Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-20 / 197. szám
Vtlög proletárjai, egyesüljetek! DundnlQll napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXDL ÉVTOLTAM, Itt SZAm ABA M nun 1966. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT Alkotmányunk születésnapján Tizenhét esztendő az ember éleiében nagy időnek számít* egy nemzet életében csupán tűnő pillanat, legalábbis így szoktuk mondani, ha visszalapozunk az időben. És most alkotmányunk tizenhetedik születésnapján okkal lapozgatunk a megtett új emléklapjai között, örömök és gondok, magasra törő lelkesedések és fáradságot színlelő nemtörődömségek között. Egyre mélyebb mcgindultsággal és türelmetlen kíváncsisággal pörögnek át a szellem rostáján az évek és gyűlnek szakadatlanul egymásra tizenhét esztendő emlékei. Ezek összerakodva, egymásra érve alkotják meg egy új rend emberségének gránit obeliszkjét. Feledhetetlenné teszik a nemzet történetében a csupán tűnőnek látszó pillanatot, amely az emberi sorsok és az országfejlődés nagy fordulatot hozó határkövévé válik. Az évforduló arra késztet bennünket, hogy lapozgassuk társadalmi rendünk alaptörvényét és ünneplő szívvel járjuk végig 1949-től a Magyar Népköztársaság alkotmányának törvénybe iktatásától 1966-ig, a mai napig megtett utat. Ezt az alkotmányt akkor fogadta el a magyar országgyűlés, amikor megteremtettük a proletáriá- tus diktatúráját és megnyílt minden fronton a szocialista építőmunka útja. Akkor egy új rend programja volt, ma már kézzel és értelemmel fogható valóság. A száraznak tűnő jogászi paragrafusok sohasem teltek meg ennyire életízzel és élettörekvéssel, emberséggel és akarattal, mint rendünk alaptörvényének megfogalmazásakor. „A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama. •. minden hatalom a dolgozó népé... A Magyar Népköztársaság állama harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen... minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék...” így rögzítette az alkotmány a hatalom jellegét és a hatalom birtokosává vált dolgozó nép gazdasági és társadalmi lehetőségeit. így lett az alkotmány törvény és egyúttal program is a magyar nép számára. A programból valóság lett. Az út, amit megtettünk, hosszú volt, sok küzdelemmel és nehézséggel tarkított. Hátráltatta építőmunkánkat a személyi kultusz, s a belőle fakadó szektás, dogmatikus politika. Ezt kihasználva meg próbálta aláásni szocialista rendünket az áruló revizio- nizmus, amely a belső és külső ellenforradalmi erőkre támaszkodva halálos veszélybe sodorta hazánkat. A marxizmus—leninizmus eszméinek igazságát és erejét, a proletár internacionalizmus hatalmát a párt igazát bizonyítja, hogv minden nehézségen úrrá tudtunk lenni és hosszú évr,r óta ismét a szocialista építés nyílegyenes útját tudjuk járni. Befejeződött hazánkban a szocializmus alapjainak lerakása állapította meg pártunk VIII. kongresszusa. Ez a megállapítás azon alapszik, hogy a mezőgazdaság szocialista át szervezésének befejezése óta egész népgazdaságunkban oszthatatlanul uralkodóvá (folytatás a 2. oldalon), A gyógyítás és a tudomány reprezentatív otthona Átadták az új klinikát Or. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter megnyitó beszéde Kitüntették az alkotókat Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter elvágja a zárószalagot. 1955-ben vetődött fel először annak gondolata, hogy Pécsett új egyetemet kellene építeni. 1957 őszén készült el az első program és néhány évvel később, 1961. június 15-én megkezdődött az egyetemi város építkezése. S tegnap, az Alkotmány napjának előestéjén délután fél négy órakor az egyetemi városrész első létesítményének, a 400 ágyas klinikai tömb impozáns előcsarnokában megkezdődött e nagy jelentőségű beruházás első lépcsőjének átadása. Az ünnepségen megjelentek dr. Szabó Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, egészségügyi miniszter, Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, dr. Vedres István, az egészségügyi miniszter első helyettese, dr. Gál György, az MSZMP KB. egészségügyi alosztályának vezetője, dr. Sebestyén Gyula, az építésügyi miniszter helyettese, Wieder Béla, a Városi Pártbizottság titkára, Szentirányi József, a Megyei Pártbizottság, Szentistványi Gyuláné, a Városi Pártbizottság osztályvezetője, Földvári János, a Megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Horváth Lajos, a Városi Tanács elnöke, Papp Imre, a Városi Tanács elnökhelyettese, valamint a megye és a város párt, állami és társadalmi szerveinek több más képviselője, az Orvostudományi Egyetem párt- és állami vezetői, a professzori kar tagjai és meghívott vendégek. A vendégeket dr. Boros Béla rektorhelyettes, az épület igazgatója köszöntötte, majd dr. Szabó Zoltán, egészség- ügyi miniszter mondott ünnepi beszédei. — Dolgozó népünk országszerte az