Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-01 / 154. szám

1988. JÜLITTS 1. Önkiszolgáló étterem Sikondán-----------------------nctpio —---­B eszélgetés a Húsipari Vállalat főmérnökével Miért nincs elég sertéshús?-------------------------3 Betonoszlopok erdeje hálózza be maid Baranyát Sikondán a stranddal szem­ben egy 300 adagos konyha és önkiszolgáló étterem épí­tését kezdi el júliusban a Budapesti Bányászati Építő Vállalat. A Pécsi Vendéglá­tóipari Vállalat kezelésébe kerülő étterem és konyha tervei július 10-re készülnek el, az építési munkák felét még az idén elvégzik és a következő szezonban már a kirándulók rendelkezésére áll az új étterem. A Baranya megyei idegen- forgalmi program részeként Harkányban egy száz fős tu­ristaszállót kívánnak felépí­teni négymillió forintos költ­séggel. A programtervek már elkészültek a Fécsi Tervező Vállalatnál. Ezek szerint a turistaszálló a kemping és a fürdő közötti részen lesz. A fűtést mennyezetsugárzók­kal termálvíz felhasználásával oldják meg. „Gó!ya“-ilivat Sertéshúst nem exportálnak — Keresettebb a virsli, panzer, szafaládé — Túl könnyűek a sertések „A vágóállat-felvásárlási árak és a hús fogyasztói árá­nak év eleji felemelése eddig nem hozott érezhető javulást az ellátásban”. A parlament­ben hangzott el ez a megálla­pítás, országos szintre vonat­koztatva. A Pécsi Húsipari Vállalat tevékenysége Bara­nya és Tolna megyére korlá­tozódik. Milyen hatást gya­korolt az áremelés e két me­gye fogyasztására, jelenleg milyen problémák gátolják a lakosság igényeinek teljesebb kielégítését? — Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Fe­hér Sándor párttitkárral, a vállalat főmérnökével. — Hogyan alakult a töltelék áru-fogyasztás az áremelés hatására? — Mér januárban nagyará­nyú sertéshús-felvásárlás in­dult meg; sokan házilag állí­tottak elő töltelékárut. Ennek következtében a töltelékáru forgalma február elsejétől mintegy 60 százalékkal visz- szaesett. Az ezt követő hóna­pokban lassú emelkedés mu­tatkozott, de a fogyasztás még jelenleg is körülbelül 30 szá­zalékkal alacsonyabb a terve­zettnél. Szintén az áremelés hatására az egyes gyártmá­nyok fogyasztásának aránya is eltolódott, keresetebbé vált a „vörösáru” (parizer, krinolin, szafaládé, virsli) a felvágott- félék és főtt füstöltáruk rová­sára. Amikor a vállalat tervét 1965-ben meghatározták, még nem vehették figyelembe az árrendezést. Idén február vé­gén azonban értekezletet hív­tak össze igazgatótanácsi szin­ten, ahol a vezérigazgató uta­sítást adott, hogy elsősorban azt a terméket gyártsuk, ame­lyet a lakosság legjobban ke­res. Ezzel a terv mintegy má­sodlagossá lett, és igazodva az igények megváltozásához, töl­telékárun belül a tavalyi 25 százalékkal szemben 45 szá­zalékban vörösárut gyártunk. — Mennyiben változott a fő termék, különösen a sertés­hús iránti kereslet? — Az országos helyzethez hasonlóan a sertéshús iránti kereslet — az áremelés elle­nére — nálunk is növekedett, nyilvánvalóan a marhahús árának egyidejű emelése miatt. A marhahús mintegy 25 száza­lékát exportáljuk, májustól napjainkig 6,4 vagon, vagyis 64 ezer kilogramm marhahús került tőkés exportra. Sertés­húsból viszont nem tudjuk ki­elégíteni az igényeket. — Szállít sertéshúst export­ra is a vállalat? — Nem, egy dekányit sem. Töltelékárut szintén kizárólag belső fogyasztásra gyártunk. — Az igények nem megfe­lelő kielégítése ezek szerint a kereslet növekedésével magyarázható? — A kereslet növekedése okvetlenül közrejátszik, de más gátló körülmények is mu­tatkoznak. Az első félévben 34 700 sertést vágtunk, ez ele­ve négyezerrel kevesebb a tervezettnél. A fő probléma pedig: a bejövő sertések nem érik el a tervben előírt 110 kilogrammot, általában 90—95 kiló között mozognak. — Az Állatforgalmi Vállalat nem tartja magát a meg­adott átlagsúlyhoz? — Az átlagsúly mindig meg van. de csak kocákkal és ka­nokkal együtt, ezeket pedig kizárólag ipari célra dolgoz­hatjuk fel. — Tehát a sertésenkénti 15 —20 kilós súlyveszteség — ami 35 ezer sertésnél jelen­tős tétel — idézi elő a rész­leges húshiányt? — Igen. Sőt, nem is elég ] egyszerűen 35 ezerrel beszo­rozni a különbözetet, a 90— 95 kilós disznóknál a főter­mék (karaj, comb, lapocka, stb.) kihozatal is 2—3 száza­lékkal kedvezőtlenebb, hiszen fejük, lábuk, belsőrészük ezek­nek az állatoknak ugyanúgy van, mint 110 kilós „társaik­nak” ... A mintegy 80 százalékot ki­tevő főterméknél jelentkezik aztán a másik negatívum; a 90—95 kilós disznók a nem megfelelő takarmányozás kö­I vetkeztében aránytalanul zsi- | rosak. Ugyanakkor — a fo- j gyasztók érdekeinek védelmé- I ben — a zsírtól való megtisz- ! tatásnál megszigorítottuk a ' követelményeket. . ! — A probléma gyökere vé­gül is a sertések alacsony átlagsúlyában rejlik? — Ez csak következmény. Az új árintézkedés hibáztatható, mely az élőállat felvásárlásá­nál csak két kategóriát kü­lönböztet meg. 90 kilón alul (ipari célra) 15 forintot. 90 kilón felül pedig 19.50-ef fi­zetnek az élősertés kilójáért. Ezért álltak be a tenyésztők a 90—95 kilós szintre. A Húsipari Tröszt már fog­lalkozik ezekkel a kérdések­kel, hogy minél előbb javítani lehessen a lakosság ellátását ezen a téren is. Kéri Tamás Ezer hold magaskordon Rendkívül előnyös hitelek — Kevés a megfelelő fajta Borfeldolgozókat építenek most a tsz-ek Gyermekruha-bemutatót tartottak tegnap délután Pécsett, a Színház téren az újonnan megnyílt Gólya Aruház és az Ifjúsági Aruház modelljeiből. A gyermekruhákból két divatos modellt mutatunk be. Közlekedésrendészeti oktatás az iskolákban A Művelődésügyi Miniszté­rium rendelkezése értelmében a következő tanévben foko­zott gondot kell fordítani ar­ra, hogy az általános iskolák tanulói megismerjék a köz­úti forgalom legfontosabb sza. bátyait. Ezért ősztől kezdve az általános iskolák VI—VII. osztályaiban évi hat-hat órát kell az órarendben biztosítani közlekedésrendészeti ismere­te^ oktatására. írásos dokumentumok sze­rint ezen a vidéken, ahol most megyénk terül el, évez­redek óta termesztik a sző­lőt. őseink a honfoglaláskor már virágzó szőlőkultúrát ta­láltak itt. Hírünket kezdet­ben a villányi vörös bor vitte el a nagyvilágba, s viszi el ma is, s reméljük, a jövőben még inkább. Múlt és jövő A század végi filoxéravész előtt háromszor akkora te­rületet borított szőlő a me­gyében, mint most. 1847-ben 57 128 katasztrális hold szőlőt tartottak számon a megyében, de még 1895-ben is közel 50 ezer hold volt a szőlő. Bel- várdgyülától, Szederkénytől Mohácsig az országút két ol­dalát szőlő szegélyezte. Úgy ültették abban az időben, mint a burgonyát. A szántó ökör után csak úgy találom­ra lépett egyet-kettőt a gaz­da, s ledugta a vesszőt. Nem is permetezték, hisz a pero- noszpóra ismeretlen volt. A jó klíma meg a talaj tette, hogy a bortermés mindig jó volt. Az első nagy csapást a filo­xéravész zúdította e kultú­rára. Ami akkor kipusztult, a mai napig nem tudtuk be­gépekkel. Csörléssel startol­tunk és letettük az „A” vizsgát. Akkoriban aztán itt megszűnt a repülés. Pestre jártunk. Farkashegyre, Hár- mashatárhegyre, ott szerez­tünk „B” és „C” vizsgát. A „C” vizsgáért tíz percet kel­lett siklani szint felett én húszat siklottam... 1953- ban aztán Pécsett is újra megindult a repülés. Igaz vontatottan, lassan, kevés géppel... Szűcs Jenő tar­totta az elméleti oktatáso­kat. Hol van Szűcsöm, szól­jatok Szűcsömnek... — Felszállt — mondják a körülöttünk ácsorgók és a borús égre néznek. A szemközti ülésen egy rakétapisztoly hever, és egy tucat különböző színű patron. — Ez? — Nélkülözhetetlen szer­szám, hiszen rádió nélkül dolgozunk. Különböző jel­zéseket adunk vele, például leszállási tilalmat, vagy le­szállási parancsot... Megáll az eső, kimászunk a kocsiból. Szűcs Jenő még mindig a felhők alatt ke­ring. így folytatjuk a be­szélgetést. — 1954-ben vitorlázó mű­repülő tanfolyamon vettem részt, ekkor tettem le az ok­tatói vizsgát is. 1955-ben repültem ki az ezüst koszo­rút. Persze ez egy folyamat. 1953-ban Dunakeszi—Alagon öt órát repültem egyfolytá­ban, aztán 1954-ben Pécs— Székesfehérvár között re­pültem 146 kilométert... — ügy látom ez nagyon időigényes sportág ... — A felszabadulás óta én minden szabadságomat és szabad időmet a repülőté­ren töltöttem ... Közben Szűcs Jenő is földet ért. Érdeklődve áll meg mellettünk és azonnal bekapcsolódik a beszélgetés­be: — Ilyenek a klub törvé­nyei ... Ez nálunk termé­szetes. A repülők mindig itt töltik a szabadságukat, nekik a repülőtér jelenti a Balatont. Az asszonyok nem mindig örülnek ennek ... De nekünk nincs időnk kocs- mázni, kártyázni, nők után kacsmarogni. Ezt is tudják. Szarka Rudolf esetében persze valóságos „repülő családról” beszélhetünk, öt gyermeke közül három dol­gozott az MHS repülöklub- jában. Ifjú Szarka Rudolf és Szarka Irén „B” vizsgás re­pülő, Szarka Gyula pedig ezüst koszorús pilóta. A pécsi repülőtér gyep­szőnyegén egymás mellett sorakoznak a vitorlázó gé­pek: „Góbé", „Pilis”, „Jú­nius 18”, „Szuper futár” és „Cinke” a kölcsöngép. Mi­lyen alkalomból gyűltek össze a gépek és pilótáik ezen a hétköznapon? — Ez a versenyhét — mondja Szarka Rudolf, de rossz az idő, így most von- tatásos kiképzés folyik. En­nek a lényegét már Szűcs Jenő magyarázza el: — Csörlésből emelő áram­latot fogni nehéz, keresni kell a termiket. Most fel­vontatjuk a gépeket, és amikor termikbe érnek a gépek a Polikarp pilótája int, és a vitorlázó repülő leold. Az az igazság, hogy mi csörlésből ugyanazokat az eredményeket tudjuk felmutatni, mint vontatás­ból. Zalavári József hangár­mester, a repülőklub mű­szaki vezetője a végszóra érkezik. — Majd a Zalavári mesél, őt kérdezze — biztat Szarka Rudolf, de amikor a han­gármester megtudja. hogy a riport lényegében a 60 éves mtorlázó repülőről szól, csak ennyit mórul: — Szarka Rudi a pécsi re­pülőtér lelkiismerete.,, Bertha Bulcsn pótolni. A megye szőlőterüle­te az 1950-es években érte el a mélypontot, amikor 15 ezer hold alá esett. Az ötvenes évek végén a kormány több intézkedést ho­zott, aminek hatására a ko­rábbi területcsökkenés meg­szűnt, sőt nagyszabású tele­pítési program kezdődött. A második ötéves terv 3020 hold szőlő telepítését szabta meg Baranyában mindenekelőtt a történelmi borvidékeken. Ez a terv később módosult. Még­is az állami gazdaságok 1200 hold, a termelőszövetkezetek 891 hold új nagyüzemi szőlőt telepítettek. A megye jelen­legi szőlőterülete 17 044 hold, de ez a terület a megfiatalo­dás, a korszerűsödés jeleit mutatja. A 20 éves fejlesztési terv 1980-ig további 31 ezer hold szőlő telepítését jelölte meg Baranya megyében. A hatvanas évek elején tapasz­talható nagy telepítési kedv — különösen ami a tsz-eket illeti — azonban mintha kis­sé megtorpant volna. A most kezdődő harmadik ötéves tervben mindössze 300 hold új szőlőt fognak telepíteni a tsz-ek. ezt is zömmel a terv­időszak vége felé. Vajon mi az oka ennek az átmeneti szünetnek? Ezekhez a korszerű nagy­üzemi ültetvényekhez korsze­rű gépek kellenek, melyekkel a termelőszövetkezetek ma még nem rendelkeznek. Ez azonban magában véve még nem ok a megtorpanásra, hisz azt minden tsz-vezető jól tudja, hogy szőlőt telepíteni még ma is érdemes, mert az állam ehhez igen kedvező hiteleket nyújt, melyek jó részét termőreforduláskor el­engedi. Az új szőlők műve­lésével kapcsolatos teendő­ket is finanszírozza az állam, tehát még mielőtt egy kiló termést adna a szőlő, a mun­kabért ebből ki tudják fizet­ni, s keresethez jutnak atsz- tagok. Szaporítóanyag és támberendezés Nagyobb probléma a tám- berendezések hiánya. S e té­ren Baranya speciális hely­zetben van, hisz sehol az or­szágban nem alkalmazzák olyan nagy területen a Lenz Moser-féle magaskordonos művelést. 4 Villányi Állami Gazdaságnak már 500 hold Lenz Moser-féle szőlője van, a megyében 1000 holdra te­hető a nagysága, s napról napra nő, hisz az újakat más­képpen már nem is telepítik és a régieket is így alakít­ják át a sorközök kivágásá­val, betontámrendszerek ki­alakításával. A megye déli fekvése teszi alkalmassá ezt a vidéket a magasművelésre. A támberendezések gyár­tásával azonban baj van, hisz tavaly az országban 20 ezer hold szőlő maradt támasz nél­kül. Megyénkben is előfor­dult, hogy 3—4 éves szőlő még nem kapott támaszt, el­feküdt, holott a támaszrend- szert már a telepítés második évében ki kell alakítani. A Megyei Tanács és az Üitet- vényterv Vállalat most tár­gyal a Cementáruipari Válla­lattal az eddiginél olcsóbb betontámok legyártása érde­kében, A telepítést szaporítóanyag­hiány is hátráltatja. Magas­kordonnál a korai fajtákat kell előnybe helyezni, s ép­pen ezekből van hiány. A ko­rai érésű fajták fagytűrőb- bek, magasabb cukortartal- múak. A modern ízlés is eze­ket a korán érő, illatos és különleges zamatú fajtákat kedveli, mint a Tramini, a Rizlingszilváni vagy a Fehér­burgundi. A közelmúltban milliószámra hozták be Fran­ciaországból ezeket a fajtá­kat, s ma az állami gazdasá­gok törzsszőlőiben igen nagy- területeket foglalnak el. Egy­két év múlva a jelek szerint megoldódik a szaporítóanyag­probléma s az ötéves terv vé­ge felé újabb lendületet vehet megyénkben is a telepítés. Ä minőségi borok ára. A villányi bor minőségi bor, I. b. kategóriájú, s csak az I. a-s tokaji előzi meg. Kül­földön egy palack szokvány bor és azonos palack minő­ségi bor között százszoros ár­különbség is van, nálunk leg­feljebb tízszeres. A minőségi borok aránylag kisebb hoza­mát ma még nem ellensú­lyozza kellően nagyobb belső értékük, nemesebb voltuk, s ez a termelői kedvre negatí­van hat. A bevételt csökkenti az is, ha a termelőszövetke­zet feldolgozó üzem hiányá­ban szőlő vagy must formá­ban kénytelen értékesíteni borát. Ezt a körülményt jelzi az a tény is, hogy a minőségi bortermelő tsz-ek a telepítés­sel átmenetileg leállnak s he­lyette borfeldolgozó üzemek építésére fordítják beruházá­saikat, mint Siklós vagy Vil­lány. Szőlőkultúránk fejlesztésére ható_ tényezőknek csak egy részét említettük most. Ha átmenetileg adódnak is ne­hézségek, tény az, hogy fej­lődés van, s nincs messze az idő, amikor betonoszlopok er­deje hálózza majd be a bara­nyai lankákat. — Rác *

Next

/
Thumbnails
Contents