Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-24 / 226. szám

196«. SZEPTEMBER 24. napló A rekordok titka Verseny szovjet és magyar bányászok között Korszerű, munkaszervezés —- Maximális gépesítés Monstera deliciosa A rettenetes zajban kézzel- lábbal magyarázni kell, ha meg akarja értetni magát az ember. Tíz méternyire állunk a váj végtől, ahol a négy mé­ter átmérőjű kőfelületen öt fúrógép dübörög. Hátrább, a kétvágányú vasúti pálya egyik felén üres, a másikon kővel töltött csillék sorakoznak, előttünk rakodógép. A csapat tagjait eltakarja az átforróso­dott fúrószárakról felszálló gőz. mindössze ketten látsza­nak ... — Még dolgoznak a fúrók, de ők már viszik hátra a felesleges szerszámokat — mondja a zajt túlkiabálva Sarkadi Kálmán, a feltáró körlet vezetője. — Mire ké­szek a lyukak, jöhet a rob­bantómester, nincs semmi a veszélyeztetett körzetben. 150 méter felett Az elmúlt hetekben sokat beszéltek István-aknán Ba- ráth Sándor feltáró csapatá­nak kimagasló teljesítményé­ről. A 28 fős kollektíva a kongresszusi munkaverseny­ben augusztus folyamán 156.5 folyómétert haladt előre egy négyezres szelvényű vágat­ban. Ez a teljesítmény tröszti szinten is kiemelkedő, hisz a vágathajtó csapatok többsége még csak 100 méter körüli teljesítményt produkál rend­szeresen. Az előzmények *z év első felére nyúlnak vissza, amficor­is látogatást tett az üzemben a lvovl terület szénbányászai­nak küldöttsége. __ Ekkor s zocialista munkaverseny-szer- ződés jött létre István-akna és a Ivoviak 8-as bányaüzeme között. Az üzemi versenyen belül külön szerződést kötött a pécsiek előkészítő és a szov­jetek feltáró körlete. Ekkor alakult meg három szocialista brigádból az előkészítő körlet kebelében a feltáró csapatok körlete, amely célul tűzte ki, hogy az év végére megszerzi a szocialista címet..: A felajánlásokat és verseny­szerződéseket díszes album őr­zi. A körlet dolgozói egyebek között vállalták, hogy vágat­hajtási tervüket 108 százalék­ra teljesítik, az önköltség te­rén pedig 98 százalékos ered­ményt érnek eL Az eredmények a vártnál is jobbak. Míg januárban 15,8 centiméter volt a feltáró csa­patoknál az egy főre átszá­mított műszakonkénti előre­haladás, júliusban már 18,8, augusztusban 18,9 centiméter­re nőtt ez a szám. A körlet gyorsvágathajtó csapatai be­bizonyították, hogy megfelelő szintű gépesítettség mellett, vek alkalmazásával 50—60 százalékkal meg lehet növelni az előrehaladási sebességet. Egyidejősített munkák A körlet megalakulása után három jelentős változtatást eszközöltek. Módosították a vágat alakját, az eddigi kör­alak helyett az úgynevezett Z-szelvényre tértek át, ami lehetővé tette, hogy a vágat talpszélessége megközelítse a vágat átmérőjének nagyságát. Ezzel függ össze a második módosítás: egy vágány helyett kettőt fektetnek le, ami egy 8-as váltó közbeiktatásával le­hetővé teszi a zavartalan üres illetve telt csille továb­bítását. A vontatást mozdony végzi, amely alig néhány mé­terre áll meg a vájvégtől. A harmadik: öt fúrógéppel dol­goznak, s 1,5 méteres fogások­kal, ami azt jelenti, hogy a réginél 30 centiméterrel na­gyobbat „lépnek” egy-egy robbantás után, A csoportban minden em­ber állandó reszortot kapott, ezt ereje, szaktudása és eddi­gi gyakorlata alapján határoz­ták meg, s azt csinálja nap­nap után. A feltárásnál négy fő művelet van: fúrás, rob­bantás. rakodás, biztosítás. Ezeket a műveleteket szinte egyidejűleg végzik. Például: a lövés után egyik oldalon megkezdődik a gépi rakodás, a másikon már biztosítanak, de rögtön ezután már fúrják is az új lyukakst.H Növekvő teljesítmények A feltáró körlet fennállásá­nak két hónapja alatt — az új munkaszervezés következ­tében — a következőképpen alakultak az eredmények: jú­liusban a tervezett 270 méter helyett 283 métert haladtak előre, augusztusban pedig — jóval nehezebb viszonyok kö­zött __ az előírt 243 méter h elyett 275,9 métert teljesítet­tek; — Véleménye szerint lehet-e módosítani ezeket a kima­gasló tel jesitmény eket? — kérdeztük Sarkadi Kálmán körletvezetőt. — Mindent megteszünk en­nek érdekében. Egy-egy kiug­ró eredmény hasznos lehet sürgős célfeladatok esetén, ál­talában azonban az a kívá­natos, hogy a csapatok egy színvonalon mozogjanak. A körletnek három csapata van. A rekordokat Baráthék érték el, de terveink szerint Nagy István és Czirkos Kelemen lül ugyanilyen teljesítményt produkál. Az új munkaszer­vezés begyakorlása után min­denképpen tartani akarjuk a 130 méteres szintet... — Van-e további lehetőség az ésszerűsítésre? — Szeretnénk újabb 20 szá­zalékkal csökkenteni a rob­bantáshoz szükséges időt. A hosszabb lyukak már önma­gukban is időmegtakarítást jelentenek, a robbanóanyag élőrecsomagolása azonban to­vábbi jelentős perceket jelent­het. Úgy tervezzük, műanyag­fóliába csomagolt robbanó- anyag-rudakat készítünk. Negyedévenként értékelés A szovjet bányászokkal kö­tött versenyszerződés szerint negyedévenként értékelik a teljesítményeket, s erről köl­csönösen tájékoztatják egy­mást. Az István-aknai feltáró körlet bányászai október ele­jén a nagyszerű munkasike­rek mellett arról is beszámol­nak majd. hogy a 64 fős kol­lektíva minden tagja szerve­zett dolgozó, 25-én tanulnak a legkülönbözőbb iskoláikban, hetenként szakmai tovább­képzőn vesznek részt, s emel­lett valamennyien tíz óra társadalmi munka végzésére tettek ígéretet. Békés Sándor Második alkalommal vi­rágzik a Monstera deliciosa, köznyelven filodendron, Pé­csett az István utcában Vámpli Ferenc lakásában. A 7 éves növény tavalyi két vi­rágjának termését most érleli és ismét három virágot hoz ebben az évben. A közel 3 méter magas növény levelei 80—85 centiméter átmérőjüek. A Megyei Tanács Végrehaj­tó Bizottsága legutóbb 1964- ben értékelte a könyvtári mun kát. A tegnapi ülésen ismét napirendre került a tanácsi közművelődési könyvtárak helyzete és a megyei művelő­désügyi osztály előterjesztése alapján megfelelő határoza­tokat hozott. A végrehajtó bizottság meg állapította. hogy az elmúlt években a könyvtári intézmé­nyek számában lényeges vál­tozás nem történt, a tanácsi könyvtárhálózatot teljesnek te­kinthetjük. A megyében jelen­leg egy megyei könyvtár, négy járási könyvtár, tizenöt járási fiókkönyvtár és 335 községi könyvtár, illetve köl­csönző működik. Ebből 106 könyvtár ezer köteten felüli állománnyal rendelkezik. A tanácsi kezelésbe adott könyv tárak száma 1961-es 104-ről 1965-re 199-re emelkedett. Ez a munka kedvezőbb tárgyi feltételeit teremtette meg. A jó tapasztalatok ellenére a könyvtárak tanácsi kezelésbe vétele és a körzetesítés üteme megtorpant, s csak a körzete­sítés jogi és gazdasági rende­zése után lehetséges bizonyos további fejlesztés. A tanácsi könyvtárhálózat könyvállománya 1965 végén 473 388 kötet. A második öt­éves tervben állománygyara­pításra összesen 2 millió 700 ezer forintot fordítottak. A megyében ezer lakosra 1200 kötet, a községekben pedig 1500 kötet jut. A könyvállo­mány összetételében megjelölt célt nem sikerült elérni. A községi könyvtárakban meg­találhatók a legalapvetőbb ideológiai és mezőgazdasági művek, ezek számának gyara­podása azonban elég lassú. Balneológiái tanácskozás Pécsett A háromarcú Harkány Átadták a harkányi kisvízmuvet — Elkészült a szennyvizet elvezető gerincvezeték — Több irányban kell fejleszteni a fürdőhelyet korszerű munkaszervezési el- kollektívája két hónapon be­Tegnap, pénteken délelőtt a Megyei Tanács nagytermé­ben megkezdődött a harkányi gyógyvíz és gyógyfürdő idő­szerű kérdéseiről rendezett 2 napos tanácskozás. A Megyei Tanács üdülőhelyi albizottsá­ga, a Magyar Hidrológiai Tár­saság balneológiái szakosztá­lya és a Magyar Higiéniku­sok Társasága pécsi cso­portja az ország legkiválóbb szakembereit hívta meg a megbeszélésre, amelyen dr. Kishonti Tibor, egészségügyi osztályvezető, a végrehajtó bizottság nevében köszöntötte a megjelenteket. Műhelykomplexum az iskolaudvaron Uj műhely*komplexumot építenek a Pécsi Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Terfinikum- nak az iskola udvarán. Az általános gépbemutató-terem mellett sorakozna' ''ajd a la­katos forgácsoló, hegesztő, villamos és más műhelyek. A műhelyépület első részét az építők a tervek szerint október végén adjál át az iskolának Az első napon öt referátum hangzott el. Dr. Páter János professzor, a ■ Közegészségügyi Intézet igazgatója a tudomá­nyos kutatási feladatok kap­csán hangsúlyozottan szólott arról, hogy ebben nagyobb szerepet kellene vállalnia a Pécsi Orvostudományi Egye­temnek. Harkány és az egye­tem együttműködése az itt élő lakosság gyógyítását, üdü­lését mozdítaná elő. Vélemé­nye szerint az egyetemi okta­tásban helyet kellene adni a balneológia elméletének, ugyanakkor a halgatók kap­janak gyakorlati képzést is Harkányban. Tímár Károlyné a harká­nyi gyógyvíz sulfid tartalmá­nak vizsgálatáról készített jelentést ismertette. Érdekes tényeket sorakoztatott fel annak bizonyítására, hogy a víz elvezetése során milyen mértékben csökken kéntartal­ma. Azt javasolta, hogy a meleg vizet zárt tartályokban tárolják és kígyósrendszerű hűtőcsövön vezessék a ká­dakba, mivel a más vízzel történő hűtés éppúgy csök­kenti értékét, mint a levegő hőmérséklete és a légnyomás. Az utóbbi két tényező hatá­sának pontos regisztrálása további kutatást igényel. Kéri Menyhért Harkány bioklímatológiájáról tartott előadása nagy érdeklődést keltett. A klíma egy tényező a gyógy hatásban — hangoztat­ta bevezetőben, — s mindjárt meg kell mondani, hogy e tekintetben sem Harkány sem Baranya nem foglal el kü­lönleges helyet. Igaz ugyan, hogy közel fekszik a medi­terrán övhöz, de ez nem azt jelenti, hogy oda is tartozik. Hatása ugyanis csak periodi­kusan jelentkezik, s nem ez a meghatározó. Különbség csupán abban van, hogy idő­járása kiegyensúlyozottabb, mint például az Alföldé, nin­csenek olyan szélsőségek. Csajághy Gábor, a gyógy­iszapok felhasználhatóságáról végzett kutatásait ismertette. Azt az álláspontját fejtette ld, hogy a gyógyiszap mennyisé­ge jelenleg kevés, ezért is keverni kellene más anyag­gal, másrészt durva szemcséi miatt őrlése szükséges. A pénteki utolsó előadást dr. Szűcs Endre mondta el, aki elismeréssel szólt a Me­gyei Tanács erőfeszítéseiről, hogy Harkány minden tekin­tetben kulturált körülmények között fogadhassa a vendége­ket. Hosszú évekkel ezelőtt Harkány elsősorban gyógy­hely volt, 1954 óta azonban mindinkább növekedett üdü­lőhely jellege. Közel egy év­tized alatt a község déli ré­szén „víkend-vároe” épült fel, a megye lakossága a hét végén nagy számban keresi fel pihenésre, üdülésre. Ma tehát Harkány a gyógy-, üdü­lő- és kirándulóhely keveré­ke és ez feltétlenül meghatá­rozza a további fejlesztést is. A három medence és a télie- sítés csak átmenetileg oldja meg a szükségletet, a növek­vő érdeklődés újabb létesít­ményeket kíván. Megkezdő­dött a község urbanizálódá- sa, ennek egyik jele, hogy csütörtökön megtörtént a kis- vízmű műszaki átadása. A vízmű napi kapacitása egye­lőre csak a fontosabb intéz­ményeket látja el jó minősé­gű vízzel, nagy vas- és man­gántartalma miatt tisztítása elég költséges. Azt javasolta, hogy Siklós és Harkány kö­zötti négy kilométeres veze­ték megépítése révén jó és olcsó vizet kapnának Siklós­ról. a percenként másfélezer liter hozamú kútból. Elké­szült a szennyvizet elvezető gerincvezeték, a nyomvonala körül elhelyezkedő intézmé­nyeket az év végére bekap­csolják. Az előadások után vita következett. A tanácskozást ma Harkányban folytatják. Az elmúlt években lényegé­ben megoldódott a könyvtá­rak elhelyezése és berendezé­se. Szigetváron új, korszerű járási könyvtár létesült, Mo­hácson a könyvtár bővítésé­vel és berendezésével sikerült a szabadpolcos kölcsönzést megvalósítani. Sásdon új ol­vasóterem nyüt. ;A. körzeti könyvtárak helyzetének ja­vulását mutatja az, hogy mig 1964-ben 82 községi könyvtár rendelkezett önálló helyiség­gel, addig 1965 végére már 134 kapott elfogadható szobát, öt év alatt 16 ezer új olvasó lé­pett a könyvtárakba, az orszá­gos előirányzatot jóval meg­haladóan járási s községi szin­ten a lakosság 20,5 százaléka, csak községi szinten pedig 23.8 százaléka iratkozott a könyv­tárakba. A felnőtt olvasók anányszáma a községekben már elérte az összolvasók 80 százalékát, a parasztolvasók száma 24 százalékról 33-ra növekedett Az olvasók számában és összetételének javulásában je­lentős szerepet játszott a könyvtárak propaganda-tevé­kenysége. A legkülönbözőbb kiállításokat, útmutatókat, bibliográfiákat készítették, a mozgó művelődési ház prog­ramja is sok új olvasót von­zott. Külön említést érdemel az írók Baranyában című sorozat, amelynek keretében az ország nevesebb költőit, prózaíróit látta vendégül a könyvtár és szervezte meg találkozásukat az olvasókkal. A végrehajtó bizottság ha­tározata értelmében alakult meg a Baranya Könyvtár, amely a megye és Pécs múlt­jával, jelenével foglalkozik. A könyvtár anyagára támasz- kodva két kiadvány jelent meg. A könyvtárközi bizottság adta ki a pécsi és baranyai lapokban és folyóiratokban 1945-től 1964-ig közölt helyi vonatkozású kulturális cikkek gyűjteményét. A másik kiad­vány A szigetvári bibliográfia. A könyvtár anyagi lehetősé­géhez mérten hasonló bibliog­ráfiák összeállítását tervezi Mohácsról, Komlóról, Siklós­ról és Pécsváradról. megkezd­te a megye és a város hírlap-, illetve folyóirat-bibliográfiá­jának szerkesztését, ez a mű tartalmazná valamennyi meg­jelent sajtókiadvány leírását. A végrehajtó bizottság vé­leménye szerint a harmadik ötéves tervben a könyvállo­mány jelentős gyarapítása es az olvasás intenzitásának fo­kozása a legfontosabb feladat. Ezután Takács Gyula elvtárs tájékoztatta a v. b.-t a film­szemle előkészületeiről. — Kibővített szociális ott­hon. Most készült el a sze­derkényi szociális otthonban egy új, két-három személyes lakószobákból álló, korszerű épületrész. Az új szobákat ok­tóber elsején adják át rém deltetésének, — Bányászakadémia Kon ­tón. A komlói művelődési há­zak a Zobák-aknai szocialista brigádok részére 12 előadás­ból álló bányászakadémiát in­dítottak be. Külön 9 előadá- sos vezetőképző akadémia in­dul Zobák-akna és a Mélyfú­ró Vállalat vezető beosztású dolgozói részére. Néhány kü­lön ismeretterjesztő előadás is szerepel a tervekben, egy ré­szüket a vájáriskolásoknak, más részüket a munkásszállás lakóinak tartják. é t Ülést tartott a Megyei Tanács VB Olvas a falu A baranyai községekben minden ötödik ember beiratkozott a könyvtárba

Next

/
Thumbnails
Contents