Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-27 / 202. szám

19M. AUGUSZTUS 27. napló Nagyarányú iparszervezés az fmss-eknél Ipartelep Hidason Húsfeldolgozó, vendéglátóipari eszközjavító, fűrészüzem a bányatelepen — Gyermekbútorokat készítenek Ófalun Az új gazdaságirányítási rendszer a földművesszövet­kezetek életében is jelentős változást eredményez. En­nek első nagyobb mérvű je­lentkezése, hogy az fmsz-ek ipari üzemek szervezéséhez láttak. Eddig ugyanis a többi földművesszövetkezeti üzem- ág — kiskereskedelem, ven­déglátóipar, felvásárlás — nagy ütemű fejlődése mellett az ipari üzemágak elmarad­tak. Kizárólag a hagyomá­nyosnak számító szikvízgyártás és a szeszfőzdék, valamint helyenként tartósító üzemek működtek, továbbá Baranyában a szentlőrinci fmsz. vállfaüze­me fejlődött megfelelő mér­tékben. Ládák exportszállításra Az ipari üzemek szervezé­sével a MÉSZÖV bér- és mun­kaügyi osztályát bízták meg. — Szervező munkánk so­rán három közgazdasági fel­adatot tartunk szemelőtt, — mondja Horn Gyula, az osz­tály vezetője —. Ezek: a mun­kaerő, különösen a női mun­kaerő foglalkoztatása, a vá­sárlói igény kielégítése és az fmsz-ek jövedelmének gya­rapítása. Az ipari üzemek létesítésének pedig feltétele, hogy olyan cikket gyártsanak, amelyeknek nyersanyaga is és értékesítése is biztosított, mégpedig a nyersanyagé le­hetőleg helyben. A közel kéthónapos szerve­zés eddigi eredményei: fa­ipari üzem Mohácson, sod­ronykészítő üzem Siklóson, kosárfonó Sellyén, o6tyaüzem Pécsett, papírfeldolgozó üzem és könyvkötődé Hidason, fa­ipari üzem ófalun. A Mohácsi Fmsz faipari üzemét azért hozták létre, hogy exportáru szállítására alkalmas ládákat gyártsanak. 1966. második félévében hétmillió forint lesz a terme­lésük értéke. Ófaluban a Pécs- várad és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet létesí­tett faipari üzemet. A buda­pesti VASÉRT központ faipari osztálya számára gyártanak majd gyermekbútort. A Pécsvárad és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet hi­dasi papírfeldolgozó üzemében előreláthatólag 50 — zömé­ben női — munkaerőt alkal­maznak. Papírzacskót, csoma­golózsákot, papírdobozt gyár­tanak itt. Elofzobafal tarost hűl ládákból Augusztus 8-án kiállítás nyílott Kecskeméten. Ezen az ország földművesszövetke­zeteinek és földművesszövet­kezeti vállalatainak ipari ter­mékeit mutatták be. A me­gyék közül a legtöbb termé­ket. több mint negyvenet, Ba­ranya vitt Kecskemétre. S a szakértői vélemények szerint a baranyai áru nemcsak sok­féleségével, hanem minőségé­vel is az első helyre került. Né^ánv érdekes termék: elő­szobafal, falburkolat, függöny- karnis. lábrócs, zsámoly, bam­busznád bútor. Előszobafalat például országszerte csak rit­kán lehet kapni, s mintegy 5 —600 forint az ára. Ezzel szemben a földművesszövet­kezetek 400—450 forintért ál­lítják majd elő, sőt. egy ult­ramodern kivitelű rácsos elő­szobafalat is gyártanak majd körülbelül 300 forintért. A függönykarnis, sarok falbur­kolat és előszobafal prototí­pusát — színes farostlemez hulladékból készítve — a Dunaszekcsői Fmsz. mutatta be. s valószínűleg ez az fmsz. gyártja majd. A Pécsi Fmsz. háromféle tortalapot és 51 féle egyéb apró cikket állított ki. A szentlőrinci fmsz. hat­féle női vállfát, azon kívül sörrácsot, fürdőszobarácsot, húsvágódeszkát, galuskadesz­kát, zöldségesdeszkát, és gyer­mekzsámolyt mutatott be. Megoldódik a hidasi kérdés? A földművesszövetkezeti mozgalom legjelentősebb ba­ranyai iparszervezési feladata Hidason jelentkezett. A leg­utóbbi megbeszélések értelmé­ben ugyanis a SZÖVOSZ- tárca kaphatja meg a hidasi bányaüzem épületeit. A SZÖ­VOSZ alá tartozó vállalatok képviselői lent járták Hidason és megtekintették az épülete­ket. A bejárás után nyilatkoz­tak, hogy melyik vállalatnak milyen terve van Hidasra vo­natkozóan. E szerint a Földművesszö­vetkezetek Országos Termény- értékesítő Központja a bá­nyaüzem fürdőjére tart igényt. Nyűi-, galamb- és vadhús­feldolgozó üzemet szeretne ott létesíteni, mert az épület el­rendezése, valamint vízellá­tása erre alkalmas. Körülbe­lül száz dolgozót tudnának alkalmazni. De lehetőségét látják annak is, hogy gyors ütemben felépítsenek, illetőleg átalakítással létrehozzanak egy hűtőházat, ahol a feldol­gozott húst mélyhűtéssel tar­tósíthatnák. A Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ mintegy 9—10 millió forintos évi ter­melési értékű, 80—100 főt al­kalmazó körzeti javítóműhelyt szeretne létrehozni Hidason. Ebben 5—6 megye szikvízgé­peit, kávéfőzőit, fagylaltgé­peit és egyéb vendéglátóipari szerkezeteit javítanák. A gép­műhelyt és az asztalos mű­helyt vennék igénybe. Emel­lett a Földművesszövetkezetek Országos Terményértékesítő Központjával közösen még egy eszközgyártó üzemet is léte­sítenének, ahol mintegy 80 vasipari munkást tudnának alkalmazni. Döntés a napokban várható A Földművesszövetkezetek Göngyölegellátó Vállalata Hi­dasra szeretné telepíteni az év végén Mohácson megszű­nő fűrészüzemét. Ez 120 fő­vel dolgozna, évi 30 millió fo­rintos termelési értékkel és a 120 fő között 60 hidasit al­kalmazhatnának. A SZÖVOSZ elnöke a na­pokban dönt arról, hogy engedélyezi-e ezeknek a ter­veknek a megvalósítását. Az engedély megadása valószínű, hiszen viszonylag kevés ösz- szegű beruházási keretre van szükség. A fűrésztelep pél­dául egymillió forintot igé­nyel, a pécsváradi fmsz. pa­pírfeldolgozó üzeme pedig 200 —250 ezer forintot. Ez utóbbi már be is rendezkedett a kultúrházban, azonban ha a SZÖVOSZ elnöke hozzájárul, Hogy az egész bányaüzemet a SZÖVOSZ vállalatai vegyék át, abban az esetben kiköl­töznek innét és valahol a bánya területén kapnak ott­hont. A második pécsi szupermarket ly'rdélyi Zoltán készítette el a Pécsi Ter- vező Vállalatnál egy 1300 négyzetméter alapterületű, a bolgárkertinél jóval nagyobb szupermarket terveit. Az áruház Ujmecsekalján az iparitanuló­intézettől északnyugatra, az F-területen épül fel, 5.8 millió forintos költséggel. A szupermarket kiszolgáló raktára és iro­dája emeletes, a 600 négyzetméter alapterü­letű eladótér földszintes lesz. Kisebb mérték­ben hagyományos kiszolgálási módszer mel­lett az önkiszolgáló rendszert alkalmazzák. Az áruház a teljes élelmiszer-választékon (hits, tej, kenyér, zöldség stb.) felül napi iparcikkek árusításával is foglalkozik. A kivitelezés megkezdésére minden előké­szület megtörtént, de az eddig elmaradt kap­csolódó létesítmények — bölcsődék, óvodák — pótlása az elsődleges feladat, így a máso­dik újmecsekaljai szupermarket építését ka­pacitáshiány miatt valószínűen csak 1967-ben kezdik el. „Felülmúlja a külföldit64 Újfajta cipőragasztót talált fel egy pécsi cipész m legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak róla a kutatóintézetek Bevált a Cipő Ktsz-nél Most a Pálma Gumigyárban vár további sorsára * 1 Németh János jelenleg a Pécsi Pannónia Sörgyár üze­mi karbantartója. Univerzális mesterember, aki egyformán járatos a szíjgyártó, a gumi­vulkanizáló és a cipész szak­mákban, noha ez utóbbira legkevésbé tart igényt a Sör­gyár. Tulajdonképpen eredeti szakmája ez, amit kilenc év­vel ezelőtt adott fel. „Feladta’’ a szakmáját? — Ezt némileg módosítanom kell, mert a cipészmesterség jóné- hány fogását, tapasztalatát nemcsak átmentette, hanem hasznosítja is a gyári üzem- karbantartásban. Csak egy példát: régi problémája volt üzemkarbantartó elődeinek a szűrőkád-tömítőgyűrű élettar­tamának meghosszabbítása, amely a kilencven fokos hő­ség miatt három, sőt nem is egyszer egyetlen hónapra re­dukálta az üzembiztonságot. Különösen hangzik, de ezt a problémát éppen cipész szak­Teherautó az árokban Tegnap délelőtt a 6-os közlekedési főútvonalon az ÉPFU I-' 22-12 rendszámú tehergépkocsija Botykapcterd és Nagypeterd között az útmenti árokba csúszott. A gépkocsivezető meg akarta fordítani gépkocsiját és hátrafelé tolatás közben tör- I legjlletékesebb fórum, a Bu- tcnt a baleset. Személyi sérülés és anyagi kár nem keletkezett, i dapesti Pálma Gumigyár szak­ismerete igénybevételével ol­dotta meg Németh János. Olyan hőálló ragasztási eljá­rást dolgozott ki, amellyel egy teljes esztendőre meghosszab­bította a tömítőgyűrű élet­tartamát. Tulajdonképpen annyi volt az egész, hogy az eredeti szak­májában általa kidolgozott ci­pőragasztót alkalmazta siker­rel. Szabad idejében ugyanis olyan probléma megoldásán fáradozott, ami mindmáig elsőszámú gondja cipőiparunk­nak. És ami gondja cipőipa­runknak, az bosszúsága a vá­sárlóközönségnek, amely évek óta sokkal több kritikával, mint elismeréssel nyilatkozik a műanyag-, illetve ragasztott talpú lábbelik minőségéről. Németh János kísérleteit si­ker koronázta. 1963 őszén úgynevezett „hőálló talpra­gasztó” anyagot — és egy újfajta bőrcement-mintát kül­dött be véleményezésre a Pé­csi Kossuth Cipész Ktsz-nek, ahonnan hamarosan kedvező választ kapott: „a rendelke­zésünkre bocsátott minták jobb tapadóképességűek, na­gyobb hatásfokúak az eddig forgalomban lévő bőripari ra­gasztóknál”. Értesítették Né­meth Jánost, hogy újítását a Budapesti Vegyipari Ktsz-hez terjesztették fel további vé­leményezés végett. Németh János ragasztó­anyag-mintái bejártak azóta minden illetékes fórumot. Köztük a SZOT Munkavédel­mi Tudományos Kutatóintéze­tét és a Fővárosi Bőr-, Cipő-. Szőrmeipari Kutatóintézetet is, ahonnan 1965, január 19-i keltezéssel a következő vá­I laszt kapta: „ . . . Az újításként ■ beküldött mintát (palmatex- benzollal és acetonnal hígít­va) ebből a szempontból vizs­gáltuk meg, hogy alkalmas-e thunit és duró gumitalpak ra­gasztására. A mért értékek a következők...” Részletezés helyett az értékelésből csak annyit; „A kontroli-vizsgála­tok bebizonyították, hogy a ragasztóanyag lefejtési szilárd­sága. hatásfoka majdnem duplája az eddig használt ha­zai ragasztóanyagoknak, de a külföldről importált ragasztó­anyagok minőségét is felül- úlja”. Az újításnak minősített n unkák végül is a gyártásra emberei elé kerültek és azóta is ott szikkadnak. — Tavaly nyár óta négy­szer utaztam fel saját költsé­gemen a Pálma gyárba — hasztalanul. A gyár újítási fe­lelőse mindannyiszor azzal küldött el, hogy a főtechno­lógus házon kívül van, s nél­küle semmi érdemeset nem mondhat... Legutóbb ez év áprilisában utazott fel Pestre, és amikor az újítási felelős megint az­zal fogadta, hogy a főtech­nológus házon kívül van, meg­makacsolta magát: — Megvárom, ha holnap es­tig kell várni rá, akkor is — mondta és letelepedett az iroda pamlagjára. Kiváló mesterek Bikaion Augusztus 20-a alkalmá­ból első ízben avattak ..Ki­váló mester”-eket a Bikali Állami Gazdaságban. A gaz­daság dolgozói közül hu- szonketten tettek eleget az alapítványban lefektetett követelményeknek, ami ok­levél és pénzjutalom elnye­résére jogosít. A legkülön­bözőbb szakmák traktoros, állatgondozó stb. kiváló ér­tőit és legjobb dolgozóit tüntették ki, akik közül 25 éves a legfiatalabb és 55 éves a legidősebb. A mes­terlevél és az ezer forint pénzjutalom mellé ' vala­mennyien megkapták az állami gazdaság kiváló dol­gozója jelvényt is. És lám, „csoda” történt. A főtechnológus előkerült vala­honnan. Szívélyes volt, be­hívta Németh Jánost az iro­dájába, hellyel is megkínálta, s csak azután komorodott el. — Megvizsgáltam a mintát és úgy találtam, hogy a hí­gításra használt aceton és benzol mennyisége ártalmas a szervezetre — mondotta és ezzel a maga részéről le Is vette napirendről az egész újítási ügyet. Azaz annyit megígért, hogy egy hónapon belül levélben indokolja meg a véleményét. Négy hónap múlott el az­óta, s az ígéret azóta is ígé­ret. Ha Németh János türelme­sen várja is a levelet, a mi türelmünk végesebb. Vége­sebb, s valamit azért furcsál- lunk is az ügyben: itt van a kezünkben a már említett két fővárosi kutatóintézet levele, s talán a „Munkavédelmi Tu­dományos Kutatóintézet” meg­feledkezett arról, hogy ellen­őrzése, vegyi elemzése során az egészségi szempontokat is figyelembe vegye? Nem téte­lezzük fel a kutatóintézetről de ha netán mégis így volna, miért hallgat róla több mint egy éve a Pálma gyár fő- technológusa? Miért nem ér­tesíti az intézetet, s miért nem válaszol április óta Né­meth Jánosnak? Szeretnénk j már pontot tenni az évek óta j húzódó, kallódó újítási ügy végére, mert ' nem közömbös, j hogy drága pénzen importé- ! lünk ragasztót, amikor itthon ! is előállíthatnánk, mégoeli0 olyat, amely kétszer oly tartós, mint a mostani. Szervezői értekezlet Csütörtökön este tartotta idei közönségszervezői ér­tekezletét a Pécsi Nemzeti Színház. Nógrády Róbert igazgató ismertette a színház 1966—67. évi programját, majd arról a munkáról be­szélt, mely a közönségszer­vezőkre vár a soronkövetke- ző évadban. Az elmúlt évben 217 000 néző tekintette meg a szín­ház előadásait. Növekedett a bérlettulajdonosok száma. Az idén lehetőség nyílt ar­ra, hogy az eddigi három nagy város után, ,a vidéki bérleteket kiterjesszék Sik­lósra, Mágocsra, Dunaszek- csőre, sőt, Szekszárdra is. Az értekezlet után a szín­ház régi és újonnan szerző­dött művészei másfél órás műsort adtak a szervezők­nek. Erőmű a Dráván? Közös magyar—jugoszláv kutatások kezdődtek a Du­nán, a Dráván és a Murán. A dunai vizsgálatok az ár­védelem fejlesztését szolgál­ják, míg a két kisebb fo­lyón a vízierő közös érdekű hasznosításának lehetőségei­hez végeznek felméréseket. A VITUKI az utóbbi időben más irányban is bővítette nemzetközi kapcsolatait. Nemrégen írt alá szerződést két lengyel rokonintéz­ménnyel, s most van e’.őké- zületben a Pozsonyi Mély­építési Kutató Intézettel kö­tendő együttműködési meg­állapodás. Pálinkás György — Orvosi rendelő Sámodon. 525 ezer forintos beruházással orvosi rendelő és lakás épül Sámodcn. Az orvosi rendelő és lakás elkészülte után ál­landó orvost kap a falu. i t CLv3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents