Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-07 / 186. szám

Az NSZK sajtója 4 szovjet gépkocsiipar ötéves terve Az NSZK-ban több mint 1600 lap jelenik meg össze­sül több mint 20 millió pél­dányban, ezenkívül pedig mintegy 9000 folyóirat, ame­lyek együttes példányszáma meghaladja a 100 milliót. A jellegzetesség — a köz­ponti sajtó hiánya. Az úgy­nevezett országos lapok nem terjedtek el az egész ország­ban. Északon a Die Weitet az ország középső részében a Frankfurter Allgemeine Zei­tungot és a Frankfurter Rundschaut, délen a Süd­deutsche Zeitungot és a Stuttgarter Zeitungot részesí­tik előnyben az olvasók. A legtöbb lap „pártok felett állónak” és „függetlennek” nyilvánítja magát. De a nyu­gatnémet sajtó ténylegesen a vezető körök, a politikai pár­tok s a különféle gazdasági és politikai jellegű szövetsé­gek és egyesülések érdekeit fejezi ki. Elsősorban a pénz­ügyi és ipari körökkel nyíl­tan kapcsolatban álló s az általuk kibocsátott lapok és folyóiratok politikai irányza­tát ellenőrző monopolista ki­adói egyesülések gyakorolnak befolyást a sajtóra. A legna­gyobb ilyen egyesülés az Axel Springer lapkonszern. Sprin­ger az NSZK üzleti köreinek egyik legreakciósaibb képvi­selője. Ez a konszern naponta több mint 4,6 millió példánk­ban ad ki lapokat és hetente tóbb mint 5,5 millió példány­ban folyóiratokat. A publicisztikában külön­leges helyet foglal el a re- vansista és militarista szö­vetségek sajtója. E szövetsé­gek több mint 350 lapja és folyóirata a kormány és a nyugatnémet monopóliumok jóváhagyásával és pénzügyi támogatásával jelenik meg, együttvéve több mint 2 mil­lió példányban. A vezető nyu­gatnémet revansista lap, a Sudetendeutsche Zeitung ál­landóan „a keleti német föl­dek visszatérését” követeli; A nyugatnémet Lapok és fo- lóiratok nagy része közvetle­nül kapcsolatot tart fenn a revansista szövetségekkel. Számos nyugatnémet lap és folyóirat, a Deutsche Natio­nal Zeitung und Soldaten- Zeitung, az Ost-West-Kurier, a Reichsruf etb. az „objek­tív” és „pártatlan” történe­lemkutatás örve alatt közli a fasiszta Reich vezetőinek emlékiratait, leveleit, nap­lóit, életrajzait ég kéziratait és sorozatosan jelentet meg olyan cikkeket, amelyek szer­zői a fasiszta Németország 1937. évi határainak visszaál­lítását követelik, s igazolják a hitleri agressziót. Ezek a lapok és folyóiratok „jogér­vényesnek” minősítik az 1938. évi müncheni egyezményt, s azt kívánják, hogy az NSZK- ban teljesen szüntessék meg a háborús bűnösök bíróság elé állítását, rehabilitálják a volt SS-Iegényeket. Az NSZK központi hírügy­nöksége, a DFA (Deutsche Presse-Agentur) részvénytár­sasági formában működik; Vagy 900 munkatársat és 1100-nál több „szabad” újság­írót foglalkoztat. Közlemé­nyei rendszerint tendenció- zusak, s olykor kifejezetten szovjetellenesek. Jelentős be­folyást gyakorol a nyugatné­met sajtóra a szövetségi kor­mány Sajtó- és Tájékoztató Hivatala, valamint a külügy­minisztérium és több más minisztérium sajtóosztálya; A nyugatnémet sajtp túl­nyomó többsége támogatja a kormány jelenlegi katonai- politikai irányvonalát, amely­nek célja a II. világháború eredményeinek revidiálása, s fennálló európai határok megváltoztatása, a háború előkészítése, és a nukleáris fegyver megszerzése. A nyu­gatnémet lapok és folyóiratok árnyalati különbségeit első­sorban az egyes politikai cso­portok nézeteltérései határoz­zák meg. Sok lap és folyóirat, amely nyiltan kifejezésre juttatja a nyugatnémet vezető-körök po­litikai és ideológiai ellensé­gességét a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal szemben, gyakran tudatosan meghamisítja a szovjet kül­politika lényegét, elhallgatja a szovjet kormánynak a nem­zetközi feszültség enyhítésére s az államok jószomszédi kapcsolatainak fejlesztésére tett fontos külpolitikai lépé­seit. Az alábbiakban röviden jel­lemezzük a legnagyobb nyu­gatnémet lapokat és folyóira­tokat. Die Welt. Befolyásos pol­gári lap. Mintegy 270 090 példányban jelenik meg; For­málisan fügegtlen sajtóorgá­num. Axel Springer tulajdo­nában van és 1946 óta adják ki, Hamburgban. Az alapvető bel- és külpo­litikai kérdésekben az NSZK kormányköreinek nézeteit tükrözi; Nagyszabású ellensé­ges rágalomhadjáratot foly­tat az NDK ellen, ellenzi a szocialista országokkal való kapcsolatok normalizálását, síkraszáll a Bundeswehr és a NATO általános erősíté­séért. Szerkesztői és vezető szemleírói. Hans Zehrer, Georg Schröder, Emst Cra­mer és mások igyekeznek megindokolni, hogy az NSZK- nak birtokolnia kell az atom­fegyvert; Hívei a szükség­állapot-törvények elfogadásá­nak. Frankfurter Allgemeine Zeitung für Deutschland. Jól informált nagy polgári lap (270 000 példány). Majna- Frankfuríban jelenik meg. Az NSZK-ban az egyik leg­megbízhatóbb lapnak tekin­tik. Nyugat-Németország nagy kereskedelmi ipari köreinek érdekeit képviseli, s ezek is támogatják. Formálisan füg­getlen, ténylegesen Bonn hi­vatalos lapja, amely a kor­mány által sugalmazott kül­politikai cikkeket közöl, s el­lenzi az NSZK kapcsolatai­nak normalizálását a szocia­lista országokkal. A lap Is­mert katonai szemleírója, A Weinstein, meggyőződése» hí­ve annak, hogy az NSZK-nak birtokolnia kell az atom­fegyvert és fokozni kell a NATO katonai erejét. Süddeutsche Zeitung. „Tár­gyilagosnak” tartott, nagypol- pári lap. Münchenben jelenik meg 1946 óta. 220 000 pél­dányban. Egészében támogat­ja a bonni kormány külpoli­tikáját. olykor azonban meg­pendíti. hogy az NSZK-nak rugalmasabb külpolitikát kel­lene folytatnia és fejleszte­nie kellene kapcsolatait a Szovjetunióval és más szo­cialista országokkal. Ismert újságíró, Herman Probst a főszerkesztője. Stuttgarter Zeitung. A dél­német üzleti körökkel szoros kapcsolatban álló befolyásos polgári lap. Elsősorban a vá­rosi közép- és kispolgárság­hoz szól. Stuttgartban jele­nik meg, 150 000 példány­számban. Frankfurter Rundschau. A Szociáldemokrata Párthoz kö­zelálló napilap. Majra-Frank- furtban adják ki, 115 000 pél­dányban. Irányzata mérsékelt. Számos kérdésben nem oszt­ja a bonni kormány külpoli­tikai elgondolásait. A nem­zetközi erőviszonyokat némi­leg józanul megítélő liberális burzsoá körök nézeteit fejezi ki. Westdeutsche Allgemeine. A Ruhr-vidék nagy polgári lapja, amely 347 000 példány­ban jelenik meg, Essenben, 1948 óta. Hivatalosan függet­len napilap, de ténylegesen a monopolista finánc-burzsoá­zia álláspontját védelmezi. Neue Kheln-Zeitung. Rajna- Ruhr-körzet befolyásos lapja. Napi példányszáma eléri a 233 000-et. Formálisan függet­len, ténylegesen közeláll a Szociáldemokrata Párthoz. .MupkaLársai közé tartozik a közismert Thilo Koch. Vorwärts. Politikai, közgaz- ’ dasági és kulturális hetilap, amely 60 000 példányban je- ; lenik meg. A Német Szociál­demokrata Párt központi lap­ja. Támogatja a bonni kor- ■, mány katonapolitikáját, síkra­száll a NATO erősítéséért, a Bundeswehr fejlesztéséért, az NSZK atomfegyverkezéséért. | Rágalomhadjáratot folytat az NDK ellen. fii5: V * : ' ' "*T**&!f*. Die Zeit. Politikai, közgaz­dasági, kereskedelmi és kul­turális hetilap. Hamburgban jelenik meg. 1946 óta, kb. 150 000 példányban. Főleg az értelmiséghez szól. Egészében véve támogatja a hivatalos kormánypolitikát, olykor azonban bírálja Bonn kül- és belpolitikájának bizonyos vo­natkozásait. General Anzeiger. Reakciós polgári hetilap. Bonnban je­lenik meg, 50 000 példányban. Főleg a kormány és a Bun­destag tevékenységével fog­lalkozik. Helyt ad a vezető körök sugalmazott' közlemé­nyeinek. Handelsblatt. Az ipari, pénzügyi és kereskedelmi kö­rök közgazdasági lapja. He­tente ötször jelenik meg Düs­seldorfban, 34 000 példány­ban. Általános politikai cik­keket. gazdasági információ­kat, belföldi és külföldi gaz­dasági kommentárokat közöl. Nagy figyelmet szentel a nyu­gatnémet monopóliumok kül­földi gazdasági terjeszkedésé­nek. Industriekurier. Rajna— Ruhr-vidék pénzügyi és ipari köreinek közgazdasági lapja. Hetente háromszor jelenik meg Düsseldorfban, 26 000 példányban. Anyagokat közöl a Szovjetunió és más szocia­lista országok gazdaságáról, de ezeket gyakran tendenció­zusan válogatja ki. Bild Zeitung. Nagy pél­dányszámban megjelenő bul- várjellegű képes hetilap. Axel Springer adja ki, mintegy 4 millió példányban. Politikai irányzata hevesen kommunis­taellenes. Deutsche Nazional Zeitung und Soldaten-Zeitung. Szélső­ségesen reakciós hetilap, amely lényegében a nyugat­német neofasiszták központi propagandaorgánuma lett. Münchenben jelenik meg, 1951 óta, 100 000 példányban. De Spiegel. A liberális kö­zép- és kispolgárság, illetve polgári értelmiség nézeteit ki­fejező, befolyásos hetilap. Hamburgban jelenik meg, 500 000 példányban. Szerkesz­tője és vezető szemleírója Rudolf Augstein, a neves publicista. Aussenpolitik. A nyugatné­met burzsoázia liberális szár­nyához közelálló politikai ha­vi folyóirat. Stuttgartban ad­ják ki 1950 óta, 3000 pél­dányban. A nemzetközi kap­csolatok, diplomácia és a nemzetközi jog problémáit fejti ki. Der Volkswirt. Az ipari és pénzügyi körök nézeteit tük­röző, befolyásos közgazdasági hetilap. Majna-Fnankfurtban jelenik meg, több mint 10 000 példányban. Stern. Elsősorban a nyárs­polgároknak szánt, képes he­tilap. Több mint egy millió példányban jelenik meg. Munkatársai közé tartozik Sebastian Haffner, a neves nyugatnémet publicista. Az NSZK haladó lapjai és folyóiratai bírálják a bonni kormány revansista és mili­tarista politikáját, s helyesen világítják meg a nemzetközi helyzet és a belpolitika kér­déseit. Ezek kzé sorolható a Die Andere Zeitung című hetilap (Hamburgban jelenik meg, a Die Tat (napilap, Maj- na-Frankfurtban adják ki), a Deutsche Volkszeitung (Düs­seldorfban megjelenő napi­lap), s a Blätter für Deutsche und Internationale Politik (Kölnben megjelenő havi fo­lyóirat). V. JAKOVLEV A Máz önkiürítő