Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-28 / 203. szám
Hírek a világból Fokozódik az illegális tevékenység a rhodesiai fajüldöző rezsim ellen. A rhodesiai igazságügyminiszter beismerése szerint a „függetlenség” kikiáltása óta az országban 80 esetben követtek el diverziót és intéztek támadást olajtartályok, vasútvonalak stb ellen. Libéria most jelentkezik először a nemzetköi ananászpiacon. Az első ananászszái- lítmányt már útnak is indították Svájcba. A libériái kormány most azt tervezi, hogy az országban termesztett más gyümölcsöket is exportálja külföldre. Nairobiban módosították a bevándorlási törvényt. A külföldieknek, akik állandóan Kenyában tartózkodnak, választaniuk kell, vagy felveszik a kenyai állampolgárságot vagy elvesztik jogukat ahhoz. hogy az országban tartózkodjanak. Az első japán atomvillany- telep tbaraki prefektúrában már áramot szolgáltat Ipari o’- ; 'Trióknak és közműveknek. A villany telep egy év múlva már teljes kapacitással működik, és a tervek szerint évi 166 ezer kilowatt áramot termel. A K uwaitban feltárt kő- o'" ’’részletek meghaladják a 62.5 milliárd barrelt. (í barrel = 159 literrel). Egy helyi lap számításai szerint ezek a készletek csaknem kétszeresen meghaladják az amerikai, és három és félszeresen a venezuelai olajkészleteket. Az amerikai monopóliumok igyekeznek megakadályozni, hogy Kanada kereskedelmi kapcsolatokat tartson fenn Kubával, és ennek érdekében kanadai leányvállalataikat használják fel. A három legnagyobb kanadai malomipari részvénytársaság — chicagói cégek leányvállalatai — megtagadták a Kubának szánt búza feldolgozását azon az alapon, hogy az Egyesült Államok kongresszusa tilalom alá helyezte a Kubával való kereskedelmet. Több római újságban hirdetés jelent meg, amely ben Julius Caesar és más római hírességek hangját kínálták magnetofonszalagon. Több mint húsz vevő jelentkezett, többnyire amerikai turisták. A vagyonos amerikaiak úgy akarnak kibújni a jövedelemadó fizetése alól, hogy megtakarított pénzüket külföldi bankokban helyezik el. Amint a vizsgálatok mutatják, évente több mint 100 millió dollárt helyeznek el az adófizetők olyan „paradicsomaiban”, mint Hongkong, Beirut, Panama. Az amerikai tőke tovább folytatja behatolását a nyugat-európai gazdaságba. Legutóbb az olasz „Ansaldo San Giorgio” vállalat lett ennek az áldozata, amely egybeolvadt az amerikai General Elektric-kel. Brüsszelben jelenleg 5820 hivatalnok dolgozik a különböző nemzetközi szervezeteknél: 4200-an az Európai Gazdasági Közösség bizottságainak apparátusában. 1020-an az Euratomnál. 400-an az Európai Gazdasági Közösség Miniszteri Tanácsának titkárságán, 100-an az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsánál, 100-an pedig az Európai Beruházási Banknál. Moszkvában most futja próbaútját a kizárólag műanyagokból konstruált' korszerű villamoskocsi, amely két tonnával könnyebb a jelenleg használatban lévő kocsiknál. Oslóban óceánjárót építenek az autósoknak az Atlanti-óceánon való átszállítására. A hajó egyszerre körülbelül 2500, különféle nagyságú gépkocsit szállít majd. Japán jelenleg évente 1,7 millió személygépkocsit gyárt, s negyedik helyen áll a világon. Legújabb terve, hogy Nyugat-Európába is exportál gépkocsikat, mégpedig a közepes nagyságú Dacun 1033- as és a hat férőhelyes Dacun 2000-es típust. Szibériáról már gyermekkoromban sokat haliot- tam, pedig én egy nagyon kicsike faluban éltem. De az emberek fantáziáját nagyor. izgatta ott is, meg másutt is, ez a végtelennek ridegnek, kegyetlennek hitt messze vidék, Persze, mindenféle ferde nézetek voltak elterjedve róla a múltban. No, valami alapja volt is annak, amit azelőtt Szibériáról tartottak Annál inkább, mivel klasz- szikus és nem klasszikus orosz írók sokat, írtak a szibériai hómezők szomorú vándorairól. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt a cári Oroszországnak nagyon kieső területe volt ez. Fejletlen gazdasági viszonyok. elmaradott életkörülmények között éltek itt az embereik. Ráadásul hatalmas internáló táborok színhelye volt. a cári kormány ide száműzte mindazokat a forradalmárokat, haladó em bereket, akik a cárizmus ellen fellázadtak. Sokszor évekig tartott a száműzöt- tek útja,, mire gyalog, láncokkal a lábukon elvonultak ezer meg tízezer kilométereket. Regények, versek, dalok regélnek szenvedéseikről —, de ez már a múlté. A mai, új Szibériáról viszont, amely a szovjet hatalomnak egyik legjelentősebb területe, nagyon keveset tudnak az emberek. Utazásom központi helye Irkutszk volt. Körülbelül félmilliós nagyváros, az Angara partján fekszik. Innen indultam aztán felfedező útjaimra. Szibéria több mint 10 millió négyzetkilométer, tehát nagyobb, mint Európa összes állama együtt. Ez a terület a múltban kihasználatlan volt, különösen a II. világháború után indult meg a roham meghódításáért. Valamikor ezer kilométereket lehetett utazni, amíg emberi településsel találkoztak. Még ma is elég gyéren lakott terület. Vannak olyan részei, ahol egy négyzetkilométerre mindössze egy ember jut. Természetesen Szibéria nagyobb városaiban ugyanolyan zsúfoltság van, mint akár Pécsett, Miskolcon vagy Budapesten. Repülőgépről nézve Szibériát, szép tájképet lát az ember. Rengeteg a tó, sok a folyamóriás. Keletről kezdve, az első nagy folyam — amely a Csendes-óceánba folyik —■, az Amúr, körülbelül háromszor akkora mint a Duna. Ez egyik legnagyobb folyója Szibériának. Nyugatra tőle folyik a Léna. Erről is sokat hallottunk már, mert északi részén voltak a cári Oroszország arany- és gyémántbányái. ahol a száműzötték dolgoztak. Valamikor a nevezetes lénai-sortűz indította el a forradalmi munkásmozgalmat és rázta meg egész Oroszországot. A Léna után az Angara következik, amelynek mentén sokat utaztam, sok várost megnéztem, köztük Ir- kutszkot és Bratszkot, itt a nagy vízierőművéket. Szibéria legszilajabb és legnagyobb folyójának a Jenyiszej t tartják. A Szaján-hegy- ségből ered délen és északi irányban folyik a Jegestengerbe, hatezer kilométer hosszan. Csodálatos élmény ennek a folyónak a megtekintése! Helyenként 1—2, sőt 10 kilométer a szélessége, a torkolatnál pedig 40 kilométer széles. Európai szemmel bizony ez kicsit szokatlan méret! Szólni kell az Obról, az Trtiszről Is. amelyek a múltban szabadon, vadul, ke- resztbe-kasba szelték át Szibéria földjét, hatalmas területen pusztítottak, és mérhetetlen károkat okoztak az ott élő embereknek. S éppen ezeken a folyókon keresztül fogott hozzá a szovjet kormány Szibéria meghódításához. Nem véletlenül emlegetem a hódítást, hiszen egy ilyen hatalmas világrésznél nem olyáh egyszerű érzékeltetni, mit jelent az, hogy fel kell tárni a föld mellében lévő kincseket. Tavaszonként a szibériai geológusok tízezrei" indulnak' a városokból a tajgára, kutatni ércek, kincsek után. Kimennek májusban, s amikor hazatérnek november 7- re. a forradalom ünnepére akkor magukkal hozzák a térképek tömegéit rajtuk feljegyezve az újabb és újabb szén, vas, réz, arany só vagy olaj lelöt.ei veket Például Tumeny környékér — ez az Uraitól minteg.' ezer kilométerre keletre van —, olyan olaj-lelőhelyeket fedeztek fel, amelyek mel • lett eltörpül Európa összes olaj kútja. A geológusokkal beszélgetve elmondták nekem, hogy nemcsak Tumeny nél, de különösen a Léna környékén olyan koncentráltan van jelen a benzin az olajban, hogy nyugodtan Írhatom e cikkben: Szibéria benzinben úszik. Mi az oka ennek a mérhetetlen olaj kincsnek ? Bizonyára az. hogy valamikor. húsz millió évvel ezelőtt. Szibéria nagy területéin trópusok voltak. Irkutszk például Havannával egyvonalban fekszik. De itt Szibériában — még nem tudják a tudósok, minek a hatására —, mintegy húszmillió évvel ezelőtt valami kívülről jővő természeti katasztrófa eredményeképpen olyan hatás érte a földet, olyan természeti változás ment végbe, hogy a föld tengelye egy kicsit elmozdult. Akkortól számítják a geológusok, hogy a föld északi sarka és mágneses sarka eltér egymástól, és ezek a a sarkok jegesedni kezdtek. Ezen változás időszakában a trópus, a dzsungel, ahol a nagy elefántok és különböző állatok éltek, szintén eljegesedett. Akkoriban jött létre a Bajkál-tó, földünk hetedik legnagyobb tava. amelynek nagyobb a vízmennyisége, mint a Kaspi-tengemek, vagy a Balti-tengernek. Földünk ivóvízkészletének mintegy húsz százaléka van a Bajkál-tóban. Tiszta, friss, iható víz. A tó 680 kilométer hosszú, szélessége helyenként 25 kilométer, másutt 90 kilométer. Mélysége kb. 1800 méter, tehát tengermélység. Nagyon érdekes, negyven méternyire is lelátni a tó fenekére, olyan tiszta a vize. Még mindig nagyon sok itt a geológiai mozgás, sok a földrengés. Van olyan területe Szibériának, ahol évente 1500 földrengést észleltek. Ez azt jelenti, hogy beszakadozik a tó partja. A Bajkál egyik partján három és félezer méter magas havasok efríélkednek. A havasokat látva, megállapítható, hogy igen szélsőséges itt az időjárás, nyáron 30—40 tokos meleg van. télen nem ritkaság a 40—50 fokos hideg. De az ottani emberek már megszokták, jól bírják ezt. A Baikál-tó hőmérséklete plusz tíz fokra emelkedik. de fürdésre nem alkalmas. A halászok szerint ugyan, ha megisznak egy fél liter vodkát, nyugodtan belemehetnek a vízbe, nem lesz semmi bajuk Sn viszont erre nem vállalkoztam azért sem. mert ottjártarn- kor 4 fokos volt csak a víz hőmérséklete. Partjain gyönyörű őserdők húzódnak a végtelen távolságban. 40—50 méter magas fenyőkkel s köztük szőke '.'nyírják kai, meg lílavirágos bokrokkal Rengeteg a tajgáBan a szarvas, farkas, vadkecske. Nagyon ügyesek itt a vadászok. ősi szokás szerint, ha mókusra, cobolyra lőnék, csak a szemükre céloznak, mert a. bőrét, csak úgy. 'unják értékesíteni, ha netn lyukasztják át. A tónak van egy kedves legendája. Ügy mesélik a szibériaiak, hogy valamikor, amikor az isten megteremtette a földet, s természetesen Szibériát, lejött ide a tajgára és csodálta, gyönyörködött benne. De a végén csak nem tetszett neki, mert nem volt víz ezen a nagy szárazföldön. Belemarkolt hát a talajba, és egy marék szárazföldet eldobott, egyenesen a Csendes-óceánba. S ott. azon a helyen egy sziget keletkezett, a marék föld helyén pedig a Bajkál. Amikor arra jártam, bementem a Bajkál Kutató Intézetbe, ahol mutattak is egy üveg makettet, amely tökéletes formája a Rajkáinak, s ennek a felülete pontosan olyan, mint az a csendesóceáni sziget, amelyet — a monda szerint — az isten az óceánba dobott Ez persze, csak legenda, de mindenesetre érdekes. A japánok, ha Szibériába jönnek turts- taútra, el tudják helyezni ezen a maketten még a városaikat is, annyira megegyezik a formája a száge- tükkeL A Baj kaiba 380 folyó ömlik, és csak egyetlenegy, az Angara folyik M belőle, amely szerintem a legszebb szibériai folyó. Ha a többi folyót elzárnák, s mától kezdve nem vinne több vizet a Bajkálba, akkor több mint 400 évig hordhatná kifelé vizét az Angara. (Pedig az Angara is, mint már mondtam, kb. háromszor akkora, mint a Duna.) Az Angarával kapcsolatban egy históriát szeretnék elmondani. Valamikor Bajkál anyónak — így nevezték az ottani népek —. volt 360 lánya. Minden lánya közül legszebb az Angara nevű. Ezt becézte, ezt szerette, erre vigyázott a legjobban. Egyszer a Bajkál elhatározta, hogy Angarának férjhez kell mennie egy Irkut nevű herceghez, de mikor a lány hírét vette annak, hogy a taj- gában él egy vitéz, erős legény, a Jenyiszej, beleszeretett. Bajkál anyó tiltotta ezt, de egy éjszaka, amikor felhangzott a Jenyiszej hívó szava, Angara áttörte a sziklafalakat, és keresztül- kasul rohant a Jenyiszej kar jaiba. Ekkor Bajkál anyó, dühében megfogott egy hatalmas sziklát, és utánadobta hűtlen lányának. Ez a szikla — amelyet Sámán-kőnek ne- v’eztek el —, azóta te ott van az Angara közepén, s jelenleg a vízszint mérésénél használják fel. Szebelkó Imre (Folytatjuk) Napozás a Jenyiszej padján. Vofn- APN
