Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-19 / 196. szám

4 napiö 1966. AUGUSZlüo U. „„.megbeszéltük, hogy egy taxisofőrt leütünk, így szerzünk pénzt.66 Szerdán este elfogták a sofőrgyilkosokat A tettesek: Török Péter bányamozdonyvezető és Boros Gábor szerelvényfékező Boros Gábor lesett, augusztus 8-án reg­gel fél hét órakor csengett a rendőrség telefonja. Szabó ván bányász, ócsárdi la- jelentkezett. Elmondotta, í -gy munkába ment, amikor i Pellérd és Keresztes pusz­ta között levő úgynevezett Kenderes dűlőhöz ért, egy taxit talált, amelynek veze­tője véresen fekszik a ko­csi első ülésén. \ rendőrség és a mentők t rceken belül a helyszínre erKeztek. A vérző taxisofőr elhaló hangon már csak né­hány szót tudott mondani: „Megszúrtak ... Egy alacso­nyabb meg egy magasabb volt... Az alacsonyabb táj­szólással beszélt... Éjfél után egy órakor vettem fel őket az Olimpiánál...” Arca a fájdalomtól eltorzult, feje visszahanyatlott az ülésre. A mentőautó a súlyosan sérülttel a pécsi I. számú Sebészeti Klinika felé sziré­názott. Műtőasztal... Gyors orvosi beavatkozás . .. Min­den hiába, a sofőr eszméletét már nem nyerte vissza, 9 óra után néhány perccel meghalt. A tőr a szíven hatolt át A rendőrség megállapítot­ta. hogy a gépkocsit Tonesz János 53 éves, Pécs, Dózsa György út 21 szám alatti la­kos vezette. Alaposan átvizs­gálták a taxit: egy zakógom­bot és egy fehér színű ing­gombot találtak. Vérfoltok látszottak az első és a hátsó ülésen, a kormánykeréken, valamint a karosszérián, mint ha valaki véres kézzé! a taxit tapogatva megkerülte volna a kocsit. Az autó mellett köz­vetlen egy véres, két ököl- nvi nagyságú kő hevert. Mindössze ennyi nyom bir­tokában látott a rendőrség az ismeretlen tettesek kézrskerí- téséhez. Szinte a megye egész rendőrsége a nyomozás szolgálatába állt. Nem mú- laszíot.ták el a lakosságtól ér­kező bejelentések megvizsgá­lását sem. A történtekről és a nyomnak alig nevezhető kö rülményekről értesítették az összes megyék bűnüldöző szer veit. Közben megérkezett a kli­nika jelentése is: „A halál oka: a szívet átható szúrt seb... A jobb alsó és felső aja- kon, a homlokon és a jobb fülön zúzódások, véres be- szűrődések... A fejtetőn U- alakú részen csontig hatoló repesztett seb ...“ A nyomozásnak a körülmé­nyekkel kapcsolatos feltevé­sek és kérdések tömkelegére kellett választ keresni: Hol van a taxi indító kulcsa? — Eldobták-e a kést? — Meny­nyi pénz hiányzik? ... A megdöbbentő gyilkosság színhelyének környékét a központtal rádió összekötte­tésben levő csoportok száll­ták meg, fémkutatókkal lé­pésről lépésre vizsgálták a terepet. Pécsett és a megyé­ben nap, mint nap ellenőriz­ték a nyilvános helyeket: munkakerülő, bizonyos körül­ményeket tisztázni nem tudó emberek ügyében kellett in­tézkedni. Míg a rendőrség a jóformán „alig valami” nyom alapján fáradozott a tettesek elfogásában, a la­kosság beszédtémája volt az ügy. Ezernyi találgatás hang­zott el és a kombinációk sok­féleségét vitatták meg. A nyomozást vezetők pedig konkrétumot mondani még nem tudtak, még nem vol­tak biztosak abban, hogy a sokféle lehetőség közül me­lyik vezet a célhoz. Tegnapelőtt, szerdán este bilincs csattant a gyilkosok kezén! A tettesek: Török Péter 24 éves, debreceni la­kos, és Boros Gábor 18 éves, székesfehérvári lakos. Mind­ketten a Mecseki Ércbánya Vállalat dolgozói. Török moz­donyvezető, Boros pedig azon a szerelvényen fékező. kodjunk. Péter mondta, hogy 450 forint van. Ebből 200 fo­rintot adott nekem, azért ennyit, mert az én részemből mindjárt levonta azt az ösz- szeget, amennyivel tartoz­tam neki. Ezután a sorompó­hoz mentünk, ahol felkapasz­kodtunk egy tehervonatra, és azzal jöttünk be a pécsi ál­lomásig. Az állomásról gya­log mentünk a szállóba, ahol a WC ablakon visszamász­tunk, aztán lefeküdtünk, majd reggel műszakra men­tünk. — Mi lett a 200 forinttal? — Kajajegyet vettem, meg tartoztam 100 forinttal, azt adtam meg belőle. — Mennyit keres? — Csak májustól dolgozom a vállalatnál... A múlt hó­napban 2100 forint körül, — Boros megütötte és hátrahúz­ta, akkor én szúrtam. — Mivel? — Egy tőrkéssel. Egy hó­napja vettem 60 forintért. — Mindig magánál hord­ta? — Nem, csak akkor éjjel tettem zsebre... — Mennyi pénzre számí­tott a sofőrnél? — Hát úgy 800—1000 fo­rintra ... Nem is tudom, so­kat ittam. — Mennyit keres? — Átlagban 2200 forintot. — Ebből mennyit iszik meg havonta? — Ezret, néha többet. — Hiányzik a zakójáról gomb? — Igen. — Volt már büntetve? 95 Hátulról fej beütöttem“ Boros halkan, alig érthe­tően beszél, többször kérni kell, hogy hangosabban mondja. — Vasárnap este Törökkel a Hajnóczy utcai legényszál­láson — ahol laktunk — megbeszéltük, hogy egy taxi­sofőrt leütünk, így szerzünk pénzt. Éjjel 11 órakor, hogy senki ne lásson bennünket a szállóból eljönni, a wc-abla- kon kimásztunk. Arra is gon­doltunk, nem fontos, hogy taxisofőr legyen, bárki­től elvesszük a pénzt, ha ar­ra megfelelő személyt talá­lunk és a körülmények is ked vezőek lesznek. Jártunk, sé­táltunk a szállás környékén, aztán egy óra felé az Olimpia mellett egy taxit megállítot­tunk. Péter a sofőr mellé ült, én meg hátra. Hallottam, hogy Péter azt mondja a taxisnak: a pellérdi elágazá­sig! Én sokat ittam, úgy em­lékszem, hogy egy dűlőúton sorompóhoz értünk. A tá­volban világosságot láttam, mintha ház ablaka lett vol­na. A sofőr azt mondta, to­vább nem visz bennünket, aztán megnézte a viteldíjat mutató órát. Amikor az órát nézte, én hátulról fejbeütöt­tem. Kiabálni kezdett, ek­kor elkaptam, a száját be­fogtam és húztam hátrafelé. Én csak annyit láttam, hogy közben Péter kiszállt, utána én is, majd a sofőr is. Míg kiléptem a kocsiból, az első ülésen megpillantottam azt a követ, amit Péter az Olimpiá­nál vett fel. A követ felkap­tam és ütöttem vele. Míg ütöttem, láttam, hogy Péter a kését nézegeti. Akikor még nem tudtam, hogy megszúrta a sofőrt. A pellérdi vasúti sorompó felé siettünk, közben egy villanyoszlopnál megáll­tunk, hogy a pénzen elosztoz­„Azt mondta a sofőr: ne bántsatok, mit akartok!” (A taxi a tett színhelyén. A bal felső sarokban Tonesz János arcképe.) Azért jöttem Pécsre, mert azt mondták, hogy itt jól le­het keresni. — Nem gondoltak arra, hogy a rendőrség megtalálja magukat? — Nem, mert nyomot nem hagytunk ... Meg nem is tud tűk, hogy a sofőr meghalt. — Mikor tudta meg? — Kedden olvastam az új­ságból. Boros Gábor elmondja, hogy apja meghalt, egy báty­ja és két öccse van. Arról is beszél, hogy nagyon szere­ti az italt: „Volt úgy, hogy 200 forintot is megittam egy este’“. — Tegnapelőtt, szer­dán délután még a Balokány- ban fürdőit, aztán Törökkel és még néhány társával a Borostyánban szórakozott. — Háromnegyed hét tájban a szállóba ment, „aztán jöttek a rendőrök.” Lehajtja a fejét: — Féltem, hogy megfog­nak, de mégsem hittem ... — 450 forintért embert öl­tek. Mit gondolt, mennyi pénz lesz a sofőrnél? — Körülbelül ennyire gon­doltam ... De nem hittem, hogy Péter megszúrja... — Még a szállóban mondtam is neki, amikor a kést eltette, hogy miért kell ezért ennyi­re felfegyverkezni. A pénzért tették Török az alacsonyabb ter­metű, nős, négyéves kisfia van. Felesége Debrecenben lakik, különváltan élnek. Pécsre tavaly decemberben jött. összehúzza magát, megrogy gyantán ül a széken. Boros­hoz hasonlóan halkan be­szél, furcsán ejti az e betűt. — Boros mondta, hogy üssünk le egy sofőrt, így szerezzünk pénzt. Amikor — Kétszer, hőbölgés miatt... Szóval kiabáltam, károm­kodtam a kocsmákban, ezért kaptam pénzbüntetést. — A késen és a kövön kívül mit vittek még maguk­kal? — A szekrényemben volt egy kalapács, ezt Borosnak adtam. — A tőrt azért vágta zseb­re, hogy alkalomadtán azzal szúrjon? — Igen, akkor szúrtam, amikor Boros hátrafelé húzta a sofőrt és annak lábai is már átkerültek a hátsó ülésre. — A sofőr nem kiabált se­gítségért? — De igen. Azt mondta, hogy ne bántsatok, mit akar­tok? Erre mondtam én: add ide a pénzt. Elcsuklik a hangja: — Jaj, milyen büntetést kapok én ezért? Török Péter kérdésére a bíróság adja meg a választ. Garay Ferenc HÍREK AUGUSZTUS Huba napja. a ca A nap kél: 4.44, nyugszik: 9 ** 18.50 órakor. A hold kél: 8.19, PÉNTEK nyugszik: 20.35 órakor. ggetvenöt éve, 1891. augusztus 19-én halt meg Theodor ** Aman, a XIX. században kibontakozó román nemzeti festészet egyik vezéralakja. A román képzőművészet kritikai realizmus szellemében fogant új korszakát az ő gazdag és sokrétű alkotó munkássága nyitotta meg. Nevéhez fűződik a román képzőművészet további fejlődésének alapjait megte­remtő első képzőművészeti iskola megalapítása is. Életének évtizedei Románia politikai, társadalmi, gazdasági teljes át­alakulását ívelték át. Mint 17 éves ifjú, a krajovai Forradalmi Klub tagjaként részt vett az 1848 évi mozgalmakban. Meg­érte a román fejedelemségek egyesülését, az ország állami füg­getlenségének kivívását. Már első művei a forradalom szelle­mét sugározzák. Rendkívül sokoldalú művészegyéniség volt. Életműve felölel történelmi kompozíciókat, többnyire a törökellenes szabadságharcok századaiból sokalakos csataké­peket, a népéletböl vett megkapó jeleneteket, népi alakokat, tájképeket, csendéleteket, freskókat. Kitűnőek rézkarcai, fa­metszetei. A szobrászat és építészet területére is kiterjedt alkotókészsége. Műkincseit a román fővárosra hagyta. Egykori bukaresti háza a róla elnevezett múzeum hajlékául szolgál. — Munkás-paraszt találkozó Bakonyán. Kulturális szem­pontból a Ságvári Endre Mű­velődési Ház patronálja a ba­konyái kultúrotthont. Ma, augusztus 19-én este fél 8 órakor az alkotmányünnepi munkás-paraszt találkozó al­kalmából a Ságvári Endre Művelődési Ház művészeti csoportja vidám, zenés mű­sort ad a bakonya! kultúr- otthonbam Utána táncmulat­ságot rendeznek. — Befejeződött a lenaratás. Kilencezer holdon termeltek idén lent Baranyában. A szak­emberek megállapításai sze­rint a holdankénti 30 mázsás átlagtermés jónak mondható. — Nógrádi Róbert, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója rendezi Darvas József Kos- suth-díjas író Zrínyiről szóló drámarészletének előadását, a művet a négyszázéves jubi­leum alkalmával mutatják be Szigetváron. Memória dolga — Mit szól ehhez a dél- előtthöz? A legöregebb embe­rek sem emlékeznek ilyen melegre. — Elég gyenge az emléke­zetük. — Miért? — Tegnap még melegebb volt. K. — Ma este 6 órai kezdet­tel az istenkúti művelődési ház előtt a párt- és tömeg­szervezetek Szervezésében vi­dám, zenés szabadtéri műsqr lesz. Közreműködik a pécsbá- nyatelepi bányász fúvószene­kar, az aknászképző techni­kum tánczenekara, a műve­lődési ház kultúrcsoportja és a 12-es AKÖV színjátszói. Az ünnepségre német és délszláv fiatalokat és határőröket is meghívtak. Az ünnepi műsort reggelig tartó bál követi. — 930 vadász, 526 horgász. A Megyei Tanács mezőgazda- sági osztályán kiadták az új vadász-, halász-, horgász- és rákászjegyeket. Az engedélyek számából megállapítható, hogy 930 vadász. 526 horgász, 2 rá­kász van a megyében. Ezen­kívül 50 állami hal ász jegyet adott ki az osztály. — 109 százalékos tervtelje­sítés. Az év első hét hónap­jában túlteljesítették tervüket a Baranyában működő kis­kereskedelmi vállalatok. A B. m. Élelmiszer Kereskedel­mi Vállalat 107,8, a Ruházati Kereskedelmi Vállalat 100.6, a Vegyesiparcikk Kereskedel­mi Vállalat U9A százalékra teljesítették 7 líónapi tervü­ket. A bolti kiskereskedelem együttes teljesítménye 109 százalék. A B. m. Vendéglátó Vallalat 106,5 százalékos terv­teljesítést ért el az említett időszakban. — 700 ezer forinttal já­rul hozzá az I. kerületi tanács a pécsi központi politechnikai műhely felépítéséhez. Halálozás Mélységes fájdalommal tu­datjuk, hogy felejthetetlen fe­leségem, édesanyánk, testvé­rünk. sógornőnk, ISTOKOVTCS JQZSEFNÉ sz. Kozma Teréz 49 éves korában hosszú szen­vedés után, csendesen elhunyt. Temetése augusztus 22-én, hét­főn fél 4 órakor lesz a köz­ponti temetőben. Gyászoló fér­je és gyermekei. Mélységes fájdalommal tu­datjuk, hogy szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk, apó­sunk, ACSÄDI PÁL ny. kör­jegyző 1966. augusztus 17-én. életének 81. évében, rövid szenvedés után elhunyt. Te­metése augusztus 19-én, pén­teken 1 órakor lesz a köz­ponti temetőben. A gyászoló család. Köszönet Ezúton mondok hálás kö­szönetét felejthetetlen férjem, BENKE ZOLTÁN elhunyta al­kalmából a Pécsi Postaigaz­gatóságnak és dolgozóinak, az Igazgatóság Szakszervezeti Bi­zottságának és a Posta összes dolgozóinak. Külön köszöne­tét mondok Szűcs Jánosnak önzetlen segítségéért, továbbá a DEdASZ pénzbeszedő cso­portjának és mindazoknak, akik a temetésen megjelen­tek, virággal vagy részvét­nyilvánítással enyhíteni igye­keztek mérhetetlen fájdalma­mat. özv. Benke Zoltánné. Ezúton mondunk hálás k«- szönetet mindazoknak, ek*k ismerték és szerették: felejt­hetetlen feleségem. CSÁKÁNY ENDRÉNE temetésén rés^t vettek és koszorúk, virágok küldésével fájdalmunkat e^v- híteni igyekeztek. Külön kö- szönetet mondunk a oécsv?>- radi fmsz vezetőségének, szak­szervezeti bizottságának, c*’k- rászüzemnek és az fmsz ös^- szes dolgozójának. A gyászoló család. Dolgozókat fölvesznek Az ÉM Országos Műemléki Fel­ügyelőség pécsi építésvezetősége ács szakmunkásokat keres Jelent­kezés; Pécs, Sallai u. 35. sz, alatt. 115265 * A Pécsi Vasas Ktsz felvesz duk- kozó szakmunkásokat. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: Pécs, Zsolnay V. u. 15. 115264 Pécsi Építő és Tatarozó Válla­lat, Pécs Tímár u. 23. ^z. kubiko­sokat és férfi segédmunkásokat pécsi munkahelyre felvesz. 115138 * Az ÉM Betonelemgyártó Vállalat Pécsi Betonárugyára hirdi üzemé­be nehéz fizikai munkára segéd­munkásokat alkalmaz. Jelentkezés a hirdi üzem vezetőjénél. 115049 k Portás éjjeliőrt felvesz a Pécsi Bőrgyár. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. 115327 A Bm. Tanácsi Magas- és Mély­építő Vállalat pécsi és vidéki munkahelyekre festő és vízveze- ; ékszerelő szakmunkásokat fel­vesz. Jelentkezés a vállalat mun­kaügyi osztályán. Pécs, Zsolnay V. u. 4—6. sz. alatt. 115206 * Az ÉM Betonelemgyártó Vállalat Pécsi Betonárugyára változó mun­kahelyre két kőműves szakmun­kást, valamint két férfi segédmun­kást alkalmaz. Jelentkezés a gyár­egység komlói üzemében. Komló- Kenderföld. 115159 A Pécsi Orvostudományi Egye tem az új klinikához portást al kalmaz. Előnyben részesülnek idegen nyelvtudással rendelkezők, valamint 35—50 év közötti jelent­kezők. Jelentkezés a munkaügyi csoportnál, Honvéd u. 5. sz. alatt. 115287 Villanyszerelőt alkalmazunk, vil­lanyszerelési és karbant rtási munkára. Jelentkezés: Pécs. Köz­társaság tér 5. KPM Közúti Igaz­gatóság. 115319 •k A Pamutfonőipari Vállalat ka­posvári gyára felvesz 16—40 éves korig női átképzős tanulókat. Fel­ételhez tanácsi igazolás és mun­kakönyv. valamint személyi isra- :olvány szükséges. 886 — Uj házasságkötő .termek falun. Egvházaskozár és Göd- rekeresztúr községekben be­rendezték a sásdi járás 7., il­letve 8. házasságkötő termét A. díszes helyiségekbe szép bútorzatot, korszerű berende­zési tárgyakat vásárolt a já­rási tanács. \ 1 Török Péter

Next

/
Thumbnails
Contents