Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-10 / 188. szám
196#. AUGUSZTUS 10. napló 3 T eljesítménybér a Tervező Vállalatnál Tizenkilenc százalékos termelékenység — 24 százalékos bérnövekedés Megszűnt az egyenlősdiség — Nincs szükség maszekolásra A második negyedévben sor került arra, hogy az ország néhány tervezőintézetéhez hasonlóan az ÉM Pécsi Tervező Vállalatnál is rátértek — részben kísérleti jelleggel — a teljesítménybérek alkalmazására. — Mi indokolta az új bérrendszer bevezetését? — kérdeztük Bálint János Ybl-dí- jas tervezőmérnöktől, a vállalat igazgatójától. Egyedi normák — Évtizedes problémánk a tervezői kapacitás szűk keresztmetszete — válaszolta. — Szükségét érezzük annak, hogy rugalmasabbá, operatívabbá tegyük a tervezői munkát. Uj módszert kerestünk feladataink korszerűbb, hatékonyabb elvégzésére, és véleményem szerint találtunk is. Teljesítménybérezésünk negyedéves tapasztalataiból nem volna helyes messzemenő következtetéseket levonni, kétségtelen azonban, hogy máris komoly eredményeket hozott. A tervezőknél alkalmazott teljesítménybérek — a munkaszervezetnek megfelelően — csoportbérek. Egyénenkénti elosztásukat a csoportok önállóan, a szakszervezet ellenőrzése mellett végzik. Minden munkára egyedi normát állapítunk meg a következőképpen: A tervek a beruházókkal kötött tervezési szerződések alapján készülnek. Amikor a csoportok vezetői kidolgozzák a szerződés- tervezetnek csoportjuk munkájára vonatkozó részét, egyben ajánlatot is tesznek a tervezési időre és díjra. Az ajánlatok a vállalat bérmegállapító bizottsága elé kerülnek, s a bizottság a lehetőségek és igények ismeretében vagy elfogadja vagy módosítja őket, Amikor a tervezőcsoportok egy-egy munkát elkezdenek, bérutalványt kapnak és így tudják, hogy melyik munkáért mennyi pénzre számíthatnak. Az így megállapított bérek vélt sérelem esetén vitathatók és a reklamációk elbírálásával a szakszervezet által alakított nyolctagú bérbizottság foglalkozik. A végzett munka minőségét a terv elkészülte után értékelik. A minőséget a szakági főmérnökök 0,8-tól 1,2-ig terjedhető szorzószám alkalmazásával értékelik és így vagy csökkentik, vagy növelik a bérutalvány összegét. A mennyiségi tényezők mellett ilyen módon a minőségi követelményeknek is kellő érvényt szerezhetnek. \z alapbér előleg Érdekes vonása az új bérezési formának az is, hogy az eddigi alapbérek havi elő- eggé változtak át. A végelszámolás a bérutalványok ilapján negyedévenként egyszer történik. Az a csoport, amelyik nem kereste meg az slőlegének megfelelő összeget, visszafizetésre nem kötelezhető. de mód van arra, hogy a következő három hónapban maximum 20 százalékkal hökkentett előlegeket kapjon. A levonásokat a csoport nem veszti el véglegesen, hiszen, ha kellően rákapcsol, módja van arra, hogy a negyedévi végelszámolásnál „kamatostól” megkapja pénzét. Alapjában tehát ez az új bérezési mód sem bonyolultabb, mint bármely más teljesítménybér. Jellemző, hogy első alkalmazásánál — amikor több mint 1200 egyedi oérmegállapítást végeztek — mindössze 15 reklamáció fordult elő. Tíz esetben a panaszosnak adtak igazat, a sérelmes bérmegállapítást módosították. Sőt, olyan esetek is előfordultak, hogy a csoportvezető bérajánlatát a bérbizottság saját mérlegelése alapján kérés nélkül felemelte. Rendkívül kedvező batás Az új anyagi ösztönzési módszernek rendkívül kedvező hatása volt. A tervezőcsoportok az eddigieknél jobban felismerték: az idő pénz! Ugrásszerűen megjavult a munkaidő kihasználása. A vállalat termelékenysége negyed év alatt 19 százalékkal növekedett. A múlt év azonos időszakához viszonyítva 15 százalékkal több kész tervdokumentációt tudtak kiadni, pedig az olyan fontos segédüzemekre, mint a fénymásoló és a sokszorosító még ki sem terjesztették a teljesítménybérek alkalmazását Több termelőcsoport valósággal remekéit és a vállalat állta a szavát, rendben beváltották a bérutalványokat és egyszeriben megnőtt a bizalom az új bérrendszer iránt Az átltagos bérnövekedés 24 százalékos volt, arányban áll a termelési érték növekedésével, a vállalat bevételi többletével. Levonásra csak elvétve került sor. Ide kívánkozik néhány vélemény. •— Csoportunk kezdettől fogva bízott a teljesítménybér előnyösebb voltában, és gyorsan „rákapcsoltunk” — mondta Rónaszéki Fái villamos tervezőmérnök. — Amikor nem volt elég munkánk, közvetlenül felkerestünk néhány ismerős beruházót Megbízásokat kértünk és kaptunk is tőlük vállalatunk, és azon belül csoportunk számára; A sok apró munkából végül is meglepően nagy eredmény jött ki, amit a közeljövőben aligha tudunk megismételni. Kétszáz százalékot teljesítettünk és ennek megfelelően nőtt a keresetünk iS; Aki igyekszik, többet kereshet Köves Emil tervezőmérnök, építészeti csoportvezető így nyilatkozott: — Mi a gondos munkával értünk el szép eredményt Három tervünket 1,2-es minőségi szorzóval értékelték. A három hónap alatt annyi többletkeresetünk volt, ameny- nyi pénzt a korábbi prémium- rendszer mellett csak fél év alatt kaphattunk, örülünk annak, hogy ezt az idén még kétszer megismételhetjük, hiszen munkával bőven él vagyunk látva — Szerintem döntő eredmény, hogy sikerült végre kimozdulnunk az egyenlősdiből — volt Takács János vélemé: nye, aki a szakszervezeti bizottság titkára és egyben statikus csoportvezető. — Nem köti már nálunk az embereket a merev bérbesorolás, a „nomenklatúra”. Aki jobban igyekszik a munkájával, többet kereshet. Ez valóban igazságos elosztás. Korábban sok tervezőnk magánmunkákkal igyekezett több keresethez jutni, ugyanakkor a vállalat nem győzte a sok megrendelés teljesítését. A „maszekolásra” ezentúl nem lesz szükség, hiszen vállalatunknál bőven van munka és kereseti lehetőség is. Dr. Lőrinci János KOMLOI PANORÁMA Baranyai szövetkezeti küldöttség Bulgáriában Tízholdas Sok a mesterséges tó — Nagy területeket öntöznek — Tüneményes terméseredmények Nincs munkaerőhiány Tíz hold területet befedő hollandi melegház Baranyában, illetve Magyarországon? Nem, ilyen nálunk nincs. Vannak ugyan melegházaink, a szegedi melegház sem kicsi éppenséggel, de a tíz hold túltesz mindenen ... Körülbelül így kezdődött az a beszélgetés, amelyet az újságíró Hajas Ferenccel, a Megyei Pártbizottság mezőgazda- sági osztályának munkatársával folytatott. Hajas Ferenc — maga is agrármérnök — tagja volt annak a kilenctagú szövetkezeti küldöttségnek, amely Görcs Károlynak. a MEK Igazgatójának vezetésével egy hétig tanulmányozta a bolgár zöldség termesztésével, tárolásával és felvásárlásával kapcsolatos problémákat. A küldöttség tagja volt Baracs József, a Megyei Tanács főagronómusa, három tsz-elnök, két tsz főagronómus és egy tsz brigádvezető. Kihasználják a jó időt Az általános benyomásokról szólva, Hajas Ferenc elmondotta: ezer holdas szőlőket és gyümölcsösöket láttak Bulgáriáiban. Az ilyesmi nálunk ritkaság. Bár közismert, hogy Bulgáriában sok a víztározó, mégis meglepte őket a mesterséges tavak sokasága, az igen fejlett öntözési kultúra. Három termelőszövetkezetet vizsgáltak meg részletesebben: kettőt az ősi főváros, Timovó környékén, egyet pedig Plovdiv közelében. Ami a nagyobbik Timovó környéki tsz-t illeti, annak 500 hektáros öntözéses zöldségtermesztése van. Mindehhez tekintélyes nagyságú száraz kertészet csatlakozik. Az öntözéses részen katasztrális holdra átszámítva paradicsomból mintegy 300—400, paprikából 200, csemege uborkából 60 mázsás termést érnek el. Az öntözést részben hagyományos árasz- tással oldják meg, igen nagy azonban már az alagcsövezett, szórófejes öntözéssel ellátott terület is. Még nagyabb élményt jelentett a küldöttség számára a Plovdiv közvetlen közelében fekvő 3200 hektáros tsz meglátogatása, melyet Bulgária legjobb termelőszövetkezetének neveznek. A tsz 3200 hektáréból 1600 hektár szőlő, 300 hektár dohány, 500 hektár öntözéses zöldségkertészet, 600 hektár gyümölcsös, a többi lucerna és más. Természetes, a delegációt elsősorban az óriási hollandi melegház érdekelte. Mindössze két me-1 legház fedte be azt a 10 hol- l dai; tavaly létesítették, 1.9 milliós leviás költséggel. Az egyik baranyai tsz-elnök becslése szerint nálunk 40—50 millió forintba kerülne az ilyesmi. Jellemző a szövetkezet erejére, hogy mind az 1.9 milliót saját erőből állította elő, hiteit nem veit igénybe. A bolgárok körülbelül 100 éves élettartamot jósolnak a melegháznak, azt állították viszont, hogy a beruházási költség 5 év alatt visszatérüL A melegházat gázolajjal fűtik. gondosan szabályozzák a hőmérsékletet és páratartalmat. A tíz hold felén paradicsomot, másik felén pedig uborkát termesztenék. Szakaszosan palántáznak, illetve szüretelnek: itt szüntelenül van paradicsom, illetve uborka, az idényszerűséget teljesen kiküszöbölték. Az évi termésátlagok tüneményesen magasak: a paradicsomból 800, az uborkából pedig 320 mázsát takarítanak be hektáronként,. Jellemzó az életviszonyokra, hogy a tsz Plovdiv közvetlen közelében fekszik, a város von zóereje tehát nagy, mégis nincs munkaerő gondjuk. Egyébként 93 ember dolgozik a melegházban: 4 kertész, 6 technikus és 83 női szakmunkás. A baranyai szakemberek azzal a gondolattal távoztak e szövetkezetből, hogy itthon is többet kellene költeni melegházra. különösen Pécs közelében. Mint jó módszert, többen feljegyezték, hogy a bolgárok ősszel, a fagyveszélyes szabadtéri kertészetben leszedik a zöld paradicsomot, s melegágyban, szalma között megérlelik. Nálunk — mint ismert — a nagyüzemekben ez nem szokás, eddig veszni hagyták a zöld paradicsomot, legfeljeb saláta-nyersanyagként hasznosították. Jól haladnak a nyári munkákkal a kisharsányi Kossuth Termelőszövetkezetben. Kiürü l a háztartási «ázpalack’a? SEMMI BAJ! Hívja a 65-63-as telefonszámot, és az AKÖV 48 órán belül lakásán kicseréli telepalackra! Fuvardíj: 9— Ft. Megrendelhető: személyesen vagy levelezőlapon is Pécs. Széchenyi tér 7. sz. I emeleten reggel 6 és 12 óra között Nincs mész? Sok a mész? Egy héttel ezelőtt — a lakosság jogos panaszát tolmácsolva — írtunk lapunkban a mészhiányról. A mészhiány szinte krónikusan jelentkezik minden esztendő II., illetv III. negyedévében és főként falvakban, ugyanis ez az időszak, amikor a családiházépítkezések. illetve tatarozások megkezdődnek. Különböző vállalatok és intézmények vezetői — akik érdekelteik az ügyben — nyilatkoztak: több, nagyon is figyelemreméltó ötlet és tanács hangzott el a hiány megszüntetésére. A cikk megjelenése után egy nappal Király Károly, a hetvehelyi termelőszövetkezet főkönyvelője közölte velünk, hogy — bár a lapból arról értesült, hogy a mészellátás rossz — a tsz ötven százalékos kapacitással üzemelteti három égető kemencéjét, mert nincs igény a méstzre. Amit előállítanak, azt a szomszédos megyékben adják el, heti 2—3 vagonos tételben, pedig több megye újságjaiban, illetve egyik országos lapban is hirdetést adtak le, felkínálva az általuk gyártott kitűnő meszet A későbbiekben kiderült, hogy havi kétezerötszáz mázsa meszet állítanak elő, de ezt minden kemence beindításával megkétszerezhetnék. Kérték a TÜZÉP-et, hogy vegye át terméküket, de a TÜZÉP csak 58 forint 50 fillért ad a mész mázsájáért. Ez az ár azonban kevés, mert a mész önköltsége a tsz-ben 63 forint. Igaz. hogy vagy két esztendővél ezelőtt állami dotál-,» ciót kapott a szövetkezet: húsz forint felárat mázsánként. Ha a TÜZÉP átvenné rendszeresen a szállítmányt, akkor a termelőszövetkezet isimét dotációért folyamodna a Pénzügyminisztériumhoz. így jól járna a termelő- szövetkezet is, a lakosség is, a TÜZÉP is. Ennyit röviden az ügyről. Amit viszont mi hozzáteszünk: a „negyedik” kimaradt a számításból. Mégpedig a népgazdaság. Két-há- rom évvel ezelőtt még „divat” volt a termelőszövetkezetek dotálása, ma már erre nincs lehetőség. A cél az, hogy helyes gazdálkodással álljanak talpra, váljanak önállóvá. No, de a falvak mészellá tása még mindig siralmas és ha nincs dotáció, vajon akkor mi legyen? Csak a lehetőség kínálkozik: az ár felszabadítása. A TÜZÉP, de a földművesszövetkezet is, — nem beszélve más állami szervekről — most csakis a meghatározott áron, vagyis 58,50 forintért veheti át a meszet és 68 forintos áron adhatja tovább a lakosságnak. A megyében többhelyütt és különböző műszaki feltételek mellett folyik a mész előállítása. következésképpen változó — 47, 56, 63 forint — a termelési ár is. Szakemberek véleménye, hogy amennyiben felszabadítanák a fogyasztási árakat, abban a pillanatban több lesz a mész a piacon. Az üzemek, termelőszövetkezetek pedig igyekeznének — a saját érdekükben! — lecsökkenteni az önköltséget, akár gazdaságosabb munkaszervezéssel, akár jobb műszaki feltételek megteremtésével. Mert nyilvánvaló, hogy a fogyasztó' ott vásárol, ahol jobb minőségű terméket kap olcsóbb áron. S az is igaz, hogy sok helyen adtak volna néhány forinttal többet a nyáron a mész mázsájáért, csak lett volna. Rab Ferenc I \ t — Szokolal felv. —
