Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-16 / 167. szám
1966. JÚLIUS 16. napló Wofalox, tinox, germisan és társaik Felelőtlen méregkezelés Ötszáz sertés pusztult el Felsőmindszenten —- Mines elég szakmunkás Egyre erősebb mérgek kerülnek forgalomba Elpusztult vagy ötszáz sertés a Felsőmindszenti Ady Endre Tsz-ben. Bár a kocákat megkímélte a titokzatosnak látszó betegség, s „csupán” a malacok és süldők között aratott a halál, a kár így is vagy egymillió forintra tehető. S noha az ilyenkor szokásos vizsgálatok. rendőrségi nyomozások még nem fejeződtek be, az már most is nyílt titok, hogy növényvédőszer, közelebbről a hanyagul kezelt. illetve tárolt csávázott vetőmag okozta a pusztítást. Még egy gramm is Bármennyire is lesújtó a felsőmindszenti kár híre, tulajdonképpen nem meglepő. Aki egy kicsit foglalkozott a növényvédőszerekkel és némiképpen tájékozódva volt, arról. hogyan használják a tsz- ekben a különböző mérgeket, az tudja: a növényvédőszerek felhasználása olyan rohamos ütemben növekszik, a munka- és egészségvédelem, az elővigyázatosság annyira nem tart lépést ezzel a rohamos növekedéssel, hogy előbb-utóbb valami olyan történik, ami felrázza a falusi közvéleményt. II Mimatürizá'ják" a virágokat A Kertészeti Kutató- intézetben folyamatosan kipróbálják az Európában megjelenő csaknem valamennyi egynyári virágújdonságot. Másfél évtized alatt kereken hatezer fajtát vizsgáltak meg. Több mint ezret választottak ki — ezek alkotják most a Kutatóintézet egynyári virágfajta gyűjteményét. Innen került ki a köztermesztésbe a 400- nál több új fajta is. Az újdonságok között — most a kisebb virágú, alacsonyabb szárú, általában a kisebb termetű virágok kerülnek előtérbe. Ez a valami következett be most. a nyáron, az említett t er melős zövetkezetben. Ami a legkomolyabban figyelmeztető számunkra: a növekedés nem pusztán mennyiségi kérdés. Nemcsak arról van szó, hogy 1961—1965 között már évi 248 vagon növényvédőszert használtak fel a baranyai tsz-ek, bár a két és félszáz vagon nem kis mennyiség. Sokkal többet mondanak azok az adatok, amelyeket Szűcs Károly, a Megyei Tanács növényvédelmi felügyelője bocsátott a rendelkezésünkre. Eszerint 1961— 1965 között, körülbelül 90 százalékban DDT_ és HCH-szere- ket használtak rovarirtásra, most viszont, a rovarirtószerek között csak 60 százalék az előbbiek aránya. Előtérbe került a WOFATOX, TINOX és a többi erős méreg. Mind több olyan higanytartalmú növényvédőszer (GERMISAN, GRANOSAN, FALISAN stb.) kerül a termelőszövetkezetekbe, amelyekből már a grammos mennyiségek is veszedelmessé válhatnak az emberre. Gyermeteg könnyelműség Az emberiség úgyszólván azóta védekezik a növényvé- dőszarek kártékony hatásai ellen, amióta ilyen szereket gyártanak egyáltalán. Szervezett és sokoldalú a védekezés hazánkban és megyénkben is. A Megyei Tanács minden évben ingyenes növényvédelmi szakmunkás tanfolyamot szervez a tsz-ek számára. Különböző munkavédelmi tanfolyamokat tart a megyei KÖJÁLL, még a falusi gyógyszerészek is akcióba léptek. Évről évre, tucatszám érkeznek a tsz- ekbe az olyan kiadványok, amelyek mind arra figyelmeztetik a tagságot, hogy a mező- gazdaság kemizálása veszélyekkel járhat, ezért vigyázzanak ... Segítő szándékban, intelmekben nincs hiány, s mégis, tisztelet a kivételnek, nem mondható el, hogy a termelő- szövetkezetekben megértették, hogy a mérgek kezelése milyen veszélyekkel és felelősséggel jár. Nincs, vagy alig van még jele a rég várt fordulatnak, tudati-szemléleti változásnak, egy sor tsz-ben ma is könnyelműen, néhol gyermeteg felelőtlenséggel bánnak a növényvédöszerekkel. Ez a helyzet például Dlősviszlón. ahol egy düledező épületben rendezték be a méregkamrát. s nemhogy rács, helyenként még üvegtábla sincs az ablakon. Ha nem is ilyen súlyos, de sok kifogás alá esik a nagyhajmási, vagy éppen mozsgói méregraktár is. Az előírások ellenére, a legtöbb méregkamrából hiányzik a méregkönyv, így csak a könyvelés közvetítésével, sokszor csak körülményesen ellenőrizhető, hogy ki, honnan és mennyi mérget hozott be a raktárba, illetve mennyit vitt el onnan. Ilyen körülmények között valóban nem meglepő, hogy Csányoszrón vagy hét holdra való dinnyepalántást irtottak ki a növényvédőszerek szakszerűtlen használatával. Csupán a szerencsés véletlennek tulajdonítható, hogy a mérgek kezelői, általában a tsz- tagság között komolyabb mérgezés a megyében még nem történt Figyelmeztető példa Nem szerein ők. ha egy ilyen esemény, esetleg csak tragédia volna képes arra. hogy felrázza a falusi közvéleményt Reméljük, az egymilliós felsőmindszenti kár mindenkit kijózanít, s belátják, hogy nagyon súlyos következménye lehet a felelőtlenségnek és hanyagságnak. Bízunk abban, hogy ősszel, amikor a Megyei Tanács növényvédelmi szakmunkásképző tanfolyama megindul, nem az lesz a gond, hogy nincs elég jelentkező, s nem lesz amiatt felhős a homlokunk, hogy csak 84 ilyen szakmunkás dolgozik a megye 132 termelőszövetkezetében, holott minimum 264-re. tsz-enként legalább kettőre volna szükség. Az elegendő számú, jól kiképzett növényvédelmi szakmunkások kezében lesz a helyzet kulcsa. Amíg ők nincsenek. amíg némely, fukar tsz- vezetőség nem akarja megadni e szakmunkásoknak az 5— 20 százalékos plusz jövedelmet; amíg e tsz-vezetők nem látják be, hogy a növényvédelemre fordított kiadások akár hússzorosan is megtérülhetnek, addig nem számíthatunk határozott javulásra. Magyar László Fedett piac Űfmecsekaljáa 3 Az új mflany>etfie piacot már bir. (okukba vették a vásárlók és u el- Klók UJmecsekalján. Ankét a 12. AKÖV pártbizottságán Csökkentek-e a fizetések? Új bérrendszer a karbantartóknál Megerősítették az éjjeli műszakokat Az első jelzések meglehetősen homályos panaszok formájában érkeztek el hozzánk: egyik napról a másikra csökkentették jónéhány AKÖV- szerelő órabérét, ugyanakkor bevezették az este 8-tól hajnali 4-ig tartó éjjeli műszakot meg sem beszélve a dolgozókkal. Másnap már jobb „híreket” kaptunk: aki bement az irodára reklamálni, annak kijavították az órabérét. mondván, sajnálatos tévedésről van szó csupán ... De mi lesz azzal, aki nem reklamált?! Ezek alapján megkértük Takács Lászlót, a 12-esAKÖV párttitkárát, adjon tájékoztatást a vállalatnál bekövetkezett változásokról. A pártbizottság irodájában tartott megbeszélésen a párttitkáron kívül részt vett Pirii János, a személyzeti-munkaügyi osztály vezetője, Krasznai Ferenc, a vállalati bérbizottság elnökhelyettese, Dede Sándor, a személyforgalmi üzemegység forgalmi osztályvezetője és Pozsgai Béla, a személy- forgalmi üzemegység munkaügyi előadója. Rögtön elöljáróban tisztázódott, hogy a vállalat egyetlen dolgozójának sem csökkentették az órabérét, ellenkezőleg, a „tói—lg” határ szerinti minimum alatt lévő ukrán turisták Harmincötén érkeztek Pécsre Kijevből és Lvovból, főiskolai és középiskolai tanárok. jogászok, erdőmérnökök közgazdák és köztük en v festőművész. Három hétre jöttek Magyarországra, hogy ismerkedjenek a magyar munkásokkal, értelmiségiekkel, a magyar városokkal és falvakkal. Nem utolsó sorban pedig, hogy felejthetetlen tíz napot töltsenek a Balatonon. A három hétből három nap jut Pécsre. Az MS ZBT igyekezett ezt a három napot gazdag programmal széppé tenni. Mindenekelőtt a város bemutatása került a program előterébe. Amikor az idegenvezető és az MSZ- BT-aktívák mutatták ezt vagy azt a műemléket, vagy új létesítményt, megszólalt Pavel Mihalovics Kurbatov, Lvov közel kötezres gimnáziumának igazgatója, hogy már láttam fényképen, hallottam róla a rádóiban. Később a karhatalom pécsi egységénél tartott baráti találkozón ugyancsak 6 mondotta el, hogy a Ivovíak sokat tudnak Pécsről, nemrégen az egyik újságban egész oldal terjedelemben jelent meg egy több fényképes újságcikk. amely Pécset mutatta be. De ismerjük a magyar zenét és a magyar filmeket is mondotta, éppen a napokban mutattak be nálunk egy magyar filmet. — A mi barátságunk a magyarokkal régi keletű — mondotta P. M. Kurbatov —, Fjodorov partizántábornok csapatában együtt harcoltam egy magyar géppuskással, akit Istvánnak hívtak. Hősként és igaz barátként halt hősi halált a brianszki erdőben. Viktor Szpiridanovics, a turistacsoport vezetője a Kievi Ukrán SZSZK Minisztertanácsának vezető munkatársa elmondotta, a csoport tagjai a Szovjet—Magyar Baráti Társaság aktívái, akik a személyesen szerzett tapasztalatok alapján a jövőben még többet tesznek majd a két nép barátságának elmélyítéséért. A karhatalomnál tartott kedves légkörű baráti találkozót a bólyi Kossuth Termelőszövetkezet meglátogatása követte, amelyre a vendégeket elkísérte a parancsnoki kar. Szabó Mátyás, a tsz Állami-díjas elnöke megmutatta a vendégeknek az öntözéses kertészetet, a gyümölcsöst ahol a dúsan ráköti ágak kínálták gazdag termésüket a vendégeknek. Az ismerkedés és a tapasztalatgyűjtés után a termelőszövetkezetben magyaros vacsora kísérőiéként megszólalt a har- mónika és két nyelven, de egy szívvel elevenedett meg Kálmán és Lehár muzsikája. Tegnap a délelőtti órákban szakmai baráti találkozókra került sor. A pedagógusok a Tanárképző Főiskolára látogattak, ahol Selymes Ferenc, az orosz tanszék vezetője, az MSZBT megyei elnöke fogadta a vendégeket baráti beszélgetésre és mutatta meg a főiskolát. A másik csoport, az építészek csoportja a Hazafias Népfront klubjában találkozott pécsi építészekkel. Az erdészek az Erdő- gazdaság impozáns székházába látogattak egy kis szakmai eszmecserére. A festőművészt Platthy György és Soltra Elemér festőművészek, főiskolai tanárok ismertették meg Pécs képzőművészeiével. A gazdag program következtében hamar elszaladt a három nap, amely újból sok barátot adott a városnak. ács) órabéreket kiegészítették. A személy- és áruforgalmi üzemegységnél viszont július elsejétől bevezették a karbantartók ösztönző bérezését. Nemcsak a 12*es AKÖV-nél, hanem 16 autóközlekedési vállalatnál szerte az országban. — Mi az új bérezési rendszer célja? Pirii János: Érdekeltté tenni a karbantartókat a gépkocsik gondosabb és idejében történő megjavításában. Ha csökkennek, majd megszűnnek a hanyagságból származó visszatérő javítások, akkor jobban ki tudjuk használni amúgy is szűk gépkocsi kapacitásunkat. Takács László: A szűk kapacitás indokolja az éjszakai műszakok megerősítését is. A kocsiutánpótlás nem tart lépést a fuvarigények növekedésével. minimális tartalék- állománnyal pedig csak úgy lehet fuvarozni, ha a nappal elromlott gépkocsikat éjjel javítják meg. Dede Sándor: A személy- forgalmi üzemegység távolsági részlegénél merült fel az az elképzelés, hogy — mivel késő délután jönnek befelé a kocsik, de már hajnali 4-től folyamatosan kiállnak, hogy munkába szállítsák a vidékieket —, este 8-tól hajnali 4-ig tartson az éjjeli műszak, a munkaidő jobb kihasználása és elsősorban a javítószázalék csökkentése érdekében. A dolgozók nemcsak hallottak erről, hanem — érthető okokból — erősen ellenezték. Kétségtelen, nem is kellemes este 8-ra munkába járni még egy héten keresztül sem. Végül, rájuk való tekintettel a vállalat úgy határozott, hogy „szabályosan”, 22 órakor kezdődjék az éjszakai műszak. Takács László: Ez azonban nem érinti azt az elvet, hogy akkor kell javítani a gépkocsit, amikor nincs szükség rá a forgalomban. A jelenlegi állapot csak addig tartható, amíg nem romlik a javító- százalék és lesz elegendő kocsi. A dolgozók egyébként vállalták ezt, — Nézzük ismét a fő kérdést! Hogyan tudja kiküszöbölni ez a bérezés a hanyagságból származó visszatérő javításokat? Pirii János: A rendelkezésünkre álló adatokból évekre visszamenően kiderült, hogy mennyi időt fordítottak az órabérben dolgozó karbantartók az egyes szemlére, a futójavításokra stb. E bázisadatok alapján, reális feszítést alkalmazva adtuk meg például az egyes szemle idejét, belekalkulálva a futójavításokra fordított időt is. Egyben kialakítottuk a „brigádrendszereket”: ugyanaz a brigád mindig ugyanazokat a gépkocsikat javítja. Ha gondosan végzik az egyes szemlét, kevesebb, vagy megszűnik a futójavítás — noha ;dót adtunk rá —, vállalhatnak más munkát és túlteljesítést érnek el. Ha viszont — felületes munkájuk következtében — nő a visszatérő javítások száma, ezt más helyettük nem végzj el, de idő már nin;s rá biztosítva; ingyen dolgoznak. Mivel a gépkocsivezetőnkéi már korábban bevezettük a kötött vezénylésű rendszert — ha kocsija „lerobban”, nem kap másikat, várnia kell amíg megjavítják — érdekük és a karbantartók érdeke egybeesik: minél tovább üzemeljenek a gépkocsik komolyabb meghibásodás néIküiE És ez az utas, valamint a éur! varoztatók érdeke is. — És ami a bérrendszer bér részét illeti? Pirii János: Próbaszámfejtések segítségével döntöttük el, hogy a megadott idők milyen bért takarjanak. Nem normáról lévén szó, az alapbér 80 százalékát rosszabb teljesítés esetén is garantáljuk. — Mi történik abban at esetben, ha a gyengébb teljesítésnek az az oka, hogy nincs munkájuk az embereknek? Krasznai Ferenc: Ez egyszerűen nem fordulhat 3ÍC. Már a gépkocsipark elosztásánál figyelembe vettük a brigádok létszámát, azonkívül kocsijaink olyan sok kilométert futnak, hogy négynaponként kell egyes szemlét tartani. A későbbiekben persze, amikor a kocsipark állapota megengedi, a jól dolgozó brigádok jelentkezhetnek, hogy kisebb létszámmal is el tudják végezni munkájukat. A felesleges munkaerőt módunkban áll máshol felhasználni, a brigád pedig megkapja a megtakarított béralap 40—70 százalékát. Pirii János: Minden egyes túlteljesített százalék után fél százalékkal több bért fize- ~ tünk. A nem 1:1 arány magyarázata az, hogy nem töbo, hanem éppen kevesebb futójavítás, vagyis mindössze gondosabb munka kell ahhoz, hogy emelkedjék a százalék, lerövidüljön a szükséges ráfordítási idő. No meg, második féléves béralapkeretürik lehetőséget nyújt arra, hogy a túlteljesítések és pótidőK leszámítása után fennmaradó béralaprészből a jól dolgozok alapbérét is emelhessük. Pozsgai Béla: Nem beszelve arról, hogy a vállalatvezetés a javítószázalék meghatározott mértékű csökkentése esetére éves szinten 110 ezer forint jutalmat tűzött ki, és a brigádok, illetve az egyes brigádtagok havonkénti jutalmazására a művezetőnek 's lehetősége van, kivéve ha ?zt az összeget elviszik a visszatérő, ingyen javítások. Kéri Tamás 4
