Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-14 / 192. szám
H)a( a szellőről En kedvesem, ha jössz felém, Légy, mint a nyíl, sebes. De mikor átölellek én, Akkor már ne siess. Nézd: a szilva beérik ősszel, S lehullani nem siet, Fél a goromba vihartól. Csak lágy szellőt szeret. Ügyis miénk a szép szüret. Ne legyünk hát mohók: Lassan szürcsölve édesebb A tiszta bor s a csók. Nézd: a szilva beérik ősszel, S lehullani nem siet, Fél a goromba vihartól. Csak lágy szellőt szeret. Es szellő-dajka szilvafát Elringat csendesen: A szilva már feküdni vágy \ földön odalenn. RÉZ ÄDÄM FORDÍTÁSA Tíz évvel ezel/ht halt mea r ~„i,< i költő és kritikus, a XX. század egyik legnagyobb drámaírója. Új zeneművek bemutatója a szigetvári évfordulón A 13. AKÖV Bartók Péla kórusa, nyári szünetet sem tartva, készül a szigetvári ünnepségeken való részvételre Előbb azonban, mint arról Ligeti Andor karnagy tájékoztatott, a debreceni Nemzetközi Kórus-fesztivál augusztus 20-án sorra kerülő „Dal ünnepe” című demonstratív hangversenyén négy pesti férfikarral közösen a capella és zenekarkíséretes műveket szólaltatnak meg. Szeptember 10-én a Zrínyi emlékünnepségek megnyitásán ők mutatják be Karai— dr. Vargha: Szigetvári ébresztő című pályadíjnyertes művét, másnap pedig Halmos —Vargha: Szigetvárnak bástyáinál című ugyancsak pályadíjnyertes kórusművét. Ezenkívül fellépnek a műkedvelő együttesek szigetvári hangversenyén, ahol két Kodály-művet adnak elő. Ugyancsak készül a szigetvári szereplésre az irodalmi műsorban fellépő Pécsbányatelepi Bányász Férfikar. — nt — Bertolt Brecht: cA kőeemumizmuj dieiArete. Mert ésszerű, mindenki érti. Könnyű is. Hiszen te nem vagy kizsákmányoló, megértheted. És jó neked, nézz utána alaposan. A tökfejnek tökfejűség, és a mocskosok számára mocskos Ellenfele mocsoknak és butaságnak. Igen, gazság a kizsákmányolok szemében. Ámde ml tudjuk: Minden gazság végét jelenti. Nem ostobaság, de vége Az ostobaságnak. És nem is a rejtvény, De a megoldás. Egyszerű dolog, de nehéz Nyélbeütni. GÖRGEY GABOR FORDÍTASA A szigeti vár hősi védelmének 400. évfordulóján több értékes, új zenemű kerül bemutatásra. Ezek közül is kiemelkedik a szeptember 10-én este felhangzó Szigetvár dicsérete. A partitúra címlapján ez áll: Farkas ‘‘Ferenc: Szigetvár dicsérete. Laudatio Szigethiana. Oratórium két részben dr. Vargha Károly szövegére. Zrínyi és a szigetváriak hősi helytállásának 400 éves fordulóján. 1566— 1966. A nagyszabású, hatalmas előadói apparátust igénylő mű próbái még a nyári szünet előtt megkezdődtek. Hét szereplő tárja elénk a történelmi eseményt: Zrínyi Miklós — basszus. Katalin, elhunyt Zrínyiné — szoprán, Éva, élő Zrínyiné — alt, Anna, Zrínyi húga — mezzo, Halul és Ibrahim török követek — bariton és tenor. A klasz- szikus oratóriumok példájára itt is Testo, azaz prózai szövegmondó köti össze a zenei részeket. A bevezető zene után tőle, mint vak Koldustól tudjuk meg. hogy Zrínyi katonája volt és részt vett a híres kirohanásban. — Ott rohantam én is vérbe, [tűzbe, Szigetvárért, honért, hitért [küzdve, Várkapunál Zrínyi mellett [lázban Tar fejekben én is rendet [vágtami Ámde szörnyű sebbel, félig [holtan Rabbá lettem. — Ozmán rabija voltam. — Ok küldtek el megvakítva [végül Hírmondónak Sziget elveszítőről. A Testo szavai után, melyeket Bánffy György tolmácsol az előadáson. megszólal a nagy vegyeskar — a Liszt Ferenc Kórus tagjainak ajkán. A várbeliek rettenetes szenvedéséről énekelnek. Majd kürtszó jelzi, hogy török követek érkeztek, akik rá akarják beszélni Zrínyit: adja fel Sziget várát. Zrínyi azonban így válaszol: Halul és Ibrahim! Kár szólni [bármit. Utolsó csepp vérig harcol ez [a vár itt. Hogy* döntött Zrínyi, mi vég- [ső terve, Megtudjátok holnap hajnalra fkelve! A követek távozása után Zrínyi' fáradtan lepihen. Elnyomja az álom. Almában megjelenik előbb elhunyt felesége, Katalin, majd élő hiivese, Éva és küzdelemre biztatják azzal, hogy harcáért meglátja a szebb világ hajnalát. A vegyeskar éneke fejezi be az oratórium első részét: Bús, édes álom. szállj most [e tájra! Nyugtasd a lelket, békédet [várja! Mit hoz a hajnal vérpiros [fénye? Holnapunktól vond a fátylat [félre! Gyönyörűen kibontakozó, hatalmas zárókórus ez, mély után — a második rész elején a katonák kórusa zendül. köszöntve a hajnal virradását, A szigetvári bemutatón a Néphadsereg Művészegyüttesének férfikara szólaltatja meg a katonák kórusát, de a pécsi, októberi előadáson a 12. AKÖV Bartók Béla férfikara is bekapcsolódik a produkcióba. A Testo szavaiból megtudja a közönség, hogy a hajnali napfény a várfalon a Szülej- mánnak szóló üzenetet, a nagy ácsolt keresztet, a halál jelét világítja meg. Itt hangzik fel a várbeliek hajnali éneke, a kétszólamú korái. Zrínyit kamarása öltözteti a végső ütközethez. Teljes díszben megy a vár kapujához, ahol hada már készen áll a kirohanásra. A hazaszeretet, a hősiesség és a szabadság hangjai csengenek fel az egybegyűlt nép ajkán; Föl! Hadd lobogjon égig most [a tűz! Törökök tízezre minket le [nem győz! Föl, harcra mind! Most hulljon vérbe vér, Kirohanunk hősként, s har- [cunk véget ér! MÓRÉ MIHÁLY debreceni festőművész III. díjat nyert (és a véle járó 3000 forintot) a megyei és a városi tanács, valamint a Szakszervezetek Megyei Tanácsa által a Szigetvár védelmének 400. évfordulójára hirdetett országos jellegű pályázaton. Móré Mihály negyvenkét éves. Me- fisztó szemöldökű, örökké mosolygós arcú, rokonszenves férfi. A belvárosban, tágas, világos műteremlakásban éh Festőpályafutása 1948-ban kezdődött. Előtte, miután érettségizett, sehol nem találva helyét, volt postatisztviselő, városi alkalmazott, biztosítási ügynök, pályamunkás, dohánygyári alkalmazott, katona. A leszerelés után jelentkezett a Derkovits Kollégiumba. A főiskolán Papp Gyula, Főnyi Gáza, Konecsni György, Koffán Károly és Szőnyi István voltak a mesterei. A változatos időszak alatt nemcsak a művészet megértéséhez jutott közelebb, de megtanulta a különböző grafikai ágazatok mesterségét, sőt Szőnyitől a freskózást is. 1956-ban telepedett le Debrecenben, g aaóta szülővárosának minden kiállításián, ezenkívül Békéscsabán, az Alföldi Festők Kiállításán, a Miskolci Biennálén stb. szerepelt. Több pályázatot nyert, többek között megnyerte Holló Lászlóval közösen a debreceni felszabadulási pályázatot. Üj abban többnyire grafikázik. Ott- j értünkkor zárták a Művész Klubban rendezett kiállítását, ahol közel félszáz linómetszettel, rézkarccal szerepelt. Legfőbb témája az ember. Ahogy Boda István költő írja kiállítása elé: Móré az emberi arcban találta meg korunk csodáját, s minden stilizáltságtól mentesen úgy és azt fejezi ld, ami az emberiség természetességére utal..: A PÉCSI PÄLYÄZAT kapóra jött a művésznek, dédelgetett terve a történelem nagy alakjainak megjelenítése, feldolgozása. A városi tanács megbízásából éppen ilyesmit készít, igaz irodalmi témát, iskolai szemléltető eszköznek. Négy linót metszett — Török veszedelem, Zrínyi a várfokon. Párviadal. Eskü — ezek nem pusztán illusztrációk. önmagukban egyenként is szimbolizálják Szigetvár hősi múltját. Előtte ugyanis áttanulmányozta az akkori idők történelmét és összbenyomását fejezte ki négy különböző kompozícióban, de nem - kronológiai sorrendben. Debrecenben népszerű és nagy hagyományai vannak a metszésnek, ma is többen művelik. Mlklősvári Zoltán Pillanatnyi drámai csend után a gyermekek búcsúkara szólal meg. Éneküket a szigetvári általános iskola zenei tagozatának kórusa adja elő, míg Pécsett majd a Mátyás király utcai ének-zene- tago'zatú általános iskola gyermekkara. Ezután a kar tónak búcsút vesznek az erőd zászlajától, és Zrínyi szavára kirontanák a törökre. Zrínyi hős hada azonban egyre fogy, nem bír a túlerővel. Végül a két sebből vérző Zrínyi is lehanyatlik. A hősök küzdelme helyét csak por és sűrű füst jelzi... A zárókórus a hősök példáját dicsőíti és Zrínyi üzenetét tolmácsolja: Sziget vára! Hazám bízva [néz rád! Harcaidhoz lelket ott végy, [népem, Hirdesd, amit ez a sereg élt át! Zengjenek a húrok, Harsogjon a kürt, Hirdesse, amit nékünk Zrínyi lelke küld: „Nem lesz gyász, se bánat, Boldog lesz hazád, Meglátod hős harcodért Szebb világnak hajnalát!1' Nagyszerű feladat lesz e szigetvári oratórium drámai mondanivalójú kórusjeleneteinek tolmácsolása e műfajban már oly sok sikert elért Liszt Kórus számára. A kórus már tudja szólamát és Antal György finnországi útjáról való hazatérése után további próbákon csiszolja majd tovább a kórus hangzását és adja át az együttest a vezénylő Ferencsik Jánosnak. E felkészüléssel egyidejűleg két szereplése volt a közelmúltban a Liszt-kórusnak: Esztergomban Liszt; Esztergomi miséjét adták elő Antal György vezényletével, valamint Kodály; Psalmus Hun- garicus-át. Ugyanez a mű szerepelt a fővárosi hangversenyen is, melyet a rossz időjárás miatt a Károlyi-kert helyett másnap az Erkel Színházban tartottak meg. KOVÁCS PÉTER: FÁK ALATT A Zrínyi- pályázat III. díjasa
