Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-17 / 194. szám
1968. AUGUSZTUS 1*. 3 A tisztasági mozgalomnak a pécsi járásban hagyományai vannak. Sok szerv foglalkozik a legtisztább, legkulturáltabb község cím elnyeréséért, a Me gyei Tanács által évről évre megújított versennyel a járásban. Ezért a mozgalom társadalmi üggyé vált. A járás községei közül három-négy minden évben bejut a megyei legjobbak közé. Tavaly Szentlőrinc, Egerág 50 ezer, Bükkösd és Zcngővárkony 30 ezer forint jutalmat kapott a mozgalom feltételeinek kiváló teljesítéséért. A társadalmi munka tavalyi mérlege is azt bizonyítja, hogy a községek lakossága áldozatkészen vállalkozik parkosításra, járdák, utak építésére, vízlevezetők tisztítására és részt vesz minden munkában, amit a tanácsok kezdeményeznek. Az elmúlt évben egymillió forint értékű társadalmi munkát irányoztak elő a pécsi járás községei. Ezzel szemben 2 599 000 forint összegű társadalmi munkát végzett a járás lakossága. Az egy lakosra jutó érték 122 forint volt. Idén a járás valamennyi községe benevezett a „Baranya legtisztább, legkulturáltabb községe 1966” versenybe. Azóta tovább javult a községek külső képe, az egyéni porták és a középületek rendje, tisztasága, a termelőszövetkezetek és a cigánytelepek egészségügyi helyzete, az iskolák, óvodák környezete. Sok kívánnivalót hagy még maga után a tsz-majorok rendje, tisztasága. A tsz-ma- jorok állapota általában nem kielégítő. A tisztasági mozgalom I. félévi értékelésekor ismét azok a községek emelkedtek ki, melyek évek óta jól szerepeltek a versenyben. A leginkább elismerésre méltó községek Bükkösd, Kiskassa, Ujpetre, Olasz, Pécsdevecser, Kő- vágótöttös, Peterd, Pellérd, Bicsérd, Nagykozár, Gör- csöny, Mecseknádasd, Pécs- várad, Egerág, Vókány, Kő- vágószöllős, Hosszúhetény és Kozármisleny. A mozgalom sikerei orvosi körzetenként különösen szembetűnők: Ujpetrén, Bükkös- dön, Nagykozáron, Görcsöny- ben, Kozármlslenyben, Hosz- szúheténybem és Mecsekná- dasdon nagy lelkesedéssel támogatják a községek tisztaságáért, kulturáltságáért folyó versenyt az egészségügyi dolgozók. A községek fejlesztése érdekében szervezett társadalmi munka mennyisége szerint is rangosorolni lehet a pécsi járás községeit. Az elmúlt évben így alakult a sorrend a legtöbb társadalmi munkát végző községek között: Pellérd 202, Kővágótöttös 193, Egerág 162, Öbánya 128, Görcsőny 106 és Gerde 106 forint egy lakosra jutó átlaggal. Pellérden és Kővágótöttösön utat építettek, Egerágon kul- túrházat emeltek, Óbányán utat, Görcsönyben törpe vízmüvet építettek, Gerdén útkarbantartást végeztek a község lakói. Az I. félévben 41 forint volt az egy keresőre jutó társadalmi munka átlaga, a hat hónap alatt végzett társadalmi munka összértéke 892 ezer forint, ezzel az évi tervnek 74 százaléka teljesült. Téglavetőstül a téglagyár fásig Három kamrában ég a tűz — Óránként 8000 tégla — Csökkentett munkaidő — Hol vannak a fiatalok? — Gépesítés, ötletek, újítások Keskeny lépcső vezet a mo- [ ] hácsi táglagyár agyagmalmá- ; ha. Távolabb a markológép j : győzködik a partoldallal, s ; i percek alatt tölti a mellésora- j < kozó csilléket. A csilléket kuli J; vontatja, s azután szalagon 11 folytatja útját a szénőrlemény i nyel meghintett agyag. j í — Ez újítás — magyarázza ! Szemelácz József, a gyár ve- | zetóje. — Az 1200—1300 káló- ' riájú szénőrlemény elősegíti a i tégla gyorsabb kiégését. Készül ] az új berendezés t 1 A szállítószalag sem régi, i amíg nem volt, sok időt és i fáradtságot igényelt az anyag- i szállítás. Most csak a csille < kiborítása nehéz, hiszen a tartalma sokszor meghaladja r a tonnát. A karbantartók vi- i szont már készítik, és nemso- j kára fel is szerelik az ürítő- r berendezést. s Téglavetés. így mondták ré- i gén. Téglagyártás! — mond- I ják ma, hiszen gép préseli, r darabolja az agyagot. A gé- s pék mellett asszonyok állnak csizmában, mert csorog a f présből a víz. 1 — Hamarosan bevezetjük az ® olajkeverést, — magyarázza a ! * gyár vezetője. — A prés telje- * sítménye óránként 8000 tégla. A friss téglát lécekre rakjuk, r s amint látta, targoncával to- j r_ vábbítjuk a szárítóhelyre. Az- * tán a vizes tégla deszkalapra : * kerül. A deszkára homokot . helyzet a vállalat valamennyi téglagyárában. Az öreg. kipróbált munkások, s a régi kemencék ma még állják a sarat. A félévre tervezett 57 millióval szemben 64 667 000 tégláit égettek az üzemekben. A dolgozók átlagkeresete a tava lyihoz képest 4.6 százalékkal emelkedett. Tárolószineket is építettek, hogy a téglagyárak többségében télen is égethes senek. Csépányi Katalin HarmincStmillió adat A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen működő számítóközpontban az idén első ízben „gépi agy” segítségével dolgozzák fel az egyetemekre és főiskolákra jelentkezett, illetve felvételi vizsgát tett fiatalok adatait. A számító központban a mintegy 35 millió ada- ‘ot részletesen feldolgozzák. A gépi agy segítségével észülő átfogó értékelés eredményeit előreláthatólag szeptemberben hozzák nyílva nosságra. Külföldre utazik a gyárvárosi iskola úttörőzenekara Ne vegyék ünneprontásnak... Volt szerencsém részt- venni egy lakóház műszaki átadásán. A Magaslati út és a Hunyadi út sarkán levő társasház végre elkészült, (hogy mióta készül, azt már ne bolygassuk...) és néhány napon belül, a lakók beköltözhetnek. A nyár elején meghívtuk a szerkesztőségbe a lakókat és a kivitelezőt, vagyis a Pécsi Építő Ktsz műszaki vezetőjét, továbbá Eötvös Gusztáv tervezőmérnököt, s ez az ankét eléggé viharos légkörben zajlott le. Egy cikket is megjelentettünk ennek az ankétnak alapján, amelyben kissé — éppen a határidők eltolódása miatt az OTP-t is megbíráltuk, — bár ma már kiderült alaptalanul. Ugyanis a hitelnyitás annak idején azért nem történt meg, mert a jövendő tulajdonosok állandóan cserélődtek, s ezért semmiképpen sem az OTP a hibás. A tegnapi műszaki átadás során is kisebb-nagyobb nézeteltérés volt a lakók és Nagy János műszaki vezető között. Az átadás elhúzódása a már szinte krónikus anyaghiánynak köszönhető (például a beépített konyhabútorok egy része még ma sincs itt), másrészt magasabb szintű munkaszervezéssel sem lehetett éppenséggel eldicsekednie a szövetkezetnek. Elfogadható — védekezésképpen — a munkaerőhiány is, még hozzá a szakmunkaerő-hiány, amely elég sok gondot okoz általában az egész iparágnak. A minőség azonban más kérdés. Legelemibb szakmai követelmény: a kőműves egyenes falat húzzon, egyöntetűen vigye fel a falra a vakolatot, ügyeljen az ará- nyokra-méretekre. Sajnos, több lakás fala olyan hullámos volt, hogy a parkettát leszorító szegélyléceket rö- videbbre kellett szabni, hogy igazodjanak a falfelülethez. A nyílászáró szerkezetek mentén túlzottan mély repedések találhatók, bár ezt talán részben előidézheti a faszerkezet nyers állapota is. Arra azonban semmiféle érvet elfogadni nem lehet, hogy egyik lakás úgynevezett „bukó-ablaka” fölé felszerelték a zöld vászonredőnyt, amit lehúzni persze nem lehet, a duplaablakokat átkötő csavarok miatt. Lehúzható kívülről, az erkélyről, de ki látott még ilyent?! — hogy a vászonredőny kívülre kerül, kitéve esőnek, szélnek? — Mondja a kivitelező, hogy ezért a tervező, ez esetben Eötvös Gusztáv mérnök marasztalható el. (Hiszen, ha itt lett volna az átadáson!) Ez igaz, de egy lelkiismeretes szakmunkás ilyen feje- tetejére állított szerkezetet akkor sem épít be, ha az a tervrajzban — bármilyen elgondolásból is — rögzít- tetett. Az is furcsa, hogy egyik emeleti lakásban hosz- szú ideig tűnődnek a szakemberek, hogy a kéménynyílás vajon milyen szögben került beépítésre és a kályhából kivezető — egyébként hallatlanul otromba füstelvonó cső — vajon jó helyen csatlakozik-e a falba? Ami a lelkiismeretes munkát illeti: többhelyütt ellenkezőjét tapasztaltuk. A lépcsőház ablakai előtt levő vas cső korlátot lefestették, és egy söprögető asszony a cementet, vakolatport fölveri a friss festésre. Senki nem tette szóvá. Azt sem, hogy több fürdőkád félig volt mocskos vízzel, néhány mosdókagyló szintén és egyáltalán: az egész épület — főként a lépcsőház — csatatérhez hasonló. Miért kifogásolható ez? Azért, mert műszaki átadásra érkezett ide egy sereg szakember. És a műszaki átadásnak meg kell adnia a maga rangját, tekintélyét, hova-tovább tiszteletet érdemel. Vagyis: elfogadható rendet és tisztaságot. Nem tökéletes tisztaságot hiányolunk, hiszen a hiánypótlások még ezután következnék, a felvett jegyzőkönyvek alapján. De... ez a rendetlenség túl sok ahhoz, hogy bárki is komolyan vegye a műszaki átadás hivatalos jellegét. Ne vegye senki ünneprontásnak e fenti észrevételeket. De, míg ezek a hibák fellelhetők, addig kár lenne ennek a lakóháznak tervezési és kivitelezési előnyeiről, szépségeiről is beszélni, amelyek — s ez tagadhatatlan — ugyancsak fellelhetők. Rab Ferenc | hintünk, hogy hozzá ne ragadjon. Egy köbméter homok 54 forint, s naponta másfél köbméterre van szükségünk. Ha j víz helyett gázolajjal kever- [ jük a masszát, nem ragad a deszkára, s az asszonyoknak nem keli vízben állniok. Ki- . számítottuk, ezzel az eljárás- 1 sál sokkal könnyebb a munka, nem is szólva arról, hogy olcsóbb is. Kevés a munkaerő Előttünk a 28 kamrás kemence. A hamra nyílásai közül csak néhány nincs zárva, mögöttük fehéren izzik a tégla. Huszonnyolc kamra közül mindössze háromban ég a tűz. Az üresekbe most rakják be a nyers masszát, a többiből szedik ki a téglát. A berakásnál és a kiszedésnél hajlott hátú, idősebb emberek dolgoznak. Zömében 20—30 évet húztak le itt a kemence mellett. Görnyednek, amikor szedik a téglát, feszülő inakkal emelik a talicskát. Nagyon nehéz munka ez. Kint melegen tűz a nap, s meleg a kemence belseje is. — Ez az oka annak, hogy fiatalokat itt keresve sem találni. Ha jönnek is. hamarosan odébbálnak — mondja Hausrik János művezető. — Emiatt aztán nem tudják a kemence kapacitását kihasználni. Az idősebbek gyakran megbetegszenek. Állandóan 20—30 emberünk hiányzik. Pedig 8-ról 7 órára csökkentettük a munkaidőt, s a bér- kiegészítéssel megkeresnek annyit, mint régen. Havonta több mint kétmillió téglát égetünk. A présünk kapacitása két műszak alatt több, mint 120 ezer nyerstégla. Egy hónap alatt tehát hárommillió téglánál is többet égethetnénk, ha a kemencénél több emberünk lenne. A művezető javakorabeli férfi. A kenyere javát ő is itt ette meg, mint a kihordók, ók már nem mennek el, a lakatosok sem. akik télen, nyáron dolgoznak az üzem zavartalan biztosítása érdekében. ötleteik, újításaik könnyítik meg a nehéz fizikai munkát. Kelet felől a Duna nyaldossa a téglagyár homokos partját. Nyugatról az agyagos part határolja. Szemelácz József azt mondja, mintegy 7 évre való agyag van itt. S aztán mi lesz? ... Nehéz erre választ adni. Ez, a vállalat legnagyobb, s a legjobb állapotban lévő téglagyára. Agyagot kutatnak a környéken, latolgatják az új gyár építését. De hasonló a — Luckába megyünk —■ mondja Rajnai Henrik, a zenekar vezetője — augusztus 18-án indulunk. Lucka egy német kisváros, Lipcse környékén. Tavaly, Csillebércen együtt voltunk az ottani zenekarral, és meghívtak magukhoz. Számtalan elismerés után Ennyi a története — szűkszavúan — annak, hogy a Gyárvárosi Iskola Uttörőze- nakara első ízben turnézik külföldön. Számtalan elismerés, belföldi vendégszereplés után igen fontos állomáshoz érkezett ez a zenekar. Az országban egyedülálló kuriózum, hiszen harmadik (!) általánosba járó tagja is van, és hogy megállja helyét, azt bizonyítja többek között a külföldi meghívás is. — Kérdezték tőlem Budapesten — mondja Rajnai — nem félek-e éppen Németországba menni, hiszen az a fúvószene „oroszlánbarlangja”, de minden szerénytelenség nélkül kijelenthetem, hogy nem vallunk szégyent. Nagyon sokan hallották már zenekarunkat játszani, mindenhonnan csak elismerést kaptunk. Magam is hallottam más, külföldi úttörőzenekarokat, és annak ellenére, hogy éppen Németországban, ahová készülünk, 10 és 12 osztályos iskolák vannak, tehát a zenekari tagok átlagos élet kora magasabb, nagyobb a képzési idő, bátran lépünk közönség elé. A zenekar, vezetőjük bevallása szerint, az idén érte el hangzásban, muzikalitásban azt a színvonalat, melyért nyolc éve fáradoznak. Rengeteg munka, áldozat, és sokszor mostoha körülmények között érkeztek idáig. Nyolc éve alakult a zenekar, bölcsője az iskola politechnika műhelye volt. Az idén kaptak helyiséget, hozzávetőleges becslés szerint nincs több hatvan négyzetméternél. A zenekar hetven tagot számlál, nyilvánvalóan kicsi ez a helyiség. Nincs raktár a hangszerek számára. — A gazda hiányzik — mosolyog a zenekar vezetője. Valóban. Ki finanszírozza ezt a vállalkozást? Tavaly az I. kerületi Tanács, az idén a Városi Tanács Művelődésügyi Osztálya adott nekik 50—50 ezer forintot. Ezt kiváló minőségű hangszerek vásárlására fordították. A felszerelés megvolna, de hát a hely? Talán a gyárvárosi József Attila Művelődési Ház nyújt majd otthont az úttörőzenekarnak? Lehetséges, bízzuk az illetékesekre. Naplójuk még egy meglepetést tartogat. 1966. május 21. 7.45 Komló, úttörőavatás, 15 Rácváros, úttörőavatás. Mobilis gárda, névadóünnepségtől úttörőavatásig, koncertekig, mindenfelé hívják őket, és szívesen mennek. De hogyan? Gyalogszerrel. Az autóbuszköltséget térítik ugyan, de a zsúfolt helyi járatokra mégsem szállnak jel, több ezer forintot érő hangszereik kímélése végett. Napi 3 órás gyakorlás Három ízben jártak Csillebércen. Először két hétig, azután egy hónapig, s legutóbb a teljes vakációt ott töltötték. Már a negyedik meghívásuk is megvan. Ott is, mindenütt az a vélemény, hogy egyedülálló produkciónak számít a Gyárvárosi Ut- törőzenekar, melyre méltán lehet büszke Pécs. Augusztusban Luckában, Drezdában, Lipcsében egy laktanyában, Espenhainban, Deutzenben, Mörenbachban a nemzetközi táborban adnak koncertet. Harmincadikán érkeznek haza. A turné előtt mindennap három órát gyakorolnak. — Strapás a program, de a strapát megszokták. — Hallgassa meg őket — mondja Rajnai Henrik, az iskola műhelyfőnöke, aki nem zeneszakos, és akinek „csak" hobbyja a zenekai’ — ezek a gyerekek már muzsikálnak. A sorok pillanatok alatt rendeződnek, felcsendül a zene. Elfogultság nélkül, komolyan játszanak, bizonyos, hogy nagy sikerük lesz. És az is valószínű, hogy előbb- utóbb gazdára is találnak. kampis foto: Szokolai Eddig ismerellen Sorge-miire bukkanja* Berlin: A keddi Neues Deutschland jelentése szerint az NDK-ban eddig ismeretlen Sorge-műre bukkantak, amely a német imperializmussal foglalkozik. „Az új német imperializmus” című könyv, amelyet Richard Sorge Sontei álnéven adott ki, 1928-ban jelent meg 5000 példányban a nemzetközi politika és a munkásmozgalom proolémáival foglalkozó sorozat második köteteként. A szerző művében a német imperializmus gazdáéi bázisát vizsgálja. t A pécsi járás legtisztább, legkulturáltabb községei
