Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-08 / 160. szám

1366. JÚLIUS 8. napló Átépítik a Vasút utcát Módosul a 40-es útvonala Pécsett a Vasút utca kör­nyéke lakóinak régi óhaja teljesül. Az út altalaja vala­mikor mocsár volt, ezért ál­landóan süllyedt, a kátyú, a hepe-hupák körülményessé tették a közlekedést. A Városi Tanács építési osztálya már tavalyra tervezte, hogy át­építteti, de akkor még nem készült el a 6-os gyorsfor­galmi út, ahová a forgalmat el lehetett volna terelni. (Az amúgy is túl forgalmas Rá­kóczi út nem jöhetett számí­tásba). Az útépítési munkálatokat július 12-én kezdi és előre­láthatólag november 15-én fejezi be az Aszfaltú tépítő Vállalat. A költségek 1 mil­lió 854 ezer forintra rúgnak. Milyen lesz a 365 méter hosz- szú út? A nagyarányú talaj­csere során kilenc méternyire kiszélesítik. A déli oldalán levő járdát megszüntetik, s a kerítés mellett csak 1 mé­teres zöldsávot hagynak. Az északi oldalán másfél méter széles gyalogjárda lesz. A Bajcsy-Zsilinszky úti torko­lattól vissza, egy 125 méter hosszú szakaszt — figyelembe veszik ugyanis a később megépítendő vasúti felüljá­rót — aszfalt helyett kocka­kövezik. Július 12-től tehát módo­sul a 40-es, valamint a tá­volsági buszok útvonala, a piactér és a főpályaudvar között: Bajcsy-Zs. u.—6-os gyorsforgalmi út—Jókai út A Bajcsy-Zsilinszky u. és a 6- os gyorsforgalmi út keresz­teződésében levő 40-es meg­állót áthelyezik a 30-as meg­állójához. Bartók­szeminárium Budapesten A budapesti zenei verseny­hetek és fesztiválok irodája nemzetközi Bartók szeminá­rium tanfolyamokat hirdet A magasszintű zenei kurzust jövő évtől minden nyáron Budapesten tartják. A stú­diumoknak az a célja, hogy a külföldi előadóművészek számára lehetőséget adjanak a Bartók művészetében való elmélyedéshez, műveinek ala­pos tanulmányozásához, Ismertem én, tudom én, csak éppen azt nem, hogy 6 a Bakó, a Bakó János, 3 Igen jó a búza minősége Július 24-től augusztus 6-ig Befejezés előtt az árpaaratás Nyári Egvetem Pécsett A terület egyharmadáról már betakarították a termést Kilencszáz vagon árpa, kétszáz vagon búza a Termény forgalmi raktáraiban — Hétfőn indul az első uszály Kétszázhúsz hallgató — Németek, csehszlovákok, lengyelek, jugoszlávok jelentkeztek Jó aratási eredményekről szólt a tájékoztatás a Megyei Mezőgazdasági Operatív Bi­zottság tegnapi ülésén. A me­gye vezető mezőgazdasági szakemberei megállapították, hogy míg tavaly hasonló idő­szakban az őszi árpa 19 szá­zalékát takarították csak be és a búza aratását még meg sem kezdték, az idén az őszi árpa 95 százaléka van már biztos helyen és a kenyérga­bona 15 százalékát is sikerült magtárakba szállítani. A 127 ezer holdnyi aratnivalóból 46 ezer holdról került le a ga­bona, A munka 80 */0-át kombájnok végzik Elismerően nyilatkoztak az ülésein arról, hogy az aratás nyolcvan százalékát kombáj­nokkal végezték eL Ez az arány a jövőben még emel­kedni fog a kombájnmunka javára. A megye kiváló kom- bájnosainak eddigi teljesít­ménye ugyanis biztatást nyújt arra, hogy az aratás további folyamatában túlnyomórészt a kombájnok végezzék a gabo­na betakarítását. Kivételt csak azok a táblák jelentenék, ahol a terepviszonyok nem teszik lehetővé a kombájnok tevékenységét A baranyai kombájnosok eddigi eredményei országosan is figyelemre méltóak. Ho- fecker János, a Kozármislenyi Gépjavító Állomás kombájno- sa 402 holdról 60 vagon ga­bonát takarított be, a szin­tén kozármislenyi Kovács Ot­tó 340 holdról 45 vagon, Nit- rich János kozármislenyi kom- bájnos 300 holdról 40 vagon, Jauch Mátyás, a Vajszlói Gép­javító Állomás kombájnosa 277 holdról 33 vagon és Sché- ner János szigetvári kombáj- nos 267 holdról 20 vagon ga­bonát küldött a magtárba. 21 mázsás átlag Siklóson A kombájnok túlnyomó ré­sze dolgozik, mindössze hat áll motorhiba miatt, ezeknek a javítása is gyorsan halad. Néhány gépnél, főleg a gabo­nát vontató erőgépeknél gumi­hiány akadályozza a folyama­tos munkát. Ezt a hiányt az hangzott el az operatív bizott­ságok ülésén. Eszerint a Vil­lányi Állami Gazdaságban 458 fiatal segédkezik a gyü­mölcsszedésben, utánuk még három váltás érkezik ugyan­ekkora létszámmal. A Bólyi Állami Gazdaságban 690 fia­tal végzi a kukorica címere- zését, a Zengőaljai Állami Gazdaságban százan vesznek részt a gyümölcsszedésben. A Bikali Állami Gazdaságban július H-én, hétfőn kezdi meg egy 100 fiatalból álló tá­bor a munkát. A gazdasági vezetők szerint a fiatalok jól megállják a helyüket, az ifjú­sági vezetők véleménye pedig az, hogy a gazdaságok veze­tői is mindent megtesznek azért, hogy jól tölthessék el az idejüket. Az ellátásuk a vártnál jobb, a munka után kellemesen szórakoznak. A megyei ifjúsági vezetők gyak­ran meglátogatják őket. és elégedettek munkájukkal, ma­gatartásukkal. A TIT megyei szervezete hét évvel ezelőtt rendezte meg első ízben a Népek Barátsá­ga Nyári Egyetemét. Az idén nyolcadszor hirdette meg a programot és a korábbi érdek­lődésnek megfelelően most is sok külföldi vendég küldte el jelentkezését a nyári egyetem­re, amely július 24-én kezdő­dik és augusztus 6-án ér vé­get. összesen mintegy két­százhúsz látogatót várnak, közülük száznyolcvan német, a többi lengyel, csehszlovák, illetve jugoszláv. A nyári egyetem hallgatói tizennégy napot töltenek me­gyénkben és a Tanárképző Fő­iskola új diákotthonában kap­nak szállást. Július 24-én dél­előtt tíz órakor kerül sor az ünnepélyes megnyitóra, ame­lyen dr. Törő Imre akadé­mikus üdvözli a vendégeket és méltatja a TIT 125 éves jubileumát. Másnap, július 25-én már egész napos program szerepel a tervben. A hallgatók négy alkalommal tesznek kirándu­lást a megyében, többek között Komlóra. Sikondára. Har­kányba. Siklósra Szigetvárra, Sellyére Mohácsra. Ezeken a helyeken előadásokat hallgat­nak a települések nevezetes­ségeiről. Komlón a Városi Ta­nács nagytermében Kodálv- hangversenyt ad az országos- hírű gyermekkórus, Szigetvá­ron kamarahangversenyt ren­deznek a dzsámiban. A villá­nyi kirándulást természetesen összekötik a borpincészet lá­togatásával, Mohácson a ren­dezők bemutatják a busójá­rásról készült filmet, a külön­böző nemzetiségi kiállításokat és megtekintik Horváth János fazekas népművész bemutató­ját. Sellyén az arborétumot keresik fel. Augusztus elsején külön- autóbuszokkal a szokásos bala­toni kirándulásra utaznak, ahonnét még aznap este visz- szaérkeznek Pécsre. A pécsi program is igen gaz­dag. Egy alkalommal buda­pesti előadó ismerteti hazánk gazdasági, politikai helyzetét és a harmadik ötéves terv célkitűzéseit. Dr. Kolta János tudományos kutató a kétezer­éves Pécsről, dr. Vörös Zsig- mond főiskolai docens pedig a Mecsek növényvilágáról tart előadást. Ugyanekkor megte­kintik a Zsolnay-múzeumot, a kőtárat és a képzőművészeti kiállítást. Az Ifjúsági Eszpe­rantó Világkongresszus idő­pontjában nagyszabású nem­zetközi esztrádműsor lesz a Szabadtéri Színpadon, ezt a rendezvényt a nyári egyetem hallgatói is megnézik. Július 30-án, szombaton délután or­gonahangversenyt hallgatnak a Székesegyházban, este pedig résztvesznek a Bóbita Együttes tettyei műsorán. Az újmecsek- aljai építkezés meglátogatása előtt Tillai Ernő építészmér­nök tájékoztatja a hallgatókat a városrész kialakulásáról és a további tervekről. Ezeken kívül a közoktatás helyzeté­ről, az egyetem megalakulásá­ról is kapnak előadást. A kéthetes program augusz­tus 5-én tábortűzzel zárul, majd másnap ünnepélyesen búcsúztatják a város és a me­gye vendégeit. Kombájnok aratják le a gabona zömét Kombájnokkal aratják az őszi árpát a gödrekercsztúri Béke Termelőszövetkezet földjén Baranyajenő határában. felszá- i A MŰVEZETŐ BAKÓ mert hiszen évek múltán a neveknek valóságos káosza halmozódik fel az ember­ben. Szigetvárott — a ma­lom előtt az úttesten —, kérdem tőle, hol találom meg a Bakót? — Én vagyok. Mit akarsz? •— Hogy is mondjam ... Valóban, mit is mond­jak? Itt az úttesten? Meg­rakott teherkocsik másznak el mellettünk, mint ne­hézkes cserebogarak, amott füstöl és büdösít az aszfalt­keverőgép, egy zászlós öreg­ember a személykocsik for­galmát regulázza-tereli, dömperek jönnek-mennek, szóval egy útépítés kellős közepén állok. — A határidő miatt? — Részben. Meg miattad is. Itt ágazik él az út Dob- sza. illetve Somogyapáti fe­lé, eddig építik az utat, a műszaki átadás már meg­történt, már csak simogat­ják az úttestet, rakják a szegélykövet, hogy az ün­nepélyes avatásra, amely tulajdonképpen ma lesz, készen legyenek. Magas, iz­mos ember Bakó János mű­vezető. Mutatja, mi munka van még hátra, ez az utol­só hajrá, amott, az Újtelep felől egy kis útkanyar van, az lesz a „sárrázó”, vagyis egy makadám kanyar, ahol az autók, szekerek — Új­telepről érkezve — a sarat elhagyják. hogy tisztább kerekekkel térjenek rá a széles aszfaltútra. Van a sarkon egy kocsma, hideg sört mérnek, beülünk egy félórára, mert valahol — „iroda” híján — el kell cse­vegnünk. — Volt egy híres brigád Dunaújvárosban. Neked is híred volt. Újságokban, rá­dióban ... annak idején. — Rég volt. De minden brigád híres lehet, ha rá­hajtanak a „melóra”. Dol­gozni kell. Ennyi az egész. Bakó János — még az öt­venes évek elején — há­romszoros sztahanovista volt, kapott egy bronzot, meg egy ezüstöt is, mert végig­építette tulajdonképpen az egész országot: Szabadság- híd, a dunaújvárosi „száz­lábú híd”, pécsújhegyi kö­télpálya, komlói építkezés, aztán most a Közúti Útépí­tő Vállalat. Művezető. Az ötvenes évek elején techni­kumot végzett. — Egyszer karikatúra je­lent meg rólam a dunaúj­városi újságban. Nagy, tá- tott szájjal, szikrázó sze­mekkel és azt írták alá, hogy az „örökké kiabáló Bakó ...” •— Kiabálós vagy? — Inkább nyughatatlan, meg türelmetlen. — Itt is így ismernek? Elhúzza a száját, komiku­sán mosolyog: — Itt is. Nem bírom el­viselni a lazsálást. — Ki lazsál itt? Nagy hajrá volt, de látod, kész az út. Korábban, mint ahogy elkezdődnek a szigetvári ünnepségek... — Ha így kérded, s fő­leg meg is írod, akkor sen­ki. Senki sem lazsál. Itt vannak például a kubiko­sok'. A Balálon Jancsi vagy a Hartmann-brigád, meg a Selmanék, a kövezők. Ezek­kel a hegyet elmozdíttat- hatná az ember, úgy dol­goznak. Hogyan Iát bele az em­berekbe, azokba, akiket reá bízott a vállalat? Ennyi idő alatt? Hiszen alig néhány hónapja, hogy itt vállalt munkát a közútiaknál..; Tapasztalatból, amelyet más­fél évtized alatt megszer­zett az útépítéseknél és a nehéz, ipari monstrumok lé­tesítésénél. Dunaújváros jó iskola volt az emberisme­retre is. összeverődött ott egy tömeg, az ország min­den sarkából, magukkal hozva nemcsak szép remé­nyeket, hanem előítélete­ket, gátlásokat is. Bakó egyetlen mércét állított fel: munkát. Ki hogy végzi, mi­lyen kedvvel, milyen szív­vel? Voltak, akik elhullot­tak, elkallódtak közben. Altík megmaradtak, azokból Bakó sztahanovistákat fa­ragott. Olyanokat, akiknek nevét nemcsak a lelkende­ző írások, papírok őrzik, hanem akik tisztességük és alkotó kedvük nyomait hagy­ták benne végérvényesen a beton- és aszfaltépítmények­ben. — Azt mondják, naponta többször is végigfutod Szi­getvár főutcáját... — Többször? Vagy húsz­szor. És a munkaszakasz megvan vagy másfél kilo­méter. Vedd hússzorosát! — Fárasztó ez. Talán ked­vet szegő is. — Meg kell szokni. Én szeretem. —■ Mit? — Mindig másutt. Ha itt bevégezzük, szedjük a sá­torfánkat és másutt csinál­juk az utat. Meg mindig a I jó levegőn, a szabadban ez is számít. — A távoli munkahelyek­nek nem nagyon örülnek az asszonyok .». — Már így nősültem. Fe­leségem megszokta, ezzel számolt. Néha hazamegyek hét közben is, másnap négy­kor kelek, hogy hatra kiér­jek Szigetvárra. És akkor estig egyfolytában munka meg munka. Panaszkodik a lakásra. Az otthonira. Pécsett, szoba- konyhásban lakik a család, két nagylány is, gimnazis­ták, francia—orosz szako­sok. Körülményes a tanulás nekik, mert az egy szoba, az mégiscsak egy szoba. — Tanácsnál jártál-e? — Persze. De ott is kia­báltam, így hát oda sem mehetek már..: Bejön egy fiatalember, Bakónak mond valamit, a művezető fölugrik. károm­kodik egyet, elköszön: — Látod?! Már mennem kell. Megint balhé van a kocsikkal... Majd legköze­lebb több időm lesz ... Átvág az úttesten, utána lohol a gépkocsivezető, Ba­kó időnként hátraszól '-'agy -kiabái. mindenesetre .iem hallani, mert az autók bú- gása elnyomja hangját. Rab Fer«ac * I IAGROKER igyekszik felszá­molni. Az aratás nagy üteméhez mérten jól halad a felvásár­lás is. A Gabonafelvásárló és -feldolgozó Vállalat eddig 900 vagon őszi árpát és 200 va­gon búzát vett át, a közvetle­nül a kombájntól átvett mennyiség eléri a 260 vagon­nyit. Az esős napok elmúltá­val a gabonák víztartalma nem haladja meg a szokáso­sat, hektolitersúlya viszont jobb a tavalyinál. Az árpa hektolitersúlya 65—66-os, a San Pastore búzáé 80—81-es. A mennyiségi eredmények is biztatóak. Siklóson 21 mázsát arattak holdanként a San Fastore táblákról, Mozsgón 250 holdról huszonkét mázsát takarítottak be holdanként. A bári Uj Élet Termelőszö­vetkezet, amely már teljesein befejezte az idei aratást őszi árpából 14,4-es, búzából 20,1- es átlageredményt ért el. így 11 vagonnal termett több ga­bonája a tervezettnél. A nagy gabonatermés miatt egyre nagyobb szükség lesz az átmeneti raktárak felhasz­nálására is. A már átvett ter­mények szállítása megkezdő­dött, az olcsóbb, vízi úton történő szállítás igénybevéte­lére is sor kerül, hétfőn indul az első uszály a mohácsi ki­kötőből, s még a jövő hét folyamán két, gabonával meg­rakott uszály követi. Hasznos munka az itjúsági táborokban Az aratás járulékos mun­kálatai, a szalmalehúzás és a talajmunka azonban nem haladnak kellő ütemben. Több helyen nem dolgoznak szal­malehúzó brigádok, másutt igen lassú a munkájuk. Pedig enélkül nem kezdhetik meg a szántást, amelyre a jó mun- kálatú talaj kedvező lehető­séget nyújt. Ugyancsak na­gyobb szorgalommal kellene végezni a másodnövények ve­tését is. Az időnként csapa­dékos időjárás biztatást nyújt arra, hogy a tarló helyén megtermelt takarmánnyal is növelhetik készletüket a gaz­daságok. Az ifjúsági táborok életé­ről és munkájáról tájékoztató

Next

/
Thumbnails
Contents