Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-01 / 206. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napiö Az MSZMP Baranya megtjei Bizottsága és q Megyei Tanács lapjq ________ X XIII. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1966. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Kezdődik a tanév FTj tanév, áj jelszó! — ^ az utóbbi időben már kicsit mosolyogva gondoltak erre a nevelők. Nem csoda, hiszen az „évjáratonként” kiemelt jelszavak — amel­lett, hogy komoly szándékot takartak — kissé már azt az évrest keltették, mintha a rév elés évente meghirdetett idényjellegű szellemi hadjá­rat lenne. Kellemes meglepetést ho­zott ezek után az új tanév: a minisztérium nem adott ki tanévnyitó utasítást. Vagyis: hiányzik a „jelszó 1966—67” és csupán a tanév szerveze­ti, időrendi beosztását szab­ták meg odafönt. Mit jelent ez a nevelők számára? Elsősorban egyfajta szín­vonal elismerését. Eddig ugyanis egyes kiemelt ne­velési célokat tűztek az ok­tatói karok elé. Most viszont semmit sem emeltek ki, sem a tantestületi egységet, sem a közösségi nevelést, sem például az — egyébként az eddiginél jobban szorgalma­zott és új tartalmú — ha­zafias nevelést. Egyenesen következik ebből: az eddigi feladatokat együttesen, ösz- szehangoltan kell megvaló­sítani Az egyes jelszavak hangoztatása helyett tehát a mostanáig meghirdetett cé­lok szintézisét várják el a felsőbb szervek a tanárok­tól, tanítóktól. Ebben benne van az elismerés is: a neve­lői gárda igenis képes a többféle célkitűzés együttes megvalósítására. Lehet azonban egy ennél sokkalta alapvetőbb, fonto­sabb következtetésünk is: a tanévnyitó utasítás elmara­dása felismerést jelent. Még­pedig annak felismerését, hogy a pedagógia nem lé­lektelen gépezet, melyrfék egyes reakciói afféle előre kiszámított „rendelet-csavar­ral” irányíthatók. Hiszen a drávafoki gyerek fantáziája más mesét kíván, mint Pé­csett az uránvárosi kisfiúé. A rossz összetételű, sok te­hetségtelen gyerekkel „meg­áldott” osztályban alkalmaz­hatnak bármilyen gazdag (Folytatás a 2. oldalon) Sajtótájékoztató Szigetváron Országos érdeklődés a Zrínyi-ünnepségek iránt Szeptember 10—11-én két­napos ünnepségen emléke­zünk meg a szigetvári vár négyszáz évvel ezelőtti hősi védelméről. Ebből az alkalom­ból a Baranya megyei Tanács, a Szigetvári járási és községi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap sajtóértekezletet tar­tott a községi tanács nagyter­mében az évforduló program­járól és az előkészületekről. A sajtótájékoztatón megjelen­tek az országos lapok, a rádió képviselői. Tinusz János, a községi tanács elnökének megnyitója után dr. Nagy Gyula, a Megyei Tanács el­nökhelyettese tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit a szigetvári ünnepségek műso­ráról: Elmondotta, hogy a külön­böző szervek miként készül­tek fel az ünnepségekre, kü­lön méltatva a község lakói­nak összefogását. A sajtóérte­kezlet résztvevői a rendelke­zésükre bocsátott műsorfüzet­ből és egyéb baranyai vonat­kozású prospektusokból átfo­gó képet kaptak az országos jelentőségű eseményről. Szoboravatás Az emlékünnepség első nap­ján, szeptember 10-én, szom­baton kora reggel fúvószene­karok köszöntik a vasútállo­másra és a Zrínyi térre ér­kező vendégeket. Fél 10 óra­kor kezdődik a megyei, a já­rási és a községi tanács együt­tes ünnepi ülése a Zrínyi filmszínházban. A Himnusz hangjai után Raksányi Gel- lért adja elő Garai Gábor Új­kor nyitánya című verséi; majd megemlékezés hangzik el Szigetvár hősi védelmének 400. évfordulójáról. Délelőtt fél 11 órakor a községi ta­nács nagytermében az Orszá­gos Történettudományi és Hadtudományi emlékülés má­sodik napján — a Magyar Történi Imi Társulat, a Had­történeti Intézet, a TIT Had­tudományi Országos Választ­mánya tagjai megvitatják a 400 éves jubileumra kiadott Szigetvári Emlékkönyvet. Délelőtt 11 órakor kerül sor a Zrínyi-emlékiinnepség meg­nyitására a vár északnyugati bástyájában. Először elhang­zik a Baranyai vasárnapok és a Zrínyi-emlékünnep szignál­ja, ezt zászlófelvonás követi, és a hagyományoknak meg­felelően Mohácsról, Siklósról és Pécsváradról statéfák ér­keznek. Az ünnepi láng meg­gyújtását követően a résztve­vők egy részletet hallanak a Szigeti veszedelemből, ame­lyet Bánffy György, a Pécsi Nemzeti Színház művésze ad elő. A Szigetvári ébresztő cí­mű kórusművet a Pécsi Bar­tók Béla férfikar szólaltatja meg. Ekkor kerül sor Somo­gyi József Kossuth-díjas szob­rászművész Zrínyi lovasszob­rának leleplezésére és megko­szorúzására, valamint az ün­nepi beszédre, amelyet Rapai Gyula, a Megyei Pártbizott­ság első titkára mond el. <Folytatás az 5. oldalon) „ónokon kereszt fii az egész tagságot üdvözöljük“ Jugoszláv vendégeink a baksai termelőszövetkezetben Jelentések a bányaüzemekből: Harmincezer bányász ünnepe Mikor kap Komló méltó bányászemlékművet ? Mint már hírül adtuk, a XVI. bányásznapra a hónap első vasárnapján, szeptember 4-én kerül sor. A múlt évi­hez hasonlóan az ünnepsége­ket az idén is üzemi jelleggel rendezik meg, központi ren­dezvény csupán kettő lesz, a csertetői és komlói koszorúzás. A tröszt legnagyobb üze­méből, Kossuth-bányáról, a következő jelentést kaptuk: az ünnepségek 3-án, a leszál­Ötszdz agrár szakember tanácskozott Pécsett Tudósítás a S. oldalon. lás előtt tartott röpgyűlések- kel kezdődnek. A délután folyamán kerül sor az üzem nyugdíjasainak találkozójára, míg az ünnepi nagygyűlést szeptember 4-én, 9 órakor tartják. Az ünnepi előadó: Dobos József, országgyűlési képviselő, Kossuth-bánya he­lyettes vezetője. Ekkor adják át a trösztigazgatói és üzem­vezetői jutalmakat és dicsére­teket, valamint a szolgálati emlékérmeket. Kossuth-bá­nyán mintegy háromszáz dol­gozó kap tíz, Illetve húsz évi föld alatti munkájáért ki­tüntetést. Este az üzem, il­letve a Bányagépjavító kul­túrtermében hajnali két óráig tartó bál kezdődik. A Béta-aknai dolgozók a Juhász Gyula bányászklub­ban tartják megemlékező ün­nepségüket. A szocialista bri­gádok tagjai a bányásznap al­kalmából egyébként megláto­gatják a hősi halottak család­tagjait, illetve hosszabb ideje munkaképtelen szaktársaikat. A komlói, központi kos'zo- rúzási ünnepségre szeptember 3-án, 18 órakor kerül sor, melyen valamennyi bánya­üzem küldöttséggel képvisel­teti magát. A megemlékezés koszorúit — az eddigi évek­hez hasonlóan — az idén is a kökönyösi Petőfi téren álló bányász-szobor talapzatára he lyezik. A szobor környéké­nek szépítése már megkez­dődött, ide kívánkozik azon­ban egy megjegyzés: Komló, az ország egyik legnagyobb bányavárosa, megérdemelné, hogy valamelyik központi te­rén egy méltó emlékmű hir­desse a 1 bányászmártírok di­cső emlékét. A munka front­ján hősi halált halt bányá­szok emlékén túl a fasiszták által elhurcolt és meggyilkolt komlói mártírok méltó meg­becsülése is azt követeli, hogy a jelenlegi szobor he­lyett — mely sem művészi­leg, sem formailag nem fe­lel meg e magasztos célnak —, a következő, XVII. bá­nyásznapon, már egy új, rep­rezentatív emlékmű fogadja a hősök emléke előtt tisztel­gőket A pécsi bányaterületen is folyik a készülődés. Széche- nyi-aknán szombaton rövid röpgyűlések keretében adják át a hűségjutalmakat, míg a hivatalos megemlékezésre 4-én délelőtt 9 órakor, a Zalka Máté kultúrotthonban kerül sor. Az ünnepséget mű­sor követi, majd kiállítás nyílik a bányamunkásság felszabadulás utáni életéről. Este, az Erzsébet-telepi és borbálái kultúrotthonokban hajnalig tartó tánc lesz. A szabolcsiak szombaton a vasasi temetőben koszorúzzák meg a hősi halottak sírját. Az ünnepi nagygyűlésre va­sárnap délelőtt kerül sor a szabolcsi kultúrházban. A vasasi üzem küldöttsége szombaton 18 órakor keresi fel a kultúrotthon kerthelyi- ségében álló emlékművet. Az ünnepi gyűlést másnap dél­előtt tartják, melyet vidám sport- és kultúrműsor követ. Az üzemek vezetői egyébként gondoskodtak a dolgozók szál­lításáról is: mind a csertetői fáklyásfelvonulásra, mind az üzemi ünnepségekre külön buszok szállítják a dolgozó­kat. Folynak az előkészületek az Ércbányászati Vállalat üzemeiben és a Bányászati Aknamélyítő Tröszt mecseki körzetének munkahelyein is. i,Milyen vezetési módsze­reket alkalmaznak? Mennyi a tagság jövedelme, milyen arányban származik a közös­ből? Mely kérdésekben dönt a küldöttközgyűlés, melyekben a vezetőség? Hány tagja van a pártszervezetnek, milyen fel­adatokkal foglalkozik?’’ — csak úgy záporoznak a kérdések, itt a baksai Ezüstkalász Tsz-ben, Baksai Antal tsz-elnök, Musch Ede párttitkár felváltva vála­szol, néha-néha Gyenis Pál, a pécsi járási pártbizottság tit­kára is leteszi a garast. Ke­mény Adám főkönyvelő nem szól, de helyette is beszélnek az eredmények. A szövetkezet fő profilját a baromfitenyésztés képezi. No, ha így van, vendégeink ala­pos emberek, a szakadó eső ellenére megszemlélik, a te- nyészcsirkéket, melyek, ha el­érik a 70 dekát, az utónevelő­be, vagy közvetlenül a piacra kerülnek, a hús-csirkét, melyet kilenc hétig tartanak, addigra száznegyven deka lesz, a tojó tyúkokat — 140 ezer baromfi, részlegenként egy gondozóval. Kása Józsefék udvarában, fedett helyen természetesen, külön kis baromfitenyészet. El számoló áron, 14 forintért kapják a csirkéket, mellé a szükséges takarmányt. Felne­velik és visszaadják a tsz-nek — 23 forintért. Krajlik Step- jan később megjegyzi: Mégis zavarba jött a néni, hogy meg­kérdeztük, mikor éltek jobban. Angyal Béla viszont nagyon is elégedett. Nem csoda. Csupán a háztáji csirkékből mintegy harmincezer forint jövedelme volt a családnak az elmúlt esztendőben. Norries János, a megyei párt- bizottság titkára ebédnél elme­séli, hogy Baksai elvtárs ko­rábban állami gazdaságban — a baromfitenyésztésnél dolgo­zott. Bojanics Mirko arca fel­derül. „Jásznó, jásznó!" (vi­lágos,) bólogatnak nevetve a többiek is. Az idő, a beszélgetés hevé­ben észrevétlenül ugyan, de annál gyorsabban múlik, hm. Sellyére már késve érkezünk. Zima Borislav a küldöttség ne vében megköszöni a házigaz­dák vendégszeretetét, kü'ön a „szorgos szakácsnőknek” is, majd előkerülnek az elmarad­hatatlan ajándékok. *

Next

/
Thumbnails
Contents