teherautók családjának egyike Az 1966—1970-es ötéves tervben a Szovjetunió éven­ként 650 000 teher- és 800 000 személygépkocsit gyárt. A te­hergépkocsik nagyrészét a moszkvai és a gorkiji autó­gyárak készítik. Ezért re­konstruálják az összes sze­mélygépkocsit gyártó üzemet. A gyakorlat azt mutatja, hogy a leggazdaságosabbak és a használatban a legkényel­mesebbek az 1500 cm’-es mo­torú, 60—70 lóerős Moszkvics jellegű kocsik. Beváltak a városi forgalomban is és al­kalmasak távolsági utazások­ra is. Ezért minden évben a kibocsátott kocsik fele Moszk­vics típusú lesz. A követke­ző helyet a Zaporozsec fog­lalja el, amelyen jelentős változtatásokat hajtanák vég­re. Már az idén nagyobb tel­jesítményű, kényelmesebb változatban gyártják. Volgá­ból évente 75 000 hagyja el az autógyárakat. A lengyel régészet új felfedezései I A lengyel állam az idén ünnepli fennállásának ezredik évfordulóját, s érthetően megnövekedett az érdeklő­dés a lengyel területek múlt­ja iránt A lengyel régészek többek között bebizonyítot­ták, hogy az ún. luzsicei kul­túra minden kétséget kizá­róan a szláv népek alkotása. Az újjáépítési munkák so­rán 1945 után a régészek szá­mos nagy jelentőségű felfede­zést tették. Ezek teljesen új fényt derítettek a X- és a XI. századi Lengyelország anyagi kultúrájának színvonalára. A legérdekesebbek közé tarto­zik a csodálatos faragású ro­mán oszlopok kiásása Strzel- nóban, az első kőből épített székesegyház alapzatának fel­tárása Poznanban, ugyanitt bukkantak rá I. Mieszko ki­rály és Hős Boleszláv sírbolt­jainak maradványaira és a székesegyház keresztelőmeden céjére. Nagy jelentőségű volt a Leczyca környéki Tűm pre- román emlékeinek feltárása is. Á legutóbbi kutatások ki­derítették, hogy az alakuló- félben lévő lengyel államnak két fő kristályosodási pontja volt. Az egyik Malopolska („Kislengyelország”) területé­re helyezhető, amelyet a na­gyobb múltra visszatekintő vislánok törzse lakott, a má­sik pedig a polánok törzsének korai államszervezete, amely fokozatosan kiterjesztette uralmát a szomszédos terüle­tekre. A krakkói ásatások a stradówi földvár övezetében, s mindenekelőtt a Wislicában feltárt rendkívül érdekes pre- román épületromok számtalan fontos adalékkal gazdagítot­ták a vislánok államának történetét. Az ásatások új adatokat szolgáltattak a történelem­előtti Lengyelországban élő pogány kultuszokról és kora- középkori maradványaikról is; A napkultusz, amelynek nyomaira bukkantak a szilé­ziai Sobótka hegytetőn, elő­fordult más területeken is: Szétfoszlott az a mítosz, miszerint a lengyel földeken a germán törzseké volt a vezető szerep. Egyes német tudósok mindmáig makacsul azt a nézetet vallják, hogy a lengyel városok kialakulá­sában a német kolonizáció és a magdeburgi jog játszott döntő szerepet. Kiderült, hogy mindezt a való tények korántsem igazolják. Az Cipó­iéban, Szczecinben, Wroclaw- ban. Niemczában és a nyu­gati területek több más he­lyiségében folytatott ásatá­sok fényt vetettek arra a fej­lett városi életre, amely eze­ken a területeken már a IX. század elején kialakult. Aa ásatások nyomán feltárt aranyműves-műhelyek s a bennük talált tárgyak arról tanúskodnak, hogy több tárgy, amelyet régebben a külföldről behozott áruk kö­zé soroltak a kutatók, kül­földi