Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-07 / 211. szám
196«. SZEPTEMBER 7. napló 3 Tizenhét mintagazdaság Nagy tehenészeti központok alakulnak ki Baranyában A beruházásokat ezekbe a tsz-ekbe összpontosítják Ha összeszámolnánk a Baranya megyében üresen álló vagy nem rendeltetésüknek megfelelően használt nagyüzemi istállókat, meglepő eredményt kapnánk. A korábbi évek beruházási elveinek fekete foltjai ezek az épületek, melyekkel ma már legtöbb esetben nem tudnak mit kezdeni a tsz-ek. Az „egy ember — egy nadrág” szemléletet, az elavult „minden tsz kapjon valamit” elvet az élet cáfolta meg. Ma már jobban meg kell nézni, hova tesszük a pénzt, legyen az a népgazdaságé vagy akár egy terme- 'őszövetkezető is. A tejtermelés nőtt Ezért kell örömmel szólni egy olyan megyei kezdeményezésről, mely jó példa arra, hogy a koncentrált beruházásokkal milyen gyors eredmény érhető el. Fél éve sincs, hogy az illetékes megyei szervek 17 termelőszövetkezetet jelöltek ki úgynevezett tehenészeti mintagazdasággá. A harmadik ötéves terv során a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére szánt csaknem valamennyi beruházást ez a 17 tsz fogja megkapni; A Megyei Állattenyésztési Felügyelőség, a Megyei Tanács szakembereiből és tsz- vezetőkből alakult bizottság júliusban végigjárta a 17 közös gazdaságot és a tejtermelés emelkedése, önköltség, takarmányhasznosítás, majorrend, épületek belső rendje stb. alapján pontozással állapította meg a sorrendiséget. A tejtermelés az előző évhez képest 11 mintagazdaságban emelkedett, a legnagyobb mértékben Egyházaskozárban, Somberekén, Bólyban és Szabadszentkirályon. A kijelölt mintagazdaságok átlagos félévi tejtermelése tehenenként 1470 liter volt — szemben az 1100 literes megyei átlaggal _ ami éves szinten 3000 körüli átlagra enged következtetni. A megye közös gazdaságai 1966 első félévében ösz- szesen 153 ezer hektoliter tejet szállítottak, s ebből 45 000 hektolitert a minta tsz-ek. H áromezer literes átlag A tehenészeti központok a tejellátásban egyre nagyobb — 385 újítás. Az első félévben 162 újítást fogadtak el megvalósításra a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál a beadott 385-ből. További hatvan újítást kísérletre fogadtak el. A félév folyamán kalkulált újítási javaslatok nép- gazdasági eredménye 7 millió 284 ezer forint. A MÉV üzemei között folyó újítási versenyben a kutató, mélyfúró és a szolgáltató üzem jár az élen. szerepet vállalnak. Jelenlegi tehénlétszámuk 3200, ezt azonban a következő években 4000-re növelik olyan mértékben, ahogy férőhelyeik sz'Sma nő, ahogy a párhuzamosan végzett tbc-mentesítést új anyag beállításával meg tudják oldani. Ez esetben 1970-re ez a 17 gazdaság termeli az éves tej hozam több mint felét a szövetkezeti szektorban. A tehenenként! 3000 literes átlag a minimum a törzstenyésztő gazdaságokban, hiszen már ma is van közöttük négyezer literes tehenészet — Somberek, Gerde — s jó takarmányozással, gondos tenyésztő munkával valameny- nyien elérhetik ezt a szintet. Bár a mintagazdaságok egy részében van még tennivaló az önköltség terén, a félévi adatok mégis azt mutatják, hogy ezek az üzemek igyekeznek egyre olcsóbban termelni. Legolcsóbb takarmányokból a szentlőrinci tsz állította elő a tejet, ahol egy liter tej takarmányköltsége mindössze egy forint 54 fillér volt az első félévben, de a kritikus 2 forint 60 filléren alul állították elő a tejet Gerdán, Véménden, Somberekén, Kaposszekcsőn, Kátolyban és Egyházaskozáron is. A 17 gazdaság átlaga 2,56 forint* Majorszemlék A borjúelhullás tekintetében a mohácsi Uj Barázda Tsz lett az első, ahol a félév során egyetlen borjú sem hullott el. A gazdaságok átlagában 5,4 százalékos volt a borjúelhullás, A borjak súly- gyarapodása Kaposszekcsőn és Szentlőrincen a legjobb, napi egy kiló a 84 dekás átlaggal szemben. A marhahizlalás tekintetében a babarci és abak- sai, valamint a sombereki tsz a legjobb. A 100 holdra jutó félévi tejtermelés Gerdán volt a legtöbb — 13 659 liter, Egyházaskozárban 11 285 liter. De meghaladja a tízezret ez a mennyiség Somberekén, Kátolyban és Mágocson is. A baksai tsz-ben csak 3420 liter a 100 holdra eső féléves tejtermelés. Ezek a számok azt mutatják, hogy a gerdei tsz pénzbevételeit már döntően a tehenészet eredménye szabja meg, Baksán még korántsem, s mint kijelölt mintagazdaságnak a baksai tsz-nek még sokat kell tennie azért, hogy valóban betöltse feladatát A kialakulóban lévő tehenészeti központok külső képe ma még nem mindenütt ideális. A majorszemlék során pontozták a legtisztább, legrendesebb majorokat, az épületek belső rendjét a tejkonyhák és fejési eszközök tisztaságát, a fejtáblák és törzskönyvek pontos vezetését, a trágyakezelést, a tenyész- üszők kiválogatását, az állatok kondícióját, ápoltságát, a borjúnevelők és állategészségügyi eszközök helyzetét. A maximális pontszám 115 pont volt A legjobb eredményt 103,2 pontot a babarci Béke Tsz érte el, második lett Boly 102 ponttal, harmadik Gerde 101,7 ponttal. E téren sok még a tennivaló a szederkényi, a majsi és a mohácsi Uj Barázda tsz-ekben. Ezek nem pusztán esztétikai tényezők, szoros összefüggésben állnak az állatok termelésével s ezért minden évben kétszer a jövőben is elvégzik ezt a pontozásos vizsgálatot. A választás helyes volt Ha a beruházásokkal kezdtük, fejezzük is be azokkal. Ma még talán néhány tsz sérelmezi, hogy nem kap meg egy istállót, mert azt a kijelölt mintagazdaságban építik fel. Nyilván azok a tsz-ek, amelyek nem jutottak a 17 közé, nem is rendelkeznek olyan adottsággal, hagyománnyal, nem tudnák rövid időn belül azt az eredményt produkálni amelyre a fenti tsz-ek képesek. A választás — s ezt az első félévi tapasztalatok is aláhúzzák — a leg- j óbbakra esett. — Rné — Korszerű telefonközpontok A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár megkezdte az ATSZK típusú, automata keresztrudas telefonközpont gyártását a Szovjetunió megrendelésére. Az új berendezés 100 fővonallal 200 előfizetőt szolgál ki és az igényeknek megfelelően alkalmazható vég-, góc-, vagy tranzitköz- pontként. A gyár faluközpontot készítő egységében a legkorszerűbb technológiai elvek alapján szervezték át a végszereidét, úgynevezett felsőpályás szalagrendszert ala- kíottak ki a gyártás zavartalanságának biztosítására. Az elsők között Vezetőségválasztó taggyűlés a Bútorgyárban A hét első napján, délután két órakor tarotta beszámoló, vezetőség újjáválasztó és küldöttválasztó taggyűlését a Pécsi Bútorgyár pártalapszervezete. A tag- gyúlséen a városi pártbizottság részéről jelen volt dr. Széli Gyula elvtárs is. A nem nagy létszámú, 16 tagot és 3 tagjelöltet számláló alapszervezet előtt Herke Lajos párttitkár számolt be a vezetőség 2 éves tevékenységéről. „Bűnösnek érzem magam 66 A Fővárosi Bíróság megkezdte özv. Szász Károlyné és társai bűn perének tárgyalását Lapunkban már kivonatosan ismertettük azt a vádiratot, amelyet a Legfőbb Ügyészség adott ki befolyással való üzérkedés és más bűntettek miatt özv. Szász Károlyné és társai — Gócz Béla és Szalonna István — ellen. A vádirat szerint a szélhámosság még 1958-ban kezdődött, amikor özv. Szászáé lakásügyével felkereste Gócz Bélát, a Pécsi városi Tanács vb-elnökhelyettesét. Szászné és Gócz közti ismeretségből közelebbi kapcsolat alakult ki és ezt mindketten bizonyos üzelmek elkövetésére használták fel. A vádirat több tucat esetet sorol fel, amikor Szászné Góczra hivatkozva lakáskiutalások és lakáscserék elintézését vállalta. A közbenjárás ellenértékeként különböző pénzeket vett fel — összesen mintegy 467 ezer forintot. Ebből az összegből csak 227 ezer forintot adott vissza. Szászné azt állította, hogy a közbenjárásért a felektől felvett összegen Gócz Bélával osztozott. A Fővárosi Bíróság Guidi Béla tanácsa szeptember 5-én hétfőn kezdte meg a bűnper tárgyalását. A 17 napra tervezett tárgyalás első napján a bíróság a vádlottak előtt Mohács: a Dttna-parti csónakkikötőben a vádiratot ismertette, majd hétfőn és kedden özv. Szász Károlyné kihallgatására került sor. A vádlott szélhámosságait 53 pontban foglalja össze a vádirat. Szászné fekete ruhában, megtörtén állt a bíróság elé. „Bűnösnek érzem magam” — mondta. Az 53 vádpontból kedd délutánig alig tizet sikerült letárgyalni, elsősorban azért, mert a vádlott hosszas köntörfalazással általában másról beszél, mint amiről a bíróság kérdezi. Vallomásából azonban kiderül, hogy munkatársait, gyermekkori ismerőseit, mindenkit becsapott, aki hozzá lakásügyben fordult. ö maga is hiresztelte, hogy jó ismeretsége van a ta- j nácson Gócz Bélával, aki által lakáskiutalásokat és lakáscseréket tud elintézni. Először a Pécsi Közúti Üzemi Vállalatnál — ahol dolgozott — ajánlkozott munkatársainak lakásszerzésre. Természetesen nem ingyen, hanem pénzért. Gy. Lászlóné ügyében így vall: „Lakásügyé neje elintézéséért először két ezer forintot kértem tőle. Amikor Gócznak ezt elmondottam, azt mondta, hogy kérjek csak nyugodtan 3000 forintot.'1 Váltig hangoztatja, hogy az így szerzett pénzeket Gócznak adta, aki esetenként bizonyos összegeket visszaadott neki. Később a Pécsi Kesztyűgyárba került, ahol szintén gyűjtötte a lakás igénylőket maga köré, a város területén épülő lakásokat mutogatta és hitegette őket, ezt a lakást kapják meg. „En mindig csak azokat a lakásokat mutattam, amelyeket Gócztól hallottam.” Lakáskiutalásokra, lakáscserékre felvett összegekről nyugtát adott, de a nyugtán ezek az összegek mint „kölcsön” szerepeltek. „De ezeket az ezreseket is Gócznak adtam...” Elmondta a tárgyalás folyamán, hogy az üzleteket Pécsett a különböző presszókban bonyolította le, számos alkalommal itt hozta össze a feleket Góczcal. Ezen kívül több alkalommal történt, hogy a lakáskéreimezőket Gócz iroda a kísérte. Több szőr intézett kérdést hozzá az ügyész is: — Körülbelül 467 ezer főzett dolgozókat feltételez a termelésben. — Voltak olyan időszakok — mondotta ezt követően —, amikor egyes kérdésekben különböző helytelen nézetek láttak napvilágot. A viták során azonban mindig sikerült a marxista álláspontot érvényre juttatni: megteremteni a párttagság elvi, cselekvési egységét. A VIII. kongresszus határozatainak szellemében a párttagság szakmai és politikai műveltségének emelését, a tájékoztatás megjavítását tűzte ki célul a vezetőség és a pártszervezet, arra törekedtek, hogy az eredményeken keresztül a pártonkívüliek előtt is népszerűsítsék a párt politikáját. Herke elvtárs foglakozott a párt és a gazdasági vezetés kapcsolatának alakulásával, egy időben nem volt meg a szükséges összhang, mondotta, ez negatívan hatott a pártszervezet munkájára. Ezután a vállalat gazdasági fejlődését értékelte. — Üzemünk kollektívája sikeresen teljesítette az évről évre növekedő termelési tervet, sőt értékben túlteljesítés is mutatkozott, szögezte le. Hangsúlyozta a műszaki színvonal emelésének fontosságát az új gazdasági mechanizmusban, érintette a gyártmányfejlesztés problémáit, majd a tömegszervezetek mun káját ismertette és egyéb kérdésekkel foglalkozott. rintot vett fel. Mennyit juttatott Góc znak? — Nem tudom. — Körülbelül sem? Hosszas hallgatás után válaszolt: — Amikor először számolgattam, akkor 36—40 ezer forintra jött ki az az ösz- szeg, amit Gócz nekem visz- szaadott. Később ismét utána számoltam, akkor 70—80 ezer lett a végösszeg. — Tény, hogy vissza is adott a pénzből 227 ezret. A többit a Gócz kapta? — Igen. — Hol adta át a pénzt? Ismét hosszas hallgatás után válaszol: — Az irodájában, néha a tanács Perczel utcai kapujában. — Borítékban volt a pénz? — Igen. — Mindig? — Nem. — Megszámolták á pénzt? — Nem, csak úgy ... özv. Szászné elmondta, hogy a vád tárgyává tett 53 pontban foglaltak közül — 52 lakásigénylő károsodott — mindössze egynek adtak lakást. — Amikor a pénzeket felvette, tudta azt, hogy lakás nem lesz? Tudta, hogy becsapja „feleit"? — Igen, de Gócz mondta, hogy most már csináljuk végig■ — Milyen időpont az a „végig”? — Azt mondta, hogy 1965 végére befejezzük ezeket a lakásügyeket. — Befejeződött valóban. ! — letartóztatással. özv. Szászné a tárgaylás alatt sokat hangoztatta: „Nem emlékszem” „Nem tudom" .,Képtelen vagyok koncentrálni”. Hihetően hangzanak ezek a szavak, — annyi embert becsapott, hogy valamennyire eléggé nehéz emlékezni. Nem egyszer elentmon- dásokba keveredett. Csak egy mellett áll ki maradéktalanul: ö Gócz-cal osztozkodott. A bíróság csütörtökön kezdi meg Gócz Béla kihallgatását A bűnperben előreláthatóan szeptember végén, illetve október elején hangzik el az ítélet. Garay Ferenc A részletes beszámolót követő hozzászólások közül ki kell emelni Dúsa Jánosné bírálatát. Dúsa Jánosné, aki az alapszerv szeminárium-vezető propagandistája, elmondotta: jónéhány párttag, abból kiindulva, hogy évek óta résztvesz a pártoktatásban, úgy érzi, neki már nem kell fejlődnie. Tanuljanak a fiatalok, mondják ezek az elvtársak,, bizonyos önelégültség lett úrrá rajtuk, mely egyáltalán nem ipdokolt. Részben ennek „köszönhető”, hogy a taggyűlések gyakran termelési tanácskozás jellegűek, amint politikai, elméleti kérdésekre terelődik a szó, csökken az aktivitás. Ehhez persze hozzájárul az is, hogy a taggyűlési beszámolók egy jelentős része — és ez alól a mostani sem kivétel — túlzottan részletezi a kérdéseket, hosszadalmas, nem egyszer unalmas is. Az embereiknek, ha támad is közben egy-egy jó gondolatuk, mire véget ér a beszámoló, vagy elfelejtik, vagy legalább is meggondolják, érdemes-e még szóvá tenni, az idő előrehaladottsága ellenére... Második napirendi pontként került sor a pártszervezet titkárának, vezetőségi tagjainak és küldöttének megválasztására. A bútorgyári kommunisták a jelölőbizottság javaslata alapján titkárnak Herke Lajos, vezetőségi tagnak pedig Incze Andrásné és Horváth László elvtársakat választotta meg. Az alapszerv tagságát a küldöttértekezleten Horváth László képviseli. — Különleges paradicsom- püré-üzem építését tervezik Kecskeméten, a Duna—Tisza- közi Mezőgazdasági Kísérlet.) Intézetben. Az új üzemben mód nyílik a konzervgyári idény előtt beérő, korai paradicsomfajták eddig kárba- veszett levének besűrítésére is. A tervek szerint az új pa- radicsompiiré-üzemet mintegy ötmillió forintos beruházási költséggel a jövő évben építik fel. 1 v, — A pártvezetőség ujjává- laszása egyben számvetés is — mondotta —, beszámolási kötelezettségünk a pártdemokrácia érvényesülésének egyik leglényegesebb biztosítéka. Rátérve a konkrét értékelésre, az alapszerv létszám- növekedésével és összetételével foglalkozott, megállapította, hogy a pártszervezetnek a Jövőben nagyobb gondot kell fordítani a tagfelvételre, anélkül természetesen, hogy elvi engedményeket tenne. A pártépítés fontosságát összefüggésbe hozta az új gazdasági mechanizmusra való fokozatos áttéréssel, mely öntudatos, politikailag is Jól kép-
