Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-31 / 180. szám
Harlekin,Liszt, Joe bácsi Második hete forgatják a Balaton déli partján Bertha Buicstí filmjét, a Harlekin és szerelmesét. Csobogó, a 15-ös jolle (a játszóhajó) kora délelőtt óta bent van a vizen, fedélzetén Fehér Imre filmrendezővel, Lakatos Iván operatőrrel, Sáfár Anikó és Bujtor István főszereplőkkel, a második képet forgatják. A balatonsze- mesi kikötő környéke, ahol a stáb „szárazföldi” része a mai napra letáborozott, tompult szép fényeivel, a vízcsend fölött lebegő kis kátrányszagokkal nyugalmas, túlzás azt mondani; nélküle nehezebben boldogulnának a filmesek, ök a megmondhatói, hogy az író a víz menynyi rejtelmére figyelmezteti őket. hány fontos tanácsot tud adni, milyen pontosan ismeri a fényeket és a vizet mindenekelőtt, rejtélyes mozgását, s a titkot, amivel uralkodni lehet rajta. A játszóhajó ma kivételesen nélküle ment be a vízre. Barátokat várt Pestről, Pécsről, részben befutottunk. — Volt néhány balatoni novellám, amelyek felkeltették Fehér Imre rendező érdeklőFehér Imre rendező munka közben tiszta derűt áraszt. Távolabb a többi vitorlástól, mint egy öreg arisztokrata a Balaton egyik legrégibb hajója pihen, a Daru, valamikor a Adrián szolgált, iskolahajó volt. Játszik a filmben, A Marco Polo is játszik, átfestették már, és napok óta mint Channel közlekedik a Vizen. Kalózok, repülő hóllandik. ötvenes cirkálók, legalább tízen, mind szereplői Bertha filmjének, mint szereplői a fények, a víz, a színek, a messzeség ... Feltűnik a kikötőben Bertha Bulcsu jellegzetes matrózalakja, napbarnán, fekete ingben. Második hete itt van ő is a stábbal, s tán nem dését — mondja. — A Harlekin és szerelmese azonban nem egy novellákból összeállt film. A novellák csak motivációkat képeznek, egy új központi történethez kapcsolódnak. A film főszereplője Lint, a porcelánfestő. Nem szereti a megkötöttségeket, de szereti a jó szelet, a Balatont, a messzeséget, mindig ezeket választja. Úgy tűnik vagány fickó, de fény- érzékeny, félelmetes belső csendjei és nosztalgiái vannak. Azután elkövetkezik, amikor megérzi, hogy kezd egyedül maradni. A döntést, amely elől mindig kitért, most már nem kerülheti el. Cselekednie és döntenie kell; vállalja a kötöttségeket vagy a magány marad. Talán ez is lehetne a film címe: Ilyen az egész életed; hiszen az élet legfőbb mozzanatairól van szó... A kikötő betonja mellett, szép öreg fűz árnyékában nagy szürke láda áll. körülötte kibontott csomagok, szjtyrok hevernek, mint egy tavaszi kiránduláson. A ládánál egy lány dolgozik szorgalmasan, a Húsvét-szigeti motívumot festi, a vitorlára kell majd, csak állok meg- hökkenve: ember vagy istenarc ez? A közelben Ajtay Andor sétálgat, majd türelmesen belemélyed egy könyvbe. A fasor végén a bisztrónál, ahol mindenki legalább egy percre meg szokott pihenni; Csobot Nándor felvételvezető az időjárásra panaszkodik. — A külső felvételeket végig napsütésben kell forgatni. Sajnos az idő egyelőre nem kedvez túlságosan. — Mikor kezdték a felvételeket? — Az első forgatási nap július 19-én volt. A gyártási terv szerint az utolsó külső forgatás augusztus végén lesz. Dehát ehhez mindennek stimmelni kell. Az ötven—hatvan fős stáb, az autók, a vitorlások, a kellékek. a prognózisok, a statiszták százainak toborzása, a színészek pontos mozgatása, hogy kellő időben a forgatás rendelkezésére álljanak, de még a Lancia is, amit az író beleírt a filmbe és amiből állítólag egy sincs az egész országban, majd egy sport Simca fogja helyettesíteni (abból is csak egy van) és mennyi minden még — a felvételvezető dolga, vagy legalábbis az ellenőrzése alá tartozik. Egy több mint három és fél milliós költségű film forgatásánál akadnak a felvételvezető számára hajmeresztő percek. Csobot Nándor fáradhatatlan nyugalommal intézkedik, mintha nem is volnának idegei. A motorosról régi ismerősök lépnek partra: Spányik Éva és Szabó Ottó. A főszereplő Sáfár Anikó és Bujtor István mellett Görbe János, Apor Noémi, Ajtay Andor, Dőry Virág, Végi István, illetve Spányik Éva és Szabó Ottó játszanak a filmben fontosabb szerepet. Egész nap bent voltunk a vizen, még most is imbolyog velem a föld, mondja Spányik Éva, A két főszereplő — Sáfár Anikó és Bujtor István azután Fehér Imre rendező is kijön a vízből. Szinte este van már, egy nehéz nap fáradtsága rakódott fel az arcára, pedig a munkának mára nincs vége még. Holnap Balatonlellén folytatódik a forgatás. A kikötő szomszédságában megépítették már a filmben szereplő nemzetközi eampinget. Színes sátrai betöltik a tisztást, zászlóit ropogtatja a feltámadt erős szél. Fehér Imre az utolsó terepszemlét tartja; a kőbakokat átrendezik, néhány apró tanács, megnyugtató ígéretek, a kétszáz statiszta rendben felkészült, itt lesznek reggel hétre; a Channelt oda kell majd állítani a kék Star helyére, mondja valaki. A rendező bólint: rendben van. — Sok típusú rendező van — mondja Fehér Imre, több igényes és jósikerű film rendezője, miután leültünk egy pohár sörre a kikötőben. — Van, aki csak színeket, hangulatokat érez, és ha ezeknek irodalmi változatával találkozik; úgy érzi, el tudja mondani. Á film másabb, komplexebb, mint a novella. Nem arról Van szó, hogy a rendező az irodalmi anyagot a saját képére gyúrja, de próbál azonosulni vele. Talán alakítani is. Egy film csak akkor sikerülhet igazán, ha egy sereg találkozás létrejön. Például: téma és író, író és rendező, rendező és színész, rendező és operatőr. Közel vannak, értik egymást. Ami közöttem és Bertha Bulcsu között van, eddig rendkívül kellemes a tapasztalatom. Persze, az ember tervezget, álmodozik, most ott tartunk, hogy át kell tenni egy másfajta valóságba. Lint, a film főszereplője túljutott a fiatalság nagy lendületén. Kissé fékezett, megpróbált ember. Van benne valami bölcsesség, megtartott magában bizonyos érzékenységet, de a lobogó célok lelassultak. Azt hiszem általánosítható kérdés: az indítás után a motor beáll az optimális túrasebességre. Az izgalmas, hogy ez az ember hogyan döbben arra, hogy magába fordulása, saját kényelme bezárhatja egy körbe, ahol már kevés érintkezési lehetősége van. Alig történik valami, de egyszer csak szembe kerül a problémákkal, vé- gülis megérik benne az elhatározás, a mozdulás ténye. Számomra az a szimpatikus, hogy vállal valamit. Képes arra, hogy vállalja. Engem rendkívül izgat a valóság és egy kicsit a realitás szélén való mozgás, ahogy egyik kiváltja a másikat. Nem pszichológiai drámát csinálunk. Lint színekben, hangulatokban, arcokban gondolkodik, ezekből alakul ki furcsa világa ... Gondolom, az ötödik—hatodik forgatási napon egy filmről nem szabad sokkal többet mondani. Holnap a nemzetközi camping sátrai között dolgoznak. Holnapután Joe bácsi következik, amint kiszól az ötven év körüli hölgynek a Channelról; örülök, Krisztina, hogy látlak. Még azután pedig a vízcsend olaj osságára lesz majd szükség napokon át, hogy Harlekin kedvére fürödhes- sen benne . .. THIERS ÄRPÄD Forgatás előtt a strandon Szakszervezeti együttesek I. országos táncfesztivália Szegeden A Szegedi Ünnepi Hetek keretében kerül sor a szakszervezeti együttesek I. országos táncfesztiváljára. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tar ácsa a Népművelési Intézettel és az országos szerveikkel egyetértésben kezdeményezésével egy olyan találkozó alapjait kívánja Szegeden lerakni, amelynek keretében hazánk legjobb szakszervezeti táncegyüttesei mutatják be műsorukat, die nem verseny jelleggel. Négy napon át július 28—31-ig az ország 11 legjobb szakszervezeti együttese és egy külföldi vendég együttes szerepel Szegeden, az újszegedi szabadtéri színpadon. A nagy érdeklődéssel várt táncfesztiválon ott lesz a HVDSZ „Bihari János” táncegyüttese, a Vasas Központi művészegyüttese, a Diósgyőri Vasas táncegyüttes, a Vegyipari Szak- szervezetek „Bartók Béla” táncegyüttese, az építők „Vadrózsák” Tánc- együttese, amely Európa szerte és a Közel-Keleten bemutatott műsoráért a „Kiváló Együttes” címet kapta, a miskolci „Avas” együttes, a várpalotai, tatabányai bányász együttesek, a szolnoki „Tisza” táncegyüttes, a zalaegerszegi „Zala” táncegyüttes. A műsorban fellépő vendégfogadó együttes szerepet az „ÉDOSZ Szeged* népi együttese tölti be. Fellép még a szabadkai „Mladost” táncegyüttes is. A szegedi fesztiválon fellépő együttesek legnagyobb sikerű produkcióikat mutatják be. Érdekes, hogy a három estén más-más jelleggel összeállított műsor kerül bemutatásra. Július 28- án „Szeged felől” címmel 11 együttes alföldi táncait gyűjti csokorba. Másnap „Népek táncai” címmel minden fellépő tánckar egy-egy európai, vagy afrikai folklórjából válogatott műsorral lép a közönség elé. Július 30-án, szombaton gálaestre kerül sor, amikor „Fergeteges” címmel minden együttes a legnagyobb sodrású produkciójával lép színpadra. Vasárnap délelőtt kerül sor a Szegedi Nemzeti Színházban rendezendő zártkörű bemutatóra, amelyen az együttesek tagjai és vezetői, valamint az ország tánc szakemberei előtt néhány együttes az új utakat kereső kísérleti produkcióit mutatja be. A fesztivállal egyidőben szakmai tanácskozásra is sor kerül. Az együttesek közreműködnek majd a Szegedi Szabadtéri Játékok időszakában minden évben megrendezésre kerülő ifjúsági karneválon is. A varázsszemek és a képernyők birodalma Az ipar napról napra több rádiót és televíziót gyárt. Az UNESCO adatai szerint a földkerekségen jelenleg 12 600 műsorszóró rádióállomás működik. Ebbe nem tartoznak bele a különféle speciális rádióállomások ■— a katonai, meteorológiai, rendőri, kereskedelmi, amatőr és egyéb adóit A földkerekségen jelenleg 400 millió rádió vevőkészülék van üzemben. A világ 2390 televíziós műsorszóló állomásának programja 130 millió televízió képernyőjén jelenik meg. Festménykölcsönző A franciaországi Le Havre-ban megnyílt egy érdekes és szokatlan kiállítás. A képeket, szobrokat és más műtárgyakat meghatározott pénzösszeg ellenében kikölcsönzik. A kölcsönzés ideje maximum három hónap. Eddig 300 művész és 24 képtár ajánlotta fel műveit kikölcsönzés céljára. Összesen 400 szobor, festmény, rajz és rézmetszet látható a kiállításon. Hogy a kikölcsönzött műveket a rongálódástól megóvják, képzett személyzet szállítja őket a bérlők lakásába. A tudomány és az információ A világon évente hárommillió cikk, 60 millió oldalnyi műszaki irodalom jelenik meg. Mindezt egy ember képtelen még csak futólag is áttekinteni. A tudósok kiszámították, hogy ha egy vegyész, aki 30 nyelvet tökéletesen bír, január 1-én hozzálátna saját szakterületén a megjelenő művek olvasásához, s hetenként 40 órát olvasna, óránként négy cikket számítva, akkor az év végéig legfeljebb az év folyamán közzétett anyagoknak csupán tizedrészét tekintené át. Mitévők legyenek hát a szakemberek, hogy ne kelljen elmulasztaniok egy-egy érdekes újdonságot, hogy ne találják fel azt, amit már régen feltaláltak? Itt a megoldás a tudományos—műszaki információ helyes megszervezése, amely lehetővé teszi, hogy az egyik nemzedék a maga teljességében átadja felgyülemlett ismereteit és tudományos kincseit a másik nemzedéknek. Az információ előfeltételévé, elválaszthatatlan részévé válik az emberi társadalom műszaki haladásának és fejlődésének. A tudományos—műszaki információ megszervezésének kérdéseivel foglalkozik a Moszkvában nemrég megnyílt tematikai kiállítás, amely a „Tudományos—műszaki információ 1966-ban” címet viseli A kiállításon részt vesznek a Szovjetunió tudományos—műszaki ágazati tájékoztató intézetei, amelyek bemutatják az információs szolgálat megszervezéséről, valamint a műszaki információ készítésének, tárolásának, felkutatásának és továbbításának technikai eszközeiről szóló anyagokat. A kiállításon láthatók elektronikus számító- és perforáló gépek, elektrografikus és elektronikus másolóberendezések, mikrofénymásoló készülékek, fényszedő és szedő-írógépek, különféle kartotékrendszerek. Ilyen kiállítást a Szovjetunióban most rendeznek első ízben. A szakemberek úgy vélik, hogy a kiállítás jelentős szerepet fog betölteni a tudományos—műszaki információ jobb megszervezésében.
