Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-31 / 180. szám
IN«. JÜLIUS 31. napló 5 Nincs árvízveszély Mohácsnál A Dráva vízállása sem aggasztó Biztonsági intézkedések — Összeült az Árvízvédelmi Területi Bizottság Közvetlen árvízveszély a Duna mentén? Ez így, kategorikusan kijelentve túlzás volna, hiszen a víz magassága jóval alatta marad a tavalyinak. Mégsem lehet az ügyet kézlegyintéssel elintézni, hiszen Győr-Sopron megyében harmadfokú készültséget kellett elrendelni, s már a fővárosban is ellepte az alsó rakpartokat a víz. Az árhullám nyilván a baranyai szakaszhoz is leér, ezért szombaton délelőtt 11 órakor, Palkó Sándor, az Árvízvédelmi Területi Bizottság elnöke távollétében Földvári János, a Megyei Tanács elnökhelyettese összehívta a bizottságot Elsőfokú készültség Holl Lajos, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgató- helyettese elmondotta, hogy 2 nappal ezelőtt még csak egy árhullámról volt szó a Dunán, mely körülbelül vasárnap hajnalban tetőzik a fővárosnál, 715—720 centiméterrel. Az elmúlt napok nagy esőzései miatt azonban egy újabb árhullám indult el Ausztriából, mely pénteken tetőzött Bécsinél. Valószínű, a baranyai szakaszon az első árhullámra — némi apadás után — „ráfut” a másik, így kedden 840 centiméterrel tetőzik Mohácsnál. Ez 1 méter 40 centiméterrel kisebb vízmagasság, mint a tavalyi maximum volt Közvetlen veszély tehát nincs, óvatosnak lenni azonban nem árt. Ezért még szombaton délelőtt fél kilenckor elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el Mohácsnál. Biztonsági őrjáratok cirkálnak a gátakon, éjjel-nappali ügyeleti szolgálatot tartanak a Vízügyi Igazgatóságnál Pécsett, Mohácson, Sellyén és Barcson. A két utóbbi helyen azért van ügyeletre szükség, mert a Mura vízállása 2 nap alatt egy métert emelkedett Le- tenyénél, aminek következtében a Dráva szintje is nőtt. Ennek ellenére sincs riadalomra ok, hiszen a Dráva magassága Barcsnál 328, Drávaszabolcsnál 353 centiméter, az elsőfokú készültséget pedig csak 430 centiméternél rendelik el. Mégis hasznos az elővigyázatosság, hiszen — amint Földvári János megjegyezte — a Dráva nagyon szeszélyes. Ezért célszerű a víz szomszédságában, az alacsonyabban fekvő területeken biztonságba helyezni a terményt. Természetesen ez a Duna vidékére is vonatkozák, Erősek a gátak A bizottság azzal oszlott szét, hogy jelenleg több intézkedésre nincs szükség. Pillanatnyilag a meteorológia is biztatót mond: a jelek arra mutatnak, hogy a páradús, újabb esőt hozó légtömegek elkerülik a Duna vízgyűjtő területének java részét. Ez azonban csak pillanatnyi megkönnyebbülést jelent számunkra, hiszen az elmúlt 2 hét után alig van ember, aki bízni mer az időjárásban. Ezért minden attól függ, hogy milyen erősek a gátak a Dunán? A kérdés eldöntésére Mohácsra utaztunk, s tájékoztatást kértünk Burián Alajostól, a Mohács környéki gátépítési munkák vezetőjétől. Burián Alajos optimista képet tárt elénk. Elmondotta, hogy a tavalyi árvízveszély elmúlása óta, az erős téli fagyokat leszámítva, szüntelenül építik, erősítik a gátakat, s ebből a célból 350 000 köbméter földet mozgattak meg a Duna jobb partján, az országhatártól terjedő húsz kilométeres szakaszon. Hogy ez a 350 ezer köbméter milyen sok, annak érzékeltetésére elég lesz talán a következő szám: az elmúlt évben, az árvízvédelmi munkák idején, a sok héten át tartó hajrában sem volt több 300 ezer köbméternél a megmozgatott föld mennyisége ezen a területen. Hasonló, sőt még nagyobb gáterősítési munkák folytak a Duna balpartján, vagyis a szigeti oldalon is. Burián Alajos kíséretében, a kölkedi szivattyúháznál alkalmunk volt látni a megerősített gátakat. A látvány igen biztató volt. Korábban ugyanis, ettől délre a három és fél méter magas gátnak 5 méter volt a korona, s 26 méter a terepszint-szélessége. Ma, a gátak megerősítése után a terepszint-szélesség 33 méter. Még ennél is erősebb gátakat építenek Mohács védelmére. A kölkedi szivattyúháztól északra a gát magasságát négy és fél, a korona szélességét 6. a terepszint szélességét pedig 42 méteresre bővítették, illetve bővítik. Sohasem volt még ilyen erős gát ezen a vidéken. Folytatódnak a munkák Kölkedtől Mohács felé haladva már csak egy aránylag rövidebb szakasz van hátra. Ide, az év végéig úabb 40 ezer köbméter földet építenek be, s akkor a gátrendszer végig szilárd. A töltések oldalát füvesítették, hogy meg védjék az eróziótól. Ugyancsak a gátak védelmét szolgálja az is, hogy megtiltották a töltések koronáján a járműforgalmat; Mivel közvetlen árvízveszély nincs, az emberekből és gépekből egyaránt csupán „békebeli” létszám tartózkodik a gátak mentén, bár ez a szám sem kevés. Mintegy 100 ember, 8 földnyesőgép, 3 földtológép, 24 tehergépkocsi, és egy seregnyi más gép munkája a biztosíték, hogy a csaknem 400 ezer köbméter föld megmozgatásával tervezett gáterősítés az idén befejeződik. Magyar László Húsz munkást körülzárt a víz A Bükk hegységben a péntek délutáni hatalmas felhőszakadástól a | Nyögő patak megáradt, kilépett medréből és árvizet okozott Radostyán, Kondó, Parasznya, Sajó- lászlófalva, Sajókápolna és Sajószentpéter térségében. A hegységből lezúdult áradat elsodorta a Nyögő patak hídjait, házakat öntött el. alámosta a vasútvonalat és az utakat. Az utakon hömpölygő több, mint fél méteres viz számos helyen megbénította a közlekedést és megnehezítette a vagyonmentést. Sajókápolnánál az áradás elől nyolc gyermek a magasabban fekvő hídra menekült, Sajó- lászlófalvánál pedig 20 munkást zárt körül a víz. REMET Az öreg ember a levest kanalazza. Háta egyenes termetre még így ültében is erős, s feje a gerendát éri, mikor feláll. Hatvannyolc éves, de tízzel kevesebbnek néz ki, kiváltképp, ha vidám, mint most. Ez a varsa víz nagyon a kedvére való. Ma reggel is több, mint 15 kilót fogait. pedig ez még nem is a legjobb Tizenhatodikén kétezer forintot hozott haza a szövetkezetből, két hétre. Ha mindig ilyen „jó” víz lesz, mint tavaly meg az idén, akkor nem fél a nyugdíjas évektől. A 330 forint nyugdíj nem sok, de a Duna különö- ren így májustól szeptemberig bőkezű az öregekhez. Ha bejön a hideg, akkor persze nehezebb az élet, az üreg csontok megérzik, a dobóháló kezelése is több fáradsággal jár. Előbb apró halat kell fogni csalinak, s ha megtelik vele a bárka, akkor kezdődhet a horgászat. A horogra olykor egészen nagy halak is ráharapnak. így fogta élete legnagyobb halát, egy 32 kilós harcsát a háború UtáBj. 1 E H ány éve halász István bácsi? — Mióta az eszemet tudom. Először 12 éves koromban mentem ki a Dunára. Aztán nemsokára Molnár Pál vízibérlőnek fogtam a halat. Abban az időben Dunaszek- csőtől egész az országhatárig ő bérelte a Duna mindkét partját, ezen a szakaszon mindenki neki dolgozott. Én is felesben. Persze, csak tavasztól őszig, mert abban az időben télen nem halásztunk. Akkor csináltuk, javítottuk a szerszámokat. Mindent magunk. Aki már jól értette annak is másfél hónapig tartott egy nagy hálót készíteni, 12 kiló cérna ment bele. Most már nem kötök nagyhálót, varsát azt igen, perionból. 220 forintba kerül egy kiló perlonszál. ebből kettő-három varsa futja. De milyen jó varsák. Nincs az a hal, ami kiszakítja, inkább elevenen ketté vágja a húsát. A szövetkezetben már úgy vesznek mindent, mi öregek még magunk csináljuk a szerszámokat, így aztán a kedvezmény is nagyobb. Jók ezek !£, nal »zerazámok. A motorom is megvan, már öt éve nem kell evezni, s ez is nagy könnyebbség. Régen nehezeb volt a halászat, de több volt a hal. É s itt megáll. Nem is lenne igazi halász, ha elégedett lenne a mai halj ár ássál. — Tudja, a mai Dunában — már a Duna sem olyan, mint régen volt — nem találja úgy a helyét a hal. Nemcsak a gőzösök, meg a nagy hajóforgalom miatt van ez, hanem a part miatt is. Minél jobban szabályozzák a partokat, annál rosszabb a halnak, így aztán ahelyett, hogy megmaradna, csak átvonul ezen a szakaszon. Most például délről húz a hal, mert áradás van. Ha elkezd apadni, akkor északról vonulnak dél felé. _ Jelenleg kevés a nagy a nyahal. A háború az oka ennek. A németek aknázták a halat, a katonaságnak kell az élelem — mondták. Az anyák száma azóta sem érte el a régit. Pedig a csoport minden évben rak ki ivadékot. Tavaly tavasszal például egy vagonnal tettek itt a Dunába, azoknak már egy kilósaknak kéne lenniök. De hol vannak? Annyi ez a Dunának, mint egy csepp víz a tengernek. Szokolai felv. A fogyasztók védelmében Majd megfizeti a vendég? — 2 dekás kifli Szakképzetlen felszolgálók - Egy presszó különös osztálybasorolása A Baranya megyei Rendőrfőkapitányság társadalmi tulaj- donvédelmi osztálya és a Belkereskedelmi Minisztérium Baranya megyei Kereskedelmi Felügyelősége többnapos átfogó vizsgálatot tartott a megye üdülő- és kiránduló- helyein, hogy ellenőrizze: a fogyasztók megkapják-e pénzükért a kért árut? A mintegy 20 megvizsgált vendéglátó egységben a tapasztalatok sokrétűek. Egy kis „tévedés“ Egy asztaltársaság befejezte étkezését, italt is fogyasztott — fizetésre kerül a sor. A pincér írja a számolócédulát, összeadja és mondja a „végeredményt”. A vendég fizet, aztán ha ideje, kedve is van, megnézi a számolócédulát. Egyezik. Már, ami az étel és italféleségek szám- szerűségét illeti. Csak egy hiba van — az összeadás. Az elefánt étteremben például így 46,50 forint helyett 66,50 forintot számoltak. A „tévedésről” természetesen jegyzőkönyv készült. Annyit még az ügyről, hogy az illető fize- tőpinoért az ÄKF hasonló ok miatt egyszer már megbírságolta. Akad hiba az étlapon feltüntetett árak körül is. A A csoport. A Halászati Szövetkezetei nevezi így, melynek alapító tagja volt 1945- ben. Tavaly a 20 éves jubileumra behívták őt is két másik nyugdíjas társával. Oklevelet kapott a kiváló munkájáért. Itthon a felesége olvasta fel neki, mert a Duna öreg remetéje írástudatlan. Szüleit nem is ismerte, s a szegény rokonság nem járatta iskolába az árvákat. Később már csak a munka volt és a Duna. És hiába volt akkor több hal a Dunában, a vízi bérlő mellett nem gazdagodhattak meg a halászok. Agatity István nyáron aratni és csépelni jár, hogy biztosítsa családja kenyerét. O lvasni csak a vízből tud. Többet, mint bárki más ebben az ősi vízparti városban. Tizennyolc esztendeig sok hasznát vették ennek a tudományának a csoportban. Most már csak az unokáját tanítgatja, aki gyakran bekérezkedik mögé a motoros ladikba, s ha a fiai nem is, ez az apróság megérti az ő nagy ragaszkodását a vízhez. Most is olvas a Dunából. Azt mondja, az idén nem lesz árvíz. Higgyük el neki! Rónaszéki Ferencné harkányi Zöldkert vendéglőben például a sertéssültet körettel a kalkulált 12 forint helyett az étlapon 12,30 forintos áron tüntették fel és így is értékesíthették sorozatosan, Nem mindenütt akadnak ételvagy itallapok, hanem a felszolgáló felsorolja a kapható ételeket, italokat. így aztán a vendégnek nincs módjában utólagosan sem ellenőrizni: vajon a pincér helyesen számolt-e? A harkányi Bányász étteremben a felszolgáló a próbafogyasztásra rendelt ételért és italért 2,70 forinttal számolt többet. Amikor az ellenőrök ezért szóltak, a pincér flegmán válaszolt: „Ha fizetni fogok, majd kifizeti a vendég”, vagyis pénzbírságát majd a legközelebbi vendégen „behozza”, (!) A fehérkúti Turistaházban az illegálisan bevitt fehérbort 12 maligánfokos rizling áron mérték. A Megyei Minőség- vizsgáló Intézet megállapítása szerint a bor csak 10.4 fokos volt és egyáltalában nem rizling jellegű. A sikondai 327 számú büfében forgalomba hozott asztali színes bornál a Minőségvizsgáló Intézet 13.4 százalékos hígítást állapított meg és 10 forint helyett 15,50 forintért mérték ezt az italt... (!) Az ellenőrök Harkányban vajaskiflit vásároltak. Csak úgy találomra kivettek a kosárból kettőt Kicsinek tűnt, lemérték. A vajaskiflinek súlya 3.2—3.6 deka között ingadozhat A vásárolt két kifli közül az egyik 3, a másik 2 dekás volt. A Baranya megyei Sütőipari Vállalat siklósi üzemében készült.:. (!) Ugyancsak találós kérdés előtt álltak a vizsgálatot végzők az abaligeti presszóban. Itt, amit vesz a vendég, maga viszi el a pulttól. Ez még csak rendben volna, de az már korántsem érthető, hogy miért sorolták ezt a presszót II. osztályba? Jogos követelmény A fogyasztó joggal követeli, hogy kulturált körülmények között tálalják ételét, italát. Tény az, hogy különösen nyáron, a szezonjellegű üzletek nyitásával nincs elegendő szakképzett felszolgáló. Több, munkáját jól értő felszolgáló között „elmegy” néhány kevésbé gyakorlott is. De az már enyhén szólva meglepő, hogy például a harkányi Zöldkert vendéglő két felszolgálója közül az egyik pedagógus, a másik bányász. Az ízléses és kulturált fogyasztáshoz tartozik; milyen pohárban, tálban kapja asztalára a fogyasztó italát, ételét,. A harkányi Fasor kisvendéglőben — ahol különben gyors és udvarias a kiszolgálás — a gránit csészék csor- básak, repedtek, ugyancsak csorbás a gránit halastál. jénai edényzete nincs a vendéglőnek^ kevés a leveses csésze. Ezek a hibák pedig könnyen kiküszöbölhetők: — igényelni kell megfelelő edényeket a központtól és szállítják. A vizsgálatot végző ellenőrök több visszásságot tapasztaltak a fiatalkorúak és az ittas egyének kiszolgálásánál. A Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat sörkertjében, — amelyet rendszeresen látogatnak fiatalok — 18 éven aluliakat, többségében lányokat szolgálnak ki sörrel. Annak ellenére, hogy az ÁKF-től egyszer már ezért figyelmeztetést is kