Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-03 / 156. szám
Hetenként egy új Dnyeprogcsz Rostock, az NDK oapy kikötővárosa Ha a szomszédos bolygók lakói Földünket alaposan szemügyre vennék, hogy életünk titkait kifürkésszék, elsőként fényárban úszó vízi- erőmű-óriásokat pillantanának meg. A villanyfény földi csillogásánál nincs fenségesebb látvány. Az elmúlt évben a Szovjetunióban óriási mennyiségű, 459 milliárd kilowattóra elektromos energiát termeltek, Az erőművek kapacitása egy év alatt több mint 10 millió kilowattal növekedett. Hogy érzékelhessük ezeket a számadatokat, ugorjunk vissza az 1920-as évbe. Körös-körül sötétbe burkolód- zott városok és falvak, pislákoló petróleumlámpák és kezdetleges mécsesek. Minden erőt leköt az intervenciósok és a fehérgárdisták elleni harc, de Lenin már a GOELRO-n, az orsszág villamosításának tervén dolgozik. Az egész világot meghökkentette ez a terv, mely szerint 30 szovjet erőművet kell felépíteni. Külföldön kevesen hittek e terv realitásában. A GOELRO tervet 10—15 évre dolgozták ki. Az azóta eltelt idő bizonyította be, hogy a bolsevikok megtartották adott szavukat, a külföldi jövendőmondók pedig ezúttal is kudarcot vallottak. 1935-ben a Szovjetunióban nem 30, hanem 40 erőmű adott áramot. A hajdani Oroszország a villamosenergia termelés tekintetében is hátul kullogott, most pedig túlhaladta Angliát, Franciaországot, Olaszországot és Japánt. Európában a második, a világon pedig a harmadik helyet foglalta el. Idáig a múlt, a jelen pedig azt mutatja, hogy a fenti számadatok teszik lehetővé a XXII. Pártkongresszus eszméinek megértését. Ez a kongresszus az ország villamosításának lenini meghatározását úgy jelöli meg, mint a kommunista gazdasági építőmunka programjának lényegét. Most pedig nézzünk a jövőbe: 1970-re a Szovejtunió 800—1000 milliárd kilowatt villamosenergiát temel, vagyis annyit, amennyit jelenleg az USA állít elő. 1980-ban a Szovjetunió villamosenergiatermelése eléri a 2700—3000 milliárd kw-órát. Ez másfélszer több, mint amennyit jelenleg Földünk összes többi erőműve együttesen termel. Jelenleg nagyon fontos feladat a Szovjetunióban, nagyteljesítményű hőerőművek lé tesítése. A most előállított villamosenergia 4/5 részét hőerőművek adják. A számítások és a gyakorlat azt bizonyítja, hogy hőerőműveket rövidebb idő alatt lehet üzemibe állítani, mint a vízierőműveket, építésük pedig az előregyártott elemek felhasználása következtében sokkal gyorsabb és Rostock városát 1218-ban alapították a Keleü-teenget partján, a Wamow folyócska torkolatánál. A XIV. és a XV. században tagja volt a Hanza-államszövetségnek és virágkorát élte. További fejlődését károsan befolyásolták a mocklenburgi nemes ség viszályai és a zavaros, háborús évek. Ezért, bár a XIX. század közepén 344 hajója volt, Hamburg után a második helyre szorult kikötőjének vonzása. 1850-ben itt működött a Neptun-hajógyár. amely az első német csavargőzöst építette. A két világháború között ide telepítették a Hein- kel-repülgépgyárat is, amelyet azonban a bombázások teljesen megsemmisítettek. Egyébként a n. világháború végére a város 40 százaléka elpusztult és sokan azt hitték, egyhamar aligha szü-. letik újjá. Ámde a szocializmust építő NDK életereje csodákat művelt. Jelenleg kereken 165 000 ember él benne, 65 ezerrel több. mint 1945-ben, Rostock a réginél szebb, modem, tiszta nagyvárossá fejlődött s a népszaporodása az első helyen áll az egész országban. A város 1968-ban ünnepli majd megalapításának 750. évfordulóját. Egyetemét 1419-ben alapították, amely Észak-Európa egyik legrégibb főiskolája és mindig jelentősen befolyásolta az éráaki államok szellemi életét. Az 1945-ös nagy pusztulás után 8 évvel Rostock már az NDK hajóépítésének, tengerhajózásának és nyílt-tengeri halászatának gazdag központjává fejlődött. Az ország öt nagy hajógyára közül kettő itt működik és modem kereskedelmi hajóikkal gazdagítja az NDK tengeri flottáját. Jelenleg a Rostock—Warnemündei „Wamow” hajógyárban 6000 munkás dolgozik. A régi Neptun-hajógyárat kibővítették és korszerűsítették, s 4— 5 ezer tonnás motoros-hajókat gyártanak benne. Rostock városképét régebben hét templomtorony uralta, ma a Hajózás Háza, a Német Tengerhajózási Társaság központi épülete. Ezidő- szerint ennek a vállalatnak 134 hajója van 805 ezer tonna űrtartalommal, de 1970-re ennek a flottának gyarapodása révén az űrtartalom 1,2 millió tonnára emelkedik majd. És mert a régi kikötő már nem felel meg az új követelményeknek, a város új kikötőt kapott. Ez közvetlenül a homokdombok mögött, szemben a Warnow hajógyárral épült s 1960. május 1-én már fogadta az első 10 ezer tonnás teherhajót. 1970-re ennek a kikötőnek befogadóképessége eléri majd a 9 millió tonnát. Rostock halászati kombinátja modern vállalkozás. Ma 10 korszerű halász- és feldolgozó hajója van, továbbá 25 hálós vontatóhajója, 33 parti vitorlása. Ez az üzem évente 120 000 tonna halat képes feldolgozni. Sok látogató keresi fel a mai Rostockot, amely túlragyogja a Hanza-idök fényét. Főutcája, a Lange, bár izig- vérig modern, nem rontja a gótikus városképet. De a város terjeszkedése nem fejeződött be. Három teljesen új városrész már elkészült és épül a negyedik, amelyben további 65 000 lakos kap majd otthont. ellenére, hogy a vízierőműépítés sokkal több időt vesz igénybe, mint a hőerőműveké, az építési költségek tetemes összeget tesznek ki, mégis a vízierőmű által termelt energia rendkívül olcsó. A vízierőműépítés fejlesztése mellett szól az is, hogy a Szovjetunió a vízienergia tartalékok tekintetében első helyen áll a világon. Amióta az amerikai „Grand Kuli” vízierőmű második helyre szorult a Volgái Lenin Vízierőmű mögött, a szovjet villamosipar szilárdan tartja elsőségét a nagyteljesítményű vízierőművek és gépegysége^ gyártásában. A volgai óriások kivételével (Kujbisevnél és Volgográdnál) a vÍ2ienergetika kolosszusai Szibériában vannak. Lenin szavai betel jesedtefc. Az angarai óriás már - a kommunizmus építésének szolgálatában áll, a Bratsz- ki Vízierőmű. 16 gépegysége 3,6 millió kw-os teljesítményével ellátja a K-szibériai energiarendszert. Befejezték a kísérleteket és elkezdték az angarai vízilépcső harmadik szakaszának, az Uszty —Ilimszkij Vízierőmű építését. Tervezett kapacitása 4,3 millió kwó. A Szovjetunióban folyó építkezések közül különösen nagyjelentőségű, a Szibériában létesítendő Krasznojarsaki Vízierőmű, melynek 10 gépegysége évente 20 milliárd kwo villamosenergiitát képes szolgáltatni. Egyedül ez az erőmű hatszor több energiát szolgáltat, mint a Dnyeprogesz Erőmű. A távlatok még grandiózu- sabb óriásokat ígérnek. Felépül a Száján—Susenszkiji erőmű 235 m-es gátmagassággal, 6 millió kwo. teljesítőképességgel, a Nyizsnyij- Obi 7 millió 400 ezres, a Nyizsnyij—Tugumszkiji 10 milliós, a Nyizsnyij—Lénán 20 millió kilowattos teljesítménnyel. Ha az Angarának és a Jenyiszejnek is hasznosítják az energiatartalékait, még nyerhető évente több mint 200 milliárd kwo. villamosenergia. Ez több mint kétszerese a Szovjetunióban 1950-ben termelt villamos- energiának. Az új módszerek teszik lehetővé, hogy 1980-ra 180 nagyteljesítményű vízierőműt építsenek fel. Röviden ennyit a szovjet energetika fejlődéséről. — Szinte hetenként kapcsolódik be az energiatermelésbe egy-egy új erőmű, melynek kapacitása felér a dnyepro- geszi erőmű teljesítményével. Ilyen a fejlődés üteme, ezt diktálja az élet S. Szapriktn Óriásgenerátor Szverdlovszkban. A kereskedelem fejlesztése a Szovjetunióban A múlt évben 7 százalékkal növekedett a Szovjetunióban az egy főre eső reáljövedelem. Emelkedett a munkások és alkalmazottak munkabére, a kolhozisták jövedelme. számos iparcikk kiskereskedelmi árát pedig csők kentették. Következésképpen az üzletekben jelentősen megnövekedett a vásárlók száma. Ruhaféleségekből 13 százaléka kai, lábbeliből 10 százalék- kal, gyapjúszövetből 15 százalékkal vásároltak többet a korábbihoz képest. Ma többen vásárolnak televíziót, hűtőszekrényt, fényképezőgépeket, valamint élelmiszert, mint egy évvel korábban. 1966—70-ben feltehetően átlagosan 20—25 száratokkal növekszik a hús és húsféleségek, 15—18 százalékkal a tej és tejtermékek, 25 százalékkal a cukor, valamint 50—60 százalékkal a hal és halféleségek egy főre eső fogyasztása. Ennek megfelelően növelik a kereskedelmi vállalatok szá mát. Máris jelentősen kibővítették az előrendelésre dolgozó kereskedelmi intézmények hálózatát. Növelik a házhozszállítási lehetőségeket. Csupán az utóbbi két évben több mint 23 000 új üzlet épült a Szovjetunióban. A közétkeztetést 43 millió szovjet lakos veszi igénybe. Az utóbbi hét év alatt a kávéházi, éttermi és vendéglői férőhelyek száma hárommillióval növekedett. A mostani ötéves tervben további 45 száratokkal növelik a közétkeztetési üzemek forgalmát.ga zdas ágosabb. A hőerőművek építési ütemének további növelése a folyamatos termeléssel érhető el. A modem erőművek el őregyártott vasbetonelemekből készülnek. A legutóbbi időkig 600 féle konst- ri- cint tipizáltak. Az elmúlt évben az „Erőterv” intézetben kidolgozták a nagyteljesítményű erőművek univerzális tervezetét, melyben a tipizálás mintegy 100 fajta ko-'s‘>-;jkcióra terjed, így válik lehetővé az erőműépítés ko> bébi 4—5 éves határidejének 29—30 hónapra történő lerövidítése. Mindez lehetővé teszi, hogy lP80-r? 200 kerületi hőerőrrv’ é* 260 nagyteljesítmény hőközpont épüljön. A elmondottak egyáltalán nem csökkentik a vízierő- művak jelentőségét Annak Alekszandra Perevozkinához fivére, Kondrat, kopogtatott be egy ismeretlen fiatalember kíséretében. — Ráismersz? — kérdezte nővérétől. Az asszony közelebb lépett a láthatóan elfogódott idegenhez. A szemébe nézett, majd reszkető kézzel lehajtotta a fiatal férfi kabátgallérját és, nyakán meglátva a jól ismert anyajegyet, felsikoltott: — Kolenyka, kisfiam ... A zokogó asszonyt Nyikolaj két kézzel elkapta. —■ Mama, drága mamám — suttogta és csókjaival árasz tóttá el Alekszandra Pere- vozkinát. Huszonnégy év után talált egymásra a brjanszki területi Novozibkovban anya és fia: Alekszandra Perevozkina és Nyikolá;| Perevontstím minszki A „Zs” betű tanító, akiket a háború szakított el egymástól. A második világháború kitörése a Perevizkin családot a mai lengyelországi Cecho- noniec városkában érte. Itt pusztult el tragikus körülmények között az apa, Ivan Perevozkin, a járási mezőgazdasági osztály vezetője. A német bombatámadások elől Perevozkina a hétéves Koljával és az egy év körüli Valerijjal az erdőbe menekült. Személyi okmányai azon ban a lakásban maradtak, s ezért vissza kellett mennie. Szomszédasszonya, Golubjeva aki velük együtt menekült, felajánlotta, hogy vigyáz addig a kicsikre. Perevozkina, a városba ért s a lakását romokban találta. A menekültekhez az .a hír érkezett. hóm Perevozkina, a városban bombatámadás áldozata lett. Golub jeva a Perevozkin gyerekekkel tehát tovább menekült. Amikor az anya visz- szatért az erdőbe, már senkit sem talált ott, így hát ettől kezdve többé nem tudott gyér mekei sorsáról. Az évek közben teltek, a háború véget ért. Elrepült 20 esztendő és Perevozkina szüntelenül kereste fiait, de eredménytelenül. Végül azt tanácsolta neki valaki, forduljon a „Majak” rádióállomáshoz. Jött is uá- lasz hamarosan: a rádióállomás keresi a fiúkat, Perevozkina minden esetre írjon Minszkbe, a Nyikoláj Keldis utca 18 szám alá, bizonyos Nyikoláj Perevozskinnak. Az eredményről pedig értesítse Agnia Barto moszkvai írónőt. És Perevozkina elgondolkodott: Nyikoláj... az apai név egyezik... de miért Pere- vozskin és nem Perevozkin? Eklcor villant át az agyán, hogy a hétéves Kolja annak idején a „z” betű helyett mindig „zs”-t mondott. Ez alatt Nyikoláj is türelmetlenül várt Minszkben. Szöget ütött a fejébe szomszéd- asszonya, Jurjeva, híre, hogy egy Perevozkina nevű asz- szony fiait keresi a rádió segítségével. Jurjeva ahogyan ez már asszonyoknál lenni szokott, a „Majak” rádióállomással is közölte feltételezését. Ekkor küldte Agnija Barto írónő az előbb említett táviratot. Kiderült, hogy Nyikolaj Perevozskin valóban Alekszandra Perevozkina fia. Nevét a gyermekotthonban elírhatták. És mi történt Alekszandra asszony második fiával. Valerijjal? Van remény, hogy őt is megtalálják. Kiderült, hogy a Perevozkin családdal annak idején együtt menekülő Golubjeva asszony életben van. Golubjeva a mai napig abban a hiszemben volt, hogy Perevozkina asszony akkor elpusztult Cechomniec-beu. Golubjeva ma Minszkben lakik és a következőket mondta el: 1941. június 23-án Perevozkin Valerijt a Belosz- tok-i területen a műút közelében, egy gyermektelen családnál hagyta. Golubjeva később egészen 1941. augusztus végéig Kamenyec községben élt egy Kurilov vagy Kuri- lovics nevű családnál. Az utóbbiak jelentkeztek, hogy ismerik azokat az embereket, akiknél Golubjeva a kis Valerijt hagyta. A keresés tovább tart. Lehetséges, hogy a lengyelek segítségével sikerül megtalálni Perevozkina másik fiát-, is. Nemrégen Perevozkinéknál jártam. — Úgy érzem magam mintha évtizedekkel fiatalodtam volna — mondja Perevozkina. — Sohasem voltam olyan boldog, mint most. Az anya Minszkbe készül ahol már türelmetlenül várja fia, Nyikoláj, menye és unokája, a kis Okszana. A, E» 4 i
