Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-28 / 203. szám

1966. AUGUSZTUS 28. napló 5 Derűt keltő tisztaság Még gok a szemetelő — Úttisztítás osztott műszakban Megszületett az első magyar önfelszedő seprőgép ! Megmenteni húszezer holdat a szikesedéstől Észrevehetően javult Pécs | elhagyására, az építőanyagok város tisztasága, általános vé- j gyors eltakarítására. lemény. sokaktól hallottuk ezt. I ________ S őt, hallottunk olyan véle­ményt is, hogy e tekintetben az ország nagyvárosai közül csak Szeged veheti fel a ver­senyt Péccsel. — Nagyon örülök, amit a város tisztaságával kapcsolat­ban mondott — nyugtázta a megjegyzést Csorbics JózseJ igazgató. — Inkább bírálatol szoktunk kapni... Nemcsak egészségügyi és esztétikai szén pontok miatt teszünk meg mindent a köztisztaságért. A tiszta város tisztaságérzetei ébreszt az emberekben, szinte visszariasztja a szemetelőket. Mennyit szemetelnek a pé­csiek? — Viszonylag sokat. Kü­lönösen sokat a vidékiek. Az áruházak előtt (vagy távolsági autóbuszok, pályaudvarok, pia- cok környékén elszórt szám­lák, összegyűrt papírosok, szét szakadt zacskók jelzik jelenlé­tüket. Azután egyes házmes­terek este a házuk előtti jár­dáról rásöprik a szemetet a felmosott, tiszta utcára. Sok még a földes udvar, a jármű­vek, a járókelők kihordják a port, sarat. Az építkezések is emeíik a szennyezettség! fokot. Egyes gépkocsivezetők — bár ezen a téren javulás tapasz­talható — felelőtlenül és lelki- ismeretlenül még mindig tele- potyogtatják a szállított ra­kományból az utcát, a döm­perek elhullatják a homokot. — Nemrég ponyva nélkül selejtes cigarettapapírt fuva­rozott egy gépkocsi a Dohány­gyárból a MÉH-be — mondja Csorbics József. A sofőr a ci­garettapapírokat elpotyogtatta maga után. Többször találkoz­tam vele, s megtudtam, hogy egy rendőr Is figyelmeztette. Végül is megállítottam a gép­kocsit, elkértem a vezető sze­mélyi adatait, majd feljelen­tettem. Megállapították ugyan a szabálysértést, de nem bün­tették meg. A fuvarosok eltűntek a bel­városból, nagyon örülünk ne­ki. Viszont a slammot még le­öntik az utcára, még a Kos­suth utcában is. Mindenütt ott éktelenkedik a nyoma. (Volna megoldás; kosárral kellene be- hordatni; legalább az ilyen for­galmas helyeken.). Az építke­zéseknél nagyon helyesnek bi­zonyult a tanácsi rendelkezés, hogy az építővállalatok négy­zetméterenként járdafoglalási díjat fizetnek. így érdekeltek a környék minél hamarábbi Nap mint nap, több, mint százan takarítják az utakat. Július I-től a belváros leg­több utcáját osztott műszak­ban. Az úttisztítók reggel 5 órakor kezdenek, amikor még kicsi a forgalom, hogy ne po­roljanak a járókelők orra alá. öttől hatig összesepemek, utá­na 9 óráig már csak a kupa­cokat gyűjtik össze. A „máso­dik műszak” délután 3-tól 7-ig tart. Este a város központjá­ban szemétszedő emberek is működnek. Az úttisztítókat naponta motoros ellenőrök el­lenőrzik, s munkájukat pon­tozzák. A megfelelő pontszám elérése a dolgozók egy részé­nél prémiumfeltétel. A Köztisztasági Vállalat technikai felkészültsége nélkü­lözi a nagyvárosi jelzőt. Van hat öntöző-mosó gépkocsijuk, köztük négy nagyteljesítményű Skoda. Rendszeresen 12 utcát mosnak, időközönként pedig Ujmecsekalja és Meszes, va­lamint további 20—30 utcát A seprőgépek száma három, mégpedig két „békebeli” né­met terelőseprőgép (sok hibá­val és légszívóberendezés nél­kül) és egy GAZ önfelszedő­gép, amely nem tökéletes konstrukció. Mi jön még eh­hez? Nem sok. A városban lé­vő szemétgyűjtő ládák. Szá­muk 300, ebből az utóbbi két évben száz újat szereltek fel. Mosásra nem minden utca alkalmas, a feltétel: megfelelő dőlés