megfelelő ütemben haladt a cukorrépaszállítás is. E téren külön elismerést érdemel az AKÖV rugalmas alkalmazkodása a tsz-ek igényeihez. Tekintettel a kedvező időjárásra. a mellékutak járható- sáeára, a nagyobb tsz-ek kívánsága szerint az AKÖV géokocsijai a cukorrépaföldekről szállítják el az árut A tsz-ek feladata viszont ezzel szemben az, hogy a répát depóniákba rakva az utak mentén tárolják, s ne kíván- iák azt. hogy a gépkocsik kis kupacokból szedjék fel a répát. Foglalkozott az ülés a kiskereskedelmi áruk házhoz szállításával is. Október lí- én az érdekelt szervek tárgyalást folytattak a Szállítási Bizottság irodájában annak érdekében, hogy 1967. január elsejétől a megye járási székhelyein, valamint a nagyobb településeken — mint Pécs- várad, Villány, Sellye — köz- pontosítottan végezzék a tüzelő házhoz szállítását. Erre a feladatra az AKÖV vállalkozott. A munkába bevonják a tsz-ek fuvareszközeit, és ezt seeíti lebonyolítani a földművesszövetkezet keretében működő fuvarozási szakcsoport is. A TÜZÉP vezetősége január elsejéig kidolgozza az építőanyagok központosított szállításának lehetőségét is. Ugyancsak megállapodás született a tartós fogyasztási cikkek házhoz szállítása ügyében is. A Belkereskedelmi Szállítási Vállalat 1966. december 1. hatállyal szervezetten a Boy-szolgálat keretén belül végzi ezt, de változatlanul igénvbe veheti a lakosság az AKÖV tehertaxi szolgáltatását. Ugyanakkor a V e gyesipa rci kk-kereskedelmi Vállalat fenntartja egyes elektromos háztartási gépek díjmentes házhoz szállítására vonatkozó vállalását. Á baranyai építők az országos élvonalban Pártértelcexlet a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál------------------------napló--------3 Pá rtértekezletet tartott az ÉM. Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat párt- bizottsága tegnap reggel 9 órakor. A vállalat tizenkét alapszervezetének küldöttei jelentek meg Ujmecsekalján, az építőmunkások szállójának nagytermében. Az elnökségben helyet foglalt Ketler Pál elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottsága építési osztályának alosztályvezetője, Szikszay Tibor elvtárs, a Megyei Párt- bizottság ipari osztályának vezetője, Versitz István elvtárs, az Építésügyi Minisztérium építőipari főigazgatósága pártbizottságának titkára, Ti- borcz István elvtárs, a B. m. Állami Építőipari Vállalat pártbizottságának titkára és Nemeskéri László elvtárs, a vállalat igazgatója. Tiborcz István elvtárs közel egy órás beszámolójában elmondta, hogy a vállalat dolgozóinak túlnyomó többsége támogatja a párt politikáját, helyesli a szocializmus építését. — Ennek számtalan esetben és módon tanú jelét is adják dolgozóink — folytatta az építők pártbizottságának titkára. — Vállalatunk műszaki dolgozói és fizikai munkásai például az országban elsőként foglalkoztak a panelépítés lehetőségeivel. A kísérleti stádium óta immár öt esztendő telt el és az új építési eljárás nagyszerű eredményekben realizálódik. — Ugyancsak foglalkoznak a gépi programozással, a hálódiagrammos munkaszervezéssel, a kapacitás növelésével. Utalt arra, hogy a korszerű termelési módszerek bevezetésével — amelyhez a pártalapszervezetek, a pártbizottság, vagyis a kommunisták hathatós segítséget nyújtottak — a vállalat az ország építőipari vállalatai között az élvonalban áll. A titkári beszámoló után hozzászólásra jelentkezett Benkovics József művezető, dr. Sármány László művezető, Balogh Rezső főépítésvezető, Fáy Ferenc osztályvezető, Állaga Zoltán építésvezető, Guth József kőműves, Vida Györgyné munkaügyi előadó, Bödő Mihály, a vállalat KISZ bizottságának titkára, Berki József szb-titkár és végül Ketler Pál elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője. A szünet után a délutáni órákban a pártértekezlet részt vevői megválasztották a vállalat pártbizottságának, végrehajtó bizottságának és a fegyelmi bizottságnak tagjait. A pártbizottság tagjai: Ambrus Jenöné személyzeti előadó, Benkovics József művezető, Balogh Rezső főépítés- vezetőj Balázs József termelési vezető, Berki József szb- titkár, Csejtei József építés- vezető, Csizmeg Józsefné, munakerőgazdálkodó, Fülöp Ferenc kályhás, Guth József kőműves, Gémes József üzemvezető, Haris Vince építész- mérnök, Horváth János pártmunkás, Baló Péter művezető, Kaszás Lajos művelettervező, Keszthelyi Adám telepvezető, Kőteleki Gyula kőműves, Leitgép János személyzeti osztályvezető, Marján Gellért technológus, Mátyás Mihály művezető, Me- gyer Béla munkásellátási csoportvezető, Márton Imre szb- termelési felelős, Nemeskéri László igazgató, Paulovics Dunántúli úttörőház- igazgatók Pécsett — A MAHART Balatoni Hajózási Vállalat matrózai az idén 13 bajbajutott fürdőző, csónakázó életét mentették meg. Kétnapos tanácskozáson vettek részt kedden és szerdán a pécsi Szabó István Ut- törőházban Székesfehérvár, Győr, Sopron, Kaposvár, Baja, Kalocsa, Nagykanizsa és Komló úttörőházainak igazgatói. Az első nap Benkő Gyula, a Baranya megyei Úttörő Elnökség titkára ismertette a pécsi úttörőház munkáját és szerepét a megye és a város úttörőmozgalmi életében, majd Kóczián Erzsébet, az úttörőház igazgatója tájékoztatta a vendégeket a házban folyó életről, munkásságról. Ezt követően Vastagh László szakkörvezető a szakkörök országos módszertani központjának képviselőjeként elmondotta, mit tett eddig az úttörőház, illetve a szakkörvezetők .munkaközössége az eredményes munkáért. Szerdán délelőtt Tölgyesi Aladár, a KISZ Központi Bizottságának munkatársa ismertette az úttörőházak és az úttörőmozgalom előtt álló feladatokat. Lajos művezető, Petri Károly betonozó szakmunkás, Papp Sándor gépkezelő, Réder Ferenc nyugdíjas, Rikker Mihály főmérnök, Sárosi István kőműves, dr. Sármány László művezető, Tészás Sándor munkaügyi osztályvezető, Tárnái Ferencné raktárvezető, Vida Györgyné bérügyi előadó, Vadon János kultúrfelelős, dr. Várszegi Károly főkönyvelő. A végrehajtó bizottság tagjai: Guth József, Haris Vince, Horváth János, Nemeskéri László, Petri Károly, Tiborcz István, Vida Györgyné. A fegyelmi bizottság elnöke Réder Ferenc nyugdíjas. Tagjai: dr. Gárdosi József, Tóti József, Tárnái Ferencné, Fáy Ferenc. A párt- bizottság titkára: Tiborcz István. Vízlépcső a Tiszán Megkezdődött Kiskörű határában a második Tiszai Vízlépcső építése. A Tisza partvédelmi munkálatai az építkezés zavar- » talanságát biztosítják. Miért kevés a borjú a sásdi járásban? Több száz mázsa hús, sok ezer liter tej a tét Kevés a borjú a sásdi járásban. Száz tehénre csak 61—66 borjú jut évente a kívánt 80—85-tel szemben. Ha egy tehén meddővé válik, s teje elapad, egyszerűen kiselejtezik. Ha viszont az állat csak 17—18 havonként borjazik, akkor a tsz-ekben nem beszélnek meddőségről. Pedig a 14 havonkénti bor- jazás volna az ideális, s a 3—i hónapos elcsúszás any- nyit tesz a járási statisztikában, mintha több száz meddő tehenet tartanának a tsz- ekben. Lelkiismeret és hozzáértés Farkas László a sásdi járás főállattenyésztője. Kutatni kezdte a jelenség okát, s úgy találta, hogy az állatgondozóknál kezdődik a hiba. Többségük az idősebb korosztályhoz tartozik és alig mutat hajlandóságot a továbbképzésre. Azzal az ismeret- anyaggal pedig, amelyet magukkal hoztak az egyéni gazdaságból, nehezen tudnak megbirkózni az egy főre jutó 13—20 állattal. Nem, vagy csak későn ismerik fel a teheneknél az ivarzást, ezért szinte mindennapossá vált, ácsolt tartópillérek mértani rendben sorakoznak. A dőlés negyven fok körüli lehet, nemcsak menni, de állni is nehéz. Középtájon meg kell pihenni. Az előretörésben ketten dolgoznak: Baumann József és Mészáros Mihály. Kicsiny, kamraszerű előretörésben guggolunk. — Mióta van a Németh- csapatban? Mészáros Mihály csak legyint: nagyon régóta. — És hányszor nyerték el a szocialista címet? — Elnyertük egypárszor. — Pontosan nem tudja? — Négyszer, vagy ötször. Németh (10) Jánost végül is a nyolcadik szinti fejtéskijáratnál értük utol. Éppen felfelé indult. — Az emberei nem tudják, hányszor nyerték el a szocialista címet? — mondja Lafferton Győző viccelődve. — Pedig tudhatnák: — négyszer, ök csinálták, nem én ... ' Körülnéz, aztán a sínek mellett fekvő gerendára mutat: foglaljon helyet. Pár perc múlva előkerül az aknász ifc. — Ez a fejtés 400 csille szenet ad műszakonként — mondja. — De ha kell. többet is. Ha azt mondjuk a csapatnak, nyomják meg, ezek nem mondják, hogy lehetetlen. így volt ez a fémtámosban is. — Onnan jöttek át? — Két napja. — És? — Olyan, mintha éveket ugrottunk volna vissza ... Németh János közbeszól: — Jó fejtés ez, persze a fémtámos más. A vastá- mokkal ugyan nehezebb bánni, ember legyen, aki egész nap emelgeti, de mégiscsak erősebb. Valahogy magabiztosabb alatta az ember ... s Pár méterrel tőlünk felbukkan egy lámpa. — Na, itt van Papp Károly. ö a legidősebb vájár a csapatban ... A harminckét fős csapatban Papp Károly a 48 évével veteránnak számít. A munkabeosztásnál egyre többet kell pörölnie, hogy rendes helyre tegyék. ne amolyan öregnek való tedd ide, tedd oda munkát bízzanak rá. — Most a gurítóban vagyok. sok fiatal se bírná — mondja elégedetten. — Véleménye szerint mikor kezd öregedni egy bányász? — Azt csak az asszony tudná megmondani — neveti el magát a csapatvezető. — Ha érzi, hogy tüdeje van — mondja Papp Károly. Én negyven voltam, amikor rájöttem ... Vasas-bánya bányászati szempontból egyszerre testesíti meg a mát és a tegnapot. A 170 vagonos napi termelést két fejtésből adja, az egyik — ahol a Németh- csapat dolgozik — a mélyszinti munkahely, a másik, a második szinten, — hatalmas fémbiztosítású koncentráció, — lényegesen kedvezőbb geológiai viszonyok között. — Én szeretek itt dolgozni — mondja Papp Károly. — A mélyszint meg a régi fabiztosítás igazi bányászt kíván. Van, aki fél, ha recseg a fa ... Különösen a fiatalabbja. Pedig a fa nagyon erős ... A fejtésből, mintha megriasztott darazsak zúgnának, lehallatszik a sürített levegővel működő réselők zaja. Valaki kiáltozni kezd, • csapatvezetőt keresi. — Ebben a brigádban az a legjobb, hogy mindenki őszinte — mondja az aknász. — Nyolc éve vannak együtt. — Én azt mondtam minden embernek: ha valami fáj, mondd meg — mondja Németh János. — Vidékiek is vannak a csapatban? — Nyolcán. — És ez nem zavarja meg a brigádéletet? — Minden gyűlésen itt vannak. — Havonta tartják? — Nem mondhatnám. Inkább olyankor, ha van miről beszélni. Egyébként minek? — Az üzem vezetőit, a szakszervezetet, pártot is megszokták hívni — mondja az aknász. — Leültetjük őket a fehér asztal mellé, elébük tesszük a sört, aztán szépen elmondjuk, mi fáj. A brigádgyűlésnek csak úgy van éi-telme. ha a munkában segít. Nem? A fejtésből valaki újra lekiált. Németh János kezet ráz, hátára veti az önmen- tőkészüiéket. s indul, hogy megnézze, miért keresik odafönt az emberek. Békés Sándor hogy az állatok több hónapos időeltolódás után kerülnek fedeztetésre. Sok gondot okoz a takarmány is. 1964—65 telén a szükségesnek látszó abrakta- karmány-menmyiség 25,9, a széna 19,5, a lédús takarmányok 36 százaléka hiányzott a járásban. 1965—66 telére ugyan sokat javult a helyzet, de még nem volt kielégítő. És ez csak az abszolút takarmányhiány. Azt már senki sem mérte, hogy a takarmány összetétele milyen, tartalmaz-e elegendő fehérjét. Pedig nem lett volna érdektelein, hiszen több olyan tsz volt a járásban, amely elsőosztályúnak minősített harmadosztályú szénát csak azért, hogy mutatósabb „eredményekkel” végezzen a zárszámadáson. Aligha szorul bizonyításra, hogy a takarmányhiány meg az ivarzás elmaradása között közvetlen összefüggés van. A sásdi járásnak több olyan tsz-e is volt, ahol 15—20 százalékot is elért a meddő tehenek aránya. A megdöbbentően rossz arányra fiatal szakemberek vizsgálatai derítettek fényt az idén. Egyben azt is bebizonyították, hogy a tsz-állattemyésztők sok helyen elmulasztják az ellést követő állatorvosi ellenőrzést, illetve: némely állatorvosok nem tették meg azt önként, elvárták, hogy szóljanak nekik. Ilyen körülmények között szó sem lehetett a tehenek ellést követő esetleges gyógykezeléséről, az ideiglenes meddőséget előidéző okok megszüntetéséről. Milliós kiesések A rejtett meddőség komoly károkat okoz. Hogy fogalmat alkothassunk a hozamkiesések tényleges nagyságáról, nem árt felidézni néhány számot. Ha fogamzás nélkül télik el a tehénnél az optimális ivar- zási ciklus, körülbelül 100 literrel lesz kevesebb az évi fejési átlag. A gyakorlatban azonban nem egy, hanem — a járás közös tehénállományának 14 százalékánál — átlagosan 2,5 ivarzási ciklus múlik él.' Ezért e teheneknél nem 100. hanem 250 literrel alacsonyabb az évi fejési átlag; a sásdi járásban mintegy 80 ezer liter tej veszik el évente csupán emiatt. Közismert, hogy mezőgazdaságunk egyik gyenge pontja az alacsony fejési átlag. Itt az egyik magyarázata annak, hogy miért szép nálunk az évi 3 ezer liter is, amikor Dániában 4—5 ezer liter között járnak. A járás 20 termelőszövetkezete évi 350 borjút veszít az alacsony eűésá átlagok miatt. Tekintve, hogy e borjakra szükség volna — a tsz-ek a háztáji gazdaságokból történő felvásárlásokkal próbálják pótolni a hiányt—, mert kevés a hízó-alapanyag, potenciálisan nagy veszteségek érik a szövetkezeteket. Nem túlzás milliós hozamkiesésekről beszélni! A háztájiból pótolni a borjakat kényelmesebb volt, mint megszüntetni az alacsony ellesi eredményeket. Az újadban kialakult helyzet azonban arra kényszeríti a tsz-e- ket, hogy felhagyjanak ezzel a kényelmes megoldással, az utóbbi három évben ugyanis egyötödrésszel csökkent a háztáji tehénállomány, következésképp kevés az eladásra szánt borjú, s az is drága. Van kiút! A Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya átfogó programot dolgozott ki a rejtett meddőség ellen. Első helyre a takarmányhelyzet került, a mezőgazdasági osztály javasolja, hogy a járás mind a 20 tsz-e térjen át az ireg- szemesei takarmányozási rendszerre. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a tsz-ek sok lucernát tároljanak a fehérjehiánnyal fenyegető téli hónapokra. Farkas László és munkatársa a járás mind a 20 tsz-énék kész tervet ad a kezébe, így azoknak nincs más dolguk, minthogy áttérjenek az új rendszerre. A takarmányhelyzeten segít az a nagyszabású rét- és legelőjavítási program is, amely évek óta folyik a járásban. A szarvasmarha-legelők 19.6 százaléka már mintalegelő, s ez a szám jövőre körülbelül 25 százalékra emelkedik. A járás rétjeinek 60 százaléka már jónak minősíthető, s a vízrendezési program végrehajtása további javításokat tesz lehetővé. A Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya meg fog.ia kívánni, hogy éllési jegyzéket készítsenek a leellett tehenekről. Szorgalmazni fogja, hogy a tsz-ek megrendeljék a meddőség elleni kezeléshez szükséges gyógyászati felszereléseket. A járásban dolgozó állatorvosok összehívása, a szakmunkásképzés fokozása szerepelt, illetve szerepel még a programban. Szeretnék elérni, hogy a tehenek időbeni vemhesítése legyen prémium- feltétel az állatgondozók, állattenyésztők számára. Ebben a tárgyban különböző javaslatokkal fordulnak a termelőszövetkezetekhez. • M. U
