Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-19 / 247. szám

1966. OKTÓBER 19. ruapiö 3 Naponta 62 000 köbméter q varos vízfogyasztása Mindig, mindenhol elegendő jó vizet a pécsieknek Javul a vízellátás a Magaslati út környékén A lakosság lélekszámának és az ipar gyors ütemű fej­lődése hazánkban is új kér­dést vet fel: jelenlegi „vízter­melési” rendszerünk kielégí- ti-e a távlati igényeket? Pécs már egyszer átesett a króni­kus vízhiányon, mielőtt meg­épült a mohács—pécsi vízve­zeték. Ez csak átmeneti meg­oldás volt. Ismervén a város- fejlesztés jövőbeni terveit, már most bizonyosra vehető, hogy mai vízgazdálkodási rendszerünk nem elégíti ki a holnap igényeit. A felada­tok körülbelül így foglalhatók össze: takarékosság a víz­készlettel, másrészt szenny­víztisztítási eljárások beve­zetése, beruházások, műszaki fejlesztések és új vízlelőhe­lyek feltárása. Ezekről nyilat­kozott Dunavölgyi István mér­nök, a Pécsi Víz- és Csator­naművek igazgatója. Nyolcvanéves csőhálózat — Vízmüvünket 1892-ben alapították. Az ivóvízhálózat 354 kilométer, a szennyvíz- csatornahálózat pedig 71 kilo­méter hosszú. A tortyogói és a belvárosi vízvezetékhálózat 70—80 év után már elörege­dett Ezt a természetes el­használódást fokozza még a túlzottan nagy forgalmat le­bonyolító belvárosi útvonalak rezonanciája is: a terhelés miatt az altalaj meglazul és az elöregedett csövek eltör* nek. A csőtöréseken kívül más panaszok is elhangzanak. A víz homakozódásának az az oka. hogy bár a pellérdi vizlelő területen az utóbbi 10—12 év alatt több kutat fúrtunk, de nem építettünk tárolót, ahol a homok lera­kodna és az így megtisztult víz folytatná útját a városi hálózatba. Ezen próbáltunk segíteni úgy, hogy gerincve­zetéket kötöttünk be Pellérd- ről a szigeti tárolóba: három hónap alatt 10—15 köbméter homokot sikerült így leköt­nünk. A következő években ezerköbméteres új víztárolót építünk átemelőtelep kombi­nálásával, — Mennyi a vállalat napi víztermelése? — Naponta, vagyis 24 óra alatt 62 ezer köbméter vizet fogyaszt a város. Körülbelül 12 ezer köbmétert a Tortyogó- ból kapunk, azonos mennyi­séget a pellérdi területről, — ezenkívül vannak kisebb ho­zamú karsztaknáink is. A tettyei kút vízhozama eléggé szeszélyes, előfordul, hogy né­ha 1000—1500 köbméter vizet ad csak, de teljesen kiszámít­hatatlan módon a vízhozam egyik napról a másikra fel­ugrik 5—6000 köbméterre is. A legnagyobb fogyasztók — Mi az arány az ipari üzemek és a lakosság által fogyasztott vízmennyiség kö­zött? — A napi 62 ezer köbméter vízből körülbelül 20 ezer köbméter a lakossági fogyasz­tás, de ebben benne van a kommunális fogyasztás is, te­hát a vendéglátóipar, kórház, sütőipar és egyebek. Ha a kommunális fogyasztást leszá­mítjuk, akkor a lakosságra ki­vetített naponkénti átlag egy főre 18 liter. Természetesen egyes területek között eltérés tapasztalható. Legalacsonyabb a fejenkénti fogyasztás a ma­gán kezelésben lévő házak­ban: körülbelül 20 liter. En­nék oka az. hogy itt jobban takarékoskodnak a vízzel és a berendezések, illetve a ve­zetékek karbantartására is na- goybb gondot fordítanák. A PIK kezelésében lévő épüle­tekben viszont túlzottan ma­gas a vízfogyasztás. Ujme- csekalján a fogyasztás fejen­ként napi 120 liter. Meszesen 130 liter, de feltűnően magas ez a szám több belvárosi PIK-házban, ahol a napi el­használt vízmennyiség megha­ladja még a 300 litert is. Ter- 1 mészetesen e számok vizsgá­latánál mi figyelembe vettük a lakások jellegét, mert hi­szen a fürdőszobával ellátott lakásokban több vizet hasz­nálnak a lakók. De ezek a számok akkor is magasak. Rendszeresen tapasztaljuk azt is, hogy néha hónapokig csu­rognak vagy áteresztenek a lakások belső vízberendezései anélkül, hogy a lakók meg­javíttatnák. — Nyilvánvaló, hogy az ipari üzemekben is tapasztal­ható a vízpazarlás. — Sajnos, ezt már nehe­zebben ellenőrizhetjük. Mó­dunkban áll ugyan túlfo­gyasztási büntetést kiszabni a vállalatokra és üzemekre. Ezen a címez például tavaly 1,3 millió forintot fizettek be a pécsi üzemek és vállalatok, de 1,2 millió forintot vissza kellett utalnunk számukra, mert „utólag igazolták” a túl­fogyasztás szükségességét. A jövőben sokkal következete­sebben és szigorúbban keiH eljárni a túl fogyasztókkal szemben. Új víztárolók — Több alkalommal pa­naszkodnak a lakók, hogy bi­zonyos utcákban órákig tartó vízhiány van, míg a szomszé­dos utca lakóépületei válto­zatlanul élvezik a vízszolgál­tatást. •— Minden ellátási övezet külön gerincvezetékkel és el­látó körvezetékkel rendelke­zik. Természetesen tolózárak­kal ellátott összekötő vezeték is van. S mégis gyakran elő­fordul, hogy mondjuk a IV. ellátási övezet fogyasztóinál olyankor is van víz, amikor a mélyebben fekvő, de másik övezetibe tartozó fogyasztók vízhiányra panaszkodnak. En­nek az a magyarázata, hogy főleg a Magaslati út környé­kén — amely zónahatáron fekszik —, az utóbbi években nagyon sok társasház épült, viszont az építkezéssel pár­huzamosan nem került sor a szükséges víztároló kapacitás bővítésére. Ezen a helyzeten úgy kívánunk változtatni, hogy a IV-es zóna víztároló­kapacitását 1967-ben 100 szá­zalékkal növeljük, ezenkívül az ellátási övezethatárokra új víztározókat építünk. Megál­lapodtunk a Városi Tanács építési és közlekedési osztá­lyával, hogy a jövőben min­den építési engedély kiadása előtt a tervbíráló zsűrire a vízműveket is meghívják, ahol aztán állást tudunk foglalni a vízellátás lehetőségeivel kapcsolatosan. Klór helyett ózon — A Pécsi Víz- és Csator­naművek hogyan kívánja ki­elégíteni a növekvő igényeket tekintettel a város ipari fej­lődésére? — Említettem, hogy jelen­leg 62 ezer köbméter a napi vízfogyasztás. A rendelkezé­sünkre álló tanulmányterv alapján 1980-ra ezt a napi mennyiséget 110 ezer köbmé­terre kell növelnünk. 1980-ra a város lakosságának száma eléri a 190—200 ezer főt. A 15 év alatt épülő lakások túl­nyomó többsége összkomfoi> tos jellegű lesz, tehát növek­szik a napi egy főre eső víz- fogyasztás. Mindezek figye­lembe vételével készítettük távlati tervünket is. A fej­lesztés feladatai két csoport­ra oszthatók: az első csoport­ba tartozik a város fejlődésé­vel egyidőben növekvő víz­igények kielégítése. Ezt új vízbeszerzési lehetőségek felkutatásával és a meglévő korszerűsítésével lehet elérni. Az újonnan jelentkező igé­nyeket a tortyogói, pellérdi. illetve a Tettye-forrás vízho­zamának növelésével kíván­juk biztosítani. Kísérletekeit folytatunk az üszögi víztáro­zóban lévő Duna-víz tisztítá­sával is. Klór helyett ózonnal tisztítjuk a vizeit és e tech­nológiai folyamat kiegészíté­seként aktívszén-reaktoroka* is üzemeltetünk. Műszaki fej­lesztési tervünk e szakaszához a már említett új víztárolók elkészítése, továbbá az 1000 köbméteres víztározó átemelő- szivattyútelep építése a pel­lérdi víznyerő-területen, s ugyanide építünk vas- és mangántalamító-beremdezést is. A műszak; fejlesztés másik csoportjába a nehéz fizikai munka megkönnyítése, a szol­gáltatások minőségének javí­tása, az üzemzavarok gyors elháríthatósága tartozik. A mohácsi városi pártértekeslet Tegnap a Bartók Béla Mű­velődési Ház nagytermében tartották meg a mohácsi vá­rosi pártértekezletet. A város hatszáznegyvenhét párttagját százhat küldött képviselte. A pártértekezleten megjelent Oczel János, a Központi Bi­zottság tagja, ár. Bihari Ottó, a Megyei Pártbizottság párt­végrehajtóbizottságának tagja A Városi Pártbizottság be­számolóját a küldöttértekez­let résztvevői írásban kapták meg. A különböző bizottságok megválasztása után Borsos János elvtárs, a Városi Párt- bizottság titkára szóbeli ki­egészítésében a legutóbbi na­pok eseményeiről adott szá­mot. Hangsúlyozta, hogy a ve­zetőségválasztó taggyűlések a párt szervezeti szabályzatának megfelelően zajlottak le. A háromszázötven felszólaló a párt politikájával egyetértve sok javaslatot tett a további feladatok megoldására. Elmondotta, hogy a város ipara az év első 9 hónapjában mintegy tizenkét százalékkal WímbH értekezlet m Sxéntrösxtnél t BÉTA a legjobb bányakerület Kedden délelőtt Pécsett a Mecseki Szénbányászati Tröszt székházában műsza­ki értekezletet tartottak, melyen három napirendi pont szerepelt: 1. a III. ne­gyedév eredményeinek ér­tékelése. 2. A sononkövet- kező feladatok meghatáro­zása. 3. A munkaverseny értékelése. A Széntröszt az év eleje éta több, mint 9600 tonna töbletszenet adott az or­szágnak, melyből 2852 ton­na esik az utolsó három hónapra. A népgazdaság 100 százalékos tervteljesí­tést kért a mecseki bányák­tól, a szenek jó minősége és az eredményes piackuta­tás azonban lehetővé tette az előirányzott kisebb mér­vű túlteljesítést. A tröszt hagyományos ne­gyedévi versenyében ez al­kalommal Béta-akna lett az első. 104,3 százalékos telje­sítményt produkált, hamu­százaléka a tervezett 40,6 százalékkal szemben 39,7 volt. Halálos baleset nem történt Füben-fában orvosság Száz holdon termett a Vinca minor Jól fizetett a mustár, kömény és a gyűszűvirág A baranyai termelőszövet­kezetek gyógynövényeket is termelnek. Ezek egyike a fe­hérmustár, melynek finomra őrölt, pépesített magját az ételízesítéstől kezdve sok min­denre felhasználják, összesen 355 holdon termesztették. Eb­ből 115 hold tiszta vetés, 240 hold pedig felülvetés volt. Az utóbbival most kísérleteztek először, s amint a lippói, ho- morúdi, dunaszekcsői tapasz­talatok mutatták, a kísérlet bevált. A borsóra felülvetett fehérmustár ugyanis nagy­szerűen tenyészik. Támasztó­növénynek használja a bor­sót, egyidőben érik vele, s azzal együtt aratható. A fe­hérmustár még a felülvetett területeken is megadott hol­danként 1—1,5 mázsa magot, ami — tekintve, hogy a tisz­ta vetésű területeken is csak 3,5 mázsás volt az átlagter­més — nem kevés. A felül- vetéses helyeken egyébként a borsó éppen annyit termett, LIBALEGELŐN mintha nem is lett volna ott mustár. A mustármag mázsájáért 630 forintot kapnak a tsz-ek. Néhány éve még csak va­don termett hazánkban ' a vinca minor. Az örökzöld, bőrszerűen fénylő levelű fél­cserje főzetét a nép már régóta használta emésztési za­varok és több más betegség ellen. A Szovjetunió és Fran­ciaország is szívesen átveszi tőlünk a növény kivonatát, ezért Sárháton, Dunaszekcsőn, Szederkényben illetve Bel- várdgyulán megpróbálkoztak a szántóföldi termesztéssel, összesen 100 holdat ültettek be vele, és a közelmúltban „aratták”, vagyis vágták le az első termést. A négy tsz nem nyilatkozik egyformán: a belvárdgyulaiak csak 56 mázsa zöld növényt tudtak betakarítani tíz holdjukról, ezért elégedetlenek, a sze­derkényiek viszont 131 mázsa zöld vinca minort gyűjtöttek be alig öt holdjukról. Tekint­ve, hogy e gyógynövény ter­mesztése még több más — s tetemes összegeket jelentő — kedvezményekkel jár, a szederkényiek nagyon elége­dettek. A zergefűnek is nevezett, hegyvidéket kedvelő korian- derrel a gerényesi tsz 50 hol­dat vetett be. A fenyőtűkre emlékeztető levelű, világos­sárga „virágú” növény 5 má­zsás átlagtermést adott. Te­kintve, hogy 800 forintot ad­nak mázsájáért, a tsz kifize­tődőnek tartja a termesztését. Ehhez hozzájárul az is, hogy e fontos gyógynövénynek kel­lemetlen „virágillata" van, így a vadkársújtotta területen sem kell tartani a szarvasok pusztításaitól. A gyapjas gyűszűvirággal, melynek levélzetéből fontos szívgyógyszert vonnak ki, a babarciak, lippóiak, és sárhá­tiak foglalkoztak. A bükkös- diek az édesköményt termesz­tették. Minden gyógynövé­nyen túltett azonban a mák: a megye tsz-ei mintegy 600 holdat vetettek be vele. Ami­óta az ipar mintegy 25 féle gyógyszer alapanyagot von ki a mák tokjából, a mákgubó valóságos kincs lett. A tsz-ek olyan sok pénzt kapnak érte, hogy csupán a tok kifizetődő­vé tette a mák termesztését. A baranyai tsz-ek a mákot nem számítva a jövő évben mintegy 700 holdon foglal­koznak gyógynövényekkel. termeli többet, mint a múlt év hasonló időszakában, 24 millió forinttal több nyeresé­get ért el. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek ugyan ebben az időben huszonöt szá­zalékkal növelték bevételü­ket. A mohácsi temnclőszö- vetkezetek búzából 20,5, ár­pából pedig húsz mázsás ter­mésátlagot értek el. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az iparban és a mező- gazdaságban eredményes munka folyik, a dolgozók si­keresen teljesítik a pártkong­resszus tiszteletére tett fel­ajánlásokat. A sikeres mun- Ita alapján bizton számítha­tunk arra, hogy a második 5 éves terv előirányzatait ma­radéktalanul megvalósítják. A beszámoló feletti vitá­ban felszólaltak: Kispál Ká­roly, Vitek Pál, dr. Amrich László. Hámori György, dr. Solt Imre, Marosvölgyi Jó- zsefné, Kiss János, Fischer János, Ómacht János, Gróf Károly, dr. Bencze József, Harta Imre, Malczer György, Baris István, Hazafi Jakabné, Oczel János, Lakatos Tibor, Gyenis József, Tornyos Éva és dr. Bihari Ottó elvtárs. Valamennyi felszólaló kife­jezte, hogy teljes mértékben egyetért a párt politikájával, amely az elmúlt négy eszten­dőben helyesen jelölte meg az ország előtt álló feladato­kat. Elmondották, hogy a Vá­róéi Pártbizottság munkájá­ban mindenkor e határozatok megvalósítását tartotta szem előtt és ennek szellemében a helyi feladatokra mozgósítot­ta a kommunistákat és a pár- tonkívüll dolgozókat. A fel­szólalók sok hasznos javas­lattal segítették a megválasz­tott pártbizottság munkáját. A vitában elhangzottakra Borsos János válaszolt, maid a választásra került a sor. A pártbizottság tagjai: Alföldi Gyula, Balezer Károly, BafÜr- nyay Sándor, Bauer Ferenc, Bauer János, Bense János, dr. Bencze József, Bérezés And­rás, Borsos János, Blum Ká­roly, dr. Csete Béla, Fáy Mi­hály, Fischer János, Gróf Ká­roly, György Sándorné, Hár­ma tóé József, Hazafi Jakabné, Józsa István, Károlyi Sándor, Kertész János, Kovács Lu- kácsné, T. Kovács Jánosné, Lakatos Tibor, Lippai István­ná, Marosvölgyi Józsefné, Mé­ri Sándor, Molnár Zoltán, Müller Ádám, Ómacht János, Pálkúti Kereaz tély, Petre József, Rózinger Ferenc, Szücp Imre, Trubics Balázs, Takács József, Tornyos Éva, Vitele Pál, Varga János, Vincze La- josné, Szemelácz József, Sa- rosácz György. A megyei pártértekezletre szavazati jogú küldöttek: dr. Bihari Ottó, Borsos János, Jó­zsa István, Hámori György, Vincze Lajosné, Fáy Mihály. Kovácsics Mátyás, Rózinger Ferenc és T. Kovács Jánosné. Tanácskozási küldöttnek Mis- key Ottót választották meg. A választás után a pártbi­zottság külön értekezletet tar­tott s megválasztotta a párttá-" zottság titkárát és a végre­hajtó bizottságot. A Mohács városi Pártbizottság titkára ismét Borsos János lett. A* pártvégrehajtó bizottság tag­jai: Hazafi Jakabné, dr. Csete Béla, Méri Sándor, Pálkuti Keresztély. Fáy Mihály. Mol­nár Zoltán, .Marosvölgyi Jó­zsefné, Józsa István. A fegyelmi bizottság elnö­kévé Vitek Pált választották. Tagjai: Mérey Ferenc, Harczi Julianna, Szloboda János. — Az Autóközlekedési Tu­dományos K11 tatói v té ’"t ''ar elkészült a tüzelőim­gyasztás-mérő újrend .......' tr anzisztorizált változata. Az új műszer használata eset”:"« nem kell az utat előre ki­mérni, egy-egy méréshez né­hány száz méteres út is ele­gendő, pontosan megáUaDÍt- ható, mennvit fogy-szt a k1'- csi, hegy- illetv’ völgvmen?1- ben, mennyit a sima úton. k készüléknek pillanatnyilag u nemzetközi piacon nincs ver­senyképes konkurrense.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents