Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-17 / 194. szám

19W. AUGUSZTUS 1 napló 5 A grúz balett Szegeden A SZERKESZTŐSED ill',, /Art*J-A lÁáinú lllllImmk jiisóivVj\AJJ v>ú­A világhírű grúz balett­együttes — melyet a Szovjet­unió három legjobb együttese között tartanak számon — Szegeden a szabadtéri játékok során két bemutatót tart. Va­sárnap Macsavariani Othel.16- ját vitték színre. Mint Palias- vili professzor, a Grúz SZSZK népművésze mondta — aki az ünnepek alatt ugyancsak Sze­gedre látogato*t —, Macsava­riani műve a grúz nemzeti balettművészet sajátos száma. Zenéje a grúz népzenéből fa­kad. Grúzia zenéje az európai, összoroszországi és keleti ha­tások nagy konglomerátuma. Grúziában különösen fejlett az énekkari kultúra. A grú­zok — olyan emberek is, akik sosem láttak kottát —, ha összejönnek, három szólam­ban énekelnek népdalokat- Macsavariani egyébként most fejezte be a Hamlet kompo­nálását. Az Othello főszerepeiben Csabukianit — a Szovjetunió népművészét — láthattuk Csabukiani 25—30 fős csoport­jával szinte már az egész vi lágot beutazta. Iskolát terem­tett balettjével a Szovjetunió­ban. Nemcsak táncol, szerves és nevel, koreográfiákat is ír, önálló baletteket, filmfor­gatókönyvet. Most ötvenhat éves és negyven éve táncol. Harminc táncszerep »on re­pertoárján. A grúz együttes másik be- Desdemona és Othello szere- mutatója Szegeden Toradze pében Cignndze és Csabu- műve a Garda lesz. kiani Köszönet a segítségért Augusztus 4-én délután 3 és 4 óra között a Hajnóczy utcában elütötte négyéves kislányomat egy motorkerékpár. Kislányom a ját­szótérről kifutott és így történt a sz -rencsétlenség. A szerencsét’enség megtörténte után egy arra haladó nyitott fedelű piros Skoda veze­tője azonnal kocsijába vette és az idegklinikára szállította. A gyors segítség mentette meg gyermekem életét. Mivel az illető nevét nem tudom, így ezúton mondok neki köszönetét a gyors és emberséges segítségért. CSIZMADIA GÉZA, Körösi Csorna Sándor u. 2 c. Hozzászólás a „Bácsi tessék kérni!“ című cikkhez Elveszett . a pénztárcám Tömegjelenet a második (elvonásból Vigyázzunk! Bosszantóan megszaporodott a gazdátlanul hagyott tüzek által okozott káresetek szá­ma. Látszólag ártatlanul kez­dődik. tarlót vagy éppenség­gel kombájnszalmát égetnek a határban. Amíg ez felügye­let mellett történik, nincs baj. Ha otthagyják, esetleg sokba kerülhet. Érthetetlen — az utóbbi idők eseteiből követ­keztetve — nemegyszer ez volt az oka a sok tízezer fo­rintos. pótolhatatlan értékek pusztulásának. A közelmúltban például a Bólyi Állami Gazdasághoz tartozó Marianna-pusztán égett el 120 mázsányi kétéves szal­ma. A tűz oka a felügyelet elmulasztása: tarlót égettek és onnan terjedt át a tűz a ka­zalra. A kár hatezer forint. Nem tudok egyetérteni a cikk írójának azzal a megállapításá­val hogy az utóbbi időben álta­lánossá vált „bácsi” megszólí­tásban íölényeskedést vagy le­kezelést lát a címző részéről. Szerintem a „bácsi” vagy „bá- csikám” megszólítás akár bolt­ban, autóbuszon, vagy villamo­son hangzik el, egyáltalán nem lekezelő vagy fölényeskedő meg­szólítás, ha az Idősebb ember felé hangzik el. Nem hiszem hogy van találóbb, kedvesebb megszólítás egy ismeretlen idő­sebb embertársunk felé, mint a „bácsi” vagy „bácsikám" meg­szólítás. A cikk Írója szerint Is ebből a megszólításból tiszteletadás su gárzik. Nem lehetetlen tehát az, hogy egy fiatalabb korosztályhoz tartozó nő vagy férfi a „bácsi” megszólítással tiszteletadást Is teljesít egy általa nem ismert Idősebb korosztályhoz tartozó embertársunk felé. Bármilyen megszólítást Is használunk, az le­het kedves közvetlen de lehet fölényeskedő, sőt lekezelő han­gú Is. Ez a megszólítás, hogy „bácsi” vagy „bácsikám” egyáltalán nem rejt magában fölényeskedést vagy' lekezelést akkor sem. ha az nem családi vagy baráti kör­ben hangzik el, sőt.. ■ Levelekből Olvasóink észrevétele, panasza, dicsérete Szigetváron* a Szabadság utca baloldali lakóinak nevében pa­naszkodik egy levélírónk. Az utcai vízlefolyó elzáródása miatt ve­szélyben vannak a környező há­zak, a víz befolyik az udvarokba. Kérik, hogy tisztítsák ki a ktsz- iroda és a Derkács Gyula háza között lévő híd alját, s engedjék a vizet az új csatornába. „Egy pécsi tüke a sok közül” levelében dicséri a Parképítő Vál­lalatot, amiért rendbehozták az alsó sétatéren lévő gyermek] átsző tér környékét, a Szabadtéri Szín­pad bejáratát és az utca egyik oldalát sziklaszerűen kiképezték. De sajnos, még mindig akadnak egészen forgalmas helyek, ahol a járdák melletti zöldsávok elhanya golták, rontják a városképet — írja. Például a Szent István tör 5. és 9. számú házak előtti, a Kórház téri park tőszomszédságá­ban, az Alkotmány utca 2—6. szá­mú emeletes házak előtti, (de az Alkotmány utca más látogatot- tabb helyeinek, a Sörgyár, Fü- vészkert, Pedagógiai Főiskola kör nyéke előtti) a Rákóczi út 2-től a Rét utca sarkáig terjedő hosszú földsáv. A DÉDÁSZ-nál is megrendezték az öregek napját. A jól sikerült rendezvényért- a nőtanácsnak, a szakszervezetnek és a vállalat ve­zetőinek ezúton mond köszönetét Mocsári Lajosné a maga és a töb­bi nyugdíjas nevében. A Zsibót, Domokos-pusztán lakó Illés Ferencék házában még a múlt év decemberében leszakadt a stukatur. Kórházba került miat­ta. Ezután a szigetvári községi ta­nács két mérnöke megtekintette a lakást. Azt mondták sürgős in­tézkedésre van szükség. Többször jártak a tanácsnál, mindannyiszor megígérték, a járási védőnő is közbenjárt, várják, de mindeddig nem történt semmi. Két kislá­nyával egy egészségtelen kamra­féle helyiségben alszanak, nem­sokára itt az ősz, a tél, s fa- gyoskodhatnak az ajtó miatt. Kik jogosultak propán-bután- gázpalack-kiutalásra? — kérdezi Major Józsefné (Hosszúhetény, Landler J. u.. 5. szám) olvasónk. — 1965. augusztus 25-e óta a Me­cseki Tüdőgyógyintézet gondozott­ja vagyok, súlyos műtéten estem át férjem segédvájár, nehéz mun­kája befejeztével ő látja el 10 éves kislányunkat. Ez év tava­szán kérelmet adtam be a pécs- várad! járási tanácsra. Időköz­ben megszűnt a járási tanács, s a pécsi tanács, ahová most tar­tozunk, sajnos megfeledkezett rólunk. A szomszéd kutyáira panaszko­dik Takács István nyugdíjas, Pécs, Szigeti út 15. szám alatt la­kó olvasónk. Az új szomszéd há­rom nagy kutyával költözött a házba, a kutyákat szabadon tart­ja, s azóta az udvar tele van j csonttal, ételmaradékkal ürülék- ! kel. Kérte az új lakót, kösse meg \ kutyáit és az udvar alsó részében I etesse, de nem volt erre hajlandó. J Nem sok az a három kutya az j egyszobás lakáshoz? És a rajzó I legyek miatt közegészségügyi szempontból állapot ez?! I Bármilyen megszólítást is hasz­nálunk. legyen az kartársam, elvtársam, uram, nem közvetle­nebb vagy kedvesebb, mint a „bácsi” vagy „bácsikám” meg­szólítás. Lehetetlen, hogy a bolt­ban, buszon vagy villamoson minden ember személyesen is Ismerje a másikat és lehetetlen az is, hogy vásárlásai vagy egyéb ügyeinek intézésénél mód­ja legyen arra, hogy az ott levő dolgozókkal nevét és hivatali rangját közölje — a , bácsi” vagy „bácsikám” megszólítást — mely fiatalabb embertársunk részéről hangzik el — jónak és helyesnek találom. Badáczy József csop vez. Augusztus 4-én csütörtökön tét kisgyermekemmel Har- :ányba utaztunk. A nap örö- nökben boldogságban telt el. \ vége aztán nagyon is szomo­rúra fordult. Érthetetlen mó­don ellopták vagy elveszett a pénztárcám. Benne párszáz fo­rint, fényképek (5 db) s egyéb iratok, levélbélyeg, s egy kis kartonra írva adataim: név, falu, utca, személyi igazolvá­nyom száma stb. Nagyon bánatosan, lehangol- tan értünk haza. Azóta kü­lönböző helyekre leveleket ír­tam, bíztam az emberek becsü­letességében s abban hogy °gy napon a posta értesítést hoz valahonnan. Elmúlt egy hét, elmúlt derűs optimizmusom is. Úgy érzem, csalódtam ismét (már ért egy­szer ilyen csalódás 18 évvel ezelőtt). Hol vagyunk, mi er­kölcsben a finnektől, a hollan­doktól, dánoktól?. Még most is naponta várom — várom türelmetlenül a pos­tát. Azt sem bánnám, hacsak a tárcát és fényképeket, ira­tokat küldené is meg a sze­rencsés megtaláló, a pénz az övé lehetne. (Nem megvetendő összeg!) Kerti Sándor iskolaigazgató, Cserkút Hová menjünk kirándulni? A nevelők vezetése és felügye­lete mellett megrendezett ifjúsá­gi kirándulásoknak szinte az egész életre kiható jelentőségük van. Az utazási tapasztalatok a művelődés valódi iskolái. A növendékeket kísérő neve­lők roppant felelősséget viselnek azért, hogy a tanulmányút va­lóban eredményes legyen és a tanulók sok hasznos élménnyel és tapasztalattal meggazdagodva érkezzenek vissza otthonukba. A tanulmányi kirándulás he­lyére nézve a következőket je­gyezzük meg: elsősorban lakhe­lyünk történetét ismerjük meg, annak területi lélekszám adatait, hagyományait, népművészetét, nö vény- s állatvilágát, keressük fel nevezetességeit, . üzemeit, gaz­dasági, kulturális intézményeit. Sajnos, legtöbb községünk tör­ténete még mindig nincs meg­írva; igyekezzünk azt egy helyi értelmiséggel, a megyei levéltá­rosok segítségével röviden meg- iratni. Vidéken előzetes bejelentéssel látogassuk meg a szomszéd köz­ség, járási, megyei székhely if­júságát, aztán fővárosunkat. A városi ifjúság keresse fel a szomszéd község ifjúságát, velük baráti kapcsolatot teremtve, is­merjék meg a falu nevezetessé­Szerkesztői üzenet B. j.-nek üzenjük, hogy a le- > tak alapján a jegykezelő a szabályzat szerint járt el. Egé­ben kérjük, bármilyen panasz- szal fordul hozzánk, szívesked­jék a nevét és lakcímét közölni, mert különben nem tudunk ér­demben intézkedni. geit. tárgyalják meg annak problémáit. Rövid közös kultúr­műsorral is kedvessé tehetik a találkozást. Sok tanulsággal iár egyes ipari üzemekbe, termelő- szövetkezetbe. kertészetbe, mé­hészetbe látogatás. Felnőtt ifjúságunk kirándulása növeli az ottani ifjúsággal a ba­ráti kapcsolatokat A magyar diákok keressenek összekötte­tést a külföld diákjaival, leve­lezzenek velük. tanulják meg egymás nyelvét, határozzák el, bogy egymást meglátogatják. Fontos, hogy tanulmányutakra jegyzetfüzetet vigyünk, melybe élményeinket, tapasztalatainkat feljegyezzük. — V. Z. — Nem valószínű Az Állami Áruház kirakatában levő Képes Sporthiradón a sok kép között, a ll-es számú ké­pen láthatjuk és a szövegből ol­vashatjuk: „Uj sporttelephez ju­tottak a Kinizsi sportolói”. Ez örvendetes dolog, de a képen sajnos az új futballkapun, egy lyukas, foltos kapuháló rontja az örömöt. És ez az, ami nem valószínű, hogy új sporttelepre és futballkapura volt pénz, de már új kapuhálóra ne jutott volna. Mert a ll-es számú fénykép ezt mutatja és egyúttal rontja az egyébként örvendetes hírt. „pef” Időjárásjelentés M AGY ARHERTELEND Á ffirdőzőkben nincs hiány Magyarhertelend a sásdi já­rásban, a godisa—komlói vas­útvonal mellett fekszik. 130 ház. 670 lélek. Nem régi ere­detű település. Kétszázhuszon- egynéhány évvel ezelőtt a barátúri őslakos magyarság alaoltotta. Állítólag meghara­gudtak a német telepesekre, és emiatt hagyták ott az ősi fészket. Kiirtották Magyar­hertelend helyén az erdősé­get, majd felépítették az első jobbágyviskókat. De már az 1828-as conscriptio német nyelvű családokat említ, az 1930 évi népszámlálás pedig már 221 német lakost szám­lál. Később sem szűnik meg a jövés-menés, 1947 májusá­ban 114 németet telepítettek ki, helyükre magyar telepe­sek, felvidéki magyarok ér­keztek. — Az adatokat a köz­ség monográfiájában talál­tam, a honismereti szakkör gyűjtötte azokat össze Vársze­gi Lajos vezetésével. Szerény külsejű házak kö­zött megyek végig a főutcán. Szinte minden kert tele van virággal. Mintha ezzel akar­nák ellensúlyozni a házak egyszerűségét. A járda mel­lett a vízmű kútjai sorakoz­nak, víz azonban még nincs bennük. Az 50 köbméteres víztorony és a gépház építése még hátra van, de az idén kész lesz. Mondhatnánk, Magyarherte­lend egy a sok falu közül. Történelme érdekes? Más falvak is regélhetnek, egyik erről, másik amarról. De je­lene sem rendhagyó, már ami a törpe vízműt illeti. Más helyeken már messziről csil­log a víztorony gömbje. Hát akkor? Nos 1958 tavaszán kutatók jártak az Igaz-dűlőben. Sze­net kerestek. S egy évre rá 350 méter mélységből 38 fo­kos termálvíz tört elő. A ku­tat átadták a községnek és a lakosság fürdőt létesített mel­lette. Az első 5x10 méteres termálmedence 1959 augusz­tusában készült el, nagyobb részt társadalmi munkában. A meleg víz híre gyorsan messze vidékre elterjedt és szépszámú közönséget vonzott a festői környezetű fürdőbe. A következő év augusztusá­ban már a 33x15 méteres nagymedence avatására ke­rült sor. Közel 600 ezer forin­tot fektettek bele, a társadal­mi munka értéke 130 ezer fo­rint volt. A tanács ezt a nagy beruházást hitellel tudta meg­oldani. Majd kabinok épül­tek, villamosítottak, italmérő pavilont állítottak fel, sőt azok részére, akik vonattal érkeznek, hidat létesítettek a Baranya-csatornán, elkészült a bekötőút és a parkírozó­hely. Kezdettől fogva évente 65—80 ezer forintos bevételt értek el a fürdőben. Jönnek a környékről dombóváriak, komlóiak, jönnek Kurdról, Döbrögről, vasárnap két-há- romezer vendég is megfordul, több tucat gépkocsi parkíroz itt a bejárat előtt. 1963-ban úttörő-váltótábor létesült a fürdő tőszomszéd­ságában az erdő szélén. 1964- ben tíznaponként már ezer ember fordult meg, békéscsa­baiak, szekszárdiak, bátaszé- kiek, mind-mind csoportosan, az idén volt úgy, hogy négy tábor is állt egymás mellett. A makóiak vendégjárása már hagyományos, ők nagyon ké­nyelmesen rendezkedtek be, 30, egyenként négyágyas ka­tonai sátorban laknak, hűtő- szekrényük, televíziójuk és természetesen tábori konyhá­juk van. És nem akarják ha­zacipelni a sátrakat, jövőre is jönnek. Húsz-harminc azok­nak a jelentkezőknek a szá­ma. akik már jelezték igé- ; nyűket, telket vásárolnának ■ és víkendházat szeretnének I építeni, Szemet gyönyörködtető kör­nyezet, csend — ez jellemzi a magyarhertelendi fürdőt. Ma még szerény, tovább kell ren­dezni, fejleszteni. Még nem tud elsőosztályú vendégfoga­dást nyújtani. Komlóról hoz­zák ki az élelmiszert, de a tsz is bekapcsolódott az élel­mezésbe. A falu vegyesboltja és a fürdő között egy kilomé­ter hosszú az út. Az ellátásra nincs panasz, de körülmé­nyes. A nagymedencében 1 csak szerda déltől van víz. Vasárnap este leengedik, a vízcsere két és fél napba bele­telik. Növelni kellene a víz­hozamot! A tanácsnak már megvan­nak az elképzelései. Az új öt­éves terv során a jelenlegi vízhozamot duplájára növelik. A kút fúrása egymillió forint­ba kerül. Arról beszélnek, hogy a sásdi járás valameny- nyi községe beszáll anyagiak­kal és a magyarhertelendi für­dő idegenforgalmi nevezetes­ség lesz. Várható időjárás szerda estig, északnyugat felől csökkenő felhő­zet, Inkább csak a délkeleti or­szágrészben néhány helyen esővel. Erősödő, helyenként viharos erejű északi, északkeleti szél. A hőmér­séklet keleten is csökken. Várha­tó legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet 9—14, a keleti megyékben 15—18, legmagasabb nappali hő­mérséklet 18—23 fok között. A Balaton vízének hőmérséklete Siófoknál 11 órakor 24 fok volt. líö/leinéni élt — Értesítjük a város lakosságát, hogy a tisztasági fürdő augusztus 20—21-én nem üzemel. 22-én, hét­főn egésznapos nyitvátanás. (x) — A Városi Tanács VB mező­gazdasági osztálya értesíti Pécs I. kerület lakosságát, hogy dr. Kispál Gyula kerületi állatorvos augusztus 17-től 25-ig szabadságon lesz. Helyettese ez idő alatt dr. * Pap Elemér II. kerületi állatorvos, i Lakása: Megyeri út 50. Telefon: ! 28-23. (x) r Áramszünet — Áramszünet lesz auguszfu 17-én 7—16 óráig a Kovácstele,., egész területén. Páfrány u.. Bánki D. u. által határolt területen. — Augusztus 18-án 7—16 óráig a 39-es Dandár úttól délre eső területen. — Augusztus 18-án 7—17 óráig nagyfeszültségű hálózatépítés miatt Keszü. Gyód, Regenye és Kökénv községekben. — Augusztus IC—19- én 7—17 óráig nagyfeszültségű há­lózat karbantartása miatt Kozár- misleny Újtelep, Kaswírmisleny, Pécsudvard, Egerág, Kisherend, Személy, Peterd, Lothárd és Bir- ján községekben, (z)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents