Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-23 / 225. szám

1966. SZEPTEMBER 23. ncipio 3 Az eredmények kovácsai Vezetőségválasztó párttaggyűlés a mágocsi tsz-ben Mágocs neve fémjelzett eb­ben a megyében, sőt országo­san is. Jó hírét elsősorban im­már másfél évtizedes múltra visszatekintő termelőszövetke. zetének köszönheti. A mágo- csiakra mindig lehet számíta­ni. Mágocs szilárd maradt öt­venháromban, amikor a Nagy Imre-féle „szózat” hatására válságba jutott a tsz-mozga- lom. ötvenhatban szintén ke­resztülhúzták a bomlasztók terveit, hatvannégyben 3,5 milliós pusztítást okozott ná­luk a száj- és körömfájás, de mégis leküzdötték a csaknem négymillió forintos mérleg­hiányt. Ebben az évben csak­nem húszmillió forintos érté­kesítési tervet teljesítenek, visszaállítva a hosszú évek óta garantált munkadíjazás teljes értékét és becsületét. A kommunisták hitvallása Talán azért illeti különle­ges tisztelet a mágocsiakat, mert sohasem volt könnyű a helyzetük. A háború, a náciz­mus súlyos nyomokat hagyott ebben a községben. Ma Is több nemzetiség lakja ezt a nagy községet, vezetőinek nem kis gondot jelenthet ezt a 840 tagot sEámláló tsz-t össze­fogni. — Könnyű ott, ahol Sziveri Kálmán az elnök — hallottam egyszer, és az ember hajla­mos arra, hogy így leegysze­rűsítve is elfogadja a dolgo­kat. Sziveri Kálmán a tsz böl­csőjének ringatója, országgyű­lési képviselő, KB-tag, nagy ismeretséggel rendelkezik, hoz­záértő, rutinos vezető, jó po­litikus és jó gazda — kell-e ennél több? Tegnapelőtt este, amikor az éjfélbe nyúló taggyűlés után elbúcsúztam a mágocsi kom­munistáktól — mégis arról győződtem meg, hogy a má­gocs iák sikereinek nem egy, hanem 56 Sziveidhez hasonló kovácsa van —, ennyien tag­jai ugyanis a termelőszövet­kezet üzemi pártszervezetének. Hegedűs Lajos párttitkárt idézem: — Termelőszövetkezetünk munkájáért elsősorban mi kommunisták vagyunk felelő­sek. Mi vagyunk a gerinc, ne­künk kell a legjobb példát mutatni, a legnehezebb mun­kát vállalni és odaállni a gát­ra, ha baj van. A taggyűlés vitája teljes mértékben igazolta a párttit­kár hitvallásnak is beillő sza­vait. A vitában a tsz elnöke — bár a pártszervezet vezetőségi tagja —, mégis egy kicsit kí­vülről, a vezetés oldaláról nyilatkozott, amikor kijelen­tette: — A kommunisták becsü­lettel dolgoznak nálunk. Mi gazdasági vezetők. minden helyzetben elsősorban a párt­tagságra támaszkodunk, első­sorban nekik köszönhetjük, hogy a két évvel ezelőtti csa­pásokat ki tudtuk heverni és újra egyenesbe jutottunk. Sok még a tartalék Hasonlóképpen nyilatkozott a szövetkezet főkönyvelője, Vörös elvtárs, a gépcsoport agronómusa, Kubik Zoltán, Jerszi István elvtárs, a Sásdi járási Pártbizottság első titká­ra is. Szerinte a kommunista példamutatással, azzal a bizo­nyos többletvállalással Mágo- cson minden rendben volna, — csak az a baj, hogy a párt- szervezet nem gyűjti be en­nek gyümölcseit. ötvenkét kommunista valóban nagy erő, de ha a tsz-tagok számá­hoz viszonyítjuk, akkor min­— Kálmán Imre Csárdás- királynő című nagyoperettjét mutatja be legközelebb, szep­tember 30-án a Pécsi Nem­zeti Színház. A főbb szerepe­ket Szabadi József. Várhegyi Márta. Takács Margit Érde­mes művész, Vári Éva, Men- delényi Vilmos, Krémer Jó­zsef, Szabó Samu Kossuth- ( díjas, Faludi László, Szalmái JLajos alakítják. denképpen kevés ez az arány, Alsómocsoládon például — mint arról Tombi elvtáns be­számolt —, 140 tsz-tag dolgo­zik és közülük mindössze há­rom párttag van. Tóth elvtárs szintén a nevelőmunkát kérte számon a vezetőségtől. — Igen sok még a tartalék nálunk... Az új vezetőség foglalkozzon többet az arra alkalmasakkal, elsősorban ve­lük erősítse a pártszervezetet. Csiszár elvtárs szerint a fia­taloknál is az gond, hogy bár prímán dolgoznak, nagy fel adatok elvégzésére is alkal masak — emberileg, politi­kailag nemigen foglalkozik ve. lük senki. — Valahogy mintha nejn lenne életcéljuk — mondta tűnődve és, ha ez így mégsem fogadható el, mindenesetre el­gondolkoztató, hogy a pártta­gok zöme középkorú. Két év alatt tizenegy tagjelöltet vet­tek ugyan fel — csupán az idén hetet —, de mennyivel többre volna még lehetőség... Pedig a „kádermunka” — ha szabad még ezt a szót használni — nem vaktában folyik nálunk. A pártszervezet nek gondja van arra, hogy az arra alkalmasak, megfelelő szinten tanuljanak. Két év alatt például négyen végez­ték el a mezőgazdasági tech­nikumot és így már tizen rendelkeznek mezőgazdasági érettségivel. Időközben többet „kiemeltek” közülük, az iro­dákban megüresedő helyekre. Politizáljon a tagság A pártoktatás már nem megy ilyen simán: egy-egy tanfolyamra huszonötén is be­iratkoznak, tizen talán elvég­zik, a többi lemorzsolódik. Pedig maguk a tagok is érzik, hogy mennyire szükség volna a rendszeres képzésre, tanu­lásra. Lássunk néhány véleményt! Vörös elvtárs: „A gazdasági mechanizmus reformja ránk is nagy feladatokat bíz, el kell igazodni a gazdasági-politikai életben, önállóbban kell gon­dolkodni és dönteni”. Bakó elvtárs: „Nem elég, ha jól dolgozunk, politizáljunk is a tagsággal”. Kubik elvtárs: „A párttagok jó példája alapvető, de az még fontosabb, hogy minden párt­csoport gyűjtsön maga köré pártonkivüli aktívákat”. Jerszi elvtárs mintegy ösz- szefoglalásként így fogalmazta meg ezt a feladatot: „Választ kell adni a tagságnak, lépést kell tartani a fejlődéssel. Ta­nulni, olvasni, rádiót hallgat­ni, tv-t nézni — ez is párt- munka.'” Mindez persze megköveteli a pártszervezet belső életének rendezettségét, folyamatos szervezettségét. Elsősorban a taggyűlések fontosak és hát- szóval, emiatt kapott is fe­jére a vezetőség. Bea Vendel, Simon István kerek perec meg­mondta, hogy a taggyűlések elvesztették régi mozgalmas­ságukat, harci erényeiket. El­sősorban talán azért, mert legtöbbször összevontan tart­ják a község másik két alao- szervezetével. Csiszár elvtárs a traktorosok képviseletében még határozottabban fogalma­Bárdosi KémethJános szerzői estje Bárdosi Németh János költő válogatott vérseit ma­gába foglaló kötete nemrég jelent meg Vacsoraasillag címen. A Pécsi Írócsoport és a Jelenkor szerkesztősé­ge ebből az alkalomból ok­tóber 9-én este hét óra­kor a Városi Művelődési Házban szerzői estet ren­dez. Az esten Tüskés Tibor mond bevezetőt. Közremű­ködik: Bánffy György, Bá­lint András, Meszléry Ju­dit (vers), Csida Gizella, Wagner József (ének) és Horváth Mihály (zongora). zott: „A mi párttitkárunk ne­künk politizáljon, a taggyűlé­seken a mi saját munkánkról, gondunkról legyen szól”.Meg­szívlelendő gondolatok ezek, és ha nem is lehet kiiktatni teljesen az összevonást, mégis­csak arra kell törekedniük, hogy a taggyűlések zömében saját dolgaikról folyjon a vita. Imponáló egységben Szorosan vett termelési ügyek nem szerepeltek ennek a taggyűlésnek napirendjén. Jobb így —, hisz kétévenként igazán szükség van arra, hogy a pártszervezet saját, belső életével foglalkozzon! Ez még nem befeléfordulás vagy ön- célúság. A szigorúan belső ügyek mellett mégis többen is szóba hozták az őszi mun­kákat, sőt — csatlakozva párt­titkáruk javaslatához — vál­lalták, hogy a pártkon gresz- szus tiszteletére befejezik az őszi munkákat. Ezt aztán a tagság határozattá is emelte. A taggyűlés második részé­ben vezetőséget, küldötteket választottak, méghozzá impo­náló egységben. Szükség is van jó vezetőkre Mágocson! Tőlük többet várnak, őket többre kötelezi eddigi jó munkájuk és hírük. Vasvári Ferenc Harkányi tervek A nyáron egy amerikai Ma­gyarországra tartott, útközben az Atlanti-óceán felett elrom­lott a gép motorja, nagy nehezen egy jégtáblára száll­tak le. Az amerikai rövid nadrágban utazott és a 30 fokos melegből 15 fokos hi­degben találta magát, még­hozzá tizenkét óra hosszat. A vége súlyos reuma lett. — Visszaforduljon? Ne — mond­ták neki, menjen Harkányba, s mire hazatér, a kellemet­len kalandnak nyoma sem marad. Szórakozás va«y gyógyászat? Vliról tárgyalnak a hé» végi orvo-*» tanácskozáson? A történet egy az idén Harkányban járt közel sok­ezer külföldi története közül. Ausztráliából, Párizsból jöt­tek már ide, az NDK-ból pe­dig szerződéses alapon szep­tembertől májusig 3 hetes turnusokban érkeznek a be­tegek. Fiatal operaházi szóló­táncostól, hetvenes éjjeliőrig, az idén eddig összesen hét­százezren fordultak meg Har­kányban. Adatok igazolják, hogy ilyen jellegű — decem­berig százezres évi forgalom növekedés egyetlen magyar fürdőhelyen nem volt még. A szakemberek azonban nem lepődnek meg. — A harmincas években külföldön jártam — mondja dr. Szabó József, a reumakór­ház igazgató főorvosa — I és odakint legalább annyit tudtak Harkányról, mint itt­hon. A mull században, még­pedig 1886-ban, dr. Than Ká­roly kémikus, a gyógyvízelem zéseknél használatos Than- egyenérték, rendszerének meg­alkotója tette ismertté ezt a vizet. Nem meglepő tehát. ha Harkányt sok külföldi reuma­orvos a „Mekkák Mekkájá­nak” nevezi. Hiszen kéntar­talma más fürdők vizéhez ké­pest négy-öt-hatszoros, hőfo­ka viszonylag magas és ál­landó, benne biológiailag ak­tív szulfidion van. Mind­ezek mellett szinte mediter­rán éghajlata van. Ezen a vi­déken a legmagasabb a nap­sütéses órák száma. Nyolc- vem éve tudják ezt Európa- szerte. Felhasználásáról, lehe­tőségeiről tárgyal most az ország szakmai élgárdája, bőr­gyógyász, reumatológus, bél­és nőgyógyász szaktekinté­lyek, és más tudományok neves képviselői pénteken Pécsett, szombaton pedig a helyszínen, vagyis Harkány­ban. — Valóban nyolcvan éve ismert előnyei vannak a har­Versenyben a szabadpiaccal Kétszáz vagon áru w a MEK raktáraiban kányi víznek — mondja dr. Szabó József, — de tervezni, tárgyalni róla most megint nagyon időszerű. Legyünk őszinték: elmaradtunk. Nem­csak a Kossuth-fürdő szinte már muzeális másfél évszá­zados kádjaira gondolok. — Egyáltalán, az igényesebb gyógyfürdőket járt hazai és külföldi vendégek sokszor bi­zony finnyásan fordulnak vissza, mert a külső környe­zet tisztasága, elszigeteltsége, a vendéalátás nem olyan, mint egy Európában egyedülálló le hetőségű fürdőben lehetne. De nincsen gyógytorna és megfe­lelő elektro- és mechanithe- rápiás berendezés sem. Ezen tehát segíteni kzll. Tulajdonképpen nem új, hanem az utóbbi években már kialakult két elképzelés közül kell most választani. A vezetők, szakemberek, s a közönség egy része szerint a lényeg Harkányban a fürdés, a szórakozás, s ha ez meg­van, ha ebből pénz lesz, ak­kor gyógyászati lehetőségeit is fejleszteni lehet. A másik felfogás szerint első az egész­ségügy, s ennek kell aláren­delni a szórakozást, a fürdő­zést. A két vélemény még nagy­jából egyforma erővel tartja magát. Egy dolog azonban biztos, s a kettő közötti állás foglalás nélkül is megállapít­ható: az egészségügyi fejlesz­tés legalább annyi valutát je­lent mint a „másik oldal” fejlesztése. A burgonya-, zöldség- és gyümölcsterméltetés valamint felvásárlás helyzetéről adott tájékoztatót a MÉK-kel kap­csolatban álló szervek és a sajtó képviselőinek tegnap Görcs Károly, a Szövetkeze­tek Értékesítési Központjának igazgatója. Megalakulásától, 1949-től számítva sok szervezeti vál­tozáson ment keresztül a MÉK. Volt olyan időszak, amikor a megye zöldség-, gyümölcs- és burgonya szük­ségletének 45—50 százalékát más országrészekből voltak kénytelenek beszerezni. Eb­ben a nagyüzemi kertészetek kialakulása hozott változást, különösen pedig az utóbbi évek, amikor 980 katasztrális holdról 3296 katasgtrális hold ra emelkedett a kertészetek által használt földterület. — Két-három évvel ezelőtt nagy fordulatnak számított, hogy már sikerült Baranyában meg termeltetni a szükséges áru- mennyiséget, idén pedig ug­rást jelentett a termelői és bolti körzetek kialakításával, a közvetlen áruszállítások megszervezésével az áruk út­jának lerövidítése. 1966-ban a burgonya, zöldség és gyü­mölcs 30 százalékát közvetle­nül szállították a boltokba a termelőszövetkezetek. Ezzel — mint Görcs Károly hang­súlyozta — versenyképesek lettek minőség szempontjából is a szabadpiaccal. Ahhoz, hogy e nagyjelentő­ségű változás bekövetkezhes- sék, megérlelődtek bizonyos feltételek. Ilyen feltétel pél­dául, hogy a MÉK, mint ter­meltető, a korábbinál na­gyobb, szinte kivétel nélkül 50 holdon felüli területtel rendelkező kertészetekkel áll szemben; hogy a termelőszö­vetkezeteknek megszaparod- tak a szállítóeszközei; hogy lényegesen javultak a MÉK technikai és személyi feltéte­lei. Annak idején raktárak nélküli, alkalmatlan bolthe­lyiségekből álló hálózattal rendelkeztek. A II. ötéves terv során 40 millió forintot fordíthattak technikai felké­szültségüket javító beruházá­sokra. Ma egy-egy nagyobb bolt akkora hűtött raktártér­rel rendelkezik, mint néhány kapcsolatos kérdésre vála­szolva a MÉK igazgatója el­mondotta. hogy a rendes fo­gyasztói árnál mintegy 10— 15 százalékkal olcsóbban áru­sítják a hosszabb tárolásra alkalmatlan' hagymát. A kifo­gástalan minőségű főző­hagymát télire tárolják, s amennyiben erre lehetőség lesz, hagyma-akció keretében is ezt a jobb minőséget jut­tatják a vásárlóknak. A MÉK távolabbi tervei­ről megtudtuk, hogy tovább kívánják bővíteni a mohá­csi tartósító üzem kapacitását és a III. ötéves terv idősza­kában teljesen befejezik üz­lethálózatuk, valamint raktár hálózatuk korszerűsítését és bővítését. A most kezdődő orvosi szak tanácskozás mindenesetre két célt tűzött ki maga elé. Az egyik: állást foglalni amel­lett, hogy Harkány fejleszté­sében a gyógyászati oldalt kell elsősorban kidomboríta­ni. Ehhez segítséget ad szá­mukra: a nyáron megjelent miniszteri szintű jogszabálv ilyen szellemben íródott. Má­sik: az egyes gyógyászati ágak szerint meghatározni Harkány lehetőségeit és igé­nyeit. Az alapelv itt a víz, fény- és egyéb mechanikus energia kimerítése, vagyis re­neszánszát élő fizikai the- rápiás gyógymód különböző alkalmazása. A pénteki és szombati tanácskozás tehát talán európai jelentőségű or­vosi terveket sző majd, még­pedig gyógyászatúag kézzel­fogható. pontos terveket. Ezért jelentősége igen nagy. F. D. Olajszállítás a Tiszán év előtt a teljes MÉK háló­zat. Az új gazdasági mechaniz­mus előszele kedvezően érez­teti hatását a MÉK tevékeny­ségében. A legutóbbi időkben nőtt a szervezet önállósága mind a felvásárlás mennyisé­gének meghatározásában, mind az árak kialakítását il­letően, s ez is hozzájárult a lakosság zöldségekkel, gyü­mölcsökkel történő ellátásá­nak javulásához. A helyi kö­rülményeknek megfelelőbb ár­képzés nemcsak a termelői kedvet lendítette fel Bara­nyában, hanem hozzá járult ahhoz is, hogy a tervezetthez képest csökkenjen a MÉK vesztesége. Csaknem 3 millió forinttal csökkentették a fél évre tervezett 7 milliós vesz­teséget. A veszteség csökken­téshez sok egyéb tényezőn kívül köze van annak is, hogy az elmúlt év első felé­hez hasonlítva 133 forintról 113-ra sikerült leszorítani az egy mázsa árura jutó szállí­tási költséget. A télre való felkészülés már javában folyik a MÉK- nél. A tárolásra szánt 778 vagon áruból több, mint 200 vagon már raktárakban van. Emellett már most gondos­kodnak a megye 1967—68 évi burgonya, zöldség és gyü­mölcs szükségletéről. A jö­vőre értékesítésre szánt 1270 vagon burgonyából 690 va­gonra, a 3300 katasztrális hol­dat kitevő zöldségtermelő te­rületből 1900 holdra kötöttek eddig szerződést a termelő- szövetkezetekkel. A tájékoztatón ismételten szóba került a MÉK burgo­nya ház’hoz-szállítási akciója, ebben az üzemi szakszerveze­tek is segítenek. Ezekben a napokban valamennyi üzem­ben meghirdetik az akciót, melynek keretében a most érvényes fogyasztói árakon, válogatott burgonyát kapnak díjmentesen házhoz szállítva, 50 kilogrammos tételekben a megrendelők. Ezenkívül 5 ki­lós zacskókban, ugyancsak válogatott burgonyát hoznak forgalomba az üzletekben is. Valószínűleg megszervezik a 1 hagyma házhoz szállítását. A j boltokban jelenleg kapható | rossz minőségű hagymával 1 tanét Tisza partról útnak indították az első olajjal töltött ikuszályokat. Ezek Titelen át viszik a szállítmányt a sző- i finomító üzembe. Ezentúl a Szened környékén 1 it érméit olaj egy részét az olcsó víziúton továbbítják

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents