Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-01 / 154. szám
1988. JÜLITTS 1. Önkiszolgáló étterem Sikondán-----------------------nctpio —---B eszélgetés a Húsipari Vállalat főmérnökével Miért nincs elég sertéshús?-------------------------3 Betonoszlopok erdeje hálózza be maid Baranyát Sikondán a stranddal szemben egy 300 adagos konyha és önkiszolgáló étterem építését kezdi el júliusban a Budapesti Bányászati Építő Vállalat. A Pécsi Vendéglátóipari Vállalat kezelésébe kerülő étterem és konyha tervei július 10-re készülnek el, az építési munkák felét még az idén elvégzik és a következő szezonban már a kirándulók rendelkezésére áll az új étterem. A Baranya megyei idegen- forgalmi program részeként Harkányban egy száz fős turistaszállót kívánnak felépíteni négymillió forintos költséggel. A programtervek már elkészültek a Fécsi Tervező Vállalatnál. Ezek szerint a turistaszálló a kemping és a fürdő közötti részen lesz. A fűtést mennyezetsugárzókkal termálvíz felhasználásával oldják meg. „Gó!ya“-ilivat Sertéshúst nem exportálnak — Keresettebb a virsli, panzer, szafaládé — Túl könnyűek a sertések „A vágóállat-felvásárlási árak és a hús fogyasztói árának év eleji felemelése eddig nem hozott érezhető javulást az ellátásban”. A parlamentben hangzott el ez a megállapítás, országos szintre vonatkoztatva. A Pécsi Húsipari Vállalat tevékenysége Baranya és Tolna megyére korlátozódik. Milyen hatást gyakorolt az áremelés e két megye fogyasztására, jelenleg milyen problémák gátolják a lakosság igényeinek teljesebb kielégítését? — Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Fehér Sándor párttitkárral, a vállalat főmérnökével. — Hogyan alakult a töltelék áru-fogyasztás az áremelés hatására? — Mér januárban nagyarányú sertéshús-felvásárlás indult meg; sokan házilag állítottak elő töltelékárut. Ennek következtében a töltelékáru forgalma február elsejétől mintegy 60 százalékkal visz- szaesett. Az ezt követő hónapokban lassú emelkedés mutatkozott, de a fogyasztás még jelenleg is körülbelül 30 százalékkal alacsonyabb a tervezettnél. Szintén az áremelés hatására az egyes gyártmányok fogyasztásának aránya is eltolódott, keresetebbé vált a „vörösáru” (parizer, krinolin, szafaládé, virsli) a felvágott- félék és főtt füstöltáruk rovására. Amikor a vállalat tervét 1965-ben meghatározták, még nem vehették figyelembe az árrendezést. Idén február végén azonban értekezletet hívtak össze igazgatótanácsi szinten, ahol a vezérigazgató utasítást adott, hogy elsősorban azt a terméket gyártsuk, amelyet a lakosság legjobban keres. Ezzel a terv mintegy másodlagossá lett, és igazodva az igények megváltozásához, töltelékárun belül a tavalyi 25 százalékkal szemben 45 százalékban vörösárut gyártunk. — Mennyiben változott a fő termék, különösen a sertéshús iránti kereslet? — Az országos helyzethez hasonlóan a sertéshús iránti kereslet — az áremelés ellenére — nálunk is növekedett, nyilvánvalóan a marhahús árának egyidejű emelése miatt. A marhahús mintegy 25 százalékát exportáljuk, májustól napjainkig 6,4 vagon, vagyis 64 ezer kilogramm marhahús került tőkés exportra. Sertéshúsból viszont nem tudjuk kielégíteni az igényeket. — Szállít sertéshúst exportra is a vállalat? — Nem, egy dekányit sem. Töltelékárut szintén kizárólag belső fogyasztásra gyártunk. — Az igények nem megfelelő kielégítése ezek szerint a kereslet növekedésével magyarázható? — A kereslet növekedése okvetlenül közrejátszik, de más gátló körülmények is mutatkoznak. Az első félévben 34 700 sertést vágtunk, ez eleve négyezerrel kevesebb a tervezettnél. A fő probléma pedig: a bejövő sertések nem érik el a tervben előírt 110 kilogrammot, általában 90—95 kiló között mozognak. — Az Állatforgalmi Vállalat nem tartja magát a megadott átlagsúlyhoz? — Az átlagsúly mindig meg van. de csak kocákkal és kanokkal együtt, ezeket pedig kizárólag ipari célra dolgozhatjuk fel. — Tehát a sertésenkénti 15 —20 kilós súlyveszteség — ami 35 ezer sertésnél jelentős tétel — idézi elő a részleges húshiányt? — Igen. Sőt, nem is elég ] egyszerűen 35 ezerrel beszorozni a különbözetet, a 90— 95 kilós disznóknál a főtermék (karaj, comb, lapocka, stb.) kihozatal is 2—3 százalékkal kedvezőtlenebb, hiszen fejük, lábuk, belsőrészük ezeknek az állatoknak ugyanúgy van, mint 110 kilós „társaiknak” ... A mintegy 80 százalékot kitevő főterméknél jelentkezik aztán a másik negatívum; a 90—95 kilós disznók a nem megfelelő takarmányozás köI vetkeztében aránytalanul zsi- | rosak. Ugyanakkor — a fo- j gyasztók érdekeinek védelmé- I ben — a zsírtól való megtisz- ! tatásnál megszigorítottuk a ' követelményeket. . ! — A probléma gyökere végül is a sertések alacsony átlagsúlyában rejlik? — Ez csak következmény. Az új árintézkedés hibáztatható, mely az élőállat felvásárlásánál csak két kategóriát különböztet meg. 90 kilón alul (ipari célra) 15 forintot. 90 kilón felül pedig 19.50-ef fizetnek az élősertés kilójáért. Ezért álltak be a tenyésztők a 90—95 kilós szintre. A Húsipari Tröszt már foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, hogy minél előbb javítani lehessen a lakosság ellátását ezen a téren is. Kéri Tamás Ezer hold magaskordon Rendkívül előnyös hitelek — Kevés a megfelelő fajta Borfeldolgozókat építenek most a tsz-ek Gyermekruha-bemutatót tartottak tegnap délután Pécsett, a Színház téren az újonnan megnyílt Gólya Aruház és az Ifjúsági Aruház modelljeiből. A gyermekruhákból két divatos modellt mutatunk be. Közlekedésrendészeti oktatás az iskolákban A Művelődésügyi Minisztérium rendelkezése értelmében a következő tanévben fokozott gondot kell fordítani arra, hogy az általános iskolák tanulói megismerjék a közúti forgalom legfontosabb sza. bátyait. Ezért ősztől kezdve az általános iskolák VI—VII. osztályaiban évi hat-hat órát kell az órarendben biztosítani közlekedésrendészeti ismerete^ oktatására. írásos dokumentumok szerint ezen a vidéken, ahol most megyénk terül el, évezredek óta termesztik a szőlőt. őseink a honfoglaláskor már virágzó szőlőkultúrát találtak itt. Hírünket kezdetben a villányi vörös bor vitte el a nagyvilágba, s viszi el ma is, s reméljük, a jövőben még inkább. Múlt és jövő A század végi filoxéravész előtt háromszor akkora területet borított szőlő a megyében, mint most. 1847-ben 57 128 katasztrális hold szőlőt tartottak számon a megyében, de még 1895-ben is közel 50 ezer hold volt a szőlő. Bel- várdgyülától, Szederkénytől Mohácsig az országút két oldalát szőlő szegélyezte. Úgy ültették abban az időben, mint a burgonyát. A szántó ökör után csak úgy találomra lépett egyet-kettőt a gazda, s ledugta a vesszőt. Nem is permetezték, hisz a pero- noszpóra ismeretlen volt. A jó klíma meg a talaj tette, hogy a bortermés mindig jó volt. Az első nagy csapást a filoxéravész zúdította e kultúrára. Ami akkor kipusztult, a mai napig nem tudtuk begépekkel. Csörléssel startoltunk és letettük az „A” vizsgát. Akkoriban aztán itt megszűnt a repülés. Pestre jártunk. Farkashegyre, Hár- mashatárhegyre, ott szereztünk „B” és „C” vizsgát. A „C” vizsgáért tíz percet kellett siklani szint felett én húszat siklottam... 1953- ban aztán Pécsett is újra megindult a repülés. Igaz vontatottan, lassan, kevés géppel... Szűcs Jenő tartotta az elméleti oktatásokat. Hol van Szűcsöm, szóljatok Szűcsömnek... — Felszállt — mondják a körülöttünk ácsorgók és a borús égre néznek. A szemközti ülésen egy rakétapisztoly hever, és egy tucat különböző színű patron. — Ez? — Nélkülözhetetlen szerszám, hiszen rádió nélkül dolgozunk. Különböző jelzéseket adunk vele, például leszállási tilalmat, vagy leszállási parancsot... Megáll az eső, kimászunk a kocsiból. Szűcs Jenő még mindig a felhők alatt kering. így folytatjuk a beszélgetést. — 1954-ben vitorlázó műrepülő tanfolyamon vettem részt, ekkor tettem le az oktatói vizsgát is. 1955-ben repültem ki az ezüst koszorút. Persze ez egy folyamat. 1953-ban Dunakeszi—Alagon öt órát repültem egyfolytában, aztán 1954-ben Pécs— Székesfehérvár között repültem 146 kilométert... — ügy látom ez nagyon időigényes sportág ... — A felszabadulás óta én minden szabadságomat és szabad időmet a repülőtéren töltöttem ... Közben Szűcs Jenő is földet ért. Érdeklődve áll meg mellettünk és azonnal bekapcsolódik a beszélgetésbe: — Ilyenek a klub törvényei ... Ez nálunk természetes. A repülők mindig itt töltik a szabadságukat, nekik a repülőtér jelenti a Balatont. Az asszonyok nem mindig örülnek ennek ... De nekünk nincs időnk kocs- mázni, kártyázni, nők után kacsmarogni. Ezt is tudják. Szarka Rudolf esetében persze valóságos „repülő családról” beszélhetünk, öt gyermeke közül három dolgozott az MHS repülöklub- jában. Ifjú Szarka Rudolf és Szarka Irén „B” vizsgás repülő, Szarka Gyula pedig ezüst koszorús pilóta. A pécsi repülőtér gyepszőnyegén egymás mellett sorakoznak a vitorlázó gépek: „Góbé", „Pilis”, „Június 18”, „Szuper futár” és „Cinke” a kölcsöngép. Milyen alkalomból gyűltek össze a gépek és pilótáik ezen a hétköznapon? — Ez a versenyhét — mondja Szarka Rudolf, de rossz az idő, így most von- tatásos kiképzés folyik. Ennek a lényegét már Szűcs Jenő magyarázza el: — Csörlésből emelő áramlatot fogni nehéz, keresni kell a termiket. Most felvontatjuk a gépeket, és amikor termikbe érnek a gépek a Polikarp pilótája int, és a vitorlázó repülő leold. Az az igazság, hogy mi csörlésből ugyanazokat az eredményeket tudjuk felmutatni, mint vontatásból. Zalavári József hangármester, a repülőklub műszaki vezetője a végszóra érkezik. — Majd a Zalavári mesél, őt kérdezze — biztat Szarka Rudolf, de amikor a hangármester megtudja. hogy a riport lényegében a 60 éves mtorlázó repülőről szól, csak ennyit mórul: — Szarka Rudi a pécsi repülőtér lelkiismerete.,, Bertha Bulcsn pótolni. A megye szőlőterülete az 1950-es években érte el a mélypontot, amikor 15 ezer hold alá esett. Az ötvenes évek végén a kormány több intézkedést hozott, aminek hatására a korábbi területcsökkenés megszűnt, sőt nagyszabású telepítési program kezdődött. A második ötéves terv 3020 hold szőlő telepítését szabta meg Baranyában mindenekelőtt a történelmi borvidékeken. Ez a terv később módosult. Mégis az állami gazdaságok 1200 hold, a termelőszövetkezetek 891 hold új nagyüzemi szőlőt telepítettek. A megye jelenlegi szőlőterülete 17 044 hold, de ez a terület a megfiatalodás, a korszerűsödés jeleit mutatja. A 20 éves fejlesztési terv 1980-ig további 31 ezer hold szőlő telepítését jelölte meg Baranya megyében. A hatvanas évek elején tapasztalható nagy telepítési kedv — különösen ami a tsz-eket illeti — azonban mintha kissé megtorpant volna. A most kezdődő harmadik ötéves tervben mindössze 300 hold új szőlőt fognak telepíteni a tsz-ek. ezt is zömmel a tervidőszak vége felé. Vajon mi az oka ennek az átmeneti szünetnek? Ezekhez a korszerű nagyüzemi ültetvényekhez korszerű gépek kellenek, melyekkel a termelőszövetkezetek ma még nem rendelkeznek. Ez azonban magában véve még nem ok a megtorpanásra, hisz azt minden tsz-vezető jól tudja, hogy szőlőt telepíteni még ma is érdemes, mert az állam ehhez igen kedvező hiteleket nyújt, melyek jó részét termőreforduláskor elengedi. Az új szőlők művelésével kapcsolatos teendőket is finanszírozza az állam, tehát még mielőtt egy kiló termést adna a szőlő, a munkabért ebből ki tudják fizetni, s keresethez jutnak atsz- tagok. Szaporítóanyag és támberendezés Nagyobb probléma a tám- berendezések hiánya. S e téren Baranya speciális helyzetben van, hisz sehol az országban nem alkalmazzák olyan nagy területen a Lenz Moser-féle magaskordonos művelést. 4 Villányi Állami Gazdaságnak már 500 hold Lenz Moser-féle szőlője van, a megyében 1000 holdra tehető a nagysága, s napról napra nő, hisz az újakat másképpen már nem is telepítik és a régieket is így alakítják át a sorközök kivágásával, betontámrendszerek kialakításával. A megye déli fekvése teszi alkalmassá ezt a vidéket a magasművelésre. A támberendezések gyártásával azonban baj van, hisz tavaly az országban 20 ezer hold szőlő maradt támasz nélkül. Megyénkben is előfordult, hogy 3—4 éves szőlő még nem kapott támaszt, elfeküdt, holott a támaszrend- szert már a telepítés második évében ki kell alakítani. A Megyei Tanács és az Üitet- vényterv Vállalat most tárgyal a Cementáruipari Vállalattal az eddiginél olcsóbb betontámok legyártása érdekében, A telepítést szaporítóanyaghiány is hátráltatja. Magaskordonnál a korai fajtákat kell előnybe helyezni, s éppen ezekből van hiány. A korai érésű fajták fagytűrőb- bek, magasabb cukortartal- múak. A modern ízlés is ezeket a korán érő, illatos és különleges zamatú fajtákat kedveli, mint a Tramini, a Rizlingszilváni vagy a Fehérburgundi. A közelmúltban milliószámra hozták be Franciaországból ezeket a fajtákat, s ma az állami gazdaságok törzsszőlőiben igen nagy- területeket foglalnak el. Egykét év múlva a jelek szerint megoldódik a szaporítóanyagprobléma s az ötéves terv vége felé újabb lendületet vehet megyénkben is a telepítés. Ä minőségi borok ára. A villányi bor minőségi bor, I. b. kategóriájú, s csak az I. a-s tokaji előzi meg. Külföldön egy palack szokvány bor és azonos palack minőségi bor között százszoros árkülönbség is van, nálunk legfeljebb tízszeres. A minőségi borok aránylag kisebb hozamát ma még nem ellensúlyozza kellően nagyobb belső értékük, nemesebb voltuk, s ez a termelői kedvre negatívan hat. A bevételt csökkenti az is, ha a termelőszövetkezet feldolgozó üzem hiányában szőlő vagy must formában kénytelen értékesíteni borát. Ezt a körülményt jelzi az a tény is, hogy a minőségi bortermelő tsz-ek a telepítéssel átmenetileg leállnak s helyette borfeldolgozó üzemek építésére fordítják beruházásaikat, mint Siklós vagy Villány. Szőlőkultúránk fejlesztésére ható_ tényezőknek csak egy részét említettük most. Ha átmenetileg adódnak is nehézségek, tény az, hogy fejlődés van, s nincs messze az idő, amikor betonoszlopok erdeje hálózza majd be a baranyai lankákat. — Rác *