alkotmány ünnepére készül. Augusztus 20-a évről évre jelentős nap országunk, népünk életében. Ez az év külön is jelentőséget ad az alkotmány ünnepének. Az egész ország készül a párt IX. kongresszusára és ez az esztendő a harmadik ötéves terv bevezető éve. Jogos és indokolt ezért mindannyiunitban az öröm, hogy ünnepi eseményeink egyike a Pécsi (Folytatás a 3. oldalon) Mohácsi jelentés: Nagygyűlés a művelődési húsban Mohácson az alkotmány napja előestéjén forró hangulatú nagygyűlést tartottak a művelődési ház szabadtéri színpadán. Az elnökségben a város vezetői és a legjobb tanácstagok mellett kedves vendég foglalt helyet. A'-eztnier Saveljavics Sznyitkó, az egykori gárdakapitány, aki alakulatával elsőként vonult be a második világháború idején Mohácsra. A vendégeket — köztük az ünnepi nagygyűlés szónokát! Gádor Ferencet, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettesét és a több ránt fél- ezernyi hallgatóságot Pálkuti Keresztély, a városi tanács elnöke köszöntötte. Gödör Ferenc ünnepi beszédében alkotmányunk jelentőségét méltatta, kitért a jelenlegi külpolitikai helyzetre; beszédébe beleszőtte a mohi esi termelő üzemek és termei őszö vetkezetek eredményét is. Az ipari üzemek a tervezetthez képest 14 millió forinttal több értéket állítottak elő az első félévben. Valamennyi üzem teljesítette exportfeladatát. Mind a négy mohácsi tsz túlteljesítette értékesítési tervét Csak. Babonából, eddig 156 vagonnal adtak többet a tervezetthez képest A nagygyűlés záróakkordjaként a művelődési ház kul- túrcsoportja adott műsort. Nagygyűlések az alkotmány ünnepe alkalmából Pénteken az alkotmánynap előestéjén szerte az országban ünnepi gyűléseken köszöntötték augusztus 20-át a városok és falvak lakói. A sok tízezer részvevővel lezajlott gyűléseken párt- és állami vezetők tájékoztatták a megjelenteket az időszerű belpolitikai kérdésekről, az országépftő munka soron kővetkező feladatairól és a nemzetközi helyzetről. Nyíregyházán Biszkn Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára volt a nagygyűlés szónoka. A berettyóújfalusi alkotmánynapi gyűlésen Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára beszélt. Miskolcon Cseterki Lajos, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, Veszprémben Péter János külügyminiszter tartott ünnepi beszédet. ■■ Ünnepi tanácsülés Pécsett Hat év alatt 18 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a város lakossága Pécs megyei jogú város Tanácsa tegnap délelőtt 10 órai kezdettel tanácstermében ünnepi ülést tartott. Horváth Lajos vb-elnök megnyitója után az elnökség megválasztására került sor. A tanácsülés elnökül dr. Pilaszanovich Imrét, az elnökség tagjaiul pedig Ambrus Jenőt, Gergely Lajost és Hódi Szilvesztemét választották meg. Ezután Horváth Lajos ünnepi beszédben méltatta alkotmányunk jelentőségét. Kitért többek között arra, hogy az elmúlt 6 évben Pécsett a város házainak szépítésére 184 millió forintot fordítottak —. átadják a 400 ágyas klinikai tömböt. Szólott a tanácsok szerepéről, arról, hogy bebizonyították: valóban képesek a nép érdekében tevékenykedni. Beszélt a gondokról is, a még mindig nem elegendő lakásról, a nők munkába állításáról, a kereskedelem nehézségeiről. Az ünnepi beszéd után a mandátumvizsgáló bizottságot választották meg, majd dr. Galabár Tibor, a v. b. titkára tett javaslatot a 10-es választókerületi tanácstagi hely betöltésével kapcsolatosan. Ezután Horváth Lajos ismertette az „Egy napot Pécsértf’- mozgalom eredményeit. Az elmúlt hat év alatt a város lakossága mintegy 18 millió forint értékű társadalmi munkát végzett. Jó volt az elmúlt évi eredmény is, amikor különösen a Hl. és az I. kerület lakossága végzett kiemelkedő társadalmi munkát”. Nehéz helyzetben voltunk, amikor a vándorzászló odaítéléséről kellett dönteni. A 'sok összetevő alapján úgy határoztunk, hogy a vándorzászlót és a vele járó 100 000 forintot a III. kerületi tanácsnak ítéljük. De kiválóan dolgoztak az I. kerület lakói is, ezért községfejlesztésre ők is 100 000 forint jutalmat kapnak”. Az „Egy napot Pécsért”-mozga- lomban kitűnt munkáért 14 arany, 8 ezüst és 23 bronz plakettet osztottak ki. A Mü. M. 500-as iskolát is ezüst plakettel jutalmazták. A vándorzászlót Almást János, a III. kerületi tanács vb-elnöke vette át a lakosság nevében. Ezután dr. Sebők Imre, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke kért szót. Beszámolt arról, hogy 1966. július 31-én a 10-es választókerületben Horváth Lajost választották tanácstaggá. a választás a törvényeknek megfelelően történt. Dr. Takács József, a Hazafias Népfront városi titkára javaslatot tett arra, hogy a v. b. tagjává Horváth Lajost válasszák meg. A tanácsülés a javaslat határozattá emelésével fejezte be ünnepi ülését. Horváth Lajos, a Pécs városi Tanács vb-elnöke ünnepi beszédét mon^k < i i k