Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-02 / 155. szám

A közlekedés és a parképítés a v. b. napirendién Húsz új taxit kap a város Várótermek a város peremén — forgalmi csomópont a Budai vámnál — lizenhétezer bérletes A Városi Tanács Végrehaj­tó Bizottsága tegnap a Váro­si Tanács Kistermében ülést tartott. Napirenden a város közlekedése valamint a par­kosítás szerepeit. A város közlekedéséről szó­ló beszámolót dr. Németh La­jos. a Városi Tanács vb-el- nökhelyettese terjesztette elő. Az előterjesztés foglalkozik á város közlekedésében be­következett változásokkal, majd rátér a jelenlegi hely­zetre. A forgalmat lebonyolító hagy és kis kocsik aránya ked­vező, Ez azonban nem mond­ható a rendelkezésre álló ko­csipark típus-összetételére, — mivel kilenc féle típus van üzemben. Két csúcs Az utasszámlálás adataiból megállapították, hogy a napi forgalom két csúcsban, reg­gel 5 és 8 óra között, vala­mint délután 13 és 18 óra között jelentkezik. A járatok indítása nem teljesen az utas áramlásnak megfelelő. Ezt jobban össze kell hangolni. Helyes lenne a csúcsidők szét- húzása, például, a közhivata­lok, üzemek lépcsőzetes mun­kakezdésével. A jelentés további része a közlekedés fejlesztésével fog­lalkozik. Társadalmi mun­kabizottság alakult, amely mélyrehatóan tanulmányozza ezt a problémát. A közleke­dés távlati fejlesztéséhez a város általános rendezési ter­vének II. üteme keretében a Pécsi Tervező Vállalat tanul­mánytervet készít. Meg kell oldani a városközponttól tá­volabbra eső, de Pécshez tar­tozó kisebb forgalmú utak, — pl. a postavölgyi, málomi út, Megyeri út — korszerűsítését, ami a harmadik ötéves terv feladata. A Budai vámnál a, 27-es részére forgalmi csomó­pontot kell kialakítani. A harmadik ötéves terv közepén elkészül a komplex autójavító telep a vásártéren. Az elő­terjesztés ezért ismét aláhúz­za a Siklósi úti felüljáró épí­tésének fontosságát. Kései utasok A közlekedéssel kapcsolatos hozzászólások során a v. b. tag­jai a város peremén új váró­termek építését sürgették. — Meg kell vizsgálni a Széche­nyi tér jobb megközelítésé­nek lehetőségeit, megemlítet­ték, hogy a nagyállomásra ké­ső este érkező utasok elszállí­tása nincs megoldva. Dr. Né­meth Lajos válaszéban el­mondotta, hogy a harmadik ötéves terv során építenek várótermeket a város külte­rületén, valamint a Kossuth Lajos téren egy nyilvános WC-t is. A Széchenyi térnek, mint közlekedési központnak megszüntetését, nem utolsó sorban a jelentős idegenfor­galom tette szükségessé, va­lamint az, hogy a nagyko­csis járatok nem tudnak biz­tonságosan közlekedni ezen a területen, valamint a Séta tér kanyargós útjain. Papp János elvtárs, az Autóközlekedési Vállalat igazgatója bejelentet­te, hogy a város húsz új taxit kap, ebből 11 már megérke­zett. Több régi kocsit azon­ban selejtezni kellett. A IV. negyedévben még két csuk­lós autóbuszt kap a város. Tá­jékoztatta a végrehajtó bi­zottságot arról, hogy a bérlet­igazolványok kiadása eddig úgyszólván zökkenőmentes volt. június 30-ig 17175 bér­letet váltottak, ennyi volt kö­rülbelül eddig is a bérletesek száma. Ez a szám azonban a következő napokban jelentő­sen megnő. A napirendi pont megvita­tása végén Papp Imre elvtárs, a tanács elnökhelyettese a végrehajtó bizottság nevében elismerését fejezte ki az Autó­közlekedési Vállalatnak, a vá­ros tömegközlekedésének meg­szervezéséért Parképítés tízmillióért A végrehajtó bizottság má­sodik napirendi pontként Pécs parkosításának távlati tervét vitatta meg. A Pécsi Kerté­szeti és Parképítő Vállalat ebben az évben mintegy 10 millió forint értékben végez parképítést és 2,5 millió fo­rint értékben parkkarbantar­tást. A fejlesztési terv részlete­sen elemzi a további tenni­valókat. A vita során a v. b. tagjai szóltak a különböző vállalatok és a Parképítő Vállalat munkájának össze­hangolásáról (a már parkosí­tott területeket több esetben ismét feltúrják), sürgették a Séta téri vízesés rendbehoza­talát, javaslatokat terjesztet­tek elő, hogy a parkokba a kevesebb munkát igénylő szá­razságtűrő virágokat ültesse­nek, mert a vízigényes virá­gok öntözése — különösen akkor, ha a parkosított terü­let lényegesen megnő — na­gyon költséges. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint Sopronban a Fenyves­szálló teraszán megtartott lot­tósorsoláson, a 26. játékhéten,; a következő számokat húzták1 ki: 41, 60, 66, 68, 84 Nyári illúziók helyett „Sziámi ikrek" az állatkertben A Pécsi Állatkertben teg­nap délelőtt 11 órakor jak ikerborjak születtek. A fej­lődési rendellenességek miatt az ikerborjaknak mellkasuk és hasfaluk összenőtt, — két fejük, nyolc lábuk, két tüdejük, négy veséjük, de szívük egy volt. Az ellés so­rán a borjak elhullottak. Szövetkezeti nap Szentlőrincen A Szentlőrincen működő szövetkezeti szervek ma este 6 órakor vezetőségi ülést tar­tanak a kultúrotthonban, a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából. Az ünnepi meg­emlékezés után a szentlőrinci, pécsi, görcsönyi földművesszö­vetkezetek kultúrcsoportjai ad­nak szórakoztató műsort. Világot járó szerelők EK—08-asok Csehszlovákiában Kifogástalanok a Sopiana gépei Az egyik jegyzőkönyv a Dun. Streda-i üzemben ké­szült a doboztöltő automata átadásiról, beállításáról már­cius V- ín, a másik egy nap­pal később Rimaszombaton, a Közép-szlovákiai Konzerv­gyárak Nemzeti Vállalatának üzemében. A doboztöltő auto­mata, vagyis az EK—08-as töltőgép hibajavítását tartal­mazza. A gépen már dolgoz­tak, átállították almapüré töl­tésére. A jegyzőkönyvben sze­replő hiba a helytelen beál­lítás következménye, alkatrész cserére van szükség. A gyár véleménye egyezik a szerelő Kovács József véle­ményével, aki a gép mellett mindkét jegyzőkönyv fősze­replője. A Sopiana Gépgyár fiatal szerelő lakatosa 31 napot töl­tött csehszlovák üzemekben, ahol a gyár által, pontosab­ban a brigád által összeszerelt gépekkel dolgoznak. Kovács Százötvenet új villanyszere’© Tizenhat felnőtt, tanfo­lyamot végzett vihanyszere- lő-jelölt vizsgázott tegnap a villanyszerelés gyakorlati részéből az 500-as Iparita­nuló Intézet Regős utcai tanműhelyében. Június 18 a óta százhuszonöt ipari tanuló és harminc tanfolyamot vég­zett pécsi felnőtt tett szak­munkásvizsgát illetve a kö­zeli napokban vizsgáznak. Kénen: a gyakorlati vizsgán a jelöltek árammérőt, mág­nesbe peso lót kötnek be a próbatáblán. József, a szocialista Wal tér­ti rigád tagja. A brigádvezető, meg ő, úgymond állandó út­levéllel rendelkeznek. Walter József napjainkban éppen az NDK-ban egy rotációs töltő­gépet helyez üzembe. Itt a pécsi gyárban pedig a brigád félév végi „hajrá”-ban dolgo­zott, hogy minden gép határ­időre útrakészen álljon. Kovács József Budapesten az Április 4. Gépgyárban sza­badult. Somogy megyei köz­ségbe nősült, s itt keresett munkát Pécsett. Reggel fél 4- kor kelt, s túlórázás esetén éjfélkor ért haza a családhoz. Évekig kuporgatták a pénzt, míg végül Pécsett sikerült öröklakást venniök, s így a legnagyobb probléma a fárasz­tó napi négy órás utazgatás megszűnt. Amikor ide került a' gyár­ba, főleg húsipari gépeket ké­szítettek. ma pedig konzerv­ipari gépeket, sőt automata gépeket. Amikor kint járt Csehszlo­vákiában, többen megjegyez­ték: Jó neked, kapod a ki­szállást. a fizetést és világot látsz. Mit mondhatott erre? — A külföldi út nem nász­út. Mi a tervező elképzelése alapján elkészítjük a gépet. Ki is próbáljuk itthon. De amikor egy gép igazából üze­melni kezd, akkor aztán elő­jöhetnek az olyan rejtett hi­bák is, amikkel talán a ter­vező sem számolt, s mi sem gondoltunk rá. Nagyon féltem én a csehszlovák úttól. Arra gondoltam, ha olyan hiba adó­dik, amit nem tudok kijaví­tani és vissza küldenek azzal, hogy menjen helyettem más, elsüllyedek szégyenemben. — Véleménye szerint mi­lyen gép az EK—08-as? — Nagyon jó. Félautomata. Percenként 90 doboz töltésére alkalmas, de fokozható a tel­jesítmény 150 darabra is. A dobozok átmérője is változ­hat 53—72 milliméter között. Nagyon szeretjük csinálni. Kényes munka, igen nagy gon­dosságot igényel. — Tehát Csehszlovákiában nemcsak a gép, hanem a sze­relő is vizsgázott. Hogyan ér­tették meg egymást? — A rajzokról, meg kézzel Lábbal mutogattunk De min­dig »akadt tolmács Ls. Rima­szombaton a gyár igazgatója azt mondta, ha megjavítom a gépet, akár Pécsig elhoz ko­csival. Busszal jöttem haza, ott azonban egyik városból a másikba vittek gépkocsival. Azt tapasztaltam, szeretik, becsülik a magyar szakembe­reket. — Mit mondjak még? . Na­gyon jól éreztem magam, lát­tam Szlovákia idegenforgalmi nevezetességeit, jó volt a szál­lásom, csak az étkezéssel vol­tam bajban. Megtörtént az is, hogy bementem egy ven­déglőbe és sonkát kértem, mert a mellettem levő asztal­nál azt ettek. Nem értettük egymást a pincérrel, szégyen ide, szégyen oda, a saját son­kámra mutattam. Jót neve­tett, s már hozta is. Egyszer meg hosszasan magyaráztam, hogy sört innék, míg végül eszembe jutott, hogy plseni. Azután már tudtam, hogyan kérjem a sört. — Egy-két hét múlva újra megyek. Dunaszerdahelyen lesz a bemutató. Jön a gép tervezője is. Ez az utam ta­lán nyugodtabb lesz. Több gépünk jól vizsgázott. Talán az újabb EK—08-asok sem hagynak cserben. Elvégre mi szereltük őket... A hogy nyaranta becsu- ” kódnak az iskolák ka­pui, hirtelen megváltozik a városi sétányok, sörkertek, szórakozóhelyek, strandok arculata is, mert megjelen­nek a színen a fiatalok és igyekeznek a felnőtt társa­dalom kedvteléseiben részt venni, ahol csak lehet egyen­jogú honpolgárokká válni. Az évente megismétlődő látvány üde, erőt sugárzó jelenség. Néhány hét múl­va aztán a fiatalok egy ré­sze felbukkan az építkezé­seken, itt-ott az iparban, dolgoznak egy hónapot, más­felet, aztán táboroznak, nyaralnak, pihennek. Nagy azonban azoknak a száma, akik a nyár első napján a legteljesebb tanácstalanság­ba kerülnek, ténferegnek, sodródnak, képtelenek tu­datosan gazdálkodni a nyá­ri két hónappal. Nincs ebben semmi kü­lönös. Az 1965—66-os tan­évben Magyarországon több mint négyszázezer középis­kolai tanulót tartottak nyil­ván, négyszázezer fiatal kö­zött igazán akadhat húsz­ezer tanácstalanabb típus. A nyári hónapok átténfer- gése azonban hosszú távon mindig következményekkel jár. Most nem is a morális vonatkozásaira gondolok az ügynek, hanem a legprak­tikusabb gyakorlati olda­lára. A tevékeny életsza­kaszhoz közelgő, az életre készülődő fiatalokról van szó. A ténfergő, unatkozó fiatalok általában két té­vedésnek esnek áldozatul: úgy vélik, hogy nekik kü­lönösebben nem kell a fel­nőtt életre összpontosítani­uk, hiszen a társadalom úgyis gondoskodik róluk, egyébként pedig mindenre ráérnek, miután végtelenül fiatalok, idejük van bő­ven ... A társadalom természete­sen igyekszik gondoskodni a tagjairól, de erre csak egy bizonyos fokig képes. Külön-külön senkinek sem szervezi meg az életet, nem biztosít névre szóló álláso­kat, életpályákat. 1965-ben például 37 557 fiatal vég­zett az általános gimnáziu­mokban. Ugyanebben az évben a magyar egyeteme­ken, főiskolákon 25 920 el­sőéves hallgatót tartottak nyilván, tehát több mint tízezer fiatalnak kellett azonnal döntenie, hogy mi­hez is kezd, miből él, mi­vel tölti az életét. Az idő­vel kapcsolatos bőségérzet a legnagyobb illúziók egyike. A római birodalom fény­korában Germanicus hu­szonhárom éves korában a második római hadsereg parancsnoka, Gaius tizen­kilenc éves korában Kis- Ázsia kormányzója és so­rolni lehetne a történelem legkülönbözőbb időszakaiból a neveket. Nem hinném, hogy most jobban ráérnek az emberek, mint időszámí­tásunk szerint 7-ben ... És nem is érnek rá jobban. Ma 18 éves korban válnak katonakötelessé az embe­Július 8 9 10 HE rek. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy az életút lényegéről már korábban kell dönteni, a felkészülés időszaka legkésőbb tizen­négy éves korban megkez­dődik. Ilyen relációban a nyári szabad idő értékelése is megváltozik. Az általános iskola felső tagozatában és a középis­kolában töltött évek nyolc nyarat jelentenek, tizenhat olyan hónapot, amit gondol­kodásra, felkészülésre, hiá­nyok pótlására, tapasztalat- szerzésre és a hasznos dön­tések előkészítésére lehet fordítani. A tanítási idő alatt a fiatalok egy folya­maton belül élnek, az is­métlődések, beidegzések vég­telen sorozatában. Az isko­lai mechanizmusból a nyári hónapokban kilépnek, és alkalom nyílik a lehetősé­gek felmérésére, átgondolá­sára, eszmélésre. Nem hinném, hogy bár­milyen séma felállítható a hasznos nyári időtöltések ürügyén. Nyilvánvaló, hogy mindenkinek egyénisége, családi helyzete, helyi és anyagi lehetőségei, érdeklő­dési köre szerint kell ezt vagy azt tennie. Mégis mi­re gondolunk, mire alkal­mas a nyár? asznára válik az em­bernek, ha megismer saját maga és családja reá­lis értékét, helyét és leht - tőségeit a társadalomban. Hasznára válik, ha jobban megismeri a hazáját, fővá­ra jzilag és ipari, mezőgaz­dasági, szellemi vonatkozá­sokban is. Ha valaki haj­lamot érez egy bizonyos pályához, a nyár alkalmas annak tartalmi felmérésére, ezt pénzkereső munkával is össze lehet kötni. Fályavá- lasztás előtt egy-egy jól- hangzó, külsőre vonzó fog­lalkozási ág belső lényégét is fontos tisztázni, hiszen a hétköznapok a döntőek, mé­lyekben majd éini és dol­gozni kell. Minden nyáron időt kell áldozni az aKüv pihenésre, a teljes kikap­csolódásra, a szervezet, az idegrendszer regenerálódá­sára. A nyár alkalmas ar­ra, hogy az ember elmé­lyedjen egy-egy olyan téma­körben, melyre az iskolai év alatt nem volt lehető­ség. Einstein vagy Bolyai életművének megközelítésé­re a csendes nyári délutá­nok azt hiszem kitűnő al­kalmat nyújtanak. Hiányok pótlására is alkalmas a nyár. Túl hosszú vagy kü­lönleges regények beleélő olvasása is nyári lehető­ség. A „Háború és béke”, Roger Martin du Gard .A Thibault család” című re­gényének vagy Joyce „Ulys- ses”-ének végigolvasására a nyár a legjobb alkalom. Le­het természetesen nyelvet tanulni vagy az életpályá­hoz leginkább alkalmazha­tó lexikális anyagot befo­gadni. Legfontosabb — azt hiszem — a gondolkodás, mérlegelés, a tudatos fel­készülés az életre. Bertha Bulcsu Hajómodelfek versenye AiiaÜgeíen A Magyar Honvédelmi Sportszövetség országos el­nöksége a Baranya megyei elnökséggel közösen július 8—9—10-én a festői környe­zetben lévő abaligeti tavon rendezi meg az önjáró és rá­dióirányítású hajómodellek országos és egyben nemzet­közi bajnokságát. A bajnok­ságon, amely igen érdekes­nek ígérkezik, a magyar me­zőnyön kívül még Anglia, Nyugat-Németország, Auszt­ria, Csehszlovákia, valamint Jugoszlávia is indul, de más országok modellezőinek rész­vételére is számítanak. A háromnapos bajnoksági versenyen körülbelül 80—90 fős mezőny vesz részt. A ver­seny megnyitására július 8- án reggel 9 órakor kerül sor. Érdekesség lesz a versenyen, hogy a rádióirányításos hajó- modellekkel manőverezni fog­nak és különböző fordulato­kat írnak majd le a vizen. A rádiós hajó ballonvadászt t kategóriában pedig 10 felfújt léggömböt kell a hajónak el­süllyeszteni a hajó orrára sze- I seit tű segítségével. A rádió- i irányítású sebes kategóriában egy 100 méter kerületű há­romszög pályán kell a kis­hajónak végighaladnia. Itt a kishajó az egyes szakaszokon eléri az 50—55 kilométeres sebességet is. Az önjáró hajómodell ka- , tegória érdekessége, hogy a j valóságban meglévő tengeri csatahajók, továbbá a keres­kedelmi és utasszállító hajók kicsinyített másai lesznek» v *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents