Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-04 / 209. szám

s |M. SZEPTEMBER 4. ■---------------------------------------napló J övőre megkezdődnek az építkezések Megvalósul a nagy terv Irodaházak a Rákóczi út és a 6-os út között •6 XHMBö *1 AUTÓÚT Hegemlékezés, koszorúzás Komlón Tegnap, a délutáni órákban rövid kis ünnepség zajlott le Komlón, a tröszt irodaépületé­ben. A tanácsteremben meg­rendezett találkozón részt vett: a komlói bányaüzemek több kitünteti dolgozója, továbbá Neubauer József elvtárs, az MSZMP Komló városi Bizott­ságának titkára, dr. Simek Ár­pád elvtárs, a Komlói városi Tanács vb-elnöke, dr. Tóth La­jos elvtárs, alezredes, a Kom­lói Rendőrkapitányság veze­tője és a város több vezető személyisége. Garamvölgyi János elvtárs, a Mecseki Szénbányászati Tröszt igazgatója üdvözölte a bányaüzemek vezetőit, párttit­kárait, szakszervezeti funkcio­náriusait és a bányásznap al­kalmából köszönetét fejezte ki eddigi tevékenységükért. Az alig egy óra hosszat tar­tott ünnepség után a vendégek és a város, illetve a tröszt ve­zetői a Petőfi téren lévő bányászszobor talapzatán ko­szorúkat helyeztek el. A megye és váróé vezetői­nek bábáskodása mellett már évekkel ezelőtt elkezdődött a régi városközpont folytatása­ként egy új városközpont születése. Felméréseket, szá­mításokat végezték, pályáza­tok keretében tervek készül­tek a megvalósulás lehetősé­geit kutatva. Most újabb for­dulóponthoz érkezett a város központ bővítés ügye: a Pécsi Tervező Vállalatnál elkészült az I/A és az I/B ütem koordi­nációs rendezési terve. Cerő Balázs építész adott felvilá­gosítást a most már végle­gesnek tekinthető rendezési tervről: Tizenkét szintes épületek — A történelmi városköz­pont már ma sem képes ki­elégíteni az igényeket. Táv­latban pedig amikor nem le­hetetlen Pécs 300 ezres vá­rossá növekedése, a szerkeze­ti aránytalaság már tartha­tatlan lesz. Egy új negyedet kell tehát építeni központi helyen, ahol megvalósítható az arányos és intenzív közle­kedési ellátottság is. Ilyen terület a Rákóczi és az új 6-os út között adódik. A leendő , új városközpont területe felbecsülhetetlen ér­tékű. Itt lakásokat nem cél­szerű építeni, mert a hozzá­juk tartozó kommunális lé­tesítmények — iskolák, óvo­dák, bölcsődék — nagyon te­rületigényesek. nem beszélve a lakosság gépkocsi parkolá- ii igényeiről. De a fentiek ellenére sok lakás már meg­épült, s ezeket a terv készí­tésénél, mint adottságokat kellett figyelembe venni. Az I/A, I/B ütem szerkeze­ti elrendezésben igazodik a városközpont bővítés na- gyobbarányú koncepciójához, a szerviz utak vonalvezetését, a beépített és parkoló terü­letek elhelyezését, a jármű és gyalogos forgalom szétválasz­tását és az intézmények ki­szolgálását tekintve annak szerves része. Az összes in­tézmény gyalogos megközelí­tését a járművek útjaitól el­különítettük. gondoskodtunk arról, hogy az együtteseken belül a fedett, esőtől, naptól védett közlekedés biztosított legyen. Ez a gyalogosforga­lom. kihasználva a Rákóczi út és a tervezett 6-os út -zintje közötti különbséget, mintegy 6 méter magasság­ban bonyolódik le, s az alsó szinten közlekednek a jár­művek. A felső, kb. a Rákó­czi út magasságában kialakí­tott gyalogos szinten helyez­kednek el az intézmények be­járati csarnokai, valamint a gyalogosok kertekkel, kutak­kal «élénkített pihenőterületei, melyeket a változatos magas­Tervezők: Gerő Balázs, Ti Hai Ernő % Selejtszdllítmány selyemfonalakból Ki hogyan értelmezi a népgazdasági érdekeket? ságú, 5—12 szintes irodahá­zak, áruházak öveznek. Az első ütem A városközpont bővítéssel kapdsolatos koordinációs teen­dőket a Pécsi Tervező Vál­lalatnál dr. Kiss Gyula fő- technológus végzi. Tőle az ütemezésről, az irodaházak építési időpontjáról kértünk tájékoztatást. — A teljes városközpont bővítés 15—20 éves távlatban valósul meg — az építést öt ütemben végzik majd. Az öt ütem területileg a Rákóczi és az új 6-os út közötti sá­von, a Szabadság úttól a Légszeszgyár útig terjed. — Konkrét tervek az I/A és I/B ütemnek nevezett töm­bökre vannak. Hobbi a Sza­badság és Jókai út közötti részen, míg az I/B ütem a Jókai és Bajcsy-Zsilinszky út közötti területen épül fel. Az elrendezésnél a tömbösített megoldás érvényesül. Az I/A ütemben a Szén­tröszt hatalmas, tíz szintes irodaháza, az ügyészség és bíróság közös tárgyalóterem­mel rendelkező épülete, a KÖJÁL, SZTK igazgatóság Beruházási Bank, Állami Biz­tosító és KPM tanintézet iro­dái épülnék Az intézmények dolgozói részére 3000 adagos konyha és étterem, valamint közös kulturális létesítmény készül. Tervezőink már elkezdték az ügyészség és az SZTK- irodaház kiviteli terveinek készítését, ami azt jelenti, hogy ezeknek az építését már a következő évben elkezdik Az I/A ütemben szereplő lé­tesítmények felépítését a har­madik ötéves terv végére be kell fejezni. Az I/B ütemben szereplő Megyei Tanács, Ál­lami Áruház, bútorház, út­törő és ifjúsági ház és zene­iskola felépítése a harmadik ötéves terv végén kezdődik és a befejezésére a IV. öt­éves tervben számíthatunk. Ötvennyolc család költözködik — Az akadályok ellenére is a gyakorlati megvalósulás útjára lépett a városközpont bővítés ügye, az ügyészség és az SZTK irodaház építési előkészületeivel. Az építést megelőző kitelepítések mi­korra várhatók? A kiköltöztetések az év vé­gétől folyamtosak lesznek. A bontást a Jókai út 20-szal kezdik és a Majláth utcai házakkal folytatják. Az I/A ütemben 58 bérlő kiköltözte­tése szükséges. A Tanács na­gyon sokat tett az ügy ér­dekében, így a rendelkezés­re álló cserelakásokon kívül még két 14 lakásos házat épít a Ledinán, s az egyik már jövőre beköltözhető lesz. — Az elmondottak alapján sofc szerv és intézmény ér­dekelt a városközpont bő­vítésében. Horderejénél fog­va rendkívül szerteágazó és hatékony tevékenységet kí­ván az ügy előbbrevitele. — Van egy központi lebonyolító­szerv, amely a bővítés ügyé­vel foglalkozik? — Sajnos nincs. Van koor­dinációs bizottság, a külön­böző szervezetek támogatják az előbbrejutást, de a lebo­nyolító tevékenység nem tar­tozik hatáskörükbe. Ezt a te­vékenységet most ideiglene-, sen a Városi Tanács Építési Osztályával karöltve vállala­tunk végzi. Született ugyan egy elképzelés, mely szerint a Tervező Vállalat kapná meg hivatalosan ezt a hatáskört, de az ügyben döntés még nincs. Beruházási iroda — Az előbbi kérdéssel dr. Németh Lajoshoz, a Városi Tanács elnökhelyetteséhez fordultunk, aki a következő választ adta: — A beruházó személye még nincs eldöntve. Javasol­tuk a Tervező Vállalatot, de most már szinte biztosra ve­hető, hogy a javaslatot nem hagyják jóvá. Ezekután csak két lehetőség van: vagy lét­rehozunk egy városi beruhá­zási irodát, vagy minden be­ruházó külön-külön igyekszik elvégezni a lebonyolítással járó feladatokat. Ez nem ép­pen ideális állapot, ezért minden törekvésünket a vá­rosi beruházási iroda létreho­zására irányítjuk. Augusztus 24-én és 26-án közel nyolc és fél tonna fo­nal érkezett a Mohácsi Se­lyemgyárba. De beszéljünk előbb az első négytonnás szál­lítmány érkezéséről és fogad­tatásáról, ami kész háborús­kodást váltott ki a szállító Magyar Pamutipari Vállalat és a felhasználó Mohácsi Se« lyemgyár vezetői és meósai között. Bense János, a gyár igazgatója és Németh Varga Péterné meós felháborodva beszél a történtekről. — Fennállásunk óta nem fordult elő ilyen majdhogy­nem ellenséges szembenállás köztünk és az ellátó vállalat között.;. 0 Utólagos engedelmükke] mellőzöm ezúttal szakkifeje­zésekkel alátámasztott indo­kolásaikat, s köznyelvre fordí­tom a történteket. A fentebb említett négytonnás szállít­mány kicsomagolásakor kö­vetkezett be az első meglepe­tés. Az első láda tartalma fölött rosszalló fejcsóválással túladott még valahogy N. Var- gáné, de a tizedik, huszadik, harmincadik lárila felbontása után kétségbeesetten üzent az igazgatóért. Ugyanis a szállít­mány nagy része használha­tatlan. A gyári ellenőrzés meghök­kentő adatokkal szolgált. A csévézett fonalak megengedett 13 százalékos nedvességtar­talma helyett az ellenőrzés 20 és 57 százalékos víztartal­makat, s ennek megfelelő el­színeződést, penészedést álla­pított meg, ami enyhén szól­va is selej tét jelent. A reklamáció után mondani sem kell, hogy nem sokat késlekedett a reagálás. Augusz­tus 26-án nagy sebtében leuta­zott Fodor József, a Pamut­ipari Vállalat meósa, aki „tü­zetes” szemrevételezés után „jótanácsokkal” látta el a meghökkent gyáriakat. Vizs­gálódás közben különféle vá­logatási, szárítási eljárásokat javasolt, s csak akkor került némileg zavarba, amikor az átvevők sorra elutasították jó­tanácsait és kitartottak amel­lett, hogy a selejtesét Ja szál­lítmány közel 60 százalékát) visszaküldik a feladónak. „Tőlünk is minőséget követel­nek, mi is elvárhatjuk ugyan­ezt a pamutipartól” — jelen­tették ki megfellebbezhetetle­nül. De a pamutipar képviselője sem hagyta magát. Felelőssé­gükre apellálva számokkal bi­zonygatta, milyen károsodás éri a népgazdaságot a szál­lítmány esetleges ide-oda utaztatásával, s talán-talán „meg is győzte” volna őket, ha közbe nem jön egy újabb meglepetés. 2. „Váratlanul” megérkezett a második négytonnás fonalra­komány, amely végképp za­varba hozta a Pamutipari Vállalat kiküldöttjét. Ugyanis a ládák felbontása után most már konkrétan őrá várt a rendkívül kellemetlen tény megállapítása. Az új szállít­mány semmiben sem volt kü­lönb az előbbinél; Tehát időzzünk el még egy keveset ama bizonyos „nép- gazdasági érdek”-nél, amely­re olyan aggodalmaskodva hi­vatkozott az ellátó vállalat megbízottja Nem volt alap nélküli az aggodalma A két szállítmányból összesen hat tonnányi nedves, penészes fo­nalat kell visszaküldeni vagy az ő szavával élve ide-oda utaztatni, ami már önmagában is tetemes válla­lati és népgazdasági károso­dást von maga után. És mi mindent még? Nem feladatunk, hogy elvállaljuk ' a kárbecslő szerepét, pedig jó volna kiszámítani, hány tízezer vagy inkább százezer forinttal károsult meg a nép­gazdaság a részben vagy tel­jes egészében tönkrement áru miatt, amelynek nagy részét importáljuk. És jó volna Ki­számítani azt is, hogy hánv ezer forintjába, hány munka­órájába kerül majd a Pamut­ipari Vállalatnak e hatalmas mennyiségű .< fonal szárítása, átcsévézése, újracsomagolása, stb., ha az említett nagyfokú minőségromlás után egyálta­lán sor kerülhet rá. És ha mindezekhez hozz#* „számlázzuk” azt is, amit Szabó József, a Pamutipari Vállalat gépkocsivezetője jegy­zőkönyvbe mondott, még szo­morúbb adatokkal bővül a fenti lajstrom. Nem idézem a jegyzőkönyv teljes sző végit, csak a lényegét mondom. A Pamutipari Vállalat bu­dapesti Erkel utcai telepéről ő szállította egyik tételét a már említett árumennyiség­nek. Ö mondta el, hogy gép­kocsiját a hídmérlegelés után nem akarta kiengedni a te­lep portása, mert négyszáz kilogrammos pluszt mutatott a rakomány súlya. A portás miheztartás végett azonna: feltelefonált az üzembe, ahon­nan azt a választ kapta, hogy „nyugodtan” útnak bocsáthat­ja a szállítmányt. Eszerint tehát 400 kilogrammnyi vize,; gavalléros „ráadás”-nak szánj az Erkel utcai telep minden bizonnyal „felelős” megbízott­ja. Ezek után nem csoda, hog' a mohácsiak reklamációját követően hamarosan újabb „becsüsök’’ utaztak le a se­lyemgyárba, de már koránt­sem olyan harciasán, mint az elődjük. S ugye egészen „ter­mészetes”. hogy azúttal min­den baj okát az augusztusi esőzésekre testálták, de az „önkritikával” sem fukarkod­tak, mert úgymond, okultak a történtekből és nem tárol­ják már szabad ég alatt az időjárásra annyira érzéken' árut:.. Lehetséges volna, hogy ez zel az exkuzációval a maguk részéről elintézettnek tartjáK ezt a minden ízében felhábo­rító ügyet. Az elmondott pél­dák tanúsága szerint lehetsé­ges. Azonban mi, a magunk részéről úgy véljük, hogy a fentiekhez lesz néhány sza vük, s minden bizonnyal né­hány konkrét intézkedésük if- a felsőbb hatóságoknak. Pálinkás Győri' Malovecz Ferenc Fénycsövek az Egyetem utcában UJ ostomyél-kan- delláberoszlopokat autódaruval emelik helyükre a DÉDASZ dolgozói az Egyetem utcában. Az Irányi Dániel tér és kör­nyékét fénycső vi­lágításai látják el. 1 * k

Next

/
Thumbnails
Contents