Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-16 / 219. szám

napló---------­T erjed a műanyagfóliás tárolás r Érthetetlen huzavona...--------------------------3 1936. SZEPTEMBER 16. Az utóbbi napokban újabb reklámokkal gazdagodott a pécsi Széchenyi tér. A tér ke­leti részén nemrég felújított totó-lottó reklám után most szerelik fel a FENYSZÖV riportirodájának reklámját Folytatja munkáját a műemléki értekezlet Tegnap Szigetvárait a mfl- emélki albizottságok IV. or­szágos értekezletén korrefe­rensi hozzászólások és vita szerepelt a programban. A vi­tát dr. Deresényi Dezsó, az Országos Műemléki Felügye­lőség igazgatóhelyettese fog­lalta össze. Az értekezlet má­sodik napja jutalmazásokkal fejeződött be. Ma a tanácskozás résztvevői a siklósi várat és Pécs mű­emlékeit tekintik meg; Az elmúlt években már hírt adtunk arról, hogy a Bi- kali Állami Gazdaságban, a Szentlőrinci Tangazdaságban a kombájn-morzsolt kukorica műanyafóliás tárolásával kí­sérleteznek. Mint megírtuk, kellő mélységű, szabályos ala­kú gödröt ástak, melyet mű­anyagfóliával béleltek ki. Eb­be hordták a mezőn dolgozó kombájntól a kukoricát. Ami­kor a termény csonkagúla alakban felhalmozódott a fó­lián, ugyancsak műanyaggal gondosan lefedték, légmente­sen elzárták, betakarták föld­del, s mindaddig, amíg a ku­koricára nem volt szükség, a prizmát nem bántották. Már 25 százalék Némileg leegyszerűsítve, a fentiekben foglalható össze a műanyagfóliás kukoricatáro­lás lényege. A vezető szakem­berek körében általánosan is­mert, hogy az új tárolási módszer nagyszerűen bevált és a kukorica még március­ban is olyan volt, mint ahogy ősszel, a kombájntól behord- ták. A leggondosabb labora­tóriumi vizsgálatok sem mu­tattak ki számottevő elválto­zásokat. A jövő a kombájnnal tör­ténő kukorica-betakarításé, márpedig az állami gazdasá­gok egyre több tengerit taka­rítanak be kombájnnal. Ez, valamint az a körülmény, hogy a műanyagfóliás tárolás olcsó, — a Szentlőrinci Tan­gazdaság 4,5—5 ezer forint költséggel tárol 1500 mázsa kombájn-morzsolt kukoricát — magyarázza, hogy a baranyai állami gazdaságok mindin­kább rátérnek e módszerre. Amint Sopronfalvi Hugó, az Állami Gazdaságok Bara­nya megyei Igazgatósága nö­vénytermesztési főagroonómusa elmondotta, az idén a megye mind a tiz gazdaságában lesz Ilyen tárolás, az össztermés 25 százalékát őrzik meg így. Újabb 25 százalékot megszá­rítanak és magtárba tesznek el, s most már csak 5o szá­zalék lesz a csöveskukorica górés-tárolás aránya. Ez utób­bi szám évről évre csökken, s pillanatnyilag nincs is olyan raktározási mód, amely az ésszerűséget és gazdaságossá­got tekintve versenyre kelhet­ne a műanyagfóliás tárolás­sal. Jellemzó arra a különb­ségre, amely az állami gaz­daságok és termelőszövetke­zetek termelési színvonala kö­zött fennáll, hogy ez idáig egyetlen baranyai tsz sem közölte, hogy műanyagfóliá­ban tárol kukoricát És nem azért, mert nem ismerik az új módszert, bár helyenként közrejátszhat az is. Az igazi ok sokkal prózaibb: nincs kombájn, azaz nincs olyan — adapter nevű — munka­gép, amely lehetővé tenné, hogy a kukorica-betakarítás­hoz felhasználják a kombáj­nokat. S sajnos az AGROKER nem Ígér semmi jót, így a tsz-ek arra kényszerülnek, hogy csövesen takarítsák be egész kukoricájukat, ez pedig magával vonja a kukorica- górés tárolást is. Ezért szorgalmazzák ma még a favázas, dróthálós ku­korica góré építését a tsz-ek- ben, annak ellenére, hogy — jelenlegi ismereteink szerint — ott is nagy jövő vár a mű­anyagfóliás raktározásra. friss lucerna — télen Miközben a termelőszövet­kezetekben a kukorica eltevé- se is gond, az állami gazda­ságokban azon törik a fejü­ket. miképpen őrizhetnék meg a lucernát télre — teljesen frissen. Ez nem Illúzió, ha­nem a legkomolyabb valóság. A műanyagfóliás kukorica­tárolás analógiájára született meg az ötlet a Szentlőrinci Tangazdaságban Pallér Gás­pár főagronómus, illetve Dö­mötör Jenő fejében. A tech­nikai kivitelezés itt is nagyon egyszerű volt. Vettek néhány kiló fóliát, azt bitumenes- gázolajas keverékkel össze­ragasztották, majd — miután megszáradt — másnap reggel 250 mázsa este kaszált, illetve felszecskázott lucernát raktak rá. Műanyagfóliával fedték be a nagy prizmát^ az alsó és felső fóliát légmentesen ösz- szeragaszfották, majd az egész „kazlat" letakarták szalmá­val. Tekintve, hogy a fólia jól zár, s a zöldtakarmány nem jut oxigénhez, nem következ­het be öngyulladás. Alkoho­los erjedés sem. hiszen nincs számottevő cukortartalom. Az októberben eltett, „le­ragasztott” kazlat ez év feb­ruárjában bontották fel, egy szakemberekből álló bizottság előtt. A laboratóriumi elem­zések eredménye meghaladta a legoptimistább várakozáso­kat is. Sem a fehérjetarta­lomban, sem másban nem le­hetett kimutatni lényeges el­változásokat, a februári foj­tott lucerna karotintartalma például 270 milligramm volt kilogrammonként. Pallér Gáspár és Dömötör Jenő nyomban etetési kísér­lethez is kezdett a fojtott lu­cernával. A kazal felbontásá­tól kezdve öt tehén 21 napon át 20 kg takarmányrépát, 15 kg fojtott lucernát, 10 kg jó­minőségű kukoricasilót és 4 kg lucemaszénát kapott egyeden­ként naponta. A kontroll­csoport 25 tehenénél 20 kg takarmányrépa, 25 kg jóminó- *égű silókukorica. 4,5 kg lu- cemaszéna és 10 kg sörtörköly volt a napi fejadag. A kísérteti csoport tehenei­nél már az ötödik napon 2,6 literes átlagos emelkedést le­hetett megfigyelni a napi tej­termelésben. s ezt a 2,6 lite­res átlagot tartották mind a hátralévő 16 napon át A kontrollcsoport tejtermelése nem emelkedett A sikereken felbátorodva az idén már sokkal több ilyen lucernát akar eltenni a tan­gazdaság. Megpróbálkozik e tárolási módszerrel a Görös- galli Állami Gazdaság is. A többi nyolc gazdaság egyelőre figyel, s ha az eredmény jö­vő február táján hasonló lesz az ideihez, akkor általánossá válik e lucematárolás, Ennyit megér A kukoricatárolást illetően a termelőszövetkezetek egye­lőre nem tudják követni az állami gazdaságok példáját ebben viszont igen. Néhány ezer forintot megér egy ilyen kísérlet (a tangazdaság mint­egy kétezer forintot költött a 250 mázsa lucerna tárolásá­hoz elhasznált fóliára), zöld lucernája pedig nagyon sok tsz-nek van. A nyárvég, az őszelő eddig nagyon szép volt, szemmel láthatólag növeke­dett a negyedik kaszálás anyaga. Ezt a — korábban gyakran kárbavesző mennyi­séget lehetne hasznosítani a fóliás tárolással. M. L. 1965. december 15-én fog­lalkoztunk elsőizben a pécsi Sallai utca 41. szám alatti lakók jogos reklamációjával. Részleteiben feltártuk a 17 család békéjét. nyugalmát felborító áldatlan állapotot, amiért elsősorban a Pécsi Építő Ktsz vezetőit és a II. kerületi tanács építési és közlekedési csoportjának il­letékeseit tettük felelőssé. Előbbit a tanácsi határozatok semmibevételéért, utóbbit az általa hozott határozatok következetlen érvényre jut­tatásáért. Mire is kötelezték a hatá­rozatok az Építő Ktsz-t? Mi­után tavaly decemberben már részleteiben is foglal­koztunk az üggyel, ezúttal csak vázlatosan ismertetjük. A II. kerületi tanács építési és közlekedési csoportjának 1965. május 31-i keltezésű határozata először a Pécsi Ingatlankezelő Vállalatot kö­telezte a fentebb említett lakóház udvarán ideiglenes célokra használt felvonulási épület harminc napon belüli lebontására. Az indokolás­ban ez áll: — Az építmény tatlanná vált. Lebontását sürgetővé teszi, hogy egész­ségügyi szempontból sem en­gedhető meg a túlzsúfolt be­építettség, mert túllépi a természetes világítás és szel­lőztetés megengedett mérté­keit ...” Magyarán mondva arról van szó, hogy a lakók ud­varában terpeszkedő ormót­lan építmény (egy év óta az Építő Ktsz irodaháza) foj­togató füsttel, piszkító ko­Az év végéig több mint 150 ezer televízió-készüléket hoz­nak forgalomba. A Favoriton, a Horizonton, a Sztáron és a Sigmán kívül most is van az üzletekben kisebb mennyisé­gű Delta, amelyből még 2—3 ezer kerül a boltokba. Az igényeknek megfelelően a for­galomba kerülő készülékek 70 százaléka nagyképcsöves. A kereskedelem 120 ezer rádiókészülékkel számolhat. 1 Várhatóan szükség is lesz e rommal lepi el tél idején a lakások ajtó- és ablaknyi- lásait. S még ennél is ve­szélyesebb, hogy a ház alá épített 500 férőhelyes légó- pince vészkijáratát is eltö- medékelte a fölé emelt fel­vonulási épület, s így a pince dohos párája a főbe­járaton keresztül talál utat a lakók lépcsőházaiba, ott­honaiba. Visszatérve a tanácsi ha­tározatra, csak annyit róla, hogy írott malaszt maradt. Sem akkor, sem azóta füle- botját sem mozgatja rá a ktsz, pedig jónéhány hason­ló határozat kötelezte azóta is az épület lebontására. Ezekután nem is tudjuk már. hogy kihez címezzük a bírálatot. Az Építő Ktsz ve­zetőihez-e, akiknek nyilván „alapos érveik” voltak a ta­nácsi határozatok visszauta­sítására, avagy a II. kerületi tanács illetékeseit, akik más fél esztendeje hangyaszorga­lommal fogalmazzák és kül­dözgetik módosított határ­idős felszólításaikat, a ktsz címére. tömkelegé is, amelyeket ép­pen a tanácsiak fogalmaztak meg oly pontosan és részle­tesen, ki tudja hányadik ha­tározatuk, hányadik, indoko­lásában. Most már csak abban bi­zakodunk. hogy a soron kö­vetkező legújabb tanácsi ha tározat nagyobb, szigorúbb pontot tesz az érthetetlen huzavona végére. bőségre, mert a kereslet meg­élénkült. A típusválaszték is javul. Rövidesen 9 féle asz­tali rádiót kínálnak az üzle­tek. Az olcsóbb készülék*« közül a Dallam és a Dali» rádióból több mint 40 ezer ál; a vásárlók rendelkezésére. Új­donság a VTRGY R—5700-as készülék. A két nyújtott rn- vidsávú, közép-, hosszú- és URH-hullámú rádió sztere :> lemezjátszó csatlakoztatása.•» Is alkalmas. a bérlők szerzett jogait sérti, miután az udvar a nagy la­kólétszám miatt használha­Mi pedig a kárvallott la­kókkal együtt csak annvit tudunk, hogy újra közeledik a fűtési évad és vele együtt az említett kellemotlenséseb s—gy Rádió- és televízióbőség Foglalkozása: településtervező (A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága “ egyik korábbi — ülésének jegyzőkönyvéből: „1970-ig el kell készíteni mind a 86 tanácsi székhely-község általános rendezési tervét...”) A véletlen hozott össze ve­le. Szentlőrincen avatják az új iskolát, az étteremben egy kis ünnepi ebéd, mellettem úl egy napszemüveges, fiatal férfi. Sánta János tervező- mérnök: az iskola az ő mű­ve. A gépállomásról meghí­vott műszaki ember Sánta ré­gi iskolatársa, örülnek hogy összetalálkoztak, koccintanak is egy-egy pohár sörrel egy­más egészségére, no és az is­kolára, meg a tervezőmér­nök további sikerére-munká- jára. — Tetszik neked is? — kérdi a gépállomási a terve­zőt. — Persze. Legjobban az, hogy a 6-os útról szép a rá­látás az épület politechnikai szárnyára. Ez persze feltétel is volt. ezért csináltam így. — És mi nem tetszik? — kérdem némi iróniával. A fiatal mérnök ravaszkásan húzza össze szemét: — Azt nem mondom meg. — Majd hozzáteszi: — Egyéb­ként, a világon nem terveztek még olyan épületet, amelyen nincs hiba. Ebéd közben mondja, hogy egyelőre ez volt az utolsó „magas'’-tervezése, mert a BM. Tanácsi Tervező Irodán belül új feladatot kapott: te­lepülés-tervezés. Itt van az összefüggés a végrehajtó bi­zottság határozata és Sánta János tervezőmérnök tevé­kenysége között: and ott papíron szerepel, itt, Sánta és munkatársai személyében realizálódik, mert a baranyai falvak jövendő arculatát ők formálják, alakítják. — Mi indokolja a székhely­községek rendezését? A papírszalvétára skicceket rajzolgat szemléltetésképpen és magyarázza, hogy Baranya egyik feltűnő jellegzetessége a törpe-falvak sokasága. E kis falvak lakóinak létfeltéte­léhez szükséges objektumokat nagyon nehéz biztosítani: a lakóknak itt is szükségük van iskolára, boltokra, orvosi ren­delőre, szolgáltató-házakra, megfelelő közlekedési lehető­ségekre, — távolabbi perspek­tívában — közművesítésre, egyebekre De hogy ezek a falvak rendelkezzenek kivétel nélkül ezekkel az objektu­mokkal, ahhol óriási össze­geket kellene előteremtenie az államnak. De ha előterem­tenék is a milliókat, az ob­jektumok kihasználtsági fo­ka kedvező arányban áliana-e a ráfordított költségekkel? Ez is kérdés. — A megoldás tehát az, hogy úgynevezett „mikrotáj- egységeket” kell létesíteni, vagyis: a nagyközségeket fel­fejleszteni és hatáskörébe vonni a körüötte levő törpe­falvakat — mondja — Sánta János. — Melyek ezek a nagyobb községek? — Eddig körülbelül tíz köz­ségben készítettük el az utób­bi három évben a területren­dezési terveket, például Lány­csókon, Babarcon, Szeder­kényben, Olaszon, Ujpetrén, jelenleg pedig Rózsafán, most éppen onnét jövök. Jö­vőre Mozsgó, Egerág, Szent- lászló kerülnek sorra. — Maradjunk a rózsafai példánál: mi a település-ter­vezés első feltétele? — Először felméréseket végzünk, gazdasági, ipari, vagy mondjuk etnográfiai szempontok alapján. Rózsafa lakóinak jelenlegi száma: 504, de számításaink szerint 1985- re, tehát húsz év elmúltával 750—800 fő lesz. — Nem kevés ez? A ter­mészetes szaporulat országos, de még világviszonylatban is erőteljesebb ütemet ígér. A tervezőmérnök szerint nem kevés ez. Mert a rózsafai termelőszövetkezet az elkö­vetkezendő két évtized alatt már olyan magas szintű gé­pesítéssel rendelkezik, hogy a várható szaporulat fedezi a munkaerő-igényt, sőt, bősége­sen fedezi. A munkaerőáram­lás már a közeljövőben is szigetvári irányt vesz, hiszen a város két jelentős üzeme a konzervgyár és a cipőgyár most áll rekonstrukció alatt: Rózsafa „felesleges” lakói, majd az akkori fiatalok, fel­tétlenül az iparban helyez­kednek el, miután a mező­gazdaság gépparkja kevés munkaerőt kíván majd. — Figyelembe vettük azt is, hogy a rózsafai termelő- szövetkezet gépekkel már most is jól el van látva, legalábbis a többi szövetkezethez ará­nyi tva. — A felmérés után mi kö­vetkezik? — Ezután kell megtervezni tulajdonképpen a község jö­vőbeni képét, arcát. Sánta János maga is vallja, hogy ez a lehető legszebb ter­vezői feladat. És nehéz is. Mert generációk születnek, él­nek, halnak, illetve követik egymást a jövő falvaiban és nem mindegy, hogy az utó­dok miként ítélkeznek majd a hajdani tervezők munkája fölött. A város és falu közöt­ti különbség fokozatos meg­szűnése nemcsak a lakosság anyagi és kulturális helyze­tének megvalósításán mérhe­tő le, de a községek külső ké­pén is. Egyik vonal: korsze­rű iskolák, bölcsődék, orvosi rendelők, boltok, utak. A má­sik vonal: az elavult, szűk- ablakos, sátortetős lakóházak helyére tágas, többszobás, für­dőszobás, kertes házaknak kell épülniük — természete­sen a közművesités minden előnyével és ágazatával. A trágyadombos, kerékvájta, sáros vagy poros udvaroknak, az omladozó és lassan ki­használatlan pajtáknak, is­tállóknak, ólaknak már nincs helyük a jövő terveiben. — De a falun élő embert a jövőben sem lehet — leg­alább is egyelőre — elkép­zelni állattartás nélkül és eh­hez mégiscsak szükség lesz gazdasági épületekre — jegy­zem meg Sánta Jánosnak. Ezt a tervezők is tudják. Azt mondja Sánta János, hogy az állattartáshoz és a kis háztáji földecske műve­léséhez szükséges berendezé­sek a jövőben is tartozékai lesznek az ezután felépíten­dő lakóházaknak, telepeknek. De ennek is meg lesz a ma­ga pontosan megtervezett rendszere: Püspöklak ama öt községek egyike az ország­ban, amelyet felsőbb szervek mintaközségnek kijelöltek. Baranya minden községét, te­lepülését nem lehet a püs­pöklaki példára megtervezni, mert a sajátosságok minde­nütt mások. De Püspöklak jövőbeni rendezési tervéből több motívum átvihető más községekre. A magyar falvak általában — eddig! — hossz­irányban fejlődtek, vagyis a községek két végén hasították ki a telkeket és épültek fel a házak. így nyúlnak el a falvak és a távolság megne­hezíti majd a későbbi köz­művesítést, elsősorban meg is drágítja, nem beszélve ar­ról, hogy a legifjabb családi házak lakói egyre messzebb kerülnek a falu közepén el­helyezkedő közintézmények­től. Elgondolás az — Püspökla­kon is például — hogy úgy­nevezett „sejteket" létesíte­nek: homlokzattal egyirányba néző, de félkört alkotó épü­letcsoportokkal, amelyek elé játszótereket, parkokat építe­nek és családi házak mögött, — zqldsávokkal határolva — kapnak helyet a háztájihoz szükséges gazdasági épületek. Itt húzódik a főforgalmú út is, tehát az autók, szekerek, traktorok zöreje, fölvert pora el sem jut a családi házak és a játszóterek közelébe. Ez persze egv mintaközség­re vonatkozik — mondja a tervezőmérnök —. de nekünk alapul szolgál a többi közsé­gek település-tervezési mun­kálataihoz. Rab Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents