Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-15 / 218. szám

UM. SZETTEMBE« « nctplö 5 Indítékok — bűnbeesés — megelőzés Beszélgetés dr. Tamásfy Józseffel a fiatalkori bűnözésről A újítod Kém tanti ja rót­tam, amikor egy fiatalkorú fiúkból és lányokból álló fal­kát autófeltörés, valamint többrendbeli gyümölcs-, éle­lem- és táskarádió-eltulajdo­nítás alapos gyanúja miatt, az ügyeletes rendőrségi járőr ki­emelt a strandolók közül. Ar­ra gondoltam, hogy hazaérke­zésem után azonnal felkere­sem a fiatalkorúak bíróját és megérdeklődőm, mihez viszo­nyítva tekinthető egy-egy em­beri magatartás negatívnak? A bűnözésnek vannak-e olyan fokozatai, melyek még nem számítanak törvénysértésnek, de társadalmi mértékkel ráér­ve már sértik a közösséget? És megkérdem, hogy a fiatal­korú bűnözéshez vezető utak mivel vannak kikövezve? ... Dr. Tamásfy József, a Pé­csi Járásbíróság elnöke tizen­három évig volt a fiatalkorú­ak bírója. 1953. június 1-én jelölték erre a tisztségre, I 1966. szeptember 1-ig, tisztét az elnökség mellett is ellát­ta. Kérésemre hivatalában fo­gadott — A fiatalkort MWWi ügyét, azt hiszem ön kitting en ismeri. — A mai pécsi alvilág 90 százaléka nálam kezdett, • többi bevándorolt — mondta, és az arcán megjelent egy rezignált mosoly. — Mi a véleménye fiatalsá­gunkról? Bizonyos felekből néha arra következtetünk, hogy a fiatalkori bűnözök száma emelkedik7 — A* ifjúság pozitív élet­tevékenységével csak, mint magánember találkozom, •— egyébként a fiatalságnak egy szűk rétegével vagyok kap­csolatban. így felelőtlenség lenne általánosítanom. A köz­vélemény két végletet képvi­sel. Egyik szerint a szocialis­ta társadalmi rendszer auto­matikusan megszünteti a ne­gatív életjelenségeket, a má­sik vélemény viszont az if­júság moralitásának süllyedé­séről és a negatív -morális hullám világjelenségéről be­szél. Mindkettő hamis akcen­tus, az igazság a kettő között van. A szocialista társadalmi rendszer tett annak érdeké­ben, hogy a bűnözés megszűn­jön, de azt nem lehet monda­ni, hogy nincsenek olyan el­lentmondásaink, amelyek ki­válthatják, vagy az ifjúság bizonyos rétegében a bűnözés felé hatnak. Az 1951-es áb- törvény következményei pél­dául napjainkban jelentkez­nek. Pár éven belül ez a de­mográfiai hullám, kifut, s ak­kor a bűnözési statisztika is visszaesik. A fiatalkorú bű­nözés mértékét mechanikus statisztikákkal, 1938-as vi­szonyszámokkal nem lehet mérni, az eredmény feltétle­nül hamis lesz. Mi a tudo­mányos összehasonlításoknál azt mérjük, hogy ezer fiatal­korúra. hány fiatalkorú bűn­elkövető esik. Nálunk a má­sodik világháború óta a fia­talkorú bűnözés csökkenő ten­denciát mutat, s ebben nagy szerepe van a szocialista tár­sadalmi rendszer gyermek-és ifjúságvédelmének. — A fiatalkori bűnözés in­dítékait és lélektanát általá­ban kevesen értik, mivel az esetek többségében nem te­kinthető célszerű, irányult te­vékenységnek. Kiből lesz tör­vénysértő, és hogyan? — A környezet hatása min­dig döntő. Általában ott for­dul elő félresiklás, ahol sok a gyermek, továbbá idősebb szü­lők utolsó gyermekénél és a nemkívánt gyermek esetében, akivel ennek megfelelően bán­nak. De a nemkívánt gyer­mek is ember és különbséget tud tenni. Az ilyen belső sé­rüléseket sajnos a mechani­kus iskolai nevelés sem ve­szi észre, ■ s a helyzet állan­dóan romlik. A fiatalkorú bű­nözőkre mindig jellemző az érzelmi és értelmi fogyaté­kosság, a vad igénytelenség szórakozásban, életmódban, mindenben. Jellemző rájuk az elszemélytelenedési folyamat. Személytelenségüket ««ymás előtt is megűi’iA. Sokszor hó­napokig járnak egy strandra, alszanak, étkeznek együtt, de nem tudják egymás nevét El­vük: minél többen ismerjük egymást, Ismeretlenül. Mindig a negatív értelemben erős egyéniség válik ki, hozzácsa­pódik a tálkái teljesen kriti­kátlanul. A törvénysértést megelőzően csak vándorlás­ról, apró csinytevéaekről van szó, majd kis lopásokról a „mozdulat öröméért”. Tagad­ják a társadalom törvényeit, és saját törvényeket hoznak, kialakítanak egy szubkultúrát antiszociális céllal. A szülők pedig eközben nyugodtan ül­nek otthonukban. A közel­múltban, a fentiekhez hasonló körülmények között, eltűnt a városból tízegynéhány fiatal­korú. Gyermeke eltűnését egyetlen szülő jelentette be a rendőrségen. A bűnbeesés motiváció- fát nem látom tisztán... ■— A bún csak betetőzése egy folyamatnak, a tánsada- losn-ellenesség korábbi. Lélek­tani szempontból az ember fejlődésében fontos szerepe van a társadalmi alkalmazko­dás képességének, ez a neve­lés .egyik célja te. A fiatal­korú bűnözők mindig keresz- tülmennek a t&rsadalom-eUe- nesség fokozatain, melyek a következők: „aszociális maga­tartás”, „antiszociális maga­tartás", „bűncselekmény el­követése”. A folyamat mindig otthon vagy az iskolában kez­dődik. A gyermek rosszul ér­zi magát, mert túlzottan meg­kötik, vagy nem törődnek ve­le, a szülei között esetleg nincs meg az összhang, ne­velőapja vagy -anyja van, ve­szekedés, részeg kiabálás tölti meg a szülőd lázat, vagy ép­pen majomszeretettel bénít­ják meg a mozgását A gye­rekben kialakul egy érzés: in­nen el, de még nem tudja hová. üj kötődéseket keres. A folyamatot érzelmi konflik­tus kíséri. Ha az új kötődései rosszak, kialakul a második .fokozat, mert hontalannak ér­zi magát Vádolni kezdi a tár­sadalmat, cinikus megjegyzé­seket tesz, az iskolában gya­nakodva hallgatja a tanárát Közben felismeri, hogy a kül­ső cselekvés belső feszültsé­get old. Egy részük magányo­san kezd tevékenykedni, hasz­nálati tárgyakat rongál, ki­alakul benne a vandalizmus és az érzelmi elsivárosodás. A kevésbé élelmesek bandák­hoz csatlakoznak. Ettől kezd­ve egyedül vagy csoportosan keresik a motiváltán negatív magatartást Innen már csak egy lépés a jogsértés kategó­riája. Telefonokat rongálnak, konfliktus esetén pedig min­dig az agresszív magatartást választják. Falkákba, csapa­tokba verődve garázdálkod­nak, belekötnek emberékbe, Tart pour Tárt-verekedéseket provokálnak. Elkölcsi érzékük ekkor már nulla. — A Balatcm-parti gyerek- j falkák láttán úgy éreztem, < hogy sok fiatalból hiányzanak , a családi, társadalmi kötődé­sek, és a helyi megtartó erő-' két sem érzékelik. Mi a rés-< leménye erről? — A régi értelemben vett polgári család a nők munká­ba állításával felbomlott A zárt udvarok is eltűntek, s a fiatalkorúak nagy csapatokban kóborolnak a modern épüle­tek körül. A gyermekek túl sokat tartózkodnak kint, s az intézményesített felügyelet nincs megoldva. Ilyen körül­mények között többnyire a könnyebb ellenállás irányába sodródnak. — ügy értem, hogy a haza, az ország megtartó erejét sem érzékelik... ■— Ezt Ismerem ... Sokszor kritikátlanul eladják a hazai jót, a külföldi rosszért. Vala­hogyan sikerült kinevelnünk a fogyasztó állampolgár típu­sát. Kialakult egy konzum-, egy börzeszellem. Öcska, cso­magból szerzett nylon haris­nyákkal mérik az élet értel­mét. Egy egészséges lokálpat­riotizmus hiányzik nálunk. Tapasztalatom szerint a falusi gyermekek jobban kötődnek, mint a sokat vándorló, városi szülők gyermekei. Részben ez is a tudatlanságból, érzelmi elsekélyesedésből ered. Sokan azt sem tudják, hogy milyen népek élnek a szomszédunk­ban. Nemrégen tiltott határ­átlépés kísérletéért került a bíróság elé egy fiatalkorú. Kérdésemre elmondta, hogy a „Pó-síkságon” szeretett volna vadászni, ami szerinte Bel­giumiban van. — Mi a véleménye « Win­'s vezető alkalmakról? •— Ha a fiatalkorúnak meg­van a pozitív erkölcsi indíték­rendszere, akkor nem jelent különösebb veszélyt, de van­nak gyenge akaratú emberek is, akikből hiányoznak az egészséges gátlások. Tudatos, pozitív hatású nevelés eseté­ben a gyermeket próbára te szokták tenni. Zártabb helyen, családban, különösebb peda­gógiai műveltség nélkül is könnyű volt a rossz hatások­tól megóvni a gyermekeket. Most, a megváltozott helyzet­ben lenne szükségünk egy magasabb pedagógiai kultú­rára. Ezzel nem rendelkezünk. — Mint bíró, hisz ön a mun­ka nevelő, emberformáló ha­tásában? Gyakran hallunk ar- ról, hogy fiatalokat javitó- nevelő munkára ítélnek, né­ha aztán börtönből szabadult, munkát kereső emberekkel is találkozunk... — A célszerű emberi tevé­kenységek pedagógiád hatása óriási. A csavargó, tétlen élethez szokott bűnözőket a rendszeres foglalkoztatottság általában megváltoztatja. A miunka hihetetlenül nagy ne­velési tényező. Az új Bünte­tés Végrehajtás kódexe még nagyobb hangsúlyt helyez a munkára, társadalmi alkal- mazkodó-képesség kialakítá­sára. Az új elv szerint alap­vető cél, hogy a büntetését töltő fiatal már a börtönben egy határozott perspektívát kapjon. Mód nyűik az általá­nos iskola elvégzésére, szak­ma tanulására. Bizonyos vál­lalatok még a büntetés letöl­tésének idején munkaszerző­déseket kötnek majd a fiata­lokkal. Egyébként bent a bör­tönben nagyobb autonómiát kapnak, mód lesz korlátlan levelezésre te. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a meg­rögzött bűnözőiknek kedvez­ményeket, tanulás lehetőséget biztosítunk. A börtön ellent­mondásossága társadalmi ab­szurdum. Szabad életre, nem szabad körülmények között kell embereket előkészíteni. A társadalmi kirekesztés Arisztotelész óta probléma. — Ma egyes orvon körök többet beszélnek a megelő­zésről, mint a terápiáról. A bíróságnak módjában áll va­lamilyen formában a bűnözés megelőzésével foglalkozni? — Szűkebb értelemben a gyermekvédelmi intézmények, a gyámhatóság, a rendőrség és a KISZ érdekvédelmi bi­zottsága foglalkozik megelő­zéssel. Tágabb értelemben a bíróság te, hiszen a büntető eljárás további bűnök és egy bűnös élet megelőzését jelenti. Jogunk van ezenkívül még szignalizádóra, egyes káros társadalmi jelenségek jelzésé­re. Ilyenkor a címzettnek visszajelentési kötelezettsége van — mondta dr. Tamásfy József. Bertha Bulcsn Díjtalanul javítják a gázpalackokat ötven forintos havi bériét! díjért használhatták eddig a propán-bután gázfogyasztók az ÄFOR által kölcsönzött gázpalackokat. Az ÁFOR Vál­lalat a kölcsönzést felételek­hez kötötte, megszabta pél­dául a kölcsönzés időtartamát, illetőleg Mkötöte, hogy a fo­gyasztók milyen időközönként kötelesek gázpalackjaikat cse­réltetni, s amennyiben a fo­gyasztók nem teljesítették a feltételeket, kötbért kellett fizetniük. Azok a propán-bután gáz­fogyasztók, akiket 1966. II. felében kapcsolnak be, nem kapnak kölcsönpalackot, eze­ket darabonként 511 forintért meg kell vásárolniok. Ez a ren­delkezés bizonyos mértékig előnyös helyzetbe hozza a fo­gyasztókat. A palack ára tu­lajdonképpen tíz havi köl­csönzési díj, ezzel szemben azonban nem lesznek a cse­rének köt béres feltételei, s a nyomáspróbát, a gázpalack és tartozékainak javítását díj­mentesen végzi el az ÁFOR. Szerdán délelőtt tanácsko­zásra ültek össze a földmű­vesszövetkezetek szocialista brigádjainak vezetői. A be­számolót Lukács József, a MÉSZÖV szövetkezetpolitikai főosztályának vezetője tartot­ta. Elmondotta, hogy az fmsz- éknél a VIII. pártkongresszus óta indult fejlődésnek a szo­cialista brigádmozgalom, s így ma már száz brigád nyer­te el a címet, vagy küzd érte. Az elmúlt öt év alatt nagy­szerű eredmények születtek a földművesszövetkezeti moz­galomban: a kereskedelmi áru­Egy év alatt 52 és lél ezer konyhához elegendő mozaiklap Három hétig álltak az év «lején a Betonáru gyár pécsi üzemének mozaikla pgyártó gépei. Nagykarbantartást tar­tottak az üzemben. Erre azért volt szükség, mert a leg­újabb gép is hat esztendős és éjjel-nappal dolgozik, a leg­idősebb gépekről pedig azt mondják kiszolgálták már az első világháborút is. Ugyanis a ehéza préseket olyan mo­torok működtetik, amelyek az első világháborúban olasz tengeralattjárókat hajtottak. Ezek a gépek gyakran hi­básodnak, s éppen ideje volt, hogy a lehetőséghez képest olyan állapotba hozzák őket, amely kisebb évközi javítások­tól eltekintve, egész évi üze­melésüket lehetővé teszi. A karbantartás során újra betonozták a gyártó csarno­kot és átalakításokat végeztek. De a három hét termeléski­esés következtében csak 74 százalékra tudták teljesíteni első negyedévi tervüket. A második negyedévben viszont a tervezettnél több mozaikla­pot gyártottak, így a terme­lést sikerült 90 százalékra szépíteni. Az eddigi eredmé­nyek már azzal biztatnak, hogy az utolsó negyedév ele­jére behozzák a lemaradást, s a tavalyi négyszázezerrel szemben idén 420 000 négv- zetmétemyi mozaiklapot gvár- tanak. Ez 52 500 darab nvolr négyzetméternyi alapterületű konyha leköveziéséhez elegen­dő. Érről évre papírra veti faluja történetét Vókány krónikása Szűcs Lajos nyugdija* re­formátus lelkész, aki egyben a vókányi községi tanács tag­ja, évek óta folyamatosan ír­ja faluja történetét. A falu- krónikában részletesen foglal­kozik a helyi pártszervezettel, annak vezető szerepével, a községi tanács munkájával, a tanácsi költségvetés fel- használásával, az állandó bi­zottságok működésével, a ter­melőszövetkezet életével, fej­lődésével, termékeivel, vagyo­ni gyarapodásával, a vezető-' ség és a tagság összetételével, munkájával és jövedelmével. Hasonlóképpen — statiszti­kákkal, számadatokkal illuszt­rált — leírást közöl a helyi iparról, kisiparról és háziipar­ról, kereskedelemről, vásárok­ról és azokhoz kapcsolód" szokásokról, a közlekedése" különböző állami intézmé­nyekről, tömegszervezetekről a község kulturális és sport­életéről, sőt, még az ldőjé- rásról és annak kihatásairól is. A krónika évenkénti le­zárásaként a község egv-egv régebbi, történeti időszakát eleveníti fel a szerző és ha­sonlítja ezt szemléletesen a mai Vókány arculatához. A párttitkár portréja lene éves. Otthoni gondjait — ha van­nak — sohasem hozza be a gyárba. $ „Megállapítom, hogy a Kesztyű­gyár 1-es alapszervezete Kardos Antalnét a pártvezetőség tagjává egyhangúlag megválasztotta’’. (Az 1964. november 4-én tartott vezető­ségválasztó taggyűlés jegyzőköny­véből.) Igen, Kardos Antalnénak már 1964- blki is bizalmat szavazott az 1-es alap- szervezet párttagsága. Akkor a vezető- gen belül döntötték el. hogy 6 lesz a titkár, most közvetlenül a taggyűlés akarata érvényesült. Büszke erre. Az alapszervi vezetőség és a saját mun­káját a hibákról sem hallgatva tárta taggyűlés elé titkári beszámolójában, md azonban ismerkedjünk meg inkább irdos Antalnéval, az emberrel. Ha titkárt és az embert külön lehet vá- .fisztani. Pűlan atonkérrt megszívja cigarettá­ját, feszeng a széken, pedig ő van ott­hon a Kesztyűgyárban. A téma ké- yelmetlen neki. Miért is választottam Eont őt? Az új párttagokról, a tovább- t imátokról szívesen beszélne. A szocia I sta brigádokról órák hosszat. De sa­ját magáról? Aztán talál is kibúvót A családjáról kezd mesélni. A férjé ről, aki szintén itt dolgozik a gyárban, és a tsz-szervezések idején hónapokon keresztül járta a falvakat, a kislányá­ról, aki szintén itt dolgozik a gyárban és menyasszony. A vőlegénye kesztyű­szabász ... — ? ? ? — Nem, a kisebbik lány még nem dolgozhat rtot. hetedik általánosba jár. Zejda Károly, a csúcs vezetőség tít- kárhelyettese lép be az irodába. Mind­ketten segítséget várunk tőle. ö volt a jelölőbizottság elnöke az 1-es alap­szervezetben. Felméri a helyzetet, és úgy dönt, hogy engem támogat. — Kardosné 1959-ben került a gyár­ba kesztyűvarröként. A szakmája női- szabó. Rögtön jelentkezett a pártszer­vezetnél, adjanak neki valami felada­tot. Akkor még pártonkivüli volt. A propaganda-kiadványokat bízták rá, né­hány hónap múlva a Bőripari Dolgo­zók Lapja elismerőleg írt a kiváló könyvterjesztőről... Régebben fejlődőképes kádernek ne­vezték volna. 1960-ban a készárurak­tárba helyezik, egy év múlva csoport- vezető, idén augusztus elsejétől a kész­áruraktár vezetője. Hat éve párttag, két éve párttitkár. Nemrégen fejezte be az egyéves pártiskolát, meglehetős iártasságot szerzett az ipargazdaság­tanban, elvégezte a beosztásához szük­séges szakmai tanfolyamot, az idei tan­évben már a Marxista—Leninista Esti Egyetem hallgatója. Hetven párttag van az alapszervezetében. Harmincki­„Nagyoe jólesik, hogy Ismét megvá­lasztottak. Az ember mindig érzi, ha valamit rosszul csinál, és ez olykor minden megfontolás ellenére előfordul. A legtöbb, amire törekedhetünk: ne kövessük el mégegyezer ugyanazt a hi­bát”. őszintén, egyszerűen beszél. „Úgy gondolom, egy párttitkámak is lehetnek aggályai bizonyos kérdések­ben, sőt, tévedhet is. senki sem csal­hatatlan. Én minden fontos kérdést a férjemmel te megbeszélek, ha pedig még mindig vannak kételyeim, a párt- bizottsághoz fordulok. Mert meggyőző­en kell érvelnem, ha ugyanaz a prob­léma taggyűlésen is felmerül. És fel­merül, a mi párttagjaink nem bólogat­nak meggyőződés nélkül”. A kommunista egyik leglényegesebb vonásának a következetességet tartja. A rendszert sértő, igaztalanul vádas­kodó vagy gúnyolódó megjegyzésekre vállalaton kívül is nagyon érzékeny És nem fél rászólni a höbörgőkre. Olyan ez, mint egv értekezleten, mond­ja. csak az első „hozzászólás” nehéz. Utána kiderül, hogy másokat Is fel­háborított a „szöveg”, csak nem akar­tak szólni. * A párttitkár portréja szinte- ideálisra sikerült. De így igaz. És még valami Nem Ilyen emberként ment — közös­séget formálni — hét évvel ezelőtt ' Kesztyűgyárba. A közösség formálta ilyenné. Kéri Tamás I Száz szocialista brigád az fmsz-eknél forgalom 698 millióról majd­nem egymilliárd forintra emelkedett. Ezen belül a ven­déglátóipar fejlődése 148,6 százalék, a kiskereskedelemé 136,1. Hasonló nagy a fejlő­dés a nyereségben is: öt év alatt 82 517 000 forint. Az 1961-es 16,1 millióról 1965-ben 22,3 millió forintra növeke­dett, s ez év végére 30 mil­lió forint nyereséget várnak. A szocialista brigádoknak nagy szerepük volt abban is, hogy a leltárhiány a száz fo­rintra eső 17 fillérről 8 fil­lér«» csökkent.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents