Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-07 / 159. szám
196«. JÜLITJS 7. 3 t napló Háromnapos ünnepség Szigetváron Emlékezés a hősökre Tudományos ülésszak, hangversenyek, irodalmi bemutatók a vár védelmének 400. évfordulóján Ülést tartott a Megyei Népművelési Tanács Öngyilkos lett egy 14 éves lány... Virágba borult egy terméstől roskadozó almafa Kovács Mihály pécsudvar- di állomási önök kertjét egy hét óta nagy érdeklődéssel látogatják a helybeliek. Egyik téli almafáján a gyümölcstől roskadozó ágak végén telje« tavaszi pompával virágzás indult. Dr. Diófáéi Lajos tudományos munkatárs szerint ilyen jelenségről, gyümölcséréssel együtt jelentkező virágzásról a szakirodalomban sem találni utalást. — Egyes gyümölcsfák ősad másodvirágzása gyakorta előfordul de ilyenre nem volt még példa — mondotta. A jelenség okát a sajátos baranyai klímának és mindenekelőtt a rendkívüli csapadékos időjárásnak tulajdonította. — Fejlődött a múzeum restaurátor műhelye. A Janus Pannonius Múzeum restaurátor műhelye elektrolízis készüléket kapott, amellyel a fémtárgyak rozsdásodása köny nven és végérvényesen eltávolítható. Minden év nyarán napirendre tűzi az Állami Kereskedelmi Felügyelőség a cukrászüzemek, cukrászdák és presszók ellenőrzését. Az elmúlt heteikben 33 állami és szövetkezeti cukrászdában és presszóban, öt állami és nyolc íöldművesszövetkezeti cukrászüzemben vizsgálták meg: milyen a fagylalt? Az ellenőrzés első. örvendetes tapasztalata az volt. hogy tavaly óta javult a fagylaltok íz-választéka, csaknem mindenütt gondoskodtak dió, mogyoró és mandula készletekről, csupán a gyümölcsvelő volt hiánycikk, az eper, meggy, málna érése előtt. A jövő tavasszal és nyár elején hasonló gondok lesznek a gyümölcsvelő-ellátással. ha csak nem gondoskodnak most ezek tartósításáról a cukrászüzemek. Sóik gondot akozott a szezon kezdetén, hogy az 1965. december 10-től érvényes fagylaltszabványt csak késve kapták meg az üzemek. A próbafűzések is késtek, az azonban kiderült, hogy a szabvány betartásával kitűnő fagylaltokat készíthetnek. A szabvány betartását gyakran lehetetlenné tette az a tény, hogy a tej zsírtartalma — az ellenőrzés adatai szerint — nem éri el az előírt 3 százalékot, sőt. a vidéki tejüzemek, mint a bólyi is. esetenként még a 2,8 százalékot sem biztosítják. A sellyei földművesszövetkezet cukrászüzemében 17 nap alatt 1081 forint, a Bm. Vendéglátó Vállalat szigetvári cukrászüzemében két hónap alatt 1745 forint értékű nyersanyagot „spóroltak” meg a fagylaltok és sütemények készítésénél. A pécsváradi földművesszövetkezet cukrászüzemében 257,5 kiló citromfagylalt készítéséhez az előírt 88 kiló helyett, mindössze 22 kiló citromot használtak fel. A 66 kiló déligyümölcs „megtakarítását” azzal magyarázta az üzem vezetője, hogy „nagyon leves volt” a citrom, ezért szükségtelennek tartotta a normában előírt anyagok fel- használását. A mágocsi fonsz cukrászdában 1965. december 28 és 1966. május 16 között Casino-rumból 431. babkábé- ból 174 százalékkal többet használtak fel az előírtnál. A cukrászüzem vezetője az ellenőrzésnél beismerte, hogy ezeket az alapanyagokat feleségével a cukrászdában értékesítették, s csupán a babkávén 632 forint illetéktelen nyereséghez jutottak. Leggyakrabban előforduló szabálysértés a súlycsonkítás. Huszonnyolc olyan cukrászdában végeztek társadalmi ellenőrök próbavásárlást, amelyben tavalyi vizsgálat során Tegnap délelőtt a TIT Bartók Klubjában ülést tartott a Megyei Népművelési Tanács. Dr. Nagy Gyula elnökletével a tanács tagjai négy beszámolót hallgattak meg. 1. Az 1966—67-es népművelési évad Irányelvei című beszámoló elemezte a népművelés helyzetét és a következő évre két fő feladatot jelölt meg: a népművelés eszközeivel sokoldalúan segíteni a termelési és gazdasági teljesítmények növelését, valamint a szocialista tudat, a társadalmi magatartás fejsúlycsankítást tapasztaltak. Az ellenőrzött egységek közül a sellyei cukrászdát ismét rajtakapták. Egyébként is lényegesen kedvezőtlenebb a helyzet, mint tavaly, amikor az ellenőrzött 32 közül két cukrászdáiban állapítottak meg tűrési százalékon felüli. 20— 25 százalékos súlycsonkítást Idén 33 cukrászda közül 12- ben észlelték, hogy a fagylaltadagok kisebbek az előírásosnál. A súlycsonkítást részint úgy követik el, hogy nem használják az előírt nagyságú adagoló kanalakat még akkor sem (például a sellyei fonsz cukrászdában) ha azok rendelkezésre állnak. Súlycsonkításhoz vezet a szakszerűtlen kezelés és tárolás is. A szabálytalankodókkal szemben 200-tól 1000 forintig terjedő bírságokat szabtak ki. A minőségrontással, súly- csonkítással. helytelen árkalkulációval szerzett illetéktelen hasznot árkiegyenlítési forgalmi adó címén befizettetik az államkasszába a vétkesekkel. Ki gondolná, ki számolná, hogy az emberi fantázia hányféle-fajta változatát tudja kiötleni, elkészíteni egy olyan apró használati tárgynak, mint a hamuzó tálca vagy a váza? Mert lehet másmás a váza törzse, talpa, nyaka, magassága, átmérője, füle, nyílásai, s nem utolsó sorban színe és anyaga — megannyi variáció! Ahogy az ízlés széles skálája kívánja. Ma délután zárja kapuit a Technika Házában a budapesti Iparművészeti Vállalat kerámiakiállítása. Ritkán láthat az ember annyi művészi kerámiát együtt, s csak kapkodja a fejét, melyik tetszik, melyiket válassza? Mert a kiállítás célja éppen a választás. A lakosság részéről állandóan fokozódó igény a lakásdíszítő és egyéb színvonalas iparművészeti termékek iránt késztette a vállalatot, hogy munkája során fokozott mértékben támaszkodjon a vásárlóközönség véleményére, javaslataira. Ezért hozta le a kiállítást Pécsre és osztogatott kérdőíveket a látogatóknak, ilyesfajta kérdésekkel: A kiállított tárgyak közül melyik nyerte el tetszését? Miért tetszett? Melyik nem tetszett és miért? Mit hiányol? Nem elég egyszer látni, megnézni a kiállított tárgyalesztését. A különböző intézmények az irányelvek széliemében készítik el terveiket és azokat körültekintően ösz- szehangolják A tanács ismeretterjesztési bizottságának előterjesztését B e n k ő László, a TIT megyei titkára ismertette. Az ismeretterjesztési munka az elmúlt öt évben hullámzó volt, 1961-ben mennyiségileg a legmagasabb volt a rendezvények és a hallgatók száma, kétéves visszaesés után csak a múlt évben emelkedett ismét, de nem érte el a korábbi szintet 1961-ben 4800 rendezvényen mintegy 250 ezer ember vett részt 1965- ben viszont négyezerre, illetve 190 ezerre csökkent. Ezzel a tendenciával megegyezik a különböző területekről készített statisztika is. A mező- gazdaság kivételével mindenütt kevesebben jelennék meg a különböző előadásokon, akadémiákon. A korszerű ismeretterjesztés elengedhetetlen feltétele az érdekes, színes szemléltetés. A felmérés szerint jelenleg az összes előadások 35 százalékát szemléltetik. Ebinek az az oka, hogy erre a célra egészen minimális ösz- szeg áll az intézmények rendelkezésére, az utóbbi években mindenütt jelentősen csökkentették a kereteket, egyes tanácsi intézmények azonban még a meglévő pénzzel sem gazdálkodnak jól. Csak az előadások tiszteletdíját tervezik meg, diafilm vagy tabló, képsorozat megrendelésére nem is gondolnak, A műkedvelő művészeti mozgalomról T i m á r Irma tájékoztatta a tanácsot. A bizottság létrejötte óta több alkalommal megvizsgálta a műkedvelő művészeti csoportok bemutatóinak új rendszerét és megállapította, hogy ez több lehetőséget nyújt a csoportok fellépésére és elismerésére. A Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya a múlt hónapban Pécsváradon renkat, így hát többször megkerüli az ember a hosszan sorakozó asztalokat, paravánokat. Egyik újabban divatos iparművészeti tárgyunk a gyertyatartó és benne a többszínű, különböző alakú gyertya. Van belőlük sok. De már nem konkurrenciái a villanylámpának, annál meghittebb díszei a lakásnak. A vázák legtöbbje manapság szűknyakú, egy-két szál virág vagy egyszerűen egy száraz faág, buzogány, nádszál fér el bennük, jelezve: a váza önmagában is színes, szép virág. Micsoda ég és föld különbség a fazekasok lábbal hajtott korongján, régóta sorozatban gyártott, ma is köz- használatban lévő, valamint a kiállított élővirág-cserepek (függővázának hívják) között. Emezek a mennyezetről csüngnek le, s hasonlítanak a parasztudvarok kisltacsa- úsztatóira, megerősítéséül: lám a művészet nincs meg a népművészet nélkül, formaelemeiből minduntalan merít. Nagyon tetszett, modern lakásból nem hiányozhat. A hamuzó tálcák inkább színben változatosak, kecsesek, lapos alakúak, mindemellett nehezek, hogy ne boruljanak fel egykönnyen. Cigarettás poharak, dohányzó készülékek — ezekből kisebb a választék; dezte meg a megye legjobb öntevékeny csoportjainak bemutatóját és a különböző szervek által adományozott vándorserleggel jutalmazta tevékenységüket. Beszámolt arról is, hogy a kiemelkedő csoportok rendszeresen szerepelnek a megye üdülőhelyein, valamint a szomszédos megyék rendezvényein. 3. Takács Gyula, a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának vezetője előterjesztette a szigetvári Zrínyi-ünnepség kulturális programjának tervét. A négyszáz éves emlékünnepség három napján országosan is kiemelkedő rendezvények lesznek. Szeptember 19-én nyitják meg a kiállítások egy részét, felavatják a Járási Könyvtár új épületét, együttes ülést tart a megyei, a járási és a községi tanács, a Magyar Tudományos Akadémia Történet- tudományi és Hadtudományi Szekciója a Zrínyi filmszínházban, kamarahangversenyt rendeznek a dzsámiban, műkedvelő művészeti együttesek szerepelnek a szabadtéri színpadon. Az Emlékezés Szigetvár hőseire című műsorban mutatják be Farkas Ferenc oratóriumát, Darvas József drámarészletét. Másnap, szeptember 11-én a Félszabadulás téren a költő Zrínyire emlékeznek, Pécs, Baranya kórusai és a Fécsi Nemzeti Színház művészei bemutatják a Zrínyi-pályázatra érkezett műveket. Emléktűz, irodalmi vetélkedő, tűzijáték, kamara- hangverseny színesíti a nap programját. Este a szabadtéri színpadon mutatkozik be a Néphadsereg Művészegyüttese. Az ünnepség harmadik napján, szeptember 12-én zenés irodalmi műsor lesz a várudvaron, majd utána a záróünnepség keretében adják át a Zrínyi-pályázat díjait és az emlékplaketteket a résztvevőknek. A Népművelési Tanács a beszámolókat tudomásul vette és megfelelő határozatokat hozott. egyéni tapasztalat úgy látszik, a mai kor rohanó embere nem tud mit kezdeni velük, nincs ideje, lusta feltölteni, s csak esetleg dísznek tartja. A kerámiafigurák kizárólag állatokat ábrázolnak, leegyszerűsített, elnyújtott alakok. Tehát a forma változott, a téma viszont — a kutyus, mókus, páva, hal, gólya, bagoly, macska stb. maradt, — örök. Üde színek, többnyire szemcsés, matt felület, ahol az anyag természetes állapota hangsúlyos —, ez jellemzi a ma kerámiáit. Nincs a kiállított tárgyak között egyetlen egy túlzás sem; eltolódás a rossz értelemben vett közízlés vagy az extravagancia felé. Az árakra sem lehet panasz, szolidak, mindenki hozzájuthat egy-egy kedvére való, szép darabhoz. Akik pedig sajnálják kiadni a pénzt kétségtelenül drágább képzőművészeti alkotásra, festményre, azoknak többszörösen megéri. A kerámiák ma már ugyanúgy nem hiányozhatnak « modern lakásból, mint az asztal vagy a szék. Reméljük, hamarosan találkozunk velük a kereskedelem, a képzőművészeti boltok kirakataiban is. Miklósvári Zoltán A statisztikák szerint a ” tizennégy éves lányok a legritkább esetekben szoktak öngyilkosok lenni. Májusban az ibafai iskolában az egyik tanulónak eltűnt húsz forintja. A pénz eltűnésének nem volt szemtanúja, de a gyerekek azonnal egyik osztálytársukat gyanúsították és szóltak az osztályfőnöknek. Az osztálytárs — B. J. ellen korábban sohase merült fel még a gyanú árnyéka sem. Az idén az utolsó évet végezte az ibafai általános iskolában, tíz kilométerről járt be. Egy időben az ibafai kollégiumban lakott, ez meglátszott a tanulmányi eredményén is, akkor hármas rendű volt. Később a szülők arra hivatkozással, hogy nem tudják a díjat fizetni, kivették a kollégiumból. Hatan voltak testvérek. Tanulmányi eredménye később leromlott, félévben öt tantárgyból bukásra állt. A húsz forint eltűnése után az osztályfőnök az egész osztály előtt vallatóra fogta a lányt, aki tagadta a lopást. A tanár később egyedül kezdte faggatni és B. J. négyszemközt állítólag beismerte a lopást. Az osztályfőnök ezt az egész osztállyal közölte. A gyerekek a tantestület hallgatólagos tudtával az önbíráskodás eszközéhez nyúltak; B. J.-t a lopás miatt többször megverték. állandóan tolvajnak, koszosnak csúfolták, „próbára” tették, forintosokat dugdos- tak a padjába és megfigyelték: elveszi vagy otthogyja? A barátnőjét, egy cigánylányt, megfenyegették; megverik, ha vele látják játszani. B. J. panaszkodott otthon, hogy osztálytársai kiközösítették, nem játszanak vele és a tanárok semmit se tesznek ez ellen. Kérte a szüleit: költözzenek el Ibafáról. 5 nem bírja el ezt a szégyent. Az anyja megnyugtatta; majd csak megszűnik ez, legfeljebb kifizetik a húsz forintot annak a lánynak. Az apja bement ekkor az iskolába és panaszt tett. Ne verjék a lányomat, én havi ezernégyszáz forintból tartom el a családomat, de a gyerekeket tisztességgel neveljük, kérem, tegyenek valamit, hogy nyugalma legyen a gyereknek, mondta. A helyzet azonban nem változott. A lány június elsején kért otthon száz forintot iskolai lógó szemű, komoly lány lehetett, A barátnője azt mondja: azon a napon nagyon lehangolt volt, a táld- rajztanára közölte vele hogy meg fog bukni. Egy másik osztálytársnője azt mondja: szomorkodott. hogy nem is tudja mi lesz, de nem a bukás miatt... Büntetőjogilag senkit sem lehet a tizennégy éves B. J. öngyilkosságáért felelősségre vonni. Ez igaz. Azonban a dolgok humánus mélyén nincs rendben minden ás úgy érzem, az ibafai tantestületben vannak pedagógusok, akik a lelkűk mélyén nem lehetnek most valami túl nyugodtak. Végül is a szemük előtt játszódott le B. J. összeomlása. A szemük előtt fordult egy nyers, ala- kítatlan gyerekközösség a lány ellen. Az erkölcs és a tisztesség nevében csúfolód- tak vele, többször megverték, megszégyenítették. Szigorú kifejezés, de így van; hozzásegítették az öngyilkossághoz, és az iskola pedagógusai tétlenül nézték ezt, anélkül, hogy az indulatoknak gátat szabtak volna. Aligha lehet mentség, magyarázat; ki tudta, hogy öngyilkos lesz? Furcsa és nagy szomorúság most utólag arról meditálni, hogy B J. mély érzésű lány volt, akit a lelke mélyéig bántott az eset. A tanárai ennyire nem ismerték? Miért nem segítettek rajta, ha el is követte a bűnt? Vagy talán maguk is egyetértettek ezzel az önbiráskodással, mintha a Mississippi vidékén volnánk? B. J. valóban ellopta osztálytársnője húsz forintját? A lopást senki se látta, de azt mondják, hogy aznap konzervet és csokoládét vett a boltban. Elképzelhető, hogy B. J. megtévedt, cselekményének súlya nagy. de nem megbocsáthatatlan. Hogy tisz teleiben tartjuk egymás tulajdonát, ez erkölcsünk alapkérdése, de egy alapjában elhibázott felfogású lány, akinek a „vérében van a rossz” — aligha követ el halálos öngyilkosságot egy lopás miatt és oly fájdalmasan elhagyatva, mint ő tette. Azt hiszem, ez világos. A lelkét ölték meg a zaklatásokkal, az ütiegekkel, a társ- talansággal. Azután ő magát ölte meg. Érthetetlen, hogy az is" kola nevelői miért nem léptek közbe. Miért nem akadályozták meg a tettlela Dióra, s nogy a nusz io- rintot mégis odaadja a lánynak, hátha békessége lesz azután. Elment az iskolába és mindent kifizetett. Este azonban hiába várták otthon. Az anyja először azt hitte, hogy talán kirándulni ment az iskolával. Másnap keresni kezdték. Egy hét múlva találták meg egy szakadékban. A tornafelszerelésével egy kiálló kőrisbokor gyökérzetére felakasztotta magát. Az iskolatáskája mellette volt, búcsúlevelet nem hagyott. A hátra maradt iskolai fényképe szerint kedves, csilgességeket, a csúfolódásokai és ezzel mindennek az elejét vehették volna? A jókat, az okosakat, az erőseket útbaigazítani nagyon könnyű, a pedagógust ilyenkor önműködően körülveszik az eredmények. A pedagógus azonban minden kezére bízott gyerekért felelős! Nézeteiért, erkölcséért, tanulmányaiért. viselkedéséért. B. J. visszavonhatatlan sorsa figyelmeztet. hogy az életéért is. így szó szerint: hivatás és lelkiismeret szerint egyformán felelős. Thiery Árpád HÁiALSi?t0í! ... **•«?£*.* I 6 & Légybe,szúnyogra ée minder) táros rom?. aCHEMOTOI aerosolos rovarirtó EUenőrzés n cukrászdákban Fagylaltot tessék! Gyakori megcsonkítás és minőségrontás KERÁMIÁK között