és csatornahálózat. Ha beköszönt a jó idő. a lakosság vízfogyasztása ugrásszerűen megnövekszik. Tőlük nem le­het elvenni az ivóvizet, a mo­sóautók a Hőerőműhöz vagy a vásártérre az ipari gerinc­vezetékhez járnak tankolni. A Hőerőmű oda-vissza 12 kilo­méter, mindkét vízkivételi he­lyet vasúti átjárókon keresz­tül lehet megközelíteni. Az át­járóknál kikerülhetetlenül vesztegelni kelL Egy-egy felhőszakadáskor át lag 1000 köbméter törmelék eltakarítása vár a részlegre. Ezt máshol kubikosokkal vé­geztetik. A gépesítettség hiá­nya mellett ezek a további és egyelőre leküzdhetetlen techni kai akadályok. Hogy kevés a gép, erről saj­nos nem tehet senki. Nincse nek úttisztító gépek, nine honnan beszerezni. Azaz, hogj mégis. Van Nyugaton olyar gép is, amelyik egy fél téglá is beszippant. Csakhogy mérej drága. A Budapest utcáiról jó ismert, kis sárga, villogós sep­rőgépek 8—10 ezer dollárba kerülnek. A szocialista ors»- gok pedig, ha gyártanak is — saját szükségletre teszik. Ha­zánkban. a Fővárosi KöV'isz- tasági Hivatalnál nemrég konstruáltak egy önfelszedő seprőgép-változatot. Állítólag összesen nyolcat készítenek és Pécs is kapna belőlük egyet, esetleg kettőt. A vállalatnál érthetően nagy a fluktuáció. De hát nem ki­sebb feladatot kell megoldani, egy nagy város szennyét elta­karítani. Nem közkedvelt munkahely, nehéz embert kap­ni. Ne nehezítsük meg ezért munkájukat és becsüljük meg őket azzal, hogy nem szeme­telünk. Míklósvári Zoltán Három kilométeres csatorna három óra alatt Újfajta ároknyitó ekét készítettek Szigetváron - Egy méter mély, 160 cm koronaszélességű csatornát húz — 3 lánctalpas vontatja Megnyílt az út Óbányára számláló falunak, azt a la­kosság tudja legjobban. Es azt is, hogy milyen nehezen épült, hiszen teljesen új nyomvonalat kellett kifa­ragni a hegyoldalból, aztán kiásni a tükröt, elteríteni a követ. kavicsot, salakot, hogy végre ne járja a sarat három kilométer hosszan az a másfélszáz ember, — bá­nyászok, erdőgazdaságiak, termelőszövetkezetiek, akik reggelente indulnak kara­vánban Mecseknádasdra. — „Amíg a hó le nem esik, szögön lóghat a csizma, nincs többé sár..." — mondja a tanácselnök, Mül­ler József és most már ér­tem a megindultság okozta finom kis rezgést hangjában. Ki kezdte? A megyei tanács­tagi tisztséget viselő orvos, dr. Péceli Endre, aztán foly­tatta a mecseknádasdi és óbányai tanács vezetősége, s végül a falu nekifogott: családonként 70—70 társa­dalmi munkaórában vágták az utat kora tavasz óta minden vasárnap. De felül­ről is jön a segítség, dr. Pusztai János, a járási ta­nács v. b. elnökhelyettese személyében, aki teherkocsi­kat, gépeket is szerez oda, ahova az emberi erő már nem elegendő. Az elnöki irodában beszél­getünk, később felmegyünk az üdülőtelepig, a strandig Müller Józseffel, Csáki Ist­ván vb-titkárral és Hauer Jánossal, a helyi népfront titkárával. — Mii jelent hát az út? Mondják ők hárman, hogy Óbányának eddig inkább csak híre volt szépséges fek­vése miatt, de nehéz volt megközelíteni. Az idegenfor­galom eddig is olyan nagymértékű volt, hogy az idegenek száma túlhaladta a község lélekszámút — gyakran naponta. De gépko­csival nem jutottak Mecsek- nádasdnál tovább. Az élel­miszerellátás is aki )zott, ha járhatatlanná vált a völgy. Most kész az út és összeköti a kis falucskát Me- cseknádasddal, a külvilággal. — A lehetőségek itt van­nak! Az elnök körbemutat a. hegyekre, a pára-fátylas erdőre. Itt van a szekszár­di gimnázium üdülője, a Pé­csi Járási Tanács üdülője, itt nyaralnak a dunapataji és bonyhádi diákok is, és még mennyi magánüdülő húzódik meg szerényen a tisztások, miniatűr fensíkok peremén?! No, persze — a büfé vagy italbolt, — végül is mindegy minek neveztük — itt a strand mentén, bi­zony nagyon is falusias. Ital alig van, kenyér soha nincs, egyáltalán néhány májkon­zerven kívül semmi nincs, de még csak gyümölcsféle­ség sincs a legnagyobb szezonban, holott több száz diák nyaral itt, a felnőttek­ről nem is beszélve. Ahogy mondani szokás: „föl kell dobni” ezt a gyö­nyörű kirándulóhelyet, s ez elsősorban a szövetkezeti ke­reskedelem feladata lenne. A lakosság feláldozta vasár­napjait és feláldozza ezután is, amikor a közeljövőben a falun végigvezető út ép'tését is elvállalják, de többet ők sem tehetnek, csak amit lel­kesedésből és szűk kis ott­honuk iránti ragaszkodás­ból megtettek: megnyitották az utat ... Rab Fereoe tek is, amikor a víz egysze­rűen kiöli a növényeket. Ma már ezek a tsz-ek önerőből nem tudnak megbirkózni a problémával, amely összefügg a Gyöngyös- és Almás-patak — mint e terület két vízgyűj­tője — a Baranya-csatorna, sőt a Dráva — mint fő víz­elszívó — szabályozásával is. S ez már állami feladat. A 20 ezer hold felesleges vizét az Almás-pataknak kel­lene elvezetnie, a patak med­re azonban eliszaposodott A meder szélesítését és mélyí­tését a torkolattól felfelé ha­ladva kezdték, s ez jelenleg a pécs—barcsi vasútvonalig történt meg. A tervek szerint 1967 végére Csertőig javítják meg a medret, majd 1968-ban Csertőtől Almamellékig, on­nan pedig a felső szakaszon Terecsenyig a helyi vízgaz­dálkodási társulás fejezi be a munkát. Csakhogy a meder szélesí­téséhez le kell bontani a szi­getvári Almás-hidat, amely a várba vezet. Az új híd költ­sége 1,6 millió forint, éppen annyi, mint a meder szélesí­tésére 1967-ben fordítható összeg. A növekvő idegenfor­galom miatt a város nem mondhat le a hídról, így az­tán vagy híd, vagy mederren­dezés. Harmadik megoldás az lenne, ha a város elvállalná a híd megépítését, s akkor az Almás jövőre már nem ön­tené el a Szigetvár és Csertő között lévő szántókat, réteket. Új ároknyitó eke munka nélkül? Kisebb vízfolyások szabá­lyozását a helyi vízgazdálko­dási társulás végzi, illetve maguk a termelőszövetkeze­tek. amelyeknek az állam minden köbméter kitermelt föld után 15 forint kedvez­ményt nyújt. A munka mégis lassan halad, helyesebben a helyzet gyorsabb tempót kí­vánna. 1965-ben a járás ke­rete 30 ezer köbméteres víz- lecsapolást tett lehetővé, ez­zel szemben 55 ezer köbmé­ter munkát végeztek el. Az idén mindössze 18 ezer köb­méter a terv, s az egész ke­retet a kétújfalui tsz kapta meg. Jövőre azonban a járás I már 180 ezer köbméterre kap I keretet. Mivel a kubikos munka las- I sú és drága is, a szigetvári ! gépjavító állomáson az el­múlt hetekben készítettek egy óriási ároknyitó ekét, melyet a múlt hét végén próbáltak ki a rózsafai és a szentdénesi tsz-ekbea. Az ekét, amely egy méter mély, 40 centiméter fe­nék- és 160 centiméter koro­naszélességű árkot húzott oly módon, hogy a föld felszínén kétoldalt 50-—50 centiméter széles padkát hagyva a ki­termelt földet egy méter ma­gas töltésbe rakta, három 100 lóerős lánctalpas traktor von­tatta. A rózsafai határban három óra leforgása alatt 3 kilométer hosszú árkot készí­tett az eke, ez idő alatt 2700 köbméter földet dobott ki, ami 100 kubikosnak egy napi munkája. A gép új vagy be­temetett árok megnyitására egyaránt alkalmas ott, ahol a talaj bokroktól és gyöke­rektől mentes. A gépállomás 10 forint munkabért számít fel köbméterenként. Sajnos, két nap után a géppel leáll­tak, mert a tsz-eknek ebben a gazdasági évben már nincs pénzük erre a célra. Jövőre azonban 10 000 köbméter föl­det fognak kitermelni ily mó­don a járásban a drága ku­bikos munka pótlására. Altalajlazítás 12800 holdon A 20 ezer hold föld megja­vítása komplex munkát igé­nyel, s ebben benne van az altalajlazítás is. A tsz-ek 12 800 hold altalajlazításra je­lentették be igényüket —. a gyakorlatban ennél több föld szorulna rá. — Ezzel szem­ben tavaly 1700 holdon, eb­ben az évben pedig csak 2500 holdon végzik el ezt a mun­kát, amely holdanként 580 fo­rintba kerül. A gyengén gaz­dálkodó tsz-ek 80 százalékos kedvezményt kapnak, de az állam a költségek 50 százalé­kát a többi tsz-nek is elen­gedi. Az altalajlazító áttöri a 60— 70 centi mélyen elhelyezkedő vízzáró réteget, s így a talaj képessé válik a víz befoga­dására. Teklafaluban, ahol már tavaly elvégezték ezt a munkát, két, egymás mellett lévő árpatábla terméshozama között két mázsa volt a kü­lönbség a mélylazított tábla javára. Míg ez utóbbi táblán egész éven át nem állt meg a víz, addig a mellette lévő egész tavasszal víz alatt volt, s egyes részein az árpa ki is pusztult. Ezek a kezdeti sikerek azt mutatják, hogy igen gyorsan érhetők el jó eredmények, ha az állam segítőkészsége páro­sul a közös gazdaságok veze­tőinek és tagjainak az ügy iránt érzett felelősségével, ál­dozatvállalásával. •— Rné — Szarvasbőgés a Duna mentén A közelgő vadászidény S alkalmából jelentkeztek a külföldi vadászok <* Dunaártéri Állami Er­dőgazdaság vadászterü­leteire is. Szeptember elseje körül érkezik többek között Northoff professzor, a Volkswa­gen Művek vezérigazga­tója, valamint Hans Karman, a Volkswagen Művek müncheni vezér- képviseletének vezetője. A külföidi vadászok so­rában az idén is Fritz Ohlig lesz a legvesze­delmesebb a Duna menti erdők vadjai szá­mára. ö lőtte a tavalyt világrekorder sellyei szarvasbikát és az idén tavasszal ötven őzbakot ejtett el a Dunaártéri Állami Erdőgazdaság te­rületén. Ebben a gazdaságban most négy golyóéxett, úgynevezett A-osztályú bikát, valamint nyolc úgynevezett B-bikát lő­hetnek ki a vadászven­dégek. Tízezer vagon téli alma Az óriás állami gaz­dasági gyümölcsösker­tekben mindenütt seré­nyen készülnek a téli almafajta betakarítá­sára. A szedési fő szezon előtti határszemlék ta­núsága szerint az idei almatermés általában jó közepesnek ígérkezik. Az állami gazdaságok kereken 10 000 vagonnyi téli alma betakarításá­ra készülnek fel. A nagy mennyiségű gyümölcsöt körülbelül 35 nap alatt kell betakarítani, osztá­lyozni, csomagolni és el­szállítani, illetve raktá­rozni. A szedési idény­ben naponta átlag 13 ezer főnyi munkássere­get foglalkoztatnak az almáskertekben. A na­gyobb gyümölcsössel rendelkező állami gaz­daságok az idén 30 nagy kapacitású, részben már komplett manipuláló gépsort állítanak mun­kába. Egy-egy ilyen gép­sor óránként 45—50 má­zsa alma nagyság és mi­nőség szerinti osztályo­zását és csomagolását végzi el. é A szigetvári országáttól dél­re mintegy 20 ezer hold az év jelentős részében víz alatt áll. Különösen csapadékos években a jelenlegi árok­rendszer nem képes elvezetni a felesleges vizet. A levegőt­len viszonyok között a talaj szerkezete romlik, s itt-ott már a szikesedés jeleit mu­tatja a föld. Mi a helyzet az Almás-patakkal? Tíz termelőszövetkezet gaz­dálkodik itt — Rózsafa, Szent- dénes. Szigetvár, Hóból, Ne­meske, Kétújfalu, Teklafalu, Zádor, Pettend és Gyöngyös­mellék — s ezekben a tsz-ek- ben csak száraz években ad nagy termést a föld. Esős ta­vaszokon szántani sem lehet, I s nemegyszer júniusban vetik a kukoricát. Ősszel, betakarí­táskor pedig cs.ak óriási erő­feszítések árán tudják a ter­mést a sáros táblákról az or­szágúira szállítani. De van­nak még ennél súlyosabb ese-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents