Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-20 / 197. szám
Egy kiállítás tapasztalatai 4 --------------------n apid 19M. AUGUSZTUS M. Az épületet átadták... A szövetkezeti ipar sikere A termékek megrendelhetők Új iskola, új tantestület9 új tervek9 elképzelések A Bádogos és Szerelő Kts* „op-art” fürdőszobája A Kisipari Szövetkezetek VIII. termékkiállításának változatlanul nagy a sikere, még a hetedik napon is. Több ezer látogató fordult meg a Nagy Lajos Gimnázium helyiségeiben megrendezett termékbemutatón. Erről tanúskodnak a vendégkönyvbe bejegyzett vélemények is. „A bútorkiállítás a legtetszetősebb .:.” Erre aztán rácáfol a következő bejegyzés: Tévedés! A női cipők a legszebbek!” Aztán: „Kár, hogy a kereskedelmi hálózatban nincs ilyen szép és bőséges választék. i.” És még: „A fürdőszoba-berendezés tetszett legjobban ...” Végül pedig: „A termékkiállítás rendezőinek és a termékek készítőinek a legmélyebb tisztelettel gratulálunk.. Hozzátesszük: joggal. A kiállítás egyik legszebb termék- csoportja a Pécsi Bádogos Ktsz gyártmánya, az „op-árt” 'fürdőszoba; Nemcsak a látogatók elismerése tanúsítja ezt, hanem — mert egy kis kitérővel erről is meg kell emlékeznünk — a vándorserleg elnyerése is. amelyet éppen délben, Kiss Béláné, azOK'ISZ ellenőrző bizottságának elnöke figyelmünket, a Villamos Gépjavító Ktsz tevékenységére is. A kiállított háztartási gépek csupán csak szemléltetik a szövetkezet tevékenységét. — A villamosgépjavító részlegünk, egyik legjobban működő szövetkezetünk — mondja. — Évente mintegy 14—16 millió forint értékű a lakosságszolgáltató tevékenységük. Nagyon hasznos kezdeményezést vezettek be, amely egyébként egyedüli az országban: a rendszeres szerződéses karbantartás; — Mi a lényege ennek? — A háztartási gépekre szerződést kötnek á tulajdonosokkal. Ebben vállalják, hogy havonta egyszer házhoz kiszállva megvizsgálják a háztartási gépek állapotát, karbantartják, illetve megelőznek esetleges meghibásodást. A karbantartási díj nem sok, havonta, mondjuk három gépre — akár mosógép, porszívó vagy mondjuk centrifuga — 36 forintot fizet az ügyfél. Ezenkívül bevezették a gyorsjavító szolgáltatást is: 48 órán belül megjavítanak kávéfőzőt, autoszifont, villamos borotvát vagy zsebrádiót és Javított és felújított mosógépek a Villamosgépjavító Szövetkezet kiállításából nyújtott át Riba fajosnak, a Bádogos Ktsz elnökének. A serleget az első félév eredményei fejében kapták meg. Ugyanis az OKISZ-küldött- gyűlés tiszteletére rendezett munkaversenyben az ország 28 KISZÖ V-dolgozói közül 1172 fő vett részt, s a Pécsi Bádogos Ktsz egy ilyen „népes mezőny”-ben került az elsők közé. Az I. félév tervezett termelési értéke 3 millió 300 ezer forint volt. s a szövetkezet dolgozói 4 millió 170 ezer forintra növelték ezt az összeget. Ez az egyetlen számadat is már feljogosítja őket arra, hogy a serleg a birtokukba kerüljön. A KISZÖV termelési és műszaki osztályának vezetője, Hasz József elvtárs felhívta egyéb kisháztartási gépeket A Mohácsi Szabó Ktsz kiállítási részlege is felhívja a látogató figyelmét. A képen látható „bükié” szövetből készült fehér kiskosztüm a mohácsiak, illetve az orkán- esernyő a Pécsi Tempó Ktsz terméke. — A mohácsiak is külföldi divatlapok alapján készítik megrendelésre a női, a férfi- ruhákat. A KISZÖV minden esztendőben elég komoly devizaösszeget fordít francia és olasz divatlapok beszerzésére. A közeljövőben például megkapjuk már a jövő évi divatlapokat. Az egy hétig tartó kiállítás tapasztalatai alapján két javaslatot azért érdemés megemlíteni: i. A legközelebbi, tehát az 1968 évi Idánftásra katalógust kellene a látogatók rendelkezésére bocsátani, minden jelentősebb termékről. S a katalógus tartalmazná a termék gyártási folyamatát, árát, beszerzési lehetőségét, a gyártó szövetkezet nevét, címét vagyis minden olyan adatot, amely nélkül a jó reklám elképzelAlul a Mohácsi Szabó Ktsz által készített bükié kosztüm, felül pedig a Tempó Ktsz-ben gyártott orkánesernyő hetetlen. (Két esztendő múlva felmérhetetlen követelmény lesz az árupropaganda, reklámpolitika ... stb.!) 2; Ugyancsak a legközelebbi termékbemutatón —. ez tiszteletbeli kötelesség is — tüntessék fél az áruk mellett a tervező, modellező nevét, vagy amennyiben új iparcikkről van szó, a feltaláló vagy újító nevét is. Megérdemlik. A jelenlegi kiállítás anyaga is tanúsítja, hogy a szövetkezeti kisipar számtalan kiváló, tehetséges — de egyelőre sajnos névtelen —, szakemberekkel rendelkezik. Amelyik gyereket jövőre felveszik a bolgárkerti bölcsődébe, birtokon belül érezheti magát. Csak az első 3 évet sírja át valahogy, ha előléptetik óvodássá, máris vagy harminc méterrel közelebb került az iskolához. „A nagy gyerekek már mind oda járnak — mutat majd a modem, sokablakos épületre az óvó néni —, ha jól viselkedsz, belőled is nagy gyerek lesz.” És valóban, hat éves korában ismét tovább megy egy házzal, tizenötödik évében pedig diadalmasan jöhet ki a másik kapun: kijárta a „gyerekkombinátot”. A közös telken levő három épületből az iskola már elkészült, csaknem hatmilliós költséggel, Acsádi Ignác utcai Általános Iskola néven kerül be az intézmények anyakönyvébe. Ha az utcáról nézem, egy emeletesnek látszik, az óvoda (és a bölcsőde) felől viszont megmutatja mindkét emeletét, bizonyára a tekintély végett. Pollák Dezsőné igazgatóval belülről nézzük. A bejárat a félemeleti zsibongóra nyílik, ilyen a Bártfa utcai iskolában nem volt, ott a folyosón zsibongtak a gyerekek. Pollák Dezsőné a Bártfa utcában volt igazgató, természetes, hogy ahhoz viszonyít. A mennyezetre szerelve homályosított üveggel ellátott négyszögletes lámpatestek, 2 hatalmas fali tábla — és kis rendetlenség: a villanyszerelők még dolgoznak. Most éppen „becsengetnek”, ez valódi iskolai hangulatot idéz. A tágas folyosón végig a falak mentén fogasok és sok fűtőtest, ezek a távfűtésre lesznek kapcsolva. Végre a fizikára és kémiára is gondoltak a tervezők, a nyolc, parkettás, beépített fali polcos tantermet külön természettudományi előadóterem egészíti ki, nagyobb, mint a többi, itt majd vetíteni is lehet, az ebédlő pedig nagyszerű tanulószoba lesz. A neonfényes műhelyekben gáztűzhely, a konyha és a tálaló mögött öltöző a konyhaszemélyzet részére, tusoló, raktár. A 18x9-es tornaterem is parkettázott, a lányoknak és fiúknak külön öltözője, zuhanyozója van. Folytassuk? Tulajdonképpen az egész iskola nem különleges, egyszerűen modem, méltó Ujmecsekaljához. De Pollák Dezsőné a Bártfa utcából jött, ahol nem volt tornaterem, a vaskályhák füstöltek, a műhelyeket meg a szükség-konyhát pedig társadalmi munkában a szülői munkaközösség építette. — Végül is nagyon barátságos kis iskola volt — mondja —, a szülők meg a never- lök áldozatkészsége tette azzá. De ez mégis csak más. Huszonhárom pedagógus alkotja majd a tantestületet, újmecsekaljai lakosok, saját kérésükre helyezték ide őket — tizenegy helyről. Pollák Dezsőné legtöbbjüket nem is ismeri. Amikor terveiről kérdezem, így válaszol: — Csak saját elképzeléseimet mondhatom, első tan- testületi értekezletünket augusztus 25-én tartjuk, amit ott közösen elhatározunk, azt fogjuk megvalósítani. — Mennyi lesz az iskola tanuló létszáma? — Körülbelül ötszáz fő. — Délelőtt és délután egyaránt 7—7 osztályt indítunk, nyolcadikat idén nem, három hónap alatt nem lehet annyira megismerni a gyerekeket, hogy felelősséggel szólhassunk bele pályaválasztásukba. Persze, a tanulókat is csak szeptemberben fogja megismerni. A gyerekek zöme a 39-es dandár úti iskolából jön ide át, meg néhányan a Szigeti úti és a mecsekaljai iskolából. Neveltségi szintjük különböző, ennek felmérése talán a legfontosabb. — Hogy ott folytathassuk a nevelést, ahol az előző iskola abbahagyta. Tájékozottságunknak a gyerekek környezetére is ki kell terjednie, ezért az osztályfőnökök már az első hónapokban végiglátogatják a szülőket. — Nem okoz majd problémát a tanulók különböző fel- készültségi foka? — Szó sincs róla. Nevelési szempontból az osztály zömének színvonalából indulunk ld, de a kiemelkedő neveltségi szintet elért gyerekek sem állnak meg a fejlődésben, őrsvezetőként, tisztség- viselőként lesznek segítségére a pedagógus rajvezetőnek. Ami pedig a tanulást illeti; az egységes tantervét vesszük figyelembe, mely előírja, hogy egy-egy osztályban mit kell tudnia a tanulónak. Az osztályozás sem lesz relatív, ebben a kérdésben a rendtartásra támaszkodunk. — Távolibb elképzelései? — Egyáltalán nem távoliafc. A Bártfa utcai iskolában Jó kapcsolatunk volt a területi párt titkárral és a nőtanácsosai, ezt itt is szeretném elérni. Sőt, megmondom őszintén, a Mecseki Ércbányászati Vállalat KISZ-szervezetére is erősen számítok. Az új, 8 tantermes iskola még teljesen üres. Hiányoznak a padok, bútorozatlan a tanári szoba, a hivatalsegéd összkomfortos lakása is. De szeptember elsején, amikor a gyerekek kipróbálják a zsibongót, minden és mindenki a helyén lesz, az Acsádi Ignác utcai Általános Iskola bekapcsolódik Ujmecsekalja áramkörébe. Kéri Tamás Negyvenéves a pécsi autóbuszközlekedés 1926. augusztus 19-én, 40 évvel ezelőtt indult meg Pécsett a városi autóbuszközlekedés. A villamosvasút beindulása után pár évvel felvetődött annak a gondolata, hogy a villamosvasút nyomvonalát bővíteni kellene a köztemető, Pécsbányatelep, Gyárváros és Mecsekalja irányába. A második világháború és az azt követő gazdasági helyzet a kérdés megoldását lehetetlenné tette, a város lakossága viszont igényelte a közlekedési hálózat kiterjesztését. A közönség kívánságának megfelelően az első menetrendszerinti autóbuszjáratot a köztemetőhöz indították. A Pécsi Villamosvasúti Részvénytársaság 1926-ban 2 db francia gyártmányú Renault MV. típusú alvázra, 1 pécsi karosszéria gyártó által épített autóbusszal indította el az üzemet. Már az első évben 5 hónap alatt a 2 gépkocsival 21 308 kilométert futottak, és 67 565 utast szállítottak. A gazdasági válság éveiben az autóbuszüzem testvérüzeme a villamosvasút nagyon megérezte a pénztelenséget, a bevétele és utasszáma igen lecsökkent, az autóbuszok teljesítményei ugyanakkor emelkedtek. 1933-ban a gépkocsikkal 81 539 kocsikilomé- terrel, 218 377 utast szállítottak el. 1934-ben az emelkedés 57 százalékos volt. 1935- ben az utasoknak már több mint a fele bérletes. Jegygyei 179 505-en, bérlettel 219 490-en utaztak. Ebben az évben indultak rendszeres járatok a mecseki Turistaházhoz, az érdeklődés a várakozásnak megfelelő volt. A 40-es háborús években a hiányos anyag- és alkatrész ellátás, a katonai behívások, az üzemanyag áremelkedése nagy nehézségeket jelentett az üzemeltetésben. Többszöri díjszabásmódosítás, gumi és üzemanyag korlátozás, a kocsik és dolgozók katonai szolgálatra való berendelése visz- szafejlesztette az üzemet. A kocsipark és a forgalmi dolgozók 50 százaléka hadiszolgálatban volt. Az üzem vezetősége ezekben az években több új autóbuszt szerzett be, s így igyekezett a behívott kocsikat pótolni. 1944. október 24-én érkezett Pécsre Baranya megye hadműveleti területté való nyilvánításának híre. A vállalat akkori vezetősége az üzem kocsiparkját a kiürítési parancsra a városi tisztviselők és alkalmazottak rendelkezésére bocsátotta. Az akkor alig 18 éves autóbusz- üzem kocsiparkja vagy a háborúban, vagy a kiürítés kapcsán nyugaton megsemmisült. 1945 elején a városban mindössze 3 db teljesen üzemképtelen autóbuszromcs maradt. A fontosabb anyagok, alkatrészek és fődarabok nagyrészét nyugatra hurcolták, így az üzem újjáépítését a dolgozók a legnagyobb nehézségek közepette kezdhették meg. A termelő üzemek többsége leállt, s így saját erőből, az országban szanaszét heverő roncsokból összegyűjtött anyagokból kezdték meg a munkát. 1945. július 25-én, nem egész 9 hónappal a város felszabadulása után elindult az első, majd szeptemberbein a második, októberben a harmadik és negyedik roncsokból újjáépített városi autóbusz. Az üzem dolgozói dicséretes munkát végeztek. A forgalom fenntartása az inflációs időkben az üzemanyag és gumi beszerzési nehézségek miatt nagy gondot okozott. A tarifával szinte lehetetlen volt követni az óráról órára növekvő drágulást. 1942. január 1-től, a forint megjelenéséig 49-szer változtatták az autóbuszjegyek árát. Aligha volt a világ autóbuszközlekedésében olyan tarifaskála, mint a pécsi. A pengőfillértől, millió, trillió, végül adópengőig rengeteg jegyár volt. 1946. augusztus 1-én a forint megjelenésekor a díjszabás a következőképp alakult: 1—2 szakaszra 1 forint, 3—4 szakaszra 1,50 forint, S—6 szakaszra 2,— forint, tanulójegy 0,60 és 1,— forint volt. Nagyon érdekes, hogy az ez évi díjszabás módosításakor nagy általánosságban a város területén a vonaljegy ugyancsak 2,— forintba került megállapításra. A KPM segítségével az üzem dolgozói az ország minden részéből gyűjtötték a roncsokat, s így egyre több autóbuszt adtak át a forgalomnak. 1947-ben 10, 48-ban 14 gépkocsival rendelkezett a válla< i \ >
