Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-11 / 215. szám
2 napló 1986. SZEPTEMBER 11 Zrínyi öröksége (Folytatás az 1. oldalról) Bernáth Béla, a Szigetvári já- rási Tanács vb-elnöke látta el. A vendégek között foglalt helyet Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Kardos János vezérőrnagy, a'szomszédos eszéki járás (megye) három vezetője: Mirko Lackovic. a JKSZ járási bizottságának első titkára, Gojko Prodano- yie, a járási tanács elnöke és Dina Maksimovic, a járási szakszervezet elnöke. Noviss János. dr. Nagy József és Csendes Lajos, a Megyei Párt- bizottság titkárai, valamint a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői. A szigetvári Zrínyi-úttörőcsapat tagjai virágcsokrot adtak át az elnökség tagjainak. Ezután Bernáth Béla mondott rövid bevezetőt, majd dr. Nagy Gyula emlékezett meg Szigetvár hősi védelmének 409. évfordulójáról. *— A Szigetvár hősi védelmének 400. évfordulóján ren. dezett ünnepségek első napján a szigetvári községi, a szigetvári járási és a Baranya megyei Tanács tagjai kegyelettel emlékeznek meg az 1566. szeptember 7-én a hazájukért életüket áldozó szigetvári hősökről, Zrínyi Miklósról, a két és fél ezer magyar és horvát katonáról —■ mondotta bevezetőben. — A baranyai vasárnapok keretében megrendezett Zrínyi-emlékünnepet megelőző és kísérő országos, sőt nemzetközi érdeklődés azt bizonyítja, hogy az elmúlt négy évszázad nem homályosította el azt a csodálatot, megbecsülést és tiszteletet, amely a történelmi jelentőségű ostrom napjaiban és azt követően övezte a szigetvári hősök önfeláldozó hazaszeretetét. Kötelességünknek érezzük, hogy tovább ápoljuk elődeink igazi hazaszeretetből táplálkozó kegyeletét, s együttes ünnepi tanácsülésünkön megörökítsük a hősök emlékét. A szigetvári hősök önfeláldozása 400 év távlatából is forrása nemzeti büszkeségünknek, nemes tettekre sarkall és elévülhetetlen történelmi tanulságokat kínál számunkra. Ezután részletesen beszélt a szigetvári várvédelmet megelőző helyzetről, a nép harcáról a belső elnyomás ellen. Ebben az időben a török hatalom kiterjesztését a végvárak vitézeinek hősi harca akadályozta meg. 1564-ben úgy látszott, hogy Miksa császár és király nagy hadsereggel, központilag szervezett erős védelemmel áll ellent a török hadsereg leigázó törekvéseinek. Miksa azonban nem vállalta azt a kockázatot, hogy hatalmas seregével eltávolodjék az utánpótlási vonalaktól és tétlenül nézte, hogy a török hadsereg Szigetváraid vonul. Ami ezután történt, azt részletesen ismerjük. A szigetváriak harca azonban nem volt hiábavaló. Az ostrom alatt meghalt Szulejmán szultán, a török haderő nem mehetett tovább Bécs felé. Zrínyi és harcosainak hősiességét egész Európa magasztalta, s e hősök hírét magyar és horvát históriák hirdették. — A történelmi tanulságok köteleznek bennünket arra — mondotta ezután —, hogy méltó emléket állítsunk Zrínyi Miklósnak és hős vitézeinek. E gondolat jegyében a jubileumi előkészület társadalmi ügy lett. A községben és határain túl is munkások, parasztok, tudósok, művészek, hivatásos és öntevékeny népművelők kapcsolódtak , be a munkába. Az ünnepi készülődés a községfejlesztés ösztönzőjévé és forrásává vált. E kimagasló haladó hagyomány ápolása a szocialista építés lendítő je lett. Dr. Nagy Gyula elmondotta, hogy 1959 óta, amikor az ünnepség előkészületei megkezdődtek, szinte megfiatalodott a község. A várat, a kastélyt, a dzsámit restaurálták, 200 férőhelyes turistaszállót hoztak létre. Parkosították a vár 5 és fél holdas belső területét. Az ásatások leletanyagából 1964-ben állandó vártörténeti kiállítást nyitottak. A vár környéke ma már kellemes pihenője lett a szigetváriaknak és az ide látogató vendégeknek. Restaurálták a ritkaságszámba menő török épületet, amely most a török hódoltság-kori iparművészeti kiállításnak ad otthont. — Engedjék meg, hogy e helyről is megköszönjem mindazoknak értékes munkáját, akik hozzájárultak Szigetvár fejlődéséhez és a Zrínyi-emlékünnep sikeréhez — fejezte be ünnepi beszédét. Ezután nagy taps közepette Kállai Gyula elvtárs emelkedett szólásra. ünnepi tanácsülés Zrínyi, a hazaszeretet példája Kállai Gyula miniszterelnök elvtárs beszéde Kedves Elvtársak! Tisztelt ünnepi tanácsülés! A mai ünnepi tanácsülésen történelmünk kiemelkedő eseményéről, a szigetvári ostrom, a várvédelem 400. évfordulójáról emlékezünk. Szíves meg hívásuknak örömmel tettem eleget, örülök, hogy részt vehetek ezen az ünnepségen, s osztozhatom Baranya megye ég Szigetvár lakódnak ünnepi érzéseiben. Megtisztelő és szívesen vállalt kötelességet teljesítek, amikor az ünnepség alkalmából tolmácsolom önök nek, a megyei, a járási és a községi tanács tagjainak és önök útján valamennyi választó polgáruknak, Baranya megye lakosainak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány baráti üdvözletét és jókívánságait. Haladó hagyományaink méltó örökösei A szigeti várvédelem a magyar nemzeti függetlenségért folytatott évszázados küzdelmeknek olyan nagyszerű tette volt, amely a későbbi korok embereit is újabb és újabb hősi harcokra lelkesítette. — Zrínyi Miklósban és küzdőtársaiban a hősi helytállás, a bátorság és önfeláldozás, az igazi hazafiság példaképeit tisztelte a nemzet évszázadokon át, s tiszteljük bennük ma is. Kegyelettel és tisztelettel adózunk a hősöknek: meghajtjuk a nemzet zászlaját Zrínyi Miklós, a kiváló államférfi és hadvezér, a bátor, önfeláldozó katona és l'arvm József dr. Nagy Gr !a és Nógráí i Róbert a fogadásán * # i küzdőtársai halhatatlan emléke előtt. A szocialista Magyarország méltó becsben tartja nemzeti múltjának minden haladó hagyományát. Történelmünk igazi értékeinek megbecsülése, tanulságainak és tapasztalatainak elemzése és felhasználása nemhogy ellentmond és akadályozza, hanem elengedhetetlenül szükséges a szocialista társadalom felépítéséhez. A mi világnézetünktől, a marxizmus—leniniz- mustól idegen a nemzeti múlt nihilista tagadása, értékeink lerombolása. Sőt, éppen a munkásosztály, a szocializmust építő nép a történelem haladó hagyományainak méltó örököse és folytatója. A régi Magyarországon meghamisították, eltorzították nemzeti nagyjaink örökségét. Az uralkodó nagytőkések és nagybirtokosok szűk oscztályérdékeinek megfelelően eltorzították életművüket, hogy megakadályozzák haladó gondolataik érvnéyesülé- sét. A régi Magyarországon legfeljebb csak szobraik voltak, de igazi gondolataikat, eszméiket meghamisították, s képviselőiket tűzzel-vassal üldözték. Dózsa, Rákóczi, Táncsics, Kossuth, Ady, Petőfi eszméi a munkásmozgalomban találtak igazi otthonra. A marxista—leninista politika és tudomány tisztította meg alakjukat a reárakódott polgári torzításoktól, és jelölte ki méltó helyüket a magyar történelemben. S most ők is itt vannak velünk az új, szocialista Magyarország építésében. Nevüket méltán viselik iskolák, könyvtárak, egyetemek, termelőszövetkezetek, utcák és terek! A nemzeti függetlenségért és a társadalma haladásért vívott harcok és hősök emléke igen lényeges alkotó eleme a ma kibontakozó, egyre erősödő szocialista nemzeti büszkeségnek és ha- zafiságnak! Nem véletlen, hogy Zrínyi nevét is fontos intézményeink viselik, katonai és politikai gondolataival, eszmei hagyatékával foglalkoznak iskoláink, egyetemeink. Zrínyi a tevékeny, cselekvő hazaszeretet példája: nemcsak buzdított, maga is mindent megtett, minden áldozatot meghozott országa szabadságáért. Öröksége ezért él elevenen ma is. Arra tanít, hogy nemzeti múltúnk haladó hagyományait akkor ápoljuk helyesen, ha belőlük új erőt merítünk, ha új erőforrásokat tárunk fel napjaink feladatainak megoldásához. A múlt öröksége akkor hatékony, ha segíti a jelen fejlődését. Tanulság a mai kornak Zrínyi hőstette fontos tanulsággal szolgál a mai kor embereinek is. Bár a szigetvári ostrom óta 400 év telt el, a nemzeti függetlenségért és szabadságért vívott harc a világ számos részén ma sem került le a történelem napirendjéről. Ma is vannak olyan erők, amelyek más népek elnyomására, kizsákmányolására törnek, s ezzel az emberiség nyugalmát, békéjét fenyegetik. Ezek között a legveszélyesebb az amerikai imperializmus, amely a világ csendőrének tekinti magát, amely napjainkban semmivel sem igazolható barbár háborút folytat a szabadságát védő vietnami nép ellen. ■> 1 t. t A helyzet azonban korunkban alapvetően megváltozott. Amíg régebben a nemzeti függetlenségért és a szabadságért harcoló nepek, bár mindig igyekeztek összefogni, sokszor mégis hosszú évszázadokon át egymástól elszigetelve, önmagukra hagyatva vívták harcukat, addig ma a nemzeti függetlenségnek, a társadalmi haldásnak hatalmas és szilárd tábora van: a szocialista világrendszer. Ez ösztönzést és bátorítást ad minden népnek, hogy sikerrel, világszerte növekvő erővel és egységben vívja meg küzdelmét mindenfajta agresszió ellen, a