Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-19 / 247. szám
196«. OKTOBER 19. napi© 5 Élő történelem Átkelés az Ébrén $ „...S FELJEGYZI AZ ÜTŐKOR: EZ VOLT A NEM1 ZEDÉK, MELY LEGYŐZTE A HALÁLT’. ( (Benjámin László) Pozsonytól Párizsié általában nehéz volt az út. Pozsonyig egy barátommal mentem, onnan egyedül kellett tovább utazni. A vonatot megszállták a provokátorok, és a hekusok minden munkás külsejű embert igazoltattak. Én egy család mellé ültem, lehet, hogy azt hitték, oda tartozom, így minden baj nélkül jutottam Párizsba. Egy étteremben kellett megtalálnom a következő összekötőt. Az vitt el a spanyol komlté- hoz. A további utasításokat ott kaptuk. Amikor egy csoport egybegyűlt, elindítottak bennünket egy kisvárosba, a spanyol határra. Ott kellett átszökni. Spanyol vezetők vittek át a Pirenneusokon. Spanyol elvtársak vártak, majd a nemzetközi brigádok parancsnokságán jelentkeztünk. Hosszú út volt odáig. Nagy Sándor mezőgazdasági munkásként dolgozott az esztergomi káptalan birtokán, Ebert- pusztán. Édesapja a magyar Vörös Hadsereg századparancsnoka volt, a monarchia felbomlása után ezért nem térhettek haza Magyarországra. 1929-től kezdve dolgozott a mozgalomban, 1932- ben lépett be Csehszlovákia Kommunista Pártjába. Mivel Csehszlovákia polgári demokrácia volt, a kommunista párt legálisan működhetett. Ne gondoljuk, hogy könnyen! A hatóságok minden eszközt megragadtak a kommunista mozgalom megakadályozására. Sok mindent kellett vállalnia egy kommunistának. EH bocsátások, zaklatások. Ennek ellenére erős volt a kommunista párt. A Csehszlovák Kommunista Párt — igen helyesen — apró részkövetelésekkel harcolt a mezőgazdasági munkások helyzetének jobbá tételéért is. Ezért volt igen széles tömegbázisa a parasztság körében. — A mi községünkben is korlátlan volt a cselédek munkaideje. Ezért elsősorban a munkaidő lerövidítéséért harcoltunk. A répamunkások és aratómunkások 1935-ben lezajlott sztrájkja a munkaidő lerövidítése mellett a mező- gazdasági munkások közös szakszervezete által kibocsátott kollektív szerződésért és béremelésért harcolt. Az intéző természetesen sztrájktörőket hozott, és a sztrájk szervezőit, köztük engem is lefogatott. Börtönben voltunk a sztrájk ideje alatt, sőt tovább is. Ezalatt társaink adták össze bérünket és juttatták el családjainkhoz. Nagy volt a munkanélküliség, különösen télen. Egyszer valósággal megszálltuk a községházát, és addig ültünk ott, míg konkrét ígéretet nem kaptunk a munkanélküli segélyre. — Máskor meg közmunkát csikartunk fci. Egy-egy ilyen nagyobb megmozdulás után hónapokig nem kaptam munkát a környéken. Végül ezt használtam fel ürügynek, amikor útlevelet kértem Franciaországba. Na&y eivtárs 8 ,---- ----- , ----- zászlóaljba ke rült, géppuskás lett a negyedik században. Zászlóalj- parancsnoka Szalai Mihály, kit méltán neveztek a ,magyar Csapájev”-nek. A katalán fronton a legnehezebb feladatuk az ebrói átkelés volt. Alapos előkészítés után hajtották végre az igen nehéz harci feladatot; tűz alatt keltek át a sebesfolyású Ebrón. De sikerült áttörni a fasiszta frontot. 1939 elején a Népszövetség olyan határozatot hozott, hogy mindkét oldalról vonják ki az idegeneket a harcból. Ekkor a nemzetközi brigádok abbahagyták a harcot, a másik oldalon továbbra is harcban álltak a német és olasz fasiszták is. Ekkor — az árulást látva — a nemzetközi brigádok még egyszer hadba szálltak, hiszen Madrid még tartotta magát. A nemzetközi brigád hátvédként tartotta magát és úgy vonult egészen a francia határig. Ott tették le fegyverüket a francia határőrök kezébe. A határon még egy beszédet mondott nekünk Galló elvtárs — ma Luigi Longo néven ismerik világszerte —, a nemzetközi brigádok komiszárja. Ezután megindultunk az internálótáborok felé. Franciaország német megszálvagy akár az internáló táborban. Tudja, valahogy úgy érzem, hogy nem indokolt az ekkora pártapparátus. Annak idején éjjel-nappal a párt rendelkezésére álltunk, és ez természetes is volt. Hogy most több a párttag? Igen, de ezt úgy is lehet venni, hogy többen dolgozhatnának társadaT- mi munkásként. Egy kicsit el- kényelmeskedtünk. Akaratlanul is egy verssor jut eszembe. Talán feleletként: „Más hadviselés ez, nehezebb, mint a roham”. Sződy Szilárd — Nyolc évig volt körzeti elnök. Mahó Lajosnak, a pécsi belvárosi népfrontbizottság elnökének, az Országos Béketanács aranykoszorús jelvényét nyújtotta át hétfőn este a körzeti bizottsági ülésein dr. Takács József, a HNF városi titkára. Mahó Lajost 8 évi körzeti elnöksége után a Városi Népfromitbizottságba kooptálták, ŐSZINTE KRITIKAI , PÁRATLAN AKTIVITÁS A pécsi alapszervezeti vezetőség választó taggyűlések tapasztalatai Kétszáznegyvenhét pártalapszervezetben zajlottak le az elmúlt hetekben az alap- szervezeti vezetőség és küldöttválasztó taggyűlések Pécsett. Differenciált beszámolók A vezetőségválasztásokról hű képet akkor adhatunk, ha elemzésünk körét az augusztusi taggyűlésekre is kiterjesztjük. Hiszen a szeptemberben kezdődő vezetőeégvá- lasztó taggyűlések beszámolóinak — és hozzászólásainak — konkrétságát nem utolsó sorban az a körülmény biztosította, hogy az augusztusi taggyűlések napirendjén a párt IX. kongresszusára való felkészülés jegyében országos kérdések szerepeltek. A másik, nem kevésbé fontos ösz- szetevője a vezetőségválasztó taggyűlések sikerének, hogy a jelölőbizottságokat egy hónap pal korábban — tehát máraz ■5» jT lásáig voltak foglyok. A megszállás után — mivel a párt úgy határozott, hogy aki csak teheti, legális körülmények között próbáljon hazajutni — Nagy elvtárs többedmagával munkára jelentkezett Németországban. Hat hónapig dolgozott a hamburgi Stock téglagyárban, majd sikerült útlevelet kapnia Magyarországra. 1941 októberében már egy kőműves mellett dolgozott, majd a GANZ hajógyárba került. 1943 januárjában vonultatták be katonának. — Szeptemberben a család értesítést kapott a „Magyar Kir. Vöröskereszt”-től, melyben közölték, hogy Nagy Sándor az oroaz fronton átszökött —■ Az első kapcsolatot • kozák hadifoglyokon keresztül építettük Id a szovjet partizánokkal. Együtt akartunk szökni, de valami ok miatt ők mentek előbb, mint mi. Többször láttak együtt velük, ezért letartóztattak. Laktanyafogságot kaptam, mivel jóba voltam a hadnaggyal, elég sokszor eltávozhattam. így építettem ki új kapcsolatot a vasutasokkal, végül is szeptember 26-án a partizánoknál voltam. Tizenegy hónapig erdőkben, mocsarakban bujkáltunk, onnan indultunk bevetésre. A Vörös Hadsereg útja csakhamar odaért. Egyesültünk a hadsereggel. Minket magyarokat a Magyar Kommunista Párt rendelkezésére bocsátottak. Uj feladatot kaptunk, mielőbb visszatérni Magyarországra. -Moszkvába, majd a kijevi partizán-iskolába kerültem. Végül is már annyira előrenyomult itthon a front, hogy nem kerültünk bevetésre. Ez az alakulat volt az, amely hazatérve a debreceni kormányőrséget adta, később ez lett a demokratikus hadsereg magva. elvtárs ettől A gépbemutató slágere A néhány napja tartott vecsési mezőgazdasági gépbemutatón legnagyobb érdeklődést a Vörös Csillag Traktorgyár legújabb 50 LE-s konstrukciója: az VE—50-es traktor váltotta ki. augusztusi taggyűléseken megválasztották, ezzel biztosítva annak a lehetőségét, hogy a jelölőbizottság érdemi munkát végezzen. Ilyen értelemben az augusztusi taggyűlések akár a vezetőségválasztások szervezett előkészítőinek is tekinthetők elsődleges szerepük — az Irányelvek és a szervezeti szabályzat módosítási tervezetnek megtárgyalása — mellett. Ezen túlmenően az alapszervezetek vezetőségválasztó taggyűléseinek konkrét előkészítésére és lebonyolítására a pécsi Városi Pártbizottság 85 elvtársat mozgósított, az alapszervezeti párttitkárokat külön. kétnapos tanfolyamon tájékoztatták a vezetőségválasztással kapcsolatos kérdésekről. A 247 alapszervi vezetőségválasztó taggyűlésen a párttagság megjelenése átlagban 10—15 százalékkal haladta meg a megszokottat A távol- mardást az esetek túlnyomó többségében betegség vagy igazán halaszthatatlan elfoglaltság indokolta, igazolatlan hiányzás csak elvétve fordult elő. Uj vonás, hogy a taggyűlési beszámolók egy-két alapszervezet kivételével nem 1 ember, hanem az egész vezető kollektíva véleményét tükrözték, a beszámoló elkészítését több helyen megelőző külön munkabizottsági felmérés a gyakorlatban igen hasznosnak mutatkozott. Ami a kétszáznál jóval több beszámolót szinte egyértelműen jellemezte: mind a pártélet, mind pedig a termelés, a gazdasági feladatok területén a helyi sajátosságokat állították előtérbe. A beszámolók legnagyobb része behatóan foglalkozott a pártépítés és a pártoktatás problémáival, kritikusan vizsgálta a pártmegbizatások teljesítését és azok ellenőrzésének rendszerét, súlyának megfelelően értékelte a kongresz- szusi munkaversenyt, a szocialista brigádmozgalmat, a helyi gazdasági kérdéseket, összefüggésbe hozva a gazdasági mechanizmus reformjának célkitűzéseivel. A beszámolókban helyet kapott a fiatalok munkájának, magatartásának értékelése is. Igényes párttagság A beszámolókat általában az alapszervezetek titkárai tartották meg, ezt követően a 247 vezetöségválasztó taggyűlésen a jelenlevők 24,2 százaléka szólalt fel. Többségükben kifejezték egyetértésüket a beszámolóval, ugyanakkor őszintén mondták el ellen- véleményüket, bírálták a vezetés munkájának fogyatékosságait is. Mint arról korábbi tudósításainkban részletesen beszámoltunk, a hozzászólások a pártélet kérdéseit, a gazdasági feladatokat elemezték, rámutattak a termelő munkát gátló körülményekre. Különösen nagy számban foglalkoztak a felszólalók a párt vezető szerepével, a pártépítés és pártoktatás helyzetével, nagy felelősségérzettel mondták el véleményüket a fiatalok nevelésének aktuális kérdéseiről. A taggyűléseken megmutatkozott, hogy a párttagság igényesen választ, a gyakorlatban is komoly követelményeket támaszt a párt titkárral, a vezetőségi tagokkal szemben, elvárja tőlük az elvi és politikai következetességet, a nyílt, bátor kiállást és azt, hogy állandó szoros kapcsolatot tartsanak a dolgozó tömegekkel. Aktivitás és fele‘ősség A jelölőbizottságok csaknem a párttagság egészével* elbeszélgettek, véleményüket figyelembe véve tették meg javaslataikat. A választások eredményei igazolták, hogy a demokratizmus kiszélesítése helyes volt. A párttagság egésze az alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűléseken eddig még soha nem tapasztalt aktivitást tanúsított, őszinte, kritikai légkörben tárgyalta meg a legutóbbi vezetőségváiasz- tás óta végzett munkát és a jövö feladatait. Kéri Tamás Nagy Sándor kezdve 1951-ig a pártapparátusban dolgozott. 1951-től 1955-ig különböző megyékben az állami gazdaságok megyei igazgatója volt, 1955-től 1957- ig argentínai és bolíviai követ, majd kilépett a Külügyminisztérium szolgálatából és 1958 óta van a Baranya megyed Szövetkezetek Igazgatósága élén. — Persze, mindig végeztem pártmunkát és végzek ma *s A pártmunka most más, mim akkor volt Csehszlovákiába , IJyaktőrő dombok kö■' zött vezet a kanyargós dűlőút. A lovak húsz- lépésenként megállnak, fújnak egyet. Az embernek az az érzése, ennél mered e- kebb úton már nem tud megállni jármű. Ezt aköny- nyű futókocsit sem a lovak tartják, hanem a kocsi hátuljára szerelt villás vas, a vasmacska. Szekér itt nem is indul útnak vasmacska néiküL A legmagasabb dombról lepillantva csodálatos látvány tárul a szem élé. Baloldalt csillog a műút szalagja, s a hídon túl kis völgyben megbújva Sásdi Sándor faluja — Varga. Köves útja nincs, csak egy keskeny betonjárda szalad fel a tetőre. Ezen a nyaktörő terepen dolgoznak a lánctalpasok. Odalenn a Birkás—Jávorpáros, itt a tetőn meg a Császár—Deák-kettős uralja a terepet. Váltótársak, a mágocsi gépállomás minden lánctalpas traktora kettős műszakban dolgozik. A váltások óramű-pontosságai történnek. A nappalos reggel hatkor kezd s este fél hat felé, még mielőtt besötétedik, kihúzza a jelző barázdákat, hogy az éjszakásnak legyen mihez igazodnia. A nappalos ilyenkor átadja a gépet, felhívja o másik figyelmét, ha valami gyanúsat észlelt. Ha olyan a hiba. azonnal meg is csinálják. íratlan szabály ez. a nappalos a körültekinVÁLTÓTÁRSAK több, hogy az éjszakást ne érje semmi meglepetés. Éjjel a kis baj is nagyobb, s az ilyen nyaktörő dombok között nagyobb a baleset- veszély. — Értik egymást. hisz évek óta együtt dolgoznak. Még egyszer sem volt balesetük — mondja az agro- nómus. Ritkán csúszik be olyan zavar, mint ez a mai éppen. Birkás Béla szabadnapot vett ki, a lánya férjhez megy. Császár József meg orvoshoz ment. Most egyműszakoznak a többiek. De merre? Órákig járjuk a dombokat. A lovak alaposan elfáradnak, de traktornak nyoma sincs. Végül is Császár József az, akivel a 25 fokos októberi napsütés elől egy kis útszéli fa alá menekülünk párperces beszélgetésre. Most jön Sásdról, kerékpárját tolja fel a hegynek. — Az a baj, hogy hetek óta nem volt itt eső — mondja. — A földre csak rá kell nézni, olyan, akár a beton. Valósággal tépi a vasat. A múlt héten éjszakás voltam, azt a lucerna- táblát törettem fel amott. Egy éjjel háromszor kellett ekevasat cserélnem. Ott törött el a kardántengely is, napokig csinálták. Tegnap meg leszakadt a gépről a bilincs. Olyan száraz és kemény a föld, hogy sekélyen nem járathatom az ekét, mert elcsúszik felette. Jól le kell eresztenem, de az ötfejű ekét — amit az SZ— 100-as máskor játszva elbír — bizony nehezen viszi itt a gép. — Odalent könnyebb? — Most ott se. De általában többet lehet teljesíteni. Az hármas kategória, ez meg itt négyes terep, a legnehezebb. Az alsó határban 14 hold a norma, itt fenn 8—8,3 hold egy tízórás műszakban. Ezt meg is tudnánk csinálni, ha nem volna akkora szárazság. Nyolc éve traktoros. Azóta szinte állandóan két műszakban dolgozik. Évek óta Deák József a váltója, s mint mondja, még egyszer sem veszekedtek. Közös a munkaeszközük, a keresetük is azonos. Most a rossz munkában is megkeresik fejenként a havi 2300-ait. máskor többet is. Munkájukat megbecsülik. A sásdi tsz minden évben őket kéri ki és szívesen is jönnek. Idevalósiak. Császár József családja itt él Tarróson. szülei meg Vargán. így aztán meleg ételben sem szenved hiányt. Nappal szívetgyönyörköd- tetöen szép ez a vidék, melyet Császár József prózáján csak úgy jellemez: négyes kategória. Mégis látszik, hogy a szívéhez nőtt, hisz minden darabkáját megmászta már a hernyó- talpakkal. Ezeket a hegyi dűlőutakat is mind ő csinálta, mert egy időben dózeren ült. — Éjszaka nem veszélyes itt a dombok között? — Hát kérem, vigyázni kell. Én jobb szeretek éjszakás lenni, és a Józsi is úgy van vele. A gép reflektorai igen erősek. A világítás elöl-hátul egyformán jó, és az embernek nem tereli el semmi a figyelmét, csak a barázdára koncentrál. Ilyenkor a gép is jobban húz, többet lehet megcsinálni. Az út melletti kukoricásban silózógép forog, vágja tépi a kukoricaszárat. Már csak egy kis darab van vissza, aztán mehetnek oda is a lánctalpasok. — Azt hiszem megjön az eső hamarosan — mondja búcsúzáskor. S talán most is a letört bilincs jár az eszében. Meg a társa, aki pár napig egyedül küszködik a géppel ezeken a szik Iává keményedé«; dombokon. 1— Rné — i t t I
