Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-14 / 165. szám
1966. JÚLIUS 14. napló 5 E^y újítás krónikája A Reíder-féle TH-rabló Gyors és biztonságos munka Mi történt öt év alatt Kihasználatlan lehetőségek Reider József pécsbányai lakatos az elmúlt évek során elég sokat járt hivatalokba, jnegszokni azonban sohasem tudta azok légkörét. A szerkesztőségi szobában is félszegen ül a széken, s ahogy beszél, mintha egy kicsit res- tellné, hogy erről egyáltalán szólni kell. — Sokan azt * hiszik, a TH- rabló gép a vesszőparipám, mások meg azt, a pénz után futok. Nem csoda, öt év óta más gondolatom sincs, mint ez a szerkezet: mi lesz vele, hogy lehetne még jobb, s ami a legfontosabb, miképpen lehetne ellátni vele minden bányát? Jelenleg két példány üzemel belőle, de hogy lesz-e több? Veszélytelen munka 1960-ban Széchenyi-akna vezetői szóvátették, hogy gépesíteni kellene a TH-ívek visz- szamentését. Egy-egy TH- gyűrű ára meghaladja a kétezer forintot. A visszamentés primitív csörlőszerkezet segítségével, kézi erővel történik, veszélyes körülmények között. A teljesítmények is alacsonyak: egy nyolctagú csapat a négy szakban a legjobb esetben sem tud 9—10 gyűrűnél többet visszamenteni. Reider József 1960-ban elkészítette egy hidraulikus visszarablógép skicceit, s 1961- ben társadalmi munkában saját kezűleg meg is építette azt. A pályakocsira szerelt, sűrített levegővel működő gépet Széchenyi-aknán helyezték üzembe. A berendezés kezelése nem igényelt külön szaktudást, a teljesítményeket máról holnapra közel száz százalékkal megemelte, Nem túlzás: mindenki örömmel fogadta a gépet. A műszaki vezetés azért, mert meggyorsult az anyagmentés, a bányászok azért, mert egyszeriben emberségessé lettek a vissza- rabló csapatok munkakörülményei. Ezután Reider József az újítási csoporthoz továbbította vázlatos rajzait A válasz: a tröszt az újítást elutasítja. Indok: több üzemben kísérletek folynak a láncosvitlával, mely sokkal olcsóbb a Rei- der-féle TH-rablónál. Ezek után Reider József munkahelyén, Széchenyi-aknán, kötöttek egy szerződést a következő kitétellel: „.;.a gépet elhasználódásig üzemeltetjük, továbbfejlesztésére nincs szükség^ ■Vli a drága? Reider József a határoza- kat megnyugvással fogadta. TH-rabló gép lekerült a ipirendről, ami jelen eset- :n azt jelentette, hogy a gép fogástalanul üzemelt a fellőtt mélyszinteken. A _ nagy irakozással kísért láncos- tla az»nban nem váltotta be hozzáfűzött reményeket, a bérletek félbemaradtak. — yen előzmények után 1964- ;n tröszti szakemberek je- ntek meg Széchenyi-aknán, >gy lerajzolják a gépet. Az ító tiltakozott: hogyhogy, ;t egyszer már elutasítotIgy született meg a tröszt itási csoportjával kötött ki- rleti szerződés, mely _ szent .,az István-aknai újító- űheíy elkészíti a gépet (az ító időközben’ kisebb vál- ztatásokat eszközölt). Határ- ő: 1964. június 30. Felelős: üymár főművezető. Ezután pécsbányai üzem 3 hóna- o kísérleti jelleggel üzemel- ti a gépet Annak eredmé- éről pontos feljegyzések ké- ülienek és az ezzel kapcsolatos jelentést a kísérlet befejezése után, 1964. október 10-ig küldje be az üzem”i A gép nem készült el június végére, sőt 1964 végére sem. 1965-ben Reider József pótszerződést kapott, most már 1965-ös határidőkkel. A TH-rabló végül is 1965 decemberében lett üzemképes. Az ember azt hinné, most már végre „sínre került” a TH-rabló, a továbbiakban minden a szerződésben foglaltak szerint történt: kipróbálták, kiértékelték, rendszeresítették .. j Reider József azonban keserűen mosolyog: — A gépből jelenleg két példány üzemel, egy Széche- nyin, egy pedig Istvánon. A háromhónapos kísérleti idő már kétszer is eltelt, de engem még senki sem keresett. Ehelyett különböző híreket hallok, hogy drágának tartják a gépet, meg hogy valami mással kísérleteznek megint... Kárba veszett évek A Reider-féle hidraulikus TH-rabló alapját egy Wor- thington-rendszerű szivattyú léghengere képezi. Ezeket a szivattyúkat ma már hazánkban gyártják, s a TH-rábló- hoz a kiselejtezett készülék léghengere is jó. A gép valamennyi többi alkatrésze házilag előállítható. A kísérleti példány összköltsége 18 ezer forint körül volt, ami első hallásra talán soknak tűnik, az általa elért termelékenység-növekedés azonban pár hónap alatt megtéríti az ösz- szeget. A berendezés rendkívül munkabíró, a meghibásodási lehetőség alacsony —, az első például öt év óta üzemel zavartalanul. Az újítás benyújtása óta fél évtized telt el. E gépnél jobbat nem szerkesztett senki, az anyagmentés ma is kézierővel történik. A kérdés magától "adódik: miért kellett kárba veszniök ezeknek az éveknek? A géphez szükséges kiselejtezett léghengerből jelenleg öt áll rendelkezésre, s nyilván több is akadna, ha utánanéznének az üzemekben. Sorozatgyártás esetén a költségek is csökkennének. Tröszti szinten 25—30 ilyen gépre volna szükség s ha ennyi 150—200 literes selejt Worthington-léghenger nincs is, 300 literes bőven akad, ami éppen úgy felhasználható. Ózd érdeklődik — Van-e az önéhez hasonló gép Magyarországon? — Nem tudok róla, pedig kutattam. Nemrégiben Özd- ról kaptam levelet, a gép után érdeklődnek.:. — Köztudott, hogy a trösztön belül mások is foglalkoznak hasonló újítással..; — Szabolcson kísérleteznek vele. Turmag- vagy Hauser- szivattyúval gondolják, s olaj helyett víz lenne a hidraulikában. Hát egyelőre ennyi a Reider-féle TH-rabló krónikája. A gép, mely új szakaszt nyithat az anyagvisszamentésben, egy egyszerű lakatosmester ötlete. Az eddigi üzemi tapasztalatok egyértelműen pozitívak. s hogy mégsem terjedt még el, annak az objektív okok mellett bizonyára szubjektív gátjai is vannak. Lehet, hogy lesz még e gépnél jobb, gazdaságosabb is. De addig, semmi sem magyarázhatja meg azt a hallatlan közönyt, amely a munkavédelmi és népgazdasági szempontból egyaránt fontos gép sorsát kíséri. .. • #t év óta más gondolatom sincs, mint ez a szerkezet: ml lesz vele, hogy lehetne még jobb, s ami a legfontosabb, miként lehetne ellátni vele minden bányát? Jelenleg két példány üzemel belőle, de hogy lesz-e több... ? Képünkön a TH-rabló munka közben. Fél év a% országutakon Félezer baleset Nyolc halálos áldozat — Legtöbb balesetet a személygépkocsi-vezetők és a motor- kerékpárosok okozzák Elszomorító emelkedést mutat az elmúlt félév baleseti statisztikája. A megyei Rendőrfőkapitányság közlekedés- rendészeti osztálya félévi ösz- szesítőjében kereken félezer közlekedési baleset szerepel, 54-gyel (12 százalékkal) több, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A szám természetesen nem független a gépjárművek számának változásától. Az első félév végén 34 ezer gépjárművezetőt tartottak nyíl ván, 1965. I. félévéhez képest 8—8 százalékkal emelkedett a hivatásos és a magán gépjárművezetők száma, közel 3 szá zalékkal több a közületi, 20.7 százalékkal (!) a magán személygépkocsi, 8.3 százalékkal a motorkerékpár. A balesetek számának alakulása az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva járá- sonkénti bontásban a következő képet mutatja: Pécs váron és járás területén volt a Drága? — lYincs? Áruk és árak Hibás ingek osztályon felüli áron — Miért favorizált a Favorit? — Elavul, mire a piacra kerül Ellenőrizzék évenként az áruk minőségét és a korszerűségi feláraltat! Megyei szinten állapítsák meg egyes termékek árát! A piackutatás legyen kétirányú! — Alapos felmérő munka előzte meg ezeket a javaslatokat, melyeket az elmúlt félév tapasztalatai támasztanak alá. A KPVDSZ gazdasági bizottságának jelentéséből itt csak a fenti javaslatok alapjául szolgáló tényeket rögzítjük. 1. rövid, használat után szétnyílik. 2. A nagy keresletnek örvendő szovjet Sokol táskarádió korszerűségi felárát megszüntették, viszont új árát úgy állapították meg, hogy az magá- banfoglalja az eddig felárkért számított összeget. A Favorit televíziónál alkalmazott korszerűségi felár fenntartása nem indokolt, mivel a termék már több mint egy éve van forgalomban, s mellette két korszerűbb típus (Star, Sigma) is megjelent. Az évenkénti ellenőrzés lehetővé tenné, hogy a korszerűségi felárak ne egy véglegesen magasabb árszint kialakítását szolgálják, hanem valóban a termék korszerűségét tükrözzék. A ruházati kisipari szövetkezetek kisegítő tevékenységének esetenkénti igénybevételét lehetetlenné teszi az évek óta kifogásolt árjóváhagyási rendszer. A bemintázás hosz- szadalmas lebonyolítása, az árjóváhagyás elhúzódása egyben azt is jelenti, hogy a divatcikkek legyártása technikailag kivihetetlen. Az ármegállapítás és a bemintázás hatáskörének megyei szintre való átruházása lehetővé tenné, hogy a forgalomba hozott idényjellegű termékek ne veszítsék el aktualitásukat. Ez a fogyasztók gyorsabb ellátását jelentené, és egyben megszüntetné azt a lehetőséget, hogy a piacon elkésve megjelenő divatcikk esetleg a kereskedelem nyakán maradjon. A kereskedelem újszerű törekvéseivel még szemben áll az ipar régirendszerű termelési adottsága. Bár a kereskedelmi vállalatok már nincsenek kötelezve semmiféle legyártott termék átvételére, mint a múltban, de a jelentkező új igények kielégítése nincs teljesen biztosítva. 3. Az elmúlt félév alatt nagyot fejlődött a piackutatás, de annak eredményeit éppen az ipar korlátozott kapacitása és más okok miatt a fogyasztók nem élvezhetik. Egyes kis Miért van szükség az áruk minőségének, valamint a korszerűségi felárak évenkénti ellenőrzésére? A minőségromlás és a burkolt árdrágítás a kereskedelem legérzékenyebb problémája. Számos kifogás éri például az országosan forgalomban levő 350—400 féle cipőmodell! Saroktörés, színkopás, talpbeázás miatt a cipők használhatósága nincs irányban az árral, annak ellenére, hogy az utóbbi években a cipők átlagára jelentősen csökkent. Kifogásolható jelenség a ruházatban. hogy az osztályon felüli minőségi szalaggal ellátott férfiingeken a minőségi átvevő hibajelölése található, ennek ellenére osztályon felüli áron kerül forgalomba. A Bolton alapanyagból készült öltönyök vizsgálata során a szakkiskereskedelmi vállalat megállapította, hogy a szövés lazább, mint a korábbi kiállítású, azonos alapanyagé volt, az ára változatlanul 910 forint. A KERMI továbbra is I. osztályúnak minősítette az 1740 forintos „Adonisz” férfiöltönyt, holott megállapították: az alapanyag szálegyenetlensége miatt színeltérés mutatkozik. A szépkiállítású, de drága Pádua férfiingek fognak, foltosodnak. A vegyesiparcikk szakmában a 2500 forintos lengőlapátos mosógépek 40 százalékos áremelését semmi sem indokolja. A konstrukció változásából eredően — az 1600— 1800 forintos típusúakkal szemben — legfeljebb 200 forinttal magasabb ár lenne elfogadható. A mosógép minőség« te kifogásolható, tengelye értékű áruféleségek hiányát (bébi rékli. kocsikabát, bizonyos rövidáruk) ipari lemaradás okozta. Gyermekkerékpár nincs, feltételezhető, hogy az ipar gyártásuknál nem találja meg a számítását. A helyiipari vállalatok nem érdekeltek a kevésbé termelékeny cikkek (pL gyermekruházat) gyártásában. Olyan rendszer kidolgozása látszik szükségesnek, mely a vállalatot a hiánycikkek gyártásában gazdaságilag érdekeltté teszi. A piackutatás egyirányú és jelenlegi formájában illuzórikus. Hiába állapítja meg a kereskedelem, hogy ml hiányzik a lakosságnak, ha nem állapítja meg azt is, hogy mivel telített a piac. A technikailag elavult, kevésbé keresett cikkek feltárására legalább olyan gondot kell fordítani. mint a hiánycikkek felmérésére. Az ilyen termékek gyártását időben le kell állítani, hogy helyette az új igényeknek megfelelő cikkek termelésére nyíljon lehetőség. Aczél Gábor legtöbb' 301 (11 százalékos emelkedés). A többi járásban, illetve városban (a siklós! iá- rás kivételével) 18—57 százalékos az emelkedés: például a szigetvári járásban 41.8. a megszűnt pécsváradi járásban 56,5 százalékkal történt több baleset. A halálos baleseteket kivéve — nyolc esetben követelt halálos áldozatot a közúti közlekedés — tavalyhoz kénest emelkedett a súlyosan sérültek (95-ről 118-ra) és a könv- nyebben sérültek (119-ről 136- ra) száma. Az összes anyagi kár: 730 ezer forint. Az okozó járművek sorrendje: személygépkocsi, motorkerékpár (maid 20 százalékkal több. mint tavaly első félévben), tehergépkocsik, gyalogosok, egyéb járművek és autóbuszok; mig az okozó iármű vek között tavaly 50—50 százalék volt a közületi—m^eán arány, most 45—56 százalék. A baleseti okok között makacsul tartja magát a gyorshajtás (96 esetben), a tavalyihoz azonos szinten alakul a figyelmetlen, gondatlan vezetés (84), a gyalogosok hibájából eredően (54) és a szabálytalan fordulás (38), valamelyest emelkedett az elsőbbségi jog meg nem adása (59), a szabálytalan előzés (34). egyéb ok (34) és a műszaki hiba (32). Súlyban nem nagy, de tavaly slső félévihez képest megduplázódott vagy hatványozódott a szabálytalan baloldali hajtás, a követési távolság be nem tartása és a szabálytalan tolatás (2 esetről 13-ra). Az okozók között 58-an álltak ital hatása alatt. A közlekedésrendészeti szervek a forgalomszervezésben további lépéseket tettek a közlekedés biztonsága és gyorsasága érdekében. Pécs város területén 73 közúti jelzőtáblát tettek ki, 47 autóbuszmegálló problémája rendeződött. Megoldódott Szigetvár, Siklós Komló és , Mohács városok forgalomszervezése, befejezés előtt áll a nagyobb útvonalakon a terelő- és záróvonalak festése. Sajnos nem valósult meg — anyagi okok miatt — a párhuzamos közlekedés Pécsett a Fürst Sándor és a Zsolnav Vilmos utcákban, mert nem készültek el az úgynevezett autóbusz leállóöblök. A városi közlekedés állandó javításának kényszerítő szükségessége miatt azonban — reméljük — ez is hamarosan napirendre kerül (mz) Négy turnusban Négy turnusban huszonnyoicezer pecsenyekacsát nevelnek fel a nyár folyamán a majsi Dózsa Termelőszövetkezet halastavain. Már a második turnus uralja a tavak vizét. a
