Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-18 / 221. szám

4 napló 1900. SZEPTEMBER 18. Meghalt Hikelszky Géza Meghalt a pécsi képző­művészek doyenje, Ni- kelszky Géza, a Magyar Képzőművészek Szövetsége Déldunántúli Területi Szer­vezetének tagja, aki több mint fél évszázadon át a Zsolnay-gyár tervező ipar­művésze volt. 1877. július 88-án szüle­tett Szatmárnémetiben. Ki­tüntetéssel végezte a buda­pesti Iparművészeti Főis­kolát, majd állami ösztön­díjjal Münchenben tanult, ahol egy ideig Hollósy Si­mon növendéke volt. Haza­térése után rövid ideig Fe­hérgyarmaton festegetett, majd elfogadva a Zsolnay- gyár meghívását, 1899-ben Pécsre került. Ettől kezdve megszakítás nélkül 58 és fél éven át dolgozott a híres gyárban. A budai vár szá­mára készült Árpádházi ki­rályok képeit készítette el kerámiából, vázákat, dísz­edényeket, kályhacsempéket tervezett, szecessziós és népi motívumokkal. Fiatal korá­ban a Zsolnay-gyári mű­vésztársaság egyik főalakja volt, sokat írt a lapokban, műkritikákat, cikkeket, sőt, verseket is, sok képe» karikatúrája is megjelent. A gyári tervezőmunkán túl festett is, akvarelleket, fi­nom dekoratív virágábrázo­lásokat, jellegzetes pécsi ut­cákat. A János vitéz bájo­san naív illusztrációit is el­készítette a kor szecessziós stílusában. Sok kiállításon szerepelt, s képzőművészeti munkássága mellett meg­írta a Zsolnay-gyár törté­netét, amely nemrégiben meg is jelent. A gyárban töltött idő vé­gén, 1952-től 1955-ig gyári múzeumot, majd a Janus Pannonius Múzeum Zsolnay gyűjteményét kezelte. Szo­cialista Kultúráért Érdem­érem kitüntetéssel 1955-ben ment nyugdíjba. Sokan emlékeznek szere­tettel és tisztelettel Ni- kelszky Gézára. Az ő álta­la tervezett edényeket, ké­peinek egy részét és élete végén írt emlékiratait a múzeum őrzi. Jó hír az olajkályha- tulajdonosoknak Készpénzért is árusítják a MEKALOR olajat Az elmúlt években a fővárosban és vidéken igen sokan rendezked­tek be MEKALOR olaj fűtésre. Ez a könnyű és tiszta fűtési műd gyorsan népszerűvé vált, bár so­kaknak az olaj beszerzése nehéz­séget okozott. Vidéken járt külö­nösen gonddal az olajbeszerzés, ugyanis az olajbélyeget kevés he­lyen árusítottak. Az Idén az AFOR a megfelelő készletek biztosítása mellett. Jobb szervezéssel is hozzájárul a ME­KALOR olaj ellátás zavartalansá­gához. Ebben a fűtési szezonban már a fővárosban és vidéken az üzemanyagtöltő állomások bélyeg nélkül, készpénzért árusítják a MEKALOR-kályhákhoz való tüze­lőolajat. A most életbe lépett rendelke­zés országosan 112 000 kályhatulaj­donost érint, köztük 23 000 buda­pestit. Szó van egyébként arról, hogy a budapesti mintára a na­gyobb vidéki városokban la rend­szeresítik a házhozszállítást még ebben a fűtési szezonban. Az őszi és téli itőnapokban azonban nemcsak az olaj folya­matos beszerzéséről kell a fo­gyasztóknak gondoskodniuk ha­nem a kályhák szakszerű kezelé­séről is. Bár olcsó és előnyös lütési eszköz az olajkályha, mégis több veszéllyel jár, mint a ha­gyományos fa- és széntüzelésű kályha. Ezért a tüzelőolaj tárolá­sánál, betöltésénél és a kályha fűtésénél fokozott gonddal járja­nak el a fogyasztók. A fűtetlen helyen tárolt olaj már —5 C fok­nál kenőcsös anyaggá dermed és megindul benne a kristályos pa­raffin kiválasztódás. Az ilyen olaj nár csak úgy használható, ha be­oltás előtt felmelegltjük és a ke­letkezett olajüledéket felkeverjük. A felmelegítést azonban lánggal, vagy villamos melegítő berende­zéssel a tűzveszély miatt közvet­lenül nem szabad végezni.. A meg dermedt olalat fűtött, meleg hely- rr kell vinni, ahol egy nép alatt megfelelően felmelegszik. Sok fogyasztónak gondot okoz- is. hogy az olaj színe szállít­mányonként változik. Nos ennek tüzelési szempontból semmi je­lentősége nincs. Vigyázni kell vi­szont arra hogy a kályha üzem­anyagtartályába víz ne kerüljön. ŐSZI BALATON Száztízezer beutalt Szeptember közepével befejeződött a SZOT-udülések főidénye Erre az évre a Szaktanács üdülési főigazgatósága 212 000 felnőtt és 50 000 gyermek ked­vezményes üdültetését irá­nyozta elő. Közülük kereken 110 ezrem tölthették ei pi­henőjüket a nyári hónapok­ban, június eleje és szeptem­ber eleje között A Balaton melletti felnőtt- és családos üdülőkbe 50 ezrem jutottakéi és szintén a Balaton mellett hancúrozott ebben az időben a kifejezetten gyermeküdülők nyolcezer kis vendége is. — Ugyancsak nyolcezer dolgozó vett részt a SZOT által szer­vezett külföldi csere-, turista és hajóüdültetésben, a töb­biek pedig a különböző hegy­vidéki, Duna-kanyari, stb. üdülők vendégei voltak. Az idei fő szezon egyik új­donsága a balatonzamárdi gyermeküdülőtelep volt, amely most fogadott először vendé­geket. A nyári hónapokban csaknem két és fél ezer kis beutaltat Űj közszükségleti cikkek kerülnek forgalomba Az idén kapható lesz 900 forintért az újtípusú, 2000 wattos bordás villanykályha, a modem vonalú, csőfűtéses elektromos hőkandalló, a ház­tartási kis grill-sütő és már kapható a Medicor mini­kvarclámpája. A jövő év első negyedében kerül az üzletek­be a 2 és 4 lángú, ablakos, világítással is ellátott, városi vagy palackos gázzal működő, modem gáztűzhely és a 2 égős ugyancsak újvonalú gázrezsó, valamint a lapos formájú KV 2 típusú 5 literes gázbojler. „Eredményeink elérését a párt, a tömegszervezetek segítették“ Beszélgetés Bruck József elvtárssal, a Pécsi járási Tanács elnökével A pécsi járásban 166 000 katasztrális holdon, 81 község­ben mintegy 60 000 lakos él A 32 termelőszövetkezeten kí­vül 3 állami gazdasága, 3 gép­állomása, 1 tangazdasága van. A lakók ügyes-bajos dolgai­val 39 tanács foglalkozik, tölti be államhatalmi feladatát. A sokrétű tanácsi munká­ról, a járás fejlődéséről be­szélgettünk Bruck József elv­társsal, a Járási Tanács vt>- elnökével. A megbeszélt idő­pont előtt néhány perccel ér­kezett hivatalába. „Szálán tá­rói jöttünk, ott tartottunk já­rási végrehajtó bizottsági ülést, ahol a Községi Tanács vb-munkáját is megtárgyal­tuk” — mondta. Bevezetőben szó esett ar­ról, hogy a tanácsi munka községpolitikai célkitűzéseit a falu és a város közötti lénye­ges különbségek megszünteté­se érdekében határozták meg. Sok évtizedes munkára van szükség ... De beszéljünk konkrétan. Közel egy évtize­de, hogy a községfejlesztósí munka tervszerű .., — Igen, de az arányos fej­lesztést figyelembe véve 1961 óta rendelkezünk dóré meg­határozott fejlesztési tervek­kel — kezdte tájékoztatóját Bruck elvtárs. — Először a sok közül az egyik legfonto­sabbat említem — az ivóvi­zet Jelenleg a járás lakossá­gának 40 százaléka — 15 tör­pe vízművel — van ellátva jó ivóvízzel; ezt a százalékot 1970-ig 50-re kívánjuk emel­ni. Csak néhány szót és né­hány adatot a kulturális te­rületről. Az elmúlt 10 év alatt 34 kultúrház, 14 iskola, 8 óvo­da és 1 bölcsőde épült a já­rás területén. Ebben az év­ben átadásra került a szőkéi, Hat hónap Franciaországban Dr. Temeti Mihály főis­kolai tímár, a Pécsi Tanár­képző Főiskola magyar nyelvészeti tanszékének ve­zetője hat hónapot töltött az idén Franciaországban és Nyugat-Németórszágban, a Ford Alapítvány ösztön­díjával. Ennek az időnek nagy részét Párizsban, illet­ve néhány más francia városban töltötte, három he­tet pedig Heidelbergban az egyetemen. A tanév meg­kezdésekor Temesi Mihályt, már teljesen az oktatás problémáinak közepette, a főiskolán találtuk, első kér>- désünk arra vonatkozott, ho­gyan jött létre ez a tanul­mányút. —t Az érdekessége utazá­somnak az volt — mondot­ta dr. Temesi Mihály —, hogy ez volt az első eset, amikor a Ford Alapítvány ösztöndíjat adott egy euró­painak egy európai ország­ban. Még 1964. májusában a Ford Alapítvány nemzet­közi ügyeket intéző igaz­gatóhelyettese, Stanley T. Gordon és a Kulturális Kap­csolatok Intézetének képvi­selője keresett fel, s kö­zölték, hogy a Ford Alapít­ványt érdekli az intézmé­nyünkben folyó nyelvokta­tás^ s általában az itteni nyelvtudományi munka. Egy évvel később konkrét aján­latot kaptam és amikor azt mondtam, hogy nem sze­retnék Amerikába menni, közölték, hogy jelöljem meg azt az országot, ahová menni kívánok. így esett a választás elsősorban Fran­ciaországra. Az élő Idegen nyelvek oktatásának mód­szertana. az alkalmazott és az általános nyelvtudomány aktuális kérdéseinek tanul­mányozása volt a cél. A Ford Alapítvány vállalta to­vábbá, hogy megszerzi és megküldi a főiskolának a német, angol és francia mo­dern szakanyagot, ezer dol­lár összegben, a mi főisko­lánkkal tervezett hosszabb távú együttműködés és kap­csolat jegyében. Milyen munkát végzett Franciaországban7 — Grenoble-ben nemzet­közi nyelvtudományi konfe­rencia volt, harminc or­szág tudósainak részvéte­lével. Itt tartottam néhány előadást, főként a magyar nyelvjáráskutatás aktuális kérdéseiről. Könyvtári kutatómunkát végeztem, dolgoztam a Sor- bonne-on, előadásokat hall­gattam, március végén meg­látogattam a naneyi egye­temet, valamint az ottani lexikográfiai központot, amely kivételesen felsze­relt, nagyszerű intézmény. Ebben a nyelvstatisztikai és elektronikus gépsorokkal berendezett intézetben na­gyon sok tapasztalatot sze­reztem. Májusban a besan- con-i alkalmazott nyelvtu­dományi központba látogat­tam, majd a grenoble-i fo­netikai intézetben végeztem egyhetes munkát. Elvittem magammal a dél-dunántúli nyelvjárások anyagát egy szalagon, ezt aztán szono- gráfra vittem át, több száz méter felvételem van, amely azt bizonyítja, hogy a ma­gyar kettőshangzók nyoma­tékhelyzete független az adott nyelvjárási területre általános jellemzőként meg­állapított szabályoktól. Ezek a korszerű gépek és módsze­rek nagy segítséget jelente­nek a kutatásokban. Egyéb­ként mindenütt hallatlan készséggel megadták a maxi­mális szakmai segítséget, de itt valósággal megható volt: ezekben a napokban reggeltől késő estig, megál­lás és ebédszünet nélkül, ve­lem dotgoeott az Intézet pro­fesszora, docense, a híradás­technikai mérnök és a tech­nikusok. Egyszóval ottlé­tem alatt a tapasztalatok egybegyűjtése arra irányult, hogy igyekezzem megállapí­tani, melyik módszer a leg­alkalmasabb a magyar nyelv vizsgálatára. A téma tudományos mély­ségeibe természetesen nem hatolhatunk, mégis: melyek voltak ennek a tanulmány­útnak az eredményei? — Most szövegezem a je­lentést a Kulturális Kapcso­latok Intézetének, amelyben arra a kérdésre igyekszem válaszolni, hogy merre kel­lene kapcsolatainkat tovább erősíteni vagy kiterjeszteni. A francia és a magyar nyelvészek együttmunkál- kodásának nagy perspektívái vannak. A gépi fordítás kérdéseit két fő eljárás alapján vizsgálják Francia- országban, egészen szép eredményekkel. A magyar nyelv iránti érdeklődés vi­lágszerte érthető, a magyar nyelv sajátos összetett jel­lege és nagyfokú logikája miatt S végin a kézzelfogható haszon, ami ebből az útból származott? — A már említett nagy segítőkészség révén is, ösz- szesen legalább 250 kötet­nyi ritka és nehezen hozzá­férhető szákirodalmat sze­reztem a tanszékünknek, a legmodernebb anyagól. Nagyon örülök annak is, hogy ez idő alatt sikerült összeállítanom Az általános nyelvészet főbb kérdései című munkámat, amelyet talán hamarosan végleges formába tudok önteni, s ez­zel pótolom azt a hiányt hogy a főiskolán mindmáig nem volt általános nyelvé­szeti tankönyv. H. E. a kozármislenyi és a kis tót­falui művelődési ház. — A falu és a város kö­zötti lényeges különbség meg­szüntetéséről oolt szó. Ha er­ről beszélünk, elsősorban a lakosság különböző szolgálta­tási igényeinek kielégítéséről, a kereskedelmi hálózat fej­lesztéséről szeretnénk hallani. — Igen, többek között erről is szó van. Jelenleg 14 köz­ségben működik például fod­rász. Azt akarjuk, hogy 1970- ig valamennyi székhely-köz­ségben legyen legalább egy üzlet „Födrész”-felirattal. Azt viszont már most elmondha­tom, hogy a cipójavítás, a televízió- és rádiójavítás já­rásunkban megoldott. Ami a kereskedelmi hálózat fejlődé­sét dokumentálja: az elmúlt öt évben közel 6 millió forin­tos beruházással 22 községben üzletház, kisvendéglő és prész- szó épült... — Valóban, ezek szép do­kumentumok .., — JDs némak, amiből élűnk” — szokták mondani, mert a dokumentumok is csak úgy keletkeznek, ha a terme­lés lehetővé teszi. A termelés ... sokrétű, bonyolult munka, mit is ragadjunk ki belőle — talán as egyik legfonto­sabbat, a kenyérgabona ter­mesztését Az elmúlt eszten­dőben 124 mázsa volt járá­sunk területén az átlagtermés katasztrális holdanként —eb­ben az évben 1347 mázsa. A felvásárlási mutatónk is a terven felül van. Ehhez még két adat: 1901-ben a járás 73,6 millió forint értékű árut adott a népgazdaságnak, az elmúlt esztendőben pedig 125 millió forint értékűt Az ered­ményekhez nagymértékben hozzájárult bogy az elmúlt években sikerűit a tsz-beru­házásokat 100 százalékon tő­iül teljesíteni. A ttz-ópítőbri- gádok is kitűnő munkával vették ki ebből a részűket Annyi eredményről, nagysze­rű munkaiendűletről tudnék beszámolni, amelyek mind részesei az említett forintok­nak és százalékoknak. A ter­melésben most például 41 brigád küzd a szocialista cí­mért, köztűk 19 brigád már másodszor szeretné ezt a cí­met megszerezni. A pártkong­resszus tiszteletére tették vál­lalásaikat sőt erre alakultak s köztük a szentlőrinci, az újpetrei, a bicsérdi brigádok millió forinton felüli tétele­ket vállaltak. Dereka» mun­kát végez a brigádok 204 fér­fi és 448 nő tagja. — Am. ötéves terv ide­jében vagyunk, minden járás elkészítette tervét. Szeretnénk, ha erről is tájékoztatna elnök elvtárs. — Minden járás és minden község tudja mivel fejlődik ebben az időszakban. Az adat­halmaz elkerülése végett csak néhányat a legfontosabbak­ból: közel 45 kilométer hosz- szú járdát építünk, 12 tiszta­sági fürdőt létesítünk, illetve renoválunk, két ipari szolgál­tató házat, 5 orvosi rendelőt, 5 bölcsődét, 12 művelődési otthont, 5 óvodát, 3 könyvtá­rat, 21 sportpályát építünk, illetve tatarozunk. — ügy tudom, hogy a pé­csi járás egyik legsúlyosabb problémája a bekötőutak hiá­nya... — így van. Járásunk terü­letén 24 községnek nincs be­kötőútja. De ezen túl: iskolai tantermi ellátottságban is gondjaink vannak. Most vol­tunk Szalántán, ahol a körzeti iskolában nagyon mostoha körülmények között folyik a tanítás. Gondjaink megoldá­sáért a Megyei Tanács segít­ségét is kérjük. — Ha lehetőségünk van, bi- nyára segítenek —, mert meg­érdemli ennek a járásnak dol­gos népe, amely legutóbb ha csak az őbány&i példát emlí­tem, Táaony aágál adta, hogy nem zárkózik el az önkéntes munkától sem: több mint két­hónapos munkával közel más­fél millió forint értékű bekö­tőutat építettek. — A társadalmi összefogás területén csak a legjobbat tu­dom elmondani a járás lakos, •ágáról. Az elmúlt években is • megye legtisztább és leg- kulturáltabb község címért fo­lyó versenyben a járás az el­sők között áll. Több év óta az egy keresőre jutó társadal­mi munka értéke jóval a 100 forinton felül van — megha­ladja a megyei átlagot. Egy kásáé talán visszakanyarodva az eredményekre: elmondha­tom, hogy a pártszervek és a tömegszervezetek együttes és Összehangolt munkája nyo­mán értük el. A tanácsi fel­adatok megoldásához nagy se­gítséget nyújtanak. S ha már a tanácsot említettem, azt is elmondhatom, hogy a járási éa a községi tanácstagok többsége a* alkotó tevékeny­S részesei, jól tudunk velük gozni. Azt akarjuk, hogy a tanácsi apparátus ezután is az állampolgárok érdekében fejtse ki munkáját, a nap bár­mely szakaszában fogadják a dolgozókat és Intézzék el gyorsan ügyeiket. Fogadóna­pok vagy -órák megjelölését tehát nem engedélyezzük. A megnövekedett feladatoknak — július 1-ével a pécsváradi járásból 17, a siklósi járás­ból 2 községet csatoltak hoz­zánk «—, a jövőben is eleget akarunk tenni. Azt akarjuk, hogy ennek a járásnak ma­gyar, horvát, német lakossága a közösen végzett munka után mind jobban éljen, gyarapod­jon — fejezte be tájékoztató­ját Bruck elvtárs. G. F tikéul:

Next

/
Thumbnails
Contents