Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-29 / 230. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napló ________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja________ X XIII. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR I960. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK FákOZtl, 1848 -1988 k 11 Pákozd határában egy " magas kőoszlop, mesz- sziről észreveszi, látja a Balatonhoz igyekvő utas. Ezt az oszlopot most virágok övezik, talapzatához elzarándokol a környék népe, s a kora őszi napon, szeptember utolsó előtti napján emlékezés színhelye a szelíd domboshalmos táj. Az emlékezésé és a megbecsülésé: hazánk fegyveres erőit köszöntjük a tiszteletükre jelessé tett napon; Nem pirosbetűs ünnep szeptember 29-e. Nem pihen meg a szorgos munkáskéz, nem áll meg a traktorkerék, az iskolában feleltet majd a tanár, földrajzból, történelemből, éppen úgy, mint más napon. S feleltet maga a hétköznapi ünnep is — történe- len i bői, ragaszkodásból, más- ként és több hangsúllyal, mint az esztendő többi napján. Mert a pákozdi kő-felkiáltójel rá a tanú, hogy szent üdéért: szabadságáért és hazájáért milyen nagy tettekre, milyen hősi erőfeszítésekre képes a magyar. Katonákra emlékezünk, fegyveres emberekre, mert katonák voltak Pákozd hősei 1848 szeptemberében, fegyveres emberek a szó legjobb értelmében, fegyvert fogó mester- legények és parasztok, fegyverré!, karddal hazát, szülőt, családot védő apáik és fiaik. Egyszerű lenne ögy summázni e koraőszi ünnep értelmét, hogy azokat köszöntjük, akik egyenruhát öltenek. nehéz szolgálatot teljesítenek. mert ezt érzik hivatásuknak vagy mert erre szólítja őket a törvény. Igaz lenne ez, de a teljes igazság több ennél. Nem csupán arról van szó, hogy elismeréssel adózunk most a katonának, a rendőrnek, a mun- kásőmek, a határok őrzőinek, hanem arról is, hogy azokat köszöntjük, akik ami országunk biztonságát védik; a mi rendünk rendjének őrzői, a mi hazánk sérthetetlen határainak vigyázó!. Büszkék vagyunk rájuk; amint büszkék vagyunk arra, hogy olyan világot teremtettünk e hazában, amely minden lényeges jellemzőjében megfelel a pákozcB hősök álmainak, vágyainak vagy tudatos céljainak. Mert Pákozd mezején jobbágyok haltak meg, hogy többé ne legyen jobbágy, úribirtokhoz láncolt senki és semmi a parasztember. És Pákozd kő- emlékjeléhez most — urak nélküli földön nőtt virágot visz az ország minden javát birtokló nép. Pákozd fennsíkján azért folyt a vér, hogy szabad legyen a magyar. S most tiszta lelkiismeretiéi tesszük a koszorút az emlékműre, mert az őrségtől Szat- márig úgy él, olyan körülmények között teremt mind jobb világot önmagának a magyar, amint elhatározta, s eldöntötte messzire mutató idők távlatára. Haza és magyarság, 1848 és 1966 egy és oszthatatlan. Mert korunkban beteljesülnek a nemzet legmagasztosabb vágyai, mert megvalósulnak történelmi múltunk legszebb céljai —, mert napi teendőit végezve hazát épített és épít népünk. Csaknem százhúsz esztendővel ezelőtt kontinensünk leghaladóbb forradalmi áramába kapcsolódott a harc, amelynek része volt a dicső emlékű pákozdi csata. Sma, évszázadnál több idő múltával olyan világot formáló tábor közösségét mondhatjuk büszkén magunkénak, mint a haladás első vonalában is úttörő szocialista országokét Azonos cél vezeti e közösség tagjait: éljen méltóságához illően minden ember, mert erre módot csak az teremt, ha olyan a világ, ahol nincs kizsákmányoló és kizsákmányolt, ahol a célok magasztosak és az eszközök tiszták. Mi ilyen világban élünk, s így rendezték életüket testvéreink, akikhez sérthetetlen és oszthatatlan szövetség ezer szála fűz bennünket Messze időkre szóló biztonságérzetet ad ma minden magyarnak, hogy békéjét és céljainak megvalósulását e testvéri közösség roppant erői védik, óvják és őrzik minden ellenségtől. Valljuk meg: nemzeti büszkeséggel figyeltük e napokban a Csehszlovákiából érkező híreket csapataink részvételéről a Varsót Szerződés néhány országának impozáns, nagy hadgyakorlatán. örvendezünk az elismerésnek, amely fiaink kiképzési, hadtudománybeli siketéinek szól, s örvendezünk a tökéletes együttműködésnek, amely a más országokhoz tartozó, de tartalmukban egyszéilemű, egy célú fegyveres erők között mostanáig kikovácsoló- dott. S jó érzés, hogy szinte kézzelfoghatóan érezzük: milyen mély ás személyhez szóló értelmet nyertek azok az anyagi áldozatok, amelyekkel korszerűsítettük, tökéletesítettük haderőnket, fegyveres szervezeteinket 1/ atonának állni: egy Iw *' virtus dolga volt Ma a katona, a fegyveres ember: országépftő, országát őrző, akire mindig és minden helyzetben számítani lehet. Árvíz vagy munka, tanulás és állandó készenlét, a haza és a szocialista tábor méreteiben való gondolkodás: mindez eggyéforr fegyveres tes- tületeink tevékenységében. Most, az ünnepen őket köszöntjük és csendes szóval, belülről fakadó érzéssel a hazát, amelyet védenék >— s amely immár elvitathatat- lanul, végérvényesen a miénk. Kanadai zenepedagógusok tapasztalatcseréje Pécsett Már az 1964-es zenepedagógiai konferencia alkalmával érdeklődtek a kanadai zenetanárok, szakemberek a magyarországi zeneoktatás modern és fejlett módszerei iránt. Ez idén tavasszal Johnston professzor, a torontói egyetem zenei tanszékének vezetője Magyarországon, és Pécsett is járt, és elhatározták a kanadai zenepedagógusok itteni látogatását. A Pécsi Tanárképző Főiskola, aZe nemüvészeti Szakiskola, sőt. az általános iskolában folyó zeneoktatás módszereit kívánják tanulmányozni és tapasztalataikat hamarosan Kanadában hasznosítani. Ennek az elhatározásnak eredményeképpen ezekben a napokban járt Pécsett két kanadai pedagógus, ének-zene szakfelügyelő: Bessie V. Sinclair és Alice M. Wilson. A főiskolán ének, zongora és zeneelméleti órákat látogattak, ugyancsak órákon vettek részt a Zeneművészeti Szakiskolában, megtekintették a gyakorlóiskolát is, hogy a tanárképzést teljes egészében ín nulmávyozhassák. Közelebb a valósághoz! folytatódott a vita a filmművészet mai problémáiról Tegnap délelőtt 10 órakor az SZMT klubjában folytatódott a vita a magyar filmművészet jelenlegi problémáiról. A vitát továbbra is Kovács András filmrendező vezette. A részvevők között igen sok külföldi filmszakember, kritikus, esztéta akadt. Felszólaltak a vitában Zay László, Bernáth László filmkritikusak, Bíró Yvette filmesztéta, Szűcs Andor, a Televízió drámai osztályának vezetője, Újhelyi Szilárd, az I. stúdióvezetője, Jón Svoboda csehszlovák kritikus, Ludmilla Pagozseva, az Isz- kusztvo című lap szerkesztője, Albert Cervoni francia kritikus, Jón LAwkowsky lengyel filmrendező és Aggeo Savioli olasz filmkritikus. A vitában felszólalók nagy rész» annak a kérdésnek a különféle oldalait vizsgálta, hogy melyek a feltételei, körülményei az igazán jó, egyéni látásmóddal rendelkező és a valóság lényeges kérdéseivel foglalkozó filmek megalkotásának. Sokan beszéltek a forgatókönyv-centrikus szemlélet hibáiról, a forgatókönyvhöz való betűszerinti hűség olyan következményeiről, amely a rendezői munka elszürkítésé- hez. elkényelmesedéséhez vezet. Ugyanakkor többen hangsúlyozták, hogy ebben a kérdésben nem lehet egységest álláspontot kialakítani, valamiféle gyakorlati útmutatást adni, mivé! ez az alkotási folyamatnak csupán egy része, rendezőként változó, s mindkét elképzelés igazolására lehet kitűnő filmek egész sorát említeni. A vita egyik központi gondolata — amelyet Almási Miklós vitaindító tanulmánya is élesen hangsúlyozott — az a gondolat volt, hogy a mai magyar filmművészet az elmúlt néhány évben felmutatott jónéhány egészen kiemelkedő alkotást, a filmművészet egészében megújhodott, újszerű megoldásokat, súlyos gondolatokat, egyéni mondanivalót és általában e művészet új, virágzó korszakát produkálta. A fellendülés azonban a legutolsó időben mintha megtorpant volna, s felmerül az az aggodalom: megvan-e a fedezet és a lehetőség arra, hogy ez a korszak az eddig megszületett kitűnő filmekkel ne érjen véget. E kérdésnek néhány fontos vonatkozása már az első napi vitán felmerült, s tegnap Biró Yvette szögezte le isimét a különbségeket és hasonlóságokat a mostani fellendülés és a magyar filmművészet korábbi — 1954—56 közé tehető — virágzó korszaka között. Legfontosabb különbségként azt jelölte meg, hogy" a korábbi fellendülés tudatos volt, az alkotók egy közös lelkesedés, tudatos - mozgalom, nagy szellemi együttműködés részeseiként szinte valamennyien a maximumot produkálták. A mostani magyar filmművészet kiváló alkotásai ilyen tudatos és együtthaladó jelleg •nélkül, szinte egymástól függetlenül születtek, létrejöttük ezért meglepőbb és valamet (folytatás a 3. oldalon) Mai vendégeink Szerdán délután és ma a következő vendégek érkeztek a filmszemlére: Kállai Ferenc, öze Lajos, Zolnay Zsuzsa, Szepesi György rádió-riporter, Kozák András, Vujicsics Tihamér zeneszerző, Poór Klári tv-riporter és R. Pfandler osztrák filmes. Nemzetközi érdeklődés A Magyar Filmművészek Szövetsége számos külföldi filmalkotót és kritikust hívott meg a pécsi filmszemlére. összesen huszonkét külföldi vendég tartózkodik városunkban a magyar film seregszemléje alkalmából. Ny. P. Abramov, J. Vachim, L. P. Pagozseva szovjet, Aggeo Savioli, Vittorio Togliatti olasz, Rodica Lipatti, Dán lonescu, Ilian Mihu román, Albert Cervoni francia, Richard Davis angol, Engh Armljot norvég, Heikki Eteläpää finn, Milonov Ja- neff bolgár, Manfred Je- lensky NDK, Lády István Osztojics jugoszláv, Ernest Stritz, Jan Svoboda csehszlovák, Otto Wladika és Goswin Dörfler, Agnes Bieter osztrák, Jan Rybkowsky lengyel filmszakember vesz részt a filmszemle különböző programján. Számukra a rendező bizottság ma délelőtt sajtótájékoztatót rendez. A szemlefilmek vetítése Szerdán este négy díszelőadáson mutatták be a szemle- filmeket. Pécsett a Petőfi filmszínházban este 6 órakor hasiban a Gyermeikbetegségek, órakor pedig a Szegénylegények kerültek műsorra. Szent- lőrincen a Tinódy filmszínházban a Gyerekbetegségek, Bolyban a Vörös Csillag filmszínházban pedig a Szegény- legények bemutatására került sor. I | Mai j program I A játékfilmszemle ) rendező bizottsága a ssütörtöki napot tetszés \ izerinti programok le- \ bonyolítására használja < 'el. Ezen a napon nem ^ tartanak vetítést és kö- ' zönség-múvész találka- > :ókat. s 9.30: A Pécsi Liszt K6- l rus díszelőadása a s Liszt-teremben. \ 11.00: A II. Magyar Já- 5 tékfilmszemle !> \ rendező bizottsá- ) ga sajtótájékoztá- lót rendez a Liszt \ Ferenc Hangver- í senyteremben. A í> külföldi és maI gyar újságírókat s tájékoztatják Pécs s és Baranya kul- i turális életéről, ? valamint a játék- ) filmszemléről. s 1 14.00: A szemle vendé- !j gei különautó- 1' busszal látogatást tesznek Siklóson. Harkányban es s Villányban. Fogadás a Fegyveres Erők Klubjában A fegyveres erők napja alkalmából tegnap este Pécsett a Fegyveres Erők Klubjában központi ünnepséget tartottak. Az ünnepséget Kerékgyártó Béla alezredes, helyőrségparancsnok nyitotta meg, majd utána Papp Imre. a Városi Tanács elnökhelyettese ünnepi beszédet mondott. Az ünnepség alkalmával kitüntetéseket is adtak át. Az elnökségben helyet foglalt Novlcs János elvtárs, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, dr. Nagy Gyula elvtárs, a Megyei Tanács elnökhelyettese és Lukács János elvtárs, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára is. — A meghívottakon kívül részt vettek az ünnepségen a fegyveres testületek, parancsnokai. A kitüntetések átadása -Zitán a Pécsi Nemzeti Színház művészei adtak ünnepi műsort, ezt követően pedig ha.inaJia tartó bálon szórakoztak a vendégek. A képén: Papp Imre élvtárs, ünnepi beszédét mondja.