szabadságért, a függetlenségért és a társadalmi haladásért. Erről az útról nem térítheti le őket semmiféle imperialista beavatkozás! Történelmi tapasztalatok igazolják: Nem lehet legyőzni azt a népet, amely igazságos ügyért harcol. Meggyőződésünk, hogy a hős vietnami nép is győzelmet arat: megvédelmezi függetlenségét és tovább halad előre a társadalmi fejlődés útján. Népünk és kormányunk nevében újólag teljes szolidaritásunkról és támogatásunkról biztosítjuk vietnami barátainkat. A szocialista országokkal és a béke minden hívével együtt folytatjuk a nemzetközi élet ben a harcot az imperialista agresszió megszüntetéséért, a béke és a biztonság megszilárdításáért. a békés egymás mellett élés elveinek érvényesítéséért. Köszönet a szigefváriaknak Kedves Elvtársak! Tisztelt Tanácsülés! Örömmel állapíthatom meg, hogy a történelmi múlt meg- idézése, a 400. évforduló ünnepségeinek gondos előkészítése és megrendezése Szigetvárnak és környékének fejlődésében eleven erővé vált. Ez az ünnepség új inspirációkat adott irodalmunknak, kép zőművészetünknek, zenei életünknek is, s ennek nyomán új művek születtek. Nemcsak a szívek, de az alkotó kezek lé megmozdultak. Ez Is hozzájárult ahhoz, hogy Szigetvár ipari, kulturális és komT munális fejlődése az utóbbi években meggyorsult. Nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy ezen az ünnepi ülésen bejelentsem: mindezek elismeréseképpen Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa ezt a történelmi múltú helységet várossá nyilvánította. Pártunk központi bizottsága, Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa, valamint kormányunk nevében őszinte kö- szönetemet fejezem ki Szigetvár vezetőinek és lakóinak eredményes munkájáért s egyben örömmel üdvözlöm őket, mint a legfiatalabb város lakóit. Kívánom, hogy a várossá alakulás új, nagyobb lehetőségeit sikeresen gyü- mölcsöztessék a gazdasági élet az ipar, a kultúra, az idegen- forgalom további fejlesztésére, a város szépítésére és ennek nyomán növekedjék tovább lakóinak jóléte. Szigetvár ma már nem szigete, hanem élő, szerves része hazáinknak. Várossá emelkedése elválaszthatatlan az egész ország fejlődésétől, a szocializmus építésében elért nagyszerű eredményektől. Szigetvár városa további fejlődésének is csak egy útja van: az amelyen, egész országunk és népünk halad, a szocializmus teljes felépítésének útja. Ahhoz, hogy ezen előrehaladjunk, most mindenekelőtt saját tevékenységünk tökéletesítésére, fegyelmezettebb, pontosabb, jobb munkára van szükség az élet minden területén. Ehhez megvannak ország- építő terveink. Megkezdtük és eredményesen folytatjuk III. ötéves tervünk végrehajtását. Napirenden van a gazdasági vezetés, a gazdasági mechanizmus tökéletesítésének nagy munkája. Az év végén kerül sor népünk elismert vezetőjének, pártunknak, IX. kongresz- szusára. Ez jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a szocializmus szilárd alapjain mielőbb teljesen felépítsük, felvirágoztassuk hazánkat, a dolgozó nép országát, a szocialista Magyarországot. A hősi múlt tehát további munkára, helytállásra kötelez Amikor ismételten átadom önöknek pártunk, elnöki tanácsunk és kormányunk szívből jövő üdvözletét és jó kívánságait, ezt abban a meggyőződésben teszem, hogy Népköz- társaságunk legújabb, sorrendben 67. városának lakói további szép eredményekkel, a munkában, a szocialista építésben kivívott értékes sikerekkel gyarapítják városuk évszázados történelmét — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét Kállai Gyula elvtárs. Kitüntetések Kállai elvtárs beszéde után Bemáth Béla felolvasta az együttes tanácsülés elé terjesztett határozati javaslatot, megörökítve Szigetvár hős védőinek emlékét és jelentőségét. amelyet a résztvevők egyhangúlag elfogadtak. A szavazás után Kállai Gyula elvtárs, az Ehlöki Tanács és a Kormány megbízásából kitüntetéseket nyújtott át azoknak, akik kiemelkedő munkát végeztek Szigetvár fejlesztésében és a Zrínyi kultusz ápolásában. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Pirin János, a Szigetvári járási Tanács vb-elnökhelyettese, Molnár Imre, a szigetvári Vár és Múzeum Barátok Körének elnöke, a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki Bencsics Istvánt, a Szigetvári járási Tanács v. b. építési csoportjának vezetőjét, T inusz Jánost, a Szigetvári Községi Tanács vb-elnökét. Az ünnepi tanácsülést Berné th János zárta be.
