Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-04 / 183. szám
196«. AUGUSZTUS 4. ticiplo ú Egy hónap az országutakon Júliusban kereken 130 közlekedési baleset történt a megyében, tizenöttel több, mint júniusban. Két személy vesztette életét, negyvenen súlyosan, hetvennégyen könnyebben megsérültek, míg negyvenöt személy sérülés nélkül megúszta a balesetet. A keletkezett anyagi kár összesen 125 ezer forint A legtöbb balesetet, szám- szerint 38-at a személygépkocsik okozták, majdnem ugyanannyit a motorkerékpárok, (35), a további sorrend,: tehergépkocsik 18, gyalogosok 13, kerékpárok 12 esetben. A balesetek kétharmadát magánosok tulajdonában levő gépjárművek okozták. A statisztikákban eddig általában a gyorshajtás szerepelt az első helyen a baleseti okok között. Júliusban szerepcsere történt A baleseti okok között legsűrűbben, számszerint huszonhét- szer fordul elő az elsőbbségi jog meg nem adása. Július 30-án Szigetvár és Somogy- hatvan között egy útkereszteződésben Papp István ladi lakos, a 12-es AKÖV autóbuszával nem adta meg az áthaladási elsőbbséget a jobb kéz felől érkező Neicz- her József kerékpárosnak, összeütköztek és a kerékpáros súlyos sérüléseket szenvedett. A gépkocsivezető ellen természetesen eljárás indul. A gyorshajtás 30. a figyelmetlen, gondatlan vezetés 17, szabálytalan előzés 15 esetben volt a baleset oka. A további sorrend: gyalogosok hibájából 12, szabálytalan fordulásból, kanyarodásból 11, szabálytalan bal oldali hajtásból 10. Félszökött az ittas vezetések száma, júliusban 11 esetben fordult elő. Rosszabbul is végződhetett volna Müller Pál hímesházi lakos balesete. Július 28-án délután szólómotorkerékpárjával, amelyen pótutast is szállított, Székelyszabar és Hí- mesháza között ittas állapotban közlekedett. Eközben elvesztette uralmát a gépjármű felett és felbukott. Müller és pótutasa ezúttal megúszta könnyebb sérülésekkel. Ellene eljárást indítanak. Július fekete krónikájának sajnálatos momentuma: a 130 baleset közül 78 Pécs városban és járásban történt, éppen ott, ahol megannyi erőfeszítést tesznek a közlekedés biztonsága érdekében* A SZERKESZTOSEG „Bácsi, tessék kérni1/ „Bácsi, tessék kérni”---s zól hozzám az eladónő a zöldségboltban erélyesen. „Hányas jegy kell a bácsinak” — mondja mogorván a kalauznő ... „Bácsikám, a sajt két dekával hosszabb lett”, — fuvolázza negédesen az eladónő a tejboltban . „Tessék kérni, bácsi” — ri- pakodnak rám a húsüzletben. Az utóbbi időben általánossá vált, hogy már nem fiatal férfiakat bácsinak, bácsi- kámnak szólítanak a boltokban, autóbuszokon stb. Én ebben a járványszerűen elterjedt „bácsizasban” bizonyos lekezelést, fölényeskedést látok a címző részéről, amit igazol az a hangsúly és arckifejezés is, amely a megszólítást kíséri. Szerintem az üzleti életben, vagy más nem magán érintkezésben nincs helye a „bácsizásnak”. A „bácsi” megszólítás ugyanis családias, bensőséges hangzású. Farkas bácsinak szólítom idősebb ismerősömet, Guszti bácsinak idősebb rokonomat, s bácsizzuk munkahelyünkön idősebb kartársunkat is. Ezekben az esetekben a bácsi megszólítás azonban mindig a tiszteletadás is egyúttal, mellyel a fiatal tiszteli meg az idősebbet, míg az előbb felhozott példákban a bácsizás nem a tisztelet, hanem a fölényeskedés, a lekezelés hangja. Ha ez elharapódzik, oda jutunk, hogy a hivatalban majd az ügyfél a tanácselnököt, az osztályvezetőt bácsinak, vagy mivel a neve hivatali szobáján ki van írva — Nagy bácsinak fogja szólítani, s ha nagyon meg akarja adni a tiszteletet, az egyetemi tanárt vagy minisztert profesz- szor vagy miniszter bácsinak- fogja titulálni. Népi demokráciánkban nem szenvedünk hála isten, cím- és címrangkórságban, s letűnt szerencsére a kegyelmesek és méltóságos urak ideje, de igenis demokráciánkban is meg kell adni a tiszteletet a kornak, a hivatali állásnak, és a képzettségnek! Nem úgy azonban, hogy az idősebb embert lebácsizzuk, vagy lenézzük hanyagul és fölényesen. Hogy mi legyen a megszólítás, azt írják meg mások, bizonyára találunk megfelelő kifejezéseket. Dr. Világhy Gyula Megérdemli az elismerést A téma tárgyát képez6 áru értéke csupán 25 forint 20 fillér. Mégis említést érdemel, mert követésre méltó példáját adja annak, hogyan kell kereskedni. Tudom, nem kirívóan nagy ügy, de igen Jól esett. hogy a Sallai utcai gázkészülékeket forgalomba hozó bolt vezetője, miután nem volt raktáron az általam keresett áruból, részemre azt külön megrendelte és amikor megérkezett. telefonon értesített. Úgy gondolom, ebben az üzletben helyesen értelmezik a szocialista kereskedelmet, ahogy ők teszik, úgy lehet és úgy kell kereskedni! VARSZEGI GYULA, Pécs, Mártírok u. 3«. . J|f|| lAríAÍ/jl lÁfll/tD I(lilfillk/ ti/i/ii/isj \AJJ v>I» Btázik a mennyezet 1962-ben szövetkezeti lakást vásároltam a Kandó Kálmán utca 24. sz. házban. 1963. decemberében letelt az 1 éves garancia, de a hibák kijavítása érdekében az illetékesek nem sokat tettek. Hiába hajtogattuk, hogy az ablakok nem zárnak, bejön a víz. A válasz: „Oldják meg házilag". Most nem is ez a legnagyobb probléma. Az a bosszantó, hogy a második emelet tetőszerkezete beázik. a fürdőszoba, az előszoba és nem utolsó sorban a szoba is. Ki okolható a hanyag munkáért? Kit terhel a felelősség? A hibákról tud a lakásszövetkezet elnöke is, de nem intézkedett. A lakás 90 200 forintba került. Mit csináljak? Hova forduljak panaszommal? Berta József Kandó Kálmán ti. 24. 11. 17. I A harkányi strandon Jobb időbeosztást Ha a háztartásunkban elromlik valamelyik gép, annak kijavítása nagy gondot okoz a családnak. — Ugyanis a gépjavítók, például a hűtőszekrényre gondolunk, reggel kezdenek és délután fejezik be a műszakot Olyan időpontban járnak ki a javításra, amikor dolgozóink 70 százaléka munkában van. Tehát szabadságot kell feláldoznia annak, akinek háztartási gépe javításra szorul. Valahogyan ezen változtatni kellene, hiszen a gázszerelők a délutáni, sőt az esti órákban járnak ki javításra, a gáz- villany-pénz beszedők is az esti órákban járják a lakásokat, csak a háztartási gépek javítását végzik munkaidő alatt. Nagyon hasznos lenne, ha a gépjavító részleg vezetői valamilyen észszerű ötlettel, intézkedéssel megoldanák ezt a problémát. Hunyadvári Béla Idd] árásj elentés Várható időjárás csütörtök estig: időnként csökkenő mennyiségű felhőzet, többfelé esővel, helyenként zivatarral. Mérsékelt, változó irányű, később megélénkülő délnyugati, nyugati szél. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13—16—IS, a legmagasabb nappali hőmérséklet 22—27 fok között. A Balaton vízének hőmérséklete Siófoknál 11 órakor 22 fok volt. A Duna vízállása Budapestnél 670 cm. Mindig komolyan vettük a falu dolgait“ Rózsakért a főtéren Bükkösdön minden szerv összefog a község érdekében Kétségbeesett, görnyedt hátú kis asszony áll a folyosón. Nem akar a szobába belépni, mert röstelli, hogy végül Is a tanácsnak kell eldöntenie a sorsát. Benn a tanács vezetői arról beszélgetnek, vajon alaposan megfontolta-e a kinn álló asszony, hogy elköltözzön az urától. — Katóka, magg ott él mellettük a falubán .. s Bizalom és áldozatkészség Kató a bükkösdi közös községi tanács helesfai hivatal- segéde. Töviről hegyire ismeri az egész ügyet. A férjnek ez a harmadik felesége, mindhárom mellett iszákoskodott, durva, brutális ember. Az asz- szony szorgalmas, sokat tűrt mellette, de most, hogy sikerült szereznie egy kis szobát, nem marad tovább. — Úgy gondolja, hogy adjunk melléje tanácstagokat, akik segítenek neki a költözködésnél? — kérdi tőle az elnökhelyettes. — Megérdemelné, Tóni bácsi ; i | rjr. Sely Ottó tanárse- géd, a Pécsi Tanárképző Főiskola állattan tanszékének munkatársa nemrégiben érkezett haza Jugoszláviából, ahol három hónapot töltött. Egy minisztériumi tanulmányutat pályázott meg, sikerült, s néhány napos belgrádi és zágrábi tartózkodás után a tengerpartra utazott, hogy megkezdje a kutatómunkát. Splitben, az oceonográ- fiai kutatóintézetben dolgozhatott. — Csodaszép hely, s ez, ifiint magánembernek is nagy élményt jelentett — meséli dr. Sely Ottó. — De maga az intézet is kitűnően épített, csendes, nyugodt, jól felszerelt, nagyszerű munkahely. Végtelen barátsággal és segítő készséggel találkoztam. Mi volt a kutatás célja? — Évek óta parazitoló- giával foglalkozom. Voltaképpen a magyarországi gerincesekkel foglalkoztam eddig, de a tanulmányút révén olyan lehetőség kínálkozott. hogy a tengeri halak belső élősködőit vizsgálhassam. A híres halpiacon naponta másfél-két kiló Három hónap Splitben halat vásároltam, magam választhattam ki a leg megfelelőbbeket. Itt mindent lehetett kapni, az osztrigától és ráktól kezdve a cápákig és rájákig. Mialatt kint voltam, mintegy 150 kiló halat boncoltam fel. Hazahoztam úgy 300 fiola férget, egy-egy fiolában olykor száz féreg is van. A meghatározás és a feldolgozás ezután következik. A tanulmányt odakint fogják publikálni. ügy hallottuk, különféle tengeri állatokat hozott haza, — Igen, kiegészítettem az állattan tanszék gyűjteményét, amennyire módomban állt. Körülbelül 150 fajt hoztam haza, a halakon kívül néhány lábasfejűt, rákot, csigákat stb. Aminek különösképp örültem, két faj cápát és agy elektromos ráját is sikerült elhoznom. Hogyan szedte össze a gyűjteményt? — Részint a vásárolt állatokból, részint saját magam .., Német kollégákkal, a lipcsei egyetem dolgozóival találkoztam, egy filmet készítettek, j természetesen volt náluk békaember-f elszerelés is. Lassacskán magam is megtanultam, hogyan kell leszállói a víz alá és néhány szivacsot, korállt magam is felhoztam. Végül is milyen haszonnal járt tehát a jugoszláviai út? — Azt hiszem, a gyűjtemény kiegészítésén túl, a magam és saját kutatómunkám számára is nagyon hasznos volt. Az oktató munkámban elsősorban élettani gyakorlatokat vezetek. Kutatómunkám leginkább a féregimmunológiai kísérletekre szorítkozik. Így, ezzel a tanulmányúitól, kutatási területemről némi kitekintés adódott, úgyhogy feltétlenül hasznosítható lesz ez a három hónap. Végül megnéztük a gyűjteményt. Azaz: a gyűjteménynek csak egyik részét, mert a másik még valahol a vám útvesztőiben tévelyeg. — A budapesti Állatkert is kint volt éppen, és voltak olyan kedvesek, hogy az egyik kannát, amiben a halakat gyűjtöttem össze, elhozták magukkal. Apró macskacápák, a rája, amely az egyik legfinomabb csemegének számít a tengerparti népeknél. Horgászhal, amelynek fejcsúcsán hosszú sörték vannak, ezekkel csalogatja magához áldozatait. A murena, egy különös, kígyószerű, feketesárga hal, szintén nagyon ízletes csemege. — És nagyon örülök annak is — mondja befejezésül dr. Sely Ottó —, hogy sikerült lándzsahalakat hoznom, amelyek eddig hiányoztak a főiskola gyűjteményéből. Lándzsahalakat, amelyek a perdöntő bizonyítékot jelentik arra nézve, hogy a gerinces állatok a gerinctelenekből alakultak ki a törzsfejlődés során. A lándzsahalak apró, féregszerű, fehér halak, egy kis üvegcsében áznak a formaiinban ... Ezzel véget is ér a tanácskozás. Tankovics Antal és Tomisa József helesfai tanácstagoknak értesítést küldenek: legyenek ott este hatkor a háznál és vegyenek fel leltárt arról, amit az asszony összecsomagol — ez a későbbi viták elkerüléséhez kell —, és segítsenek neki, amiben csak lehet. Az ilyen esetek nem mindennaposak a bükkösdi tanácson, de az természetes, hogy megoldhatatlannak tűnő panaszával csaknem mindenki ide siet. Komáromi Antal a tanácsok megalakulása óta dolgozik itt. Ismeri az egész környéket, igazságos, ez az alapja az iránta táplált bizalomnak, mely most máraz egész tanácsot övezi. — Kérem — magyarázza—, mi mindig komolyan vettük a falu dolgait, akár házastársak kibékítéséről. akár a termelőszövetkezetről volt szó. Azt gondolom, hogy ezt az emberek megérzik. Különben, nincs is nehéz dolgunk. Szorgalmas nép ez a bükkösdi. Mindig teljesítették, amit kértünk tőlük, itt még a kötelező terménybeadások idején sem volt nézeteltérés. Mivel igen rendesek errefelé az emberek, erőszakhoz mi sosem nyúltunk, inkább a meggyőzést használtuk, ha kellett. A meggyőzés még ma is időszerű módszere a bükkösdi közös tanácsnak. Nem is olyan rég volt, amikor a falu asszonyaival beszéltek; a városokban kevés a baromfihús, ha tudnak, adjanak dl minden udvarból egy-egy párat a felvásárlónak. A beszélgetés után voltak olyan napok, amikor egy mázsa tyúkot, kakast, jércét hordtak össze. Ebben a községben csak egyszer kellett említeni a parkosítást. Százan és százan ültették az erdőgazdaságtól kapott hársakat és nyárfasuhán- gokat Negyedévenkén ti tanácskozások A közös tanácshoz tartozó községek lakosságának áldozatkészségéről Mátis László d£,, tanácstitkár szolgáltat adatokat. Jegyzőkönyvet vesz elő és egy kicsit zavarban is van, hova sorolja az erdő- gazdaság, az állami gazdaság, a termelőszövetkezet, a posta, a vasút dolgozóinak segítségét. Vegye úgy. mint a tanács alá nem rendelt szervekkel fenntartott szívélyes kapcsolat eredményét? Bükkösdön hagyományai vannak ezeknek a kapcsolatoknak, Negyedévenként egyszer együtt tanácskoznak mindazok, akiknek közük van a tanácshoz tartozó községek ügyeinek előrehaladásához. A meghívottak segítőkészségéről jegyzőkönyvek és szép tettek tanúskodnak. Az elmúlt hetekben például a termelőszövetkezetnek volt szüksége segítségre, erre gyorsan kölcsön adott neki két kombájnt az állami gazdaság. Mindennapos gontí Bükkösdön és környékén az útjavítás. Az erdőgazdaság évenként több ezer forint értékű útjavítást végez. A termelőszövetkezet is segít. A községek közötti földutakai meg a Korpád, Gorica felé vezető utakat már sokszor tette rendbe. Most éppen a Kaposi utat javítják, amiért egyébként 10—12 ezer forintot kellene a tanácsnak kifizetnie. Az állami gazdaság vezetőségének és a Szentdom- jánban lakóknak meg az köszönhető, hogy kavicsjárda köti össze Szentdomjánt a 2,i km-re fekvő Bükkösddel. — Dr. Szűcs József, a posta vezetője szenvedélyes kertész, <" irányítja a községben a parkosításokat. Vezényletével lett a Gyöpsor utcából szép. virágos Hársfa utca, a főtéren kellemes park, a tanácsház körül fenyőkkel díszített pompázó rózsakert. Senki sem távozik dolgavégezetlen Miközben beszélgetünk, jön nek-mennek az ügyfelek, és senki nem távozik dolgavége zetlen. Az elnökhelyettesnek pillanatnyilag egyik legnagyobb gondja, hogy az augusztus 20-i öregek napját jól készítsék elő, legyen emlékeze tes a tanács, a Vöröskereszt, az állami gazdaság és a termelőszövetkezet közös rendezvénye. Behozzák a postát. A leve lek többsége a környező községekből érkezett. Gondok, bajok vannak szinte valamennyiben, mert az emberek itt csak akkor fáradoznak az írással, ha segítséget kémek Ám a mai posta azt is bizonyítja, hogy a tanácshoz fordulók nem hálátlanok. Komáromi Antal meghatottan forgat egy írást. Ez áll a kockás füzetpapiron: „Faügyem jóindulatú és gyors elintézését hálásan köszönöm. özvegy Ébel Józsefné, Dinnyeberki 58.” Az asszony évek óta fekv- beteg. Tulajdonképpen nem is ismerik* Harsányi Márta