Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-03 / 208. szám
1988. SZEPTEMBER J. napló Nyolcvanmilliós rekonstrukció Elköltözik a Tavasz utca Palackozó, hordó- fejtö, ászok pince épül a helyén Félmillió hektó sör évente Nincs vigasztalanabb látvány, mint egy elöregedett gyár komor falaival, szűk kis lépcsőfeljáróival, rendezetlen udvarával. Nem rendetlen, hanem rendezetlen udvarró] van szó, s e jellemvonás a gyár korával, 118 esztendejével jár együtt. Amikor Hirschfeldék a múlt században alapították a gyárat, a termelt sör hosszú évtizedekig kielégítette a helyi igényeket. Fejlesztésről csak az államosítás után lehetett szó, de — ha leszámítom az új és impozáns fűtőházat —. akkor a több tízmillió forintot mintha a föld nyelte volna el.;, Megkétszereződik a kapacitás A föld alá került az a tetemes összeg, amely fedezte a két emeletnyi mélységbe épült ászok- és erjesztőtér építési költségeit. De fontaiig változott valami. Ami ezután Jön, az átformálja a gyár külső arculatát is. A makett egyelőre üvegbúra alatt látható dr. Rugási Endre igazgató szobájában, de ha minden jól megy, akkor a tavasszal vagy még előbb megkezdődik a rekonstrukciós építkezés. Nemcsak a gyárnak, hanem környékének képe is megváltozik; A szomszédos Tavasz utcát például „elterelik”, a házak zömét lebontják. ötven lakásból kell kiköltöztetni a lakókat, hogy az öreg épületek helyére felépítsék majd az új palackozót, hordófejtőt és a szociális helyiségeket, de itt kap helyet az ászokerjesztő pince is, amelynek kapacitása majd kétszerese lesz a jelenleginek .,. —■ Mi történik a lakókkal? — Uj lakásokba költöznék. Az új lakások költségét is mi fedezzük, A tanács tizenhat lakást csak előlegez számukra, hogy a szanálását folytathassuk, A kivitelezési terv jóváhagyása sokáig váratott magara és ez nem is csoda, hiszen az érdekelt szerveknek alaposan meg kellett gondolniok, hogyan használják fel végül is a rendelkezésre álló 80 millió forintot A közelmúltban döntöttek és a tervekre rányomták a pecsétet. Nyolcvan millió... Az államosítás óta beruházott összeg összesen ha volt 80 millió! Notion nő a kereslet Hosszú évekig viszonylag keveset kapott az élelmiszeripar. — Szolnok ipari negyedében megkezdték az ország egyik legnagyobb épületelemgyárának építését. A 90 hold területen csaknem negyed- milliárd forint költséggel a KISZ vérnökséget vállalt az építkezés felett. A nyolchajós gyártócsarnokban dolgozik majd az olasz gyártmányú automata mozaiklapgyártó gépsor, amelynek évi teljesítménye 720 ezer négyzetméter mozaiklap lesz. Az Alföld legnagyobb épületelemgyárá ban 1968 őszén kezdik meg a termelést. pedig közben a fogyasztói igény hatványozottan nőtt Szinte csoda, hogy ez az öreg gyár meg tudta közelíteni az igényeket, ami részben a beruházási összegeknek, de főként az üzem szakgárdájának köszönhető. íme a példa erre: 1950-ben a gyár évi termelése 36 ezer hektoliter volt. 1965- ben — s az idén is — 360 ezer, tehát megtízszereződött. A rekonstrukció után viszont — 1970—71-ben már 500 ezer hektoliter sört: ad évente a Pannónia Sörgyáír. De beszéljünk a keresletről is! A nyári szezonban — sőt az elmúlt év tapasztalatai alapján még a téli ünnepnapok előtt is — nem volt zavartalan a sörellátás. Oka ennek - a tavalyi rossz termés után bekövetkezett hiányos borellátás, aztán — országos tünetként jelentkezik — a fogyasztók tartózkodása a tö- ményszesz-féleségektől, — és egyáltalán: a sör mégiscsak a legolcsóbb szeszes ital. Érdemes megemlíteni, hogy Magyarországon a sörgyárak — Pécs, Nagykanizsa, Sopron és Kőbánya — összesen évi négymillió 200 ezer hektoliter sört állítanak elő. A III. ötéves terv végére ez a szám megközelíti majd az 5 milliót] Elég lesz? Aligha. Ezért építenek majd egy ötödik sörgyárat a hetvenes évek elején Miskolcon, amely kezdetben félmillió hektolitert gyárt, de évi egymilliós kapacitásra fejleszthető. Hódít a palacksőr A számok mennyiségi növekedésről adnák képet, de a rekonstrukció minőségi változást is hoz. — Az egész söriparban tendencia a palackozott sör előállítása — mondja dr. Rugási Endre. — Ma már — főként a műanyagrekeszek alkalmazása óta — könnyen szállítható, de a lényeg inkább az, hogy a palackba zárt sör jobban megőrzi zamatát és természetesen higiénikus. Hazánkban ma még viszonylag kevés a palackozott sör: a négymillió 200 ezer Iliből mindössze egymillió 800 ezer hektoliter kerül palackba. A III. ötéves terv időszakában növelik a sörgyárak palacksör-kapacitását. Csak a Pécsi Pannónia Sörgyár adatai ismeretesek: a jelenlegi évi 360 ezer hektoliter sörből 100 ezret palackoznak, de az új palackozó üzem alapterületét már eleve úgy tervezték, hogy évi 250 ezer hektolitert, azaz az össztermelés felét palackozhassák. Rab Ferenc 3 Ünnepségek a Széntrosztnél ülést tartott a Tröszt párt-végrehajtó bizottsága Tegnap reggel 7 órakor a Mecseki Szénbányászati Tröszt párt-végrehajtó bizottsága ünnepi ülést tartott a tröszt székházában. Az ülésen a megyei pártbizottság képviseletében részt vet dr. Nagy József elvtárs. f pártbizottság titkára. Markwart Károly, a szakszerevezeti trösztbizottsá: titkára tájékoztatta a résztvevőket a bányásznapi előkészületek állásáról, illetve a végleges programról. Ez1 követően Stier József, a pártbizottság titkára jutalmakat adott át a kiemelkedő munkát végző pártmunkásoknak. Délelőtt 9 órakor a tröszt, igazgatósága, párt-, KISZ-, és szakszervezeti bizottsága fogadást adott a Tröszt függetlenített párt-, KISZ- és szakszervezeti munkásai részére. A fogadás résztvevőit Garamvölgyi János igazgató köszöntötte. Dr. Nagy József. a megyei pártbizottság nevében üdvözölte a bányaüzemek pártos tömegszervezeti munkásait. A bányásznapi programiak megfelelően 10 órakor megérkezett Pécsre a Német Demokratikus Köztársaságból a zwickaui bányavidék küldöttsége. A gyereket nagyon komolyan kell venni Búcsúzik a tanító néni Kiállítás nyílik Komlón Ma délelőtt a bányásznap alkalmából országos jelentőségű kiállítás nyílik Komlón a Május 1 művelődési házban. A Képzőművészeti Alap a komlóiak kérésére bemutatja Juris Ibolya kétszeres Munkáesy-díjas és SZIT-díjas textiltervező régebbi és új müveinek gyűjteményét. Megnyitóbeszédet mond Janko- vics Imre, a Komlói Városi Tanács elnökhelyettese. A kiállítás szeptember 3-tól 15-ig tekinthető meg. MILYEN EGYSZERŰ volna megírni Szopka Mária tanítónőről, hogy 36 esztendővel ezelőtt csak úgy, mint ma a nép apraját, szeme- fényét tanította szép szándékokkal, tiszta lelkiismerettel! — De nem így kezdődött, Iskoláit a tanítóképző befejezéséig szín jelesre végezte. De ki tehet róla — ő mondta így, — ki tehet róla, hogy éppen válság szorongatta az országot, amikor ő is kézbe kapta a tanítói oklevelet! — Huszonkilencben tanárok, mérnökök, diplomás emberek ácsorogtak a munka- közvetítő előtt, mit várhattam volna hát én az oklevelemtől! Be sem álltam a sorba;.! Szerencsésebb kollégáitól címeket kapott, tekintélyes pécsi kereskedők, hivatalnokok címét, s hozzá ajánló sorokat, — Kisebb, nagyobb szünetekkel négy éven át házitaní- tóskodtam, csak egyetlen egyszer környékezett meg igazi szerencse. Kicsit megakad, zavartan mentegeti magát, miért is mondta szerencsének más szerencsétlenségét, amikor arMegnyílt az új szigetvári áruház Tegnap fél tízkor még csak a járdákat foglalták el az emberek, tíz óra előtt néhány perccel azonban már az úttesten is nehéz volt közlekedni, úgyhogy a rendőrség kénytelen volt terelőútra irányítani a forgalmat. Ezen a napon az ifjú város kicsit már az emlékünnepség hangulatát idézte, amikor oly nagy érdeklődést tanúsított a szép, modern, a városképbe illeszkedő szövetkezeti áruház megnyitásának. Nagy Sándor a MÉSZÖV elnöke, j László Gyula, a körzeti fmsz elnöke is ezt hangsúlya-' ík i rövid beszédükben. Az új áruház egy százhúsz éves düledezö épület helyén magasodik. A községi tanács másutt adott helyet a régi bérlőknek, a ktsz-nek, a cipőkellék üzletnek és felkérte a föld- művesszöretkezetet. hogy a négyszáz éxres évfordulóra létesítsen egy új áruházat. 1964-ben kezdték tervezni s a Baranya megyei Tanácsi Építőipari Vállalat jóvoltából az ünnepségek előtt elkészült. Az áruház összesen két és fél millió forintba került, ebből másfél millió az építési költség. Háromszáznegyven négyzetméter területen helyezték el az osztályokat, ugyanennyi a raktárterület is. A földszinten cipőt, kiegészítő cikkeket és utazótáskákat vásárolhatnak, az emeleten pedig a női, férfi és gyermek konfekció van. Természetesen itt is megtalálhatók a kiegészítő áruk, kalap, ing, esernyő, stb, A nyitáskor az árukészlet értéke meghaladta az ötmilli forintot. Kilenc eladó szolgálja ki a vásárlókat, részükre hideg-melegvizes zuhanyozót és mosdót, valamint öltözőket építettek. ról volt szó, hogy annak idején a súlyos beteg somogy- apáti tanító helyettesítésével bízta meg az iskolaszék. — Amikor meggyógyult a kolléga, én újra állás nélkül maradtam. Nem mondom, hogy ígéret nélkül, mert felajánlották, hogy nyugdíjba vonulása után megkapom az iskolát. Aztán ebből sem lett semmi, mert az állás meg kívánta volna a kántorizálást, ahhoz meg nem volt papírom ... És a harmincas évek vége felé, amikor már minden reményről lemondott, az újságcikkek egyszerre csak az „ígéret földjét” hirdették meg. „Szellemi szükségmunkára jelentkezhetnek diplomások, oklevelesek.;.” Aki tehette, az a diplomája, oklevele közelében kereste a lehetőségeket, s lám Szopka Mária tanítói oklevele is jogcímet biztosított egy védőnői állásra a DGT-nél. Leánykört, asszonykört, fűző- és háncsfonó-szakköröket vezetett. — Jó helyem volt, nem panaszkodhattam. Fix fizetést, szénjárandóságot, villanypénzt kaptam még akkor is, amikor a MESZHART vette át az üzemet, DE 1946-BAN felszámolták a MESZHART-ot és csak 1950-ben kapott újra állást a kővágótöttösi iskolában. — Olyan boldog voltam, hogy gyalogosan, toronyiránt vágtam neki a hosszú útnak. És még boldogabb, amikor át adták a tanítói lakás kulcsát, pedig egy kidőlt, bedőlt, rég elhagyott káplán szoba volt csak, és az iskola sem sokkal különb. De iskola volt, katedrával, padokkal, gyerekekkel... Tizennégy évvel ezelőtt kapott végleges katedrát a pécsi Mátyás király utcai Általános Iskolában, s azóta is mindvégig az elsőosztályosok tanítónénije. — Én választottam, én akartam így. Nem könnyebb ez sem a felsőbb osztályokénál, elhiheti.., S hogy bizonyítsa is, sorra veszi a sok gondot, felelősséget, ami mind együtt járt a vállalkozásával. — Gondolja csak el, hogy ezek a gyerekek egyenesen a játékból csöppennek ide az iskolába. És itt egyik napról a másikra fegyelem vár rájuk. Padban kell ülniök és figyelmüket 3—4 órán keresztül a tanításra kell összpontosítaniuk. Persze, eleinte játékos, óvatos ez a fegyelmezés, amolyan átmenet az óvoda és az iskola között, s mégis minden évben és min- Jen gyereknél új és új mód- zerekkel lehet csak boldo- ulni. Feljegyeztem e módszerekből ig valamit. Az óvoda és az iskola közötti „átmenet" i árnyaltan finom „fogásait”, amelyekről meggyőződésem hogy csak Mária néni módszertárában lelhetők meg. — Mint a harmadik, negyedik iskolai nap bemutatkozási etikettje is, amikor odaáll a gyerekek elé: — Én tanítónéni vagyok, de nevezhettek Mária néninek is. Most pedig ti mutatkozzatok be! És a gyerekek? Bűbájos természetességgel már mondják is, ahogyan illik: — Deli Jencike, Kéri Már- tika, Sándor Pétiké vagyok... És ezután jön a „rendhagyó" módszer. — Nem így kell, gyerekek: Ti a mai naptól komoly iskolások vagytok. Tanulók, ami fegyelemmel, kötelességekkel jár, majdnem úgy, mint a felnőtteknél. Ezért a te neved Sándor Péter, a tiéd Kéri Márta, te pedig mától Deli Jenő leszel a névsorolvasásnál... És amikor meglátja rajtam, hogy nem egészen értem a különös bemutatkozás célja. í, magyarázatba kezd. — A gyereket nagyon komolyan kell venni. Különösen olyan életre szóló lépése előtt, mint az iskola. Amikor először szólongatom őket, annyit látok csak, hogy zárkózottak, vagy gátlástalanok. Tehát szélsőségesek, nem egyformák. A zárkózottnak és a gátlástalannak is éreznie kell, hogy kapott valamit. Egyikük bátorságot, másikuk szerényebb igazodást, valameny- nyien pedig egyenlő esélyt az induláshoz. Ugye érti már? És hogy végképp eloszlassa kétkedésem, fényképek, levelek tömkelegét teszi elém bizonyításnak. Szülők, tanítványok fényképeit, leveleit, régi és friss dátumokkal. — Választékosán vagy sután fogalmazott köszönő és köszöntő sorok aszerint, melyiket milyen alkalomból írták. És volt közöttük egy olyan levél is, amelyen alig száradt még meg a tinta. Búcsúzó levél volt, búcsúzó sorokkal. MÁRIA NÉNI nyugalom ba vonul. Vezetői, kollégái ma köszönnek el tőle, ma .köszönik meg sok éves munkáját, fáradozását, s virágok, ajándékok kíséretében kívánnak derűt, boldogságot a meg érdemelt pihenéshez. P. Gy.