mintákat másoló hazai gyártmány; A lengyel területeken nagy múltra tekinthet vissza a bá­nyászat és a kohászat is. A kielcei vidéken, valamint a krakkói területeken (ott, ahol ma a legnagyobb lengyelor­szági kohómű, Nowa Huta emelkedik), kezdetleges vas­olvasztó kemencéket tártak fel. A vasolvasztás tudomá­nyát a lakosság valószínűleg a keltáktól sajátította eL Ilyen fejlett vaskohászatot a római birodalom korszakában sehol sem találunk Európá­ban, s így ezek a területek felvehették a versenyt az an­tik világ legnagyobb termelő központjaival. A lengyel Millenium alkal­mából kezdeményezett szé­leskörű régészeti kutatómurv ka újabb meggyőző bizonyí­tékokat szolgáltatott arra, milyen mélyen nyúlnak hazai talajba a lengyel állami lét gazdasági, politikai és társa­dalmi gyökerei. Hanna Lewandowska BKSSPWnVI Meddig „élnek” a műholdak? RÖVIDEN A szovjet világűrhajózási központ jelenleg több mint 20 aktív, működő mestersé­ges holdat tart számon. Fel­merül a kérdés: mennyi ideig működnek és keringenek a műholdak? Mivel különböző rendeltetésűek, élettartalmuk is más. A Kozmosz 80—84 jelű mesterséges holdak — amelyeknek pályája 1500 km- nyire van a Földtől — több mint ezer évig fognak kerin­geni. A Kozmosz 100 jelű műhold életét tíz évre ter­vezték, míg az Elektron 1 és 2 űrszondák élettartama leg­alább 200 esztendő lesz, Gyógyszer — polipból Svájcban egy földközi-ten­geri polip nyálmirigyeiből egy eddig ismeretlen fehérjét vá­lasztottak ki, amelyet ele- doisinnek neveztek el. Az új fehérje vizsgálata során ki­derült; hogy ez valamennyi értágítónál lényegesen haté­konyabb, Hegyláncok a Vénuszon Puerto Ricoban egy csilla­gász radarsugarak segítségével megállapította, hogy a Vénu­szon két hatalmas hegylánc húzódik. Az észak-déli irányú kb. 4000 km hosszú hegylán­cot a felfedező Alfa hegy­ségnek, a kelet-nyugati irá­nyú, valószínűleg még az Alfa hegységnél is hosszáb- bat pedig Béta hegységnek nevezte el. Sajt és alkohol Közismert, hogy a szeszes­italok fogyasztásakor sok al­kohol kerül a véráramba. Német professzorok vizsgála­tai szerint háromnegyed liter bor elfogyasztása után a kí­sérleti személyek vérében 1,25—l,46%o alkoholt lehetett kimutatni. Ha viszont emen- thali sajtot fogyasztottak — 500 g-ot a háromnegyed li­ter borhoz — a vér alkohol- tartalma alacsonyabb volt, le­csökkent 0,95—l,04%o-re, A föld belsejének fényképezése A krakkói bányászati aka­démián olyan fényképezőgé­pet szerkesztettek, amelyet mélyfúrásoknál a fúrólyukba le lehet bocsátani. Így a kü­lönböző földrétegekről felvé­teleket készíthetnek. Múzenm, vakok számára Észak Karolina Művészeti Múzeuma vakok számára rendezett szoborkiállítást Megállapították, hogy azok a vakok, akik sohasem láttak, s akiknek csupán hallás útján szerzett ismereteik vannak, nagyon gyorsan azonosítják elképzeléseikkel a kézbevett tárgyakat, pl. a különböző állatokat, amelyeket sohasem érintettek, amelyekről csak hallottak. Voltak olyanok is, akik különböző Rodin szob­rokat ismertek fel. A tervek szerint rendszeressé teszik ezeket a kiállításokat, mert komoly tudományos megfi­gyelésekre adnak alkalmat, s ugyanakkor a vakok eszté­tikai műveltségét, is bővítik. LlüSIÍÍS —■WWW— *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents