Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-20 / 248. szám
Világ proletárjai, eggesQljetek t Dunántúli napló Az MSZMP Barangq meglel Bizottsága és a Meggei Tanács lapja ________ ix in. évfolyam, ms. stAm Ara so fillér i966. október 20., csütörtök Megkezdődtek a sorozások A sorkötelesek ezen s kétes folyamatosan kerülnek a sorozó bizottságok elé. Fécsett a Varatfi Antal ntcai Vasutas Kultúrotthonban folyik a fiatalok sorozása. Képen: A sorkötelesek előadást hallgatnak, míg sorra kerülnek a bizottságokhoz. — Szokolai felv. — A traktorok próbatétele Sok « géptoré» Kedvezőnek ígérkezik a takarmánymérleg általános mozgósítás Szíriában Mint a Reuter tudósítója jelenti, kedden Szíriában bejelentették „a felfegyverzett nép általános mozgósítását”. A hivatalos közlemény szerint az intézkedés célja, hogy vissza tudják verni az imperialista és reakciós erők bármiféle agresszióját Szíria ellen. Az ágai betakarítási, szántás-vetési munkák koordinálására hivatott megyei operatív bizottság tegnapi ütésén is a szárazság volt a főtéma. Baracs József, a Megyei Tanács főagron falusa elmondotta, hogy amíg tavaly szeptemberben 60 milliméter csapadék hullott a megyére, az idén csak 6—7 milliméter. A helyzet azóta csak rosz- szabbodott, hiszen az idei október első kétharmadának csapadékmérlege sem több 3—5 milliméternél Gyakorlatilag tehát 2 hónapos szárazság sutja a megyét. Természetes nem állítható, hogy a jelenlegi időjárás minden tekintetben hátrányos. Ilyesmi egyébként sem szokott előfordulni a mező- gazdaságban. Az erőteljes mediterrán hatás következtében egy hónappal előbb érik a kukorica. A kukorica felét, a burgonya és napraforgó egészét, a cukorrépa mintegy háromnegyedét már betakarították a tsz-ekben. A tervbe vett silótér 81 százalékát is megtöltötték, s 77,9 százaléknál járnak az istállótrágyázással is. A száraz, keményre döngölődött utakon könnyű a szállítás, a jelenlegi időjárás tehát tetemes megtakarításokat eredményez a szállítási költségekben. Kétszeresen visszaköveteli azonban mindezt az őszi talaj munkáknál, illetve vetésnél. Nemcsak azért, mert a - keményre száradt föld megmunkálása. előkészítése jóval drágább: a nehéz próbatételek elé állított erőgépeknél sok az időkiesést okozó géptörés. Lukács Antal, a Megyei Gépjavító Állomások Igazgatója elmondotta, hogy az elmúlt időszakban a 48 (farab 100 lóerős lánctalpas traktorból 6—7 darab állandóan állt, s hasonló volt a helyzet a többi nehéz traktornál is. — Ilyen körülmények között kétszeres jelentőségre tett szert a gépierő kihasználása — ezért ez igazgatóság 50 wéűalékken megemelte-a kéfműszakbten dolgozó traktoristák bérét, a bevezették az éjjel-nappali ügyeletét az őket kiszolgáló személyzetnél. Elsősorban a fentieknek tulajdonítható, hogy a kenyér- gabona-terv mintegy felét sikerült csak elvetni. A járások és városok sorrendje a következő: Mohács város 81,5, siklósi járás 56,5,. mohácsi járás 54,2, szigetvári járás 45,0, pécsi járás 39,8, sásdi járás 36,8, • Komló város 34,3 százalék. Az elmúlt két hétben 24 ezer holdat szántottak fel s 44 ezer holdat vetettek be összesen. Ez csak azért volt lehetséges, mert jelentős nagyságú előkészített területek álltak rendelkezésre. E tartalék területek zöme azonban elfogyott, ezért a jövőben meg kell gyorsítani a vetőszántások ütemét, hiszen további 45 ezer katasztrális holdat kell még kenyérgabonával bevetni a megyében. Amin! Dudás Józsefnek, az Állami Gazdaságok Baranya megyei Igazgatósága vezetőjének tájékoztatójából kiderült, az állami gazdaságok most is példásan haladnak az őszi munkákkal, s reális lehetőségek nyíltak arra, hogy október végéig mind a vetést, mind a kukorica betakarítását befejezzék. Ez annyit jelent, hogy az állami gazdaságok a tsz-ek segítségére tudnának sietni több-kevesebb traktorrak Természetes, a tsz-eken is múlik, hogy kellően kihasználhatók lesznek-e azok a traktorok, hiszen — ez már régi probléma — lassan halad a kukoricaszár vágása, illetve betakarítása, így fennáll az a veszély, hogy nem lesz munkaterületük a traktoroknak. Ezért javasolta az operatív bizottság, hogy a tsz-ek gyorsítsák meg e munkákat, ha másképp nem megy, még a kukoricatörés ütemének rovására is. A szakemberek megállapították, hogy a legjobb volna, ha a szártépővei betakarított szárat a föld végére, úgynevezett gyalogkazlakba hordanék faszé, s később, szükségszerűen felhasználnák. A bizottság nem ajánlja, hogy a szártépővei betakarított szárat leszántsák. A különböző forrásokból nyert adatokból ítélve közepes kukoricatermésre számíthatunk a megyében. A kukoricák víztartalma jóval alacsonyabb a szokásosnál, a mohácsi járásban már nem ritka a 20 százalékos víztartalmú kukorica sem. Tekintve, hogy takarmánygabonából is jó termés volt az idén, kedvezőnek ígérkezik a tsz-ek takarmánymérlege, s számos szövetkezet — Gödrekereszt- úr, Véménd stb. — jelentős készletekkel rendelkezik. Ezzel kapcsolatban Földvári János, a Megyei Tanács elnök- helyettese megállapította: az idén lehetőség nyűik arra, hogy sok tsz tartalékot képezzen. Diáktüntetések Kasmírban A kasmlri Jammubae a két napja tartó diáktüntetések miatt szerdára egésznapos kijárási tilalmat rendeltek e! és katonai megerősítést küldtek a rendőrség támogatására. A diákok tüntetése, amely eredetileg kisebb jelentőségű követelések alátámasztása miatt indult meg, a rendőrség brutális magatartása miatt öltött nagyobb méreteket. A rendőrök öt tüntető diákot megöltek és 45 más személyt — diákokat és oktatókat — sebesítettek meg. Átadta megbízólevelét a Kubai Köztársaság új magyarországi nagykövete Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán fogadta Jósé Matar Franyie, a Knbai Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta meg bízólevelét. Jósé Matar Franyie nagykövet megbízólevele átadásakor beszédet mondott, melyre Dobi István válaszolt. Őszi megyei könyvhetek Pz év utolsó negyedében — októbertől december végéig — immár hatodik alkalommal rendezik meg az őszi megyei könyvheteket a kultúra nemes szolgálatáért összefogott szervezetek: a Művelődésügyi Minisztérium, a SZÖVOSZ, a Hazafias Népfront, a Nőtanács, az írószövetség és a TIT. Már a könyvhetek sikerén bábáslcodók nagy száma is jól bizonyítja, hogy ez a kezdeményezés erős gyökeret eresztett s ma már minden faluban támogatásra talál a céliátüzés: könyvet minden falusi házba! Ez az esemény jó alkalom arra, hogy áttekintsük a falusi könyvterjesztés helyzetét. A statisztikai számok vizsgálata elégedettségre ad okot. 1965-ben hazánk falvaiban 209 millió forint értékű könyvet vásároltak, vagyis éppen annyit, mint 1955-ben az egész országban. A megyei földművesszövetkezeti kereskedelem ugyanebben az évben 4,2 millió forint értékű könyvet adott el s ez 1960-hoz viszonyítva a duplája. 1957-től 1965-ig az ország falvaiban összesen 1 milliárd 235 millió forint értékű könyv cserélt gazdát. A forgalom ilyen arányú növekedését elősegítette az is. hogy falvakban és az eldugott apró településeken vásárolhatják meg a könyveket az emberek, emiatt nem kell a városba menniök. A főldművesszövetkezeteknek csak megyénkben közel ötszáz bizományosa van, akik nem várnak vásárlókra, hanem lakásukon keresik fel őket. Innét, tőlünk indult el az a kezdeményezés, hogy a bizományos könyvekkel teli kosara napról napra vándorol egyik háztól a másikig, kedvükre válogathatnak belőle, böngészhetik a műveket. A könyvvásárlás a falusi olvasottság egyik bizonyítéka. A vizsgálódásból nem szabad kifelejteni a falusi könyvtárakat, a körzeti központokat és természetesen az üzemi klubokban, iskolákban gyűjtött könyveket sem. Csupán a tanácsi kezelésű könyvtárakban pontosan 473 388 kötetet tartanak nyilván, ebből 323 528 található a községi könyvtárak állományában. S hogy menynyire nem holt érték, arra bizonyításként néhány számot: 1965-ben ötvenezer falusi olvasó 769 527 kötetet kölcsönzött, egy olvasóra tehát majdnem tizenhat kötet jutott. Igaz, hogy ebben még elmaradunk az országos átlagtól, de 1961-hez viszonyítva pontosan 300 ezerrel többet olvastak a falusiak 1965- ben. S az már természetes, hogy ez idő alatt jelentősen megnőtt az érdeklődés a mezőgazdasági szakirodalom. iránt. A „globális” számok nem fedhetik el azt a tényt, hogy igen sok olyan olvasni tudó ember él falvainkban, aki sem a könyvárushoz, sem a könyvtárhoz vezető utat még nem találta meg, és akit a házról házra-akció és a „becsület könyveskosár” is mindeddig elkerült. Az 1964-es adatok tanúsága szerint megyénk lakosságának mindössze 20,5 százaléka olvasó, a parasztság 70 százaléka él olyan család kötelékében, ahol egyáltalán nincs könyv vagy legfeljebb egy-két kötet található. Az őszi megyei könyvheteknek éppen az az egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minél több falusi ember kössön barátságot a könyvvel, új olvasókat szerezzen, tovább bővítse az irodalomszeretők táborát. 1 bben az esztendőben is mintegy tízmillió kötet várja az érdeklődőket a földmüvesszövetkezeti könyvesboltokban, a könyv-bizományosoknál, a szépirodalomtól a szakkönyvekig mindenki megtalálhatja az őt érdeklő műveket. Olyan magyar és külföldi szerzők műveit kínálják a minden falusi házat felkereső könyvárusok, fiatalok, pedagógusok, mint Móricz Zsigmond, (Folytatás a 2. oldalon) E' ESTI FÉNYEK URANVAROSBAN (Erb János felvétele)
