Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-15 / 218. szám

WW. SZEPTEMBER is.-------------------------------------napin I smét diadalmaskodott egy új módszer a mezőgazdaságban »Reglone(S-val perzselik a maglucerna-táblákat Bolyban Egy menetes mag fogás, kisebb szemveszteség 3 Huszonötezer kórházi ágv 15 év alatt A távlati fejlesztés alapjai Mekkora legyen e<2;>-eíjy ellátási körzet? Tipizálás típustervek nélkül Az általános kórházak nagysága A Pécsett ülésező kórháztervezési konferencia szerdán délelőtt dr. Fóti Marcell, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetőjének elnökletével folytatta munkáját. A prog­ram keretében „A távlati igények műszaki vetületei” cím­mel Sándor János építészmérnök és Förster Tamás gépész­mérnök tartott vitaindító előadást. A témához dr. Aczél György és Nagy Zoltán mellett két NDK-beli mérnök: dr Werner Schminke és dr. Kurt Liebknecht, valamint egy nyugatnémet szakember: Richard J. Sahl is hozzászólt. Megszoktuk már, hogy a Bólyi Állami Gazdaság — ahol a gazdálkodás szerves része az üzemi kísérletező munka — minden évben je­lentkezik valamilyen új mód­szerrel. A szeptember 13-án a gazdaságban megtartott ap- rómagfogási bemutatón ismét meggyőződhettünk arról, hogy ha Bólyban történik valami, arra érdemes a szakemberek­nek felfigyelni. Az egyik legkényesebb és ä devizagazdálkodás szem- Dontjából talán legfontosabb mezőgazdasági munkáról a lucernamag termesztésről és betakarításról a gazdaság szakemberei tavaly la és az dén is tudtak újat mondani. Tavaly a Borsava« levéltrá­gyázás termésfokozó hatását bizonyították be több száz holdon. Mint kiderült, a Eöldbimbós lucernára kiper- metezett Bórsava* keserűsó 10—15 százalékkal növelte a loldankénti magtermést Ez lágy szó, mert lucernánál 1 mázsa mag már igen jó ter­més. Mivel a luce mamag ára mázsánként több mint négy­szer forint, ha csak 10 kiló­val növelik a termést az 1500 lold átlagában — akkora te- •ületről fog évről évre magot i gazdaság — az is több, mint félmillió forint többlet- íevételt jelent az üzemnek. Magot fogni minden áron Ma, amikor a lucemamag »rszágosan hiánycikk és igen ó ára van, minden nagy­izem azon iparkodik, hogy egalább a vetőmagot maga illítsa elő, s amennyit csak ud, exportra is termeljen. Ezt i parányi magot megfogni endes években is nehéz, az dén pedig különösen az. A sok eső miatt — a virágzás » kötés idején 150 millimé- er csapadék hullott le — a u cérna a zöld részeit és nem i magot fejlesztette. A hú­zós, esős időben a poszméhek ;em töltötték be tökéletesen jeporzási feladatukat. Kevés ett a mag, ezt a keveset izonban bármi áron meg kell ógnd, úgy, hogy a betakarítá- ;i veszteség minél kisebb egyen. Egy vegyszer forradalmasítja a magfogást A francia gyártmányú ,Régióné" volt az a meglepe- és, amelyet a bólyiak a mos­tani bemutatójukra tartogat­tak. Ezt a különleges enzim- hatásiú vegyszert, ami tavaly tűnt fel először, 1965-ben egy 10 holdas táblán próbálta ki a gazdaság, s hatása olyan meggyőző volt, hogy ma már több mint 400 holdon alkal­mazzák. Használatának lénye­ge, hogy aratás előtt pár nappal — amikor a lucerna- csigák 80—90 százaléka már barna színű — a Regioné más­fél, Illetve két százalékos ol­datával lepermetezik a táb­lát. A vegyszer klorofilbontó hatásánál fogva néhány nap alatt valósággal leperzseli, tökéletesen elszárítja a lu­cerna és a mindig jelenlevő gyomnövények zöld részelt, épségben hagyva a csigákat, illetve a bennük rejtőző ma­got A kétmenetes módszer hátránya Miért kell a növényt le­perzselni? A maglucerna mindig gazosabb a többinél, hiszen a mag a ritkább állo­mányú lucernában érik be legjobban, ez a lucerna vi­szem t hajlamosabb az elgyo- mosodásra. A mag már ré­gen beérett, esetleg ki is per­gett, amikor a gyomok még mindig zöldék s akadályozzák az aratás megkezdését Ezért volt szükség a — hagyomá­nyos — kétmenetes aratásra, hogy a rendrevágott maglu­cerna zöld részei és a benne levő gyomok a napon meg­száradjanak — máskülönben a kombájnt eltőmik s a csép­ié« lehetetlen —. A rendso­rozás után jöhetett másodszor a kombájn, a rendeket fel­szedni és a magot elcsépelni. A magfogásnak az a hagyo­mányos úgynevezett kétmene­tes módja van ma általáno­san elterjedve, melynek óriási hátránya, hogy a renden fek­vő lucerna napokig ki van téve az időjárás viszontagsá­gainak, a nagy szemveszteség­nek, másik hibája, hogy kö­rülményesebb s mivel több munkamenetet kell beiktatni, jóval költségesebb Is. Éppen ebben rejlik a bólyi módszer nagy előnye, hogy ily módon kisebb kockázattal gyorsab­ban és olcsóbban végezhető el a magfogás. A Regionét sikerrel hasz­nálják az arankafoltok per­metezésére is, fél százalékos töménységben. Ezesetben azon­ban tapadó anyagként San- dovitot kevernek hozzá és áz- tatásszerűen permetezik ki a foltokra. Aratás előtti perzse­lésnél nem használnak tapadó anyagot az oldatban, így a lucerna következő nővedéké- ben nem okoz az kárt. Saj­nos — megérdeklődtük — az AGROKER-nél jelenleg egy deka Régióné sincs raktáron, mert a nagyüzemek nem is­merték, nem igényelték. Most azonban már ismerik, s re­méljük a következőkben ezzel számol majd a kereskedelem. A kotnbájnosoD is sok múlik A bólyi bemutató másik meglepetése az volt, hogy az aprómagfogásra beállított ga­bonakombájnokra nem szerel­tek fel gumiverőléceket. Mint Pálffy Károly, a gazdaság tő- mérnöke elmondotta a gumi­léc csak elvileg jó, gyakorla­tilag nálunk megbukott, mert az e célra biztosított gumi minősége igen gyenge. Pár nap megterhelés után a gumi darabokban válik le i ez nagyban megnöveli a szem­veszteséget, az állandó gumi­csere késlelteti a cséplést, 6ok holt időt okoz. A kudarccal végződő kísérletezés után a gazdaság az idén visszatért a szögvas verőlécekhez, annyi módosítással, hogy azok egyik felét lereszelik. y — Rné — Szenüörinc! vállfák a ruhagyáraknak Befejezte éves tervének tel­jesítését a Szentlőrinc és Vi­déke Körzeti Földművesszö­vetkezet vállfaüzeme. A 80 dolgozó munkájának termékét a VASÉRT-en keresztül a ruhagyárak kapják. melyek igen elégedettek a vállfák minőségével. Az üzem éves terve 4 200 200 forint forgalmat irányzott elő. Az első negyedévben 1 774 000 forint, a másodikban 1 671 000 forint értékű vállfát szállítot­tak Szentlőrincről az ország ruhagyárainak, s a harmadik negyedév első két hónapjában a fennmaradó 800 000 forint­nak megfelelő vállfát készí­tették el, ezzel teljesítették éves tervüket és azt a vál­lalást, mely szerint az MSZ­MP közelgő kongresszusának tiszteletére a harmadik ne­gyedévben leszállítják az egész évre szóló rendeléseket. Nyers Rezső fosadta a román szövetkezeti vezetőt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán fogadta Cons­tantin Mateescut, a román fogyasztási szövetkezetek köz­ponti szövetségének elnökét. A szívélyes, baráti légkörben lefolyt fogadáson részt vett Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ el­nöke is. Mint a III. ötéves terv elő­irányzataiból ismeretes, ha­zánkban a következő öt év alatt mintegy 7000 új kórházi ággyal bővül az egészségügyi hálózat, s a fejlesztés üteme az 1970-es években még foko­zódik Is. 1980-ig 25 ezer új kórházi ágyat állítanak be. Hol épüljön kórház? A távlati fejlesztés egyik legfontosabb kérdése: hol épül jenek az új létesítmények? A kérdésre csak a demográfiai, betegellátási, földrajzi és mű­szaki viszonyok alapos vizs­gálata után lehet válaszolni. Kétségtelen, hogy a kórházak elhelyezését elsősorban egész­ségügyi szempontok befolyá­solják, de döntő jelentőségük van a városrendezési, magas- építési, gazdaságossági és egyéb műszaki feltételeknek is. Nemzetközi vizsgálatok ta­pasztalatai alapján 50 ezer lakosig egy 250, 75 ezer la­kosig egy 4—500, 100 ezer la­kosig pedig egy 6—800 ágyas kórház üzemeltetése szükséges. A gazdaságosság alsó határa a 250 ágyas létesítmény. A kórházak nagyságának felső határa 800 ágy, a tapasztala­tok szerint ugyanis ilyen mé­retek mellett a leghatéko­nyabb a vezetés, s az üzemel­tetés is a lehető leggazdasá­gosabb. A kórházépítés meggyorsí­tását és gazdaságosabbá téte­lét sokan a típustervek al­kalmazásában látták. A ta­pasztalatok azonban azt bizo­nyítják. hogy teljes kórházi létesítményt típustervre fel­dolgozni nem lehet, annak egyedülállóan speciális volta miatt. Ugyanakkor mégis „ti­pizálni” kell, éppen a gyorsí­tás érdekében. A megoldást a zárt technológiai egységek (pl. műtőblokk), tipizálása jelenti. A fekvőbeteg-ellátás jelen­legi országos központja Buda­pest, Itt egyrészt városi, illet­ve megyei jellegű intézetek kaptak helyet, de számos lé­tesítmény — egy-egy szakte­rületen —, országos feladato­kat is ellát. A jövőben — az egyetemek mellett —, vidéken is célszerű lenne néhány me­gyei kórház hatáskörét a me­gyehatárokon túlra növelni bizonyos speciális szakokon, mint például az idegsebészet plasztikai sebészet, onkora- diológia. Speciális intézetek Az egészségügyi szervek megkezdték az országos táv­lati fejlesztési terv előkészí­tését, mely külön foglalkozik az úgynevezett speciális-ógv- Igényekkel. A tbc-hálózat távlati alakulása a felmérések szerint 10 ezer lakosra mint­egy 9—10 ágyat igényel. Az elmegyógyászati ágyak szere­pe a jövőben úgy alakul ^nev a nagy kórházakban 100 áa" ’s egységek létesülnek az av'it betegek ellátására, az általá­nos kórházak keretében. NYVQHATATLAN EMBER Amikor a lakásán telefonon serestem, a felesége azt mond- .a, hogy a pártbizottságra nent, ott hívjam, megtalá- om. „Valóban itt volt, dené- lány perccel ezelőtt elment” — kaptam a választ a párt- bizottságról. Végül is sikerült ;alálkoznom Gergely Lajos slvtárssal. a megyei képvt- ielőcsoport vezetőjével. Látószemű, a körülménye­set gyorsan felismerő volt már fiatal korában is. Az élet sényszerítette erre. Hétévé* volt. amikor édesanyját el­vesztette, tizenegyéves korá­ban édesapját kísérte ki a te­metőbe. Hatan voltak testvé­rek. Még 12 éves sem volt, amikor a saját lábára kellett állnia. Kereskedőtanonc lett, — A kötetlen munkaidő ak­kor azt jelentette, hogy reg­gel öttől késő estig voltunk talpon — mondja. Zúgolódott az embertelen bánásmód ellen s már 15 éves korában a munkásmozgalom tevékeny harcosa. — Az este 7 órai záróráért, a vasárnapi munkaszünetért küzdöttünk ... Munkával, harcokkal teli az életútja. Harcok a szó leg­szorosabb értelmében. Katona 1915-ben, egy év múlva orosz hadifogságba kerül. 1917 tava­szán a táborban megalakul a kommunisták magyar cso­portja. A tagok közt ott az ő neve is. A Vörös Gárda lo­vaskatonájaként harcol a fe­hérek ellen —, az Uraiban űzik Kolcsak ellenforradalmi csapatait. — Ufába, az Ural főváro­sába a mi ezredünk vonult be elsőnek. Parancs érkezik — azonnal induljon Moszkvába. Moszkvából huszadmagával Magyarországra irányítják. A kis csoport 1919. február 25- én az Üllői úti laktanyában jelentkezik. Fő feladatként röplapok terjesztését, gyárak előtti agitációt kapják. Telje­sítik, amit a párt rájuk bí­zott. Újabb parancs; jelent­kezzék a hadügyi népbiztos­ságon. Szerveződött a Vörös Hadsereg. Az első nemzetkö­zi vörös ezred politikai biz­tosának helyettese. Újabb fegyveres harcok. Ezrede le­veri az esztergomi ellenfor­radalmárokat. aztán győzel-. mesen vonulnak Érsekújvár felé. Maguk sem értik miért jön a parancs: „Az előnyomu­lást beszüntetni”. Hosszú és viszontagságos bujkálás után érkezik Pécsre. A munkásmozgalommal keztde életét, azzal is folytat­ta: * KenesikedelíEQi Alkalma­zottak Országos Szövetségének titkára lett. Harc ez ismét, ha nem is fegyverekkel. Három bérmozgalmuk végződik ered­ményesen. Kell, hogy jusson idő a tanulásra is. A Zrínyi utcai kis ház lakásába titok­ban többedmagával szeminá­riumra jár. A szovjet csapatok űzik, ve­rik a fasiszta hadsereget — 1944-ben az Első Ideiglenes Nemzetgyűlés összeül Debre­cenben —. a nemzetgyűlés tagja Gergely Lajos is. Ezernyi a megoldásra váró feladat. — A párt hívott — men­tem. Lelkesítettünk, agitál­tunk. Volt hogy egy nap há­rom gyűlésen is beszéltem.. t Járta a megyét, sárban, szél­ben, hóban — gyalog. Még a vasárnap sem találhatta csa­ládja körében, mert „vasár­nap volt a legtöbb munkánk, gyűlések szervezése, állni a község lakói előtt és magya­rázni a megváltozott életet...” Sínre kellett tenni az ország gazdaságát: 1951-től 19«2-mc a nyugdíjazásáig — a RÖVl- KÖT igazgatója. Az évek nyugdíjazták. A munka nem. Mint a képviselőcsoport ve­zetője ma is telve ambícióval, a közösségért végzett fárad­hatatlan helytállással. — Mi az e heti program? — kérdem. Sorolja: — Hétfő: fegyelmi bizott­sági ülés. Kedd: mint a fe­gyelmi bizottság elnöke, a vá­rosi pártvégrehajtó-bizottságj ülésen beszámoltam a fegyel­mi ügyekről. Délután a Haza­fias Népfrontnál megbeszélés a képviselőcsoport vezetésével járó feladatokról. Még volt annyi időm, hogy elmenjek a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsához is, mint a KPVDS2 választmányi tagja. Szerda: most itt beszélgetek, aztán a pártbizottsá gra megyek. Csü­törtök: értekezlet. Péntek: meg kell látogatnom néhány állami gazdaságot, mert a kép viselőcsoport legközelebb ál­lami gazdasági problémákat tŰZ Äarvt — És szombaton? — Szombaton? Egy kis ulti- parti. Elvégre nyugd íibao vagyok, nem? — mondja ió- ízű kedéllyel. A munka és a közérdek nála egyet jelent. Két évvei ezelőtt a Parlament folyosó­ján láttam — az országgyű­lés tízpercnyi szünetében — amikor Tausz János belkere* kedelmi miniszterrel egy ói pécsi állami áruház építése ről beszélt. Beszélt? Kért1 8/- veit! Aktatáskájában most is — mint mindig — vastag desz szié. ügyekkel, kérésekkel tel­ve, mert „kora reggel már cseng a telefonom, este ami­kor hazamegyek, már a laká­somon várnak ...” Veszi a kabátját. 5° Biten i akarok — nem engedi. — Nem vagyok én öreg még csak 70 éves ... Aktatáskáját a hóna alá csapja, aztán sietős léptekkel indul. Mindig siet. Nyugha­tatlan ember. Ham v Ferenc 1 i ról haladnak az őszi munkákkal Borjádon is. Az U.j Elet Termelőszövetkezet egyik táb­láján vetéshez készítik elő a magágyat

Next

/
Thumbnails
Contents