Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-22 / 224. szám
r m 1966. SZEPTEMBER 22. napló 3 A munkahelyi politizálás irányítói... Vezptosé&válaszló taggyűlés a Porcelángyárban A Porcelángyár neues számú párt-alapszervezet száz- százalékos szavazattuk jéggel választotta meg titkárául Loki Jánost, vezetőségébe Hatván Ferencet, Schmal Imrg- nét, Czink Györgyöt és Kovács Lászlót. A százszázalékos eredmény alapján a kívülálló hajlamos lenne azt gondolni, hogy felülről szervezett ügyről, sportzsargonnal élve „lefutott mérkőzés”-ről volt szó Belülről, a taggyűlés megkezdése előtt néhány perccel sem látszott ez az eredmény valószínűnek, különösen nem a felszólalások alapján. Nem arról van szó, hogy az új vezetőségbe jelölt elvtársak rátermettségében bárki is kételkedett volna, hanem arról, hogv a pártvezetőség demokratikus megválasztását mindenki nagyon komolyan, becsületesen fogta fel. A taggyűlés előtt alkalmam volt találkozni Marton Béta elvtárssal, a porcelángyári pártszervezetek csúcstitkárával, Laki Jánossal, a kettes alapszervezet titkárával, Lerui- vai László elvtárssal, az MSZMP Városi Bizottsága munkatársával, aki a vezetőségválasztó taggyűlésen képviselte a városi bizottságot, és Bakler Józsefiéi, a taggyűlés elnökével is. Minden arcon a készülődés izgalma látszott, az érdeklődés és a teljes koncentráció. Laki elvtárs érezhetően nagy gonddal készítette el beszámolóját, mely alapvetően három kérdéscsoporttal foglalkozott: 1. Nemzetközi helyzet. 2. Helyi termelési problémák. 3. Az tizem gazdasági politikai eredményei. A megjelent tagság különös érdeklődést akkor tanúsított, amikor Laki elvtárs a szocialista munkabrigád-mozgalom eredményeiről, az üzemi demokráciáról, az oktatási prob- 1 a lémákról és a selejtgondokröl h beszélt. Beszámolójában he- s lyet kaptak még olyan problémák is, mint az üzem há- s rom faliújságának ügye, a partépités és a taggyűléseken való részvétel százalékos aranya is. Az eiső felszólaló, Loósz Lajos a tervosztály vezetője, érthető módon elsősorban termelési problémákkal foglal kozott, felhívta a tagság n- gyelmét arra, hogy a negyedik negyedévtől, a termei es betetőző, fontos időszakától csak napok választják el a gyárat, így fokozott figyelmet kell szentelni a minőségi munkának. A selejttel kapcsolatban elmondta, hogy nagyon gyakran az utolsó termelési fázisban mennek tönkre a termékek, s így idő, anyag és energia egyaránt veszendőbe megy. Beszélt az üzletkötések gondjáról, bonyolultságáról, arról, hogy a gvár rendeléseket csak akkor kaphat, ha precíz minőségi munkát végez. Harván Ferenc, a gázke- menceműhely vezetője hosz- szan beszélt a szocialista brigádmunka hasznosságáról, eredményességéről és a brigádmunka megszervezésének bonyolultságáról is, arról, hogy a szocialista brigádok csak akkor tudnak igazi eredményeket elérni, ha az adott üzemegység vezetője rendszeresen tartja a kapcsolatot a brigádvezetőkkel, részt vesz a brigádok értekezletein, és a megfelelő termelési problémák megjelölésével segítséget, nyújt a munkabrigádoknak Ezek után áttért a selejtprob- léma taglalására és elmondta, hogy véleménye szerint a túlzott selejt csak részben ered a technológiai és munkafegyelem meg-meglazulásóból. A kedvezőtlen selejtszázalékot szerinte a tokkezelések sir hányagolésa, a mézfajsúly- mérések elmulasztása és az alkalmatlan szállítókocsik használata is döntően befolyásolja. A következő felszólaló, Mo- sonyi Attila szavait különösen • • Ülést tartott a Megyei Szállítási Bizottság fl HPM-hez továbbították az egerágiak panaszát Meggyorsítják az iszapszén szállítását Megalakulásától kezdve rendszeresen minden hónap 20—25 között tartja ülését a Megyei Szállítási Bizottság. Az ülésen megvitatott problémák, s a szállítási bizottság tevékenysége alapján az előző havi fuvarhelyzet értékelése többnyire kedvező képet mutat. Vonatkozik ez az augusztusi szállításokra is. A MÁV Igazgatóság például a tervezettel szemben 1656 tonnával több árut szállított el, az ÉPFU pedig teljes egészében kielégítette az építőipari vállalatok igényeit. Sőt nagyobb raksúlyé kocsikból többet is tudott volna rendelkezésükre bocsájtani, s ez tovább javíthatta volna a fuvarteljesítményt. Az AKÖV ugyancsak kielégítette az igényeket, annak ellenére, hogy a drávai árvízveszély elhárításához 70 gépkocsiját segítse gül adta. Ezek részbeni pótlásét közületi gépkocsik bevonásával oldották meg. Előreláthatóan az októberi fuvar igényeket is kielégítik a szállító vállalatok. A szerdai bizottsági ülés a fuvarhelyzet értékelésén kívül több fontos problémát is meg vitatott. Többek között foglalkoztak az Egerági Gyöngyvirág Termelőszövetkezet panaszával, amely kifogásolja az átai vasútállomás teherra- kodásának megszüntetését. A termelőszövetkezet négy község, Egerág, Áta, Kisherend. és Szőkéd területén gazdálkodik, bekötő útja pedig csak Egerágnak és Kisherendnek van. Áta, Szőkéd, Pusztahalom, csak földúton közelíthető meg, de csakis száraz időjárás esetén. Ezek az utak áruszállításra alkalmatlanok, s lovaskocsival is csak kisebb mennyiségű árut tudnak szállítani. Terményeiket, állataikat, s a részükre érkező vetőmagot eddig Áta vasútállomáson rakták be, illetve ki. Az átai rakodás megszüntetésével az állatokat 10—12 kilométerre kellene hajtaniok, ami a hízóállatnál súlyveszteséget jelent. Ugyanakkor jelentős szállítási többletköltség mutatkozik az ipari növények szállításánál is. A Szállítási Bizottság határozata értelmében az Egerági Gyöngyvirág Tsz panaszát érdembeni döntés végett a KPM Vasúti Főosztályához továbbítják. A lakosság igényeinek jobb kielégítése érdekében határozatot hozott a Szállítási Bizottság az iszapszén szállításának meggyorsítására is. A Szénbányászati Tröszt megfelelő mennyiségű iszapszenet tárol a köves úton megközelíthető területeken, a szállítás meggyorsításába pedig az AKÖV fokozotan bevonja az fmsz fuvarvállalóit is, hogy a jelenlegi 10—12 napos vállalási határidőt a minimálisra csökkenthessék. Tudományos vizsgálat a községek szolgáltatóiparral való ellátottságéról Köztudomású, hogy községeink jó része meglehetősen mostohán van ellátva szol gáltató iparral. A helyzetet a közelmúltban mérte fel a helyiipari kutató intézet. 5 megye — Baranya, Bács-Kiskún, Borsod, Pest és Veszprém — ezer községének helyzetét vizsgálta meg. Minthogy munkája községeink egyharmadá- ra kiterjedt — köztük ipari, mezőgazdasági és vegyes jellegű településekre — kis, közép- és nagyközségekre stb., következtetései többé-kevésbé országos érvényűeknek tekinthetők. A vizsgálat sok érdekes megállapításra vezetett. A megvizsgált községeknek csaknem 13 százalékából például minden lyukas talpú cipót más helységbe kell elvinni javításra. A többi községben valamivel jobb a helyzet. Ha helyben nincs cipészműhely, a legközelebbi szövetkezet gondoskodik a javítani való elszállításáról és a kijavított lábbeli hazaküldéséről. Még kedvezőtlenebb állapotokat talált a vizsgálat a többi szolgáltató ioarág tekintetében. A megvizsgált köz ségeknefr csaknem a felében hiányzik a ruhajavító és a szabóműhely, 72 százalékában a női, 55 százalékában ■ férfi fodrász. nagy érdeklődés előzte m<-J mivel Mosonyi nemcsak i festészet művezetője, hu;'.. ki egyúttal a KISZ-alapszerv -zet titkára is. Mosonyi nerr nyelődött a KISZ-munka részleteinek vagy politikai hasznosságának taglalásába, megelégedett a fiatalok er* melésben különösen a szj- cialista brigádmozgalomban betöltött szerepének ismertetésével. melynek Keretében kitért a fiatal műszakiak tanácsának hasznos szerepére is. Mosonyi után a porcelán- gyár igazgatója. Bosnyák János kért szót. Bosnyák elv- társ mivel nem a Kettes alapvezet tagja, a gyűlésen mint vendég vett részt, de a felelős gazda vendégjogával. Elmondta, hogy a gyár eredményei jók, de vannak gondok is. ha nem is alapvető gondok. A gyár gondjai, véleménye szerint, mind olyanok, melyekről maguk a dolgozók tehetnek. Ilyen a technológiai fegyelem be nem tartása, mely a kedvezőtlen selejtszázalékot előidézi. Felhívta a figyelmet arra, hogy világ- viszonylatban nagy a kon* kurrenciá, 9 a mennyiségi szempontok egyre inkább báltérbe szorulnak, s a döntő figyelmet a minőségnek kell szentelni. Felszólalásának nagyon érdekes része volt az. amikor a párt vezető szerepéről beszélt munkahelyi ut* szonylatokban. Elmondta, hoev kívánatos lenne, ha minden munkahelyen a dolgozók nap politizálása során a kommunistáké lenne a döntő szó, na a kommunisták véleménye válna irányadóvá a helyzetek megítélésében, és helyi kére sek vágy vélemény-nyilvánítások során is. Értékes felszólalásában Kádár János el társ szavaira utalt: azt kér*e a gyár dolgozóitól, hogy érni kicsit többet és kicsit jobbja termeljenek. Ezek után meglepetésre a taggyűlés elnöke, Bakiér J zsef kért szót. Bakler elvtai* elmondta, hogy véleménye szerint a taggyűlésnek dicsérő elismerésben kell részesíteni több tagot, akik éldoza'--- munkát végeztek az elmúl* évek során, majd az ok la rí,“ fontosságáról beszélt. Fon Kis lenne — mondta —, hogy minél több párttag magasabb politikai képzésben vegyen részt, hogy alkalmassá válj-in később szeminárium-vezetésre, politikai nevelőmunkára Kovács László, a csiszol■■>- műhely vezetője a tagyúie'- sek látogatottságával ét a -<?■ lejt.problémával foglalkozó ’ A tagságot a munkafegyel- n javítására kérte. Lendvai László elvtárs. sj MSZMP Városi Bizet s j munkatársa a tagság ki ' iK i-.- önkritikus magatartásán-ik hasznosságáról beszélt. A vábbiakban hiányolta, hogy » beszámolóból olyan fontos rö- megszervezetek szerepének elemzése is kimaradt, rmot a KISZ és a szakszervezet. A taggyűlés második napirendi pontja a választás von. mely fegyelmezett, nyűgöd- légkörben folyt le. A tagság magatartásán látszott, hogy szavazatait tudatosan, meggondoltan adja le a jelölteK- re, s az eredmény pedig azt tükrözte, hogy a jelölőbizo'~- ság a tagság véleményének i.~ meretében tette meg javaslatait. A Porcelángyár kettes als p- saervezetének vezetőségválasztó taggyűlése vitathatatlanul termelés centrikus volt. Egyes termelési részletprobléma taglalása folyamán, a selejt-vita során már-már úgy érezte az ember, hogy egy termelési értekezleten ül. Nem hiszem, hogy ezt hibaként lehetne emlegetni, hiszen a tagság a kongresszusra készülődés, pártépítés gondja mellett a legfontosabbal foglalkozott a célszerű, értéket előállító emberi tevékenységgel. És még egy: ahol órákon át tudnak nyugodtan termelési problémákról beszélni, ott nyilván nincsenek alapvető személyi ellentétek, vagy politikai fenntartások. Bertha Bales« 1 k Ez a villányi szüret olyannak látszik most, mint ahogy a szüretet egyáltalán elképzeljük. Tiszta a levegő, mélykék az ég, szelíden süt a nap. da- azsak kerülgetik a színes polákba öltözött hailongó asz- izonyokat. Még nótaszó is fel. hangzik valahonnan, bár nem népdalt, hanem divatos slágert énekelnek a lányok. így. első pillantásra minien idillikusnak látszik, csak 'gy szőke, pirnsarcú férfi ab- ózata borús. Solymosi Tibor, íz állami gazdaság brigádve- ietője lehangolt. — Többre számítottunk! — npndia kedveszegetten. _ á ’t hittük, meglesz a har- f’Heöt- negyven mázsa. Nem s álmodtunk arról, hogy hu- rmhét-huszonkilenc mázsá- •ai kell beérnünk. Hej, ha az i lég!... Az utolsó szavakat már a lagvharsányi hegy felé for- lulva mondja, mely szelíd, :rdős oldalát mutatja felénk, i nagyon békésnek látszik a ték ég hátterében. Mégis, .haragszanak’’ egy kicsit a zillánviak arra a hegyre, meri — mint mondták — az a hegy ereite errefelé a jeget hozó isőfelhőket. — Nézze, milyen aszott! — mondja a brigádvezető, s ma- ía elé tart egy szőlőfürtöt, i/alóban; esek a fürt egyik ’elén egészségesek a bogvók, i másik fele csupa összetöpö- •ödött. csonttá száradt szenekből áll. amikben lé nincs, á jég ugyanis a fürtök kifelé léző oldalán minden szemet «vert, tönkretett, csupán a evelektől és karótól védett A lemázsált puttonyok tartalmát a hatalmas szállítókádakba öntik, onnan pedig a pince szőlőtartályaiba kerül a termés — S a rókák? Meggyújtja a cigarettát, s felnéz: — Látja, a rókák már rosz- szabbak. Azok rendszeresen rá járnak a szőlőre. Már láttam: a kocsány tövénél a szájukba veszik a szőlőt, s végighúzzák a pofájukat. Csak az üres kocsány marad ott, meg azok a szemek, amik lepotyogtak. De utálatos állat a róka: az már nem kell neki. — És a seregélyekkel ml van? — Szerencsére, a seregélyek eddig elkerültek bennünket. S ne Is jöjjenek, mert h* jön. nek, annyian vannak, mint a sáskák. Nehéz ellenük védekezni. Csak a darazsak Vannak itt. méghozzá rengetegen. Amikor a Zetor megindul, s maga után húzza a púposra rakott kádakat, egész darázsfelh" száll utána. Magyar László nyos, mint régen, a kézi kasza idejében az arató volt: sokat eszik, mert a nehéz munka kiszívja belőle az erőt, s estére nagyon elfárad. Egyébként már az ókori görög, az Anjouk-korabeli magyar dombormű veken is olyannak ábrázolták a szüretet, mint ez a mai: azokon is voltak szőlőszedők meg puttonyosok. A szüret technológiája tehát az elmúlt évezredek óta úgyszólván semmit sem változott Elég furcsa ez A szőlővel megrakott puttonyok a mázsára kerülnek, hogy megmérhessék a szőlőszedő lányok és asszonyok, illetve puttonyosok teljesítményét tőkefelőli oldalt kímélte meg. Szerencsére olyan bőnek ígérkezett a termés, hogy még így is meglesz a terv. A must cukorfokával is elégedettek — már most is közepes, s minden szép. verőfényes nap javít rajta egy kicsit —, tehát nem is olyan rossz ez a szüret. mint ahogy a jégverés utáni reggel, az első nekike- seredés után gondolták. Terhükkel megrakodva, sűrűn vonulnak el előttünk a puttonyosok. Felületesen nézve idillikusnak látszik az ő munkájuk is. Vannak fényképészek, akik a következőképpen ábrázolják a szüretet: áll a szép szál puttonyos legény, kissé visszanéz, vlsz- SZ9nevet a szőlőszedő lányra, ekl éppen abban a pillanatban •""tt s puttonyba a szőlőt. Tet*. '■ -^szetesen a lány is nevet, mindenki mosolyog a képen. Van persze ilyesmi is a szüreten, hiszen hol nincs, ahol fiatalemberek meg lányok dolgoznak egymás mellett? Mégis, a valóság prózaibb ennél. Azok a puttonyosok, akik itt mennek, fáradtnak látszanak, arcukról csak úgy csorog a verejték. Esténként még a fiatalabb is fájlalja a lábát Azt mondják, olyan a puttoa mai viharos változások korában, ezért megkérdem a brigádvezetőtől: — Mit hallott, nincs még gépesített szüretelés? Maga elé néz, majd a jugoszláviai dombok, a pélmonos- tori gyárkémények felé pillant, aztán megszólal: — Egyelőre még nincs. Az amerikaiak meg a franciák próbálkoztak valami beszívó szerkezettel, de nem vált be, mert a szőlővel együtt a levelet is beszívta ... Talán majd a jövől.,i A szőlőcsősz is előkerül valahonnan, leül kicsit, maga mellé teszi görbe botját, s nézi, miképp telik a Szuper Zetor által vontatott két hatalmas kád. Megszokott kép: az unatkozó csőszök mindig meg szokták látogatni a szüretelő- ket. — Nem lopják a szőlőt? — kérdem tőle tréfás hangon. — Nem! — mondja legyint- ve, s meggyfa szipkába helyezi'a cigarettát. — Nem nagyon kell az embereknek ez a féloldalas fürtű, aszott szőlő!... Nem mondom, az őzek meg a szarvasok meglátogatnak bennünket néha, de hát mám /v1r/v»r>nlr eolr lZárt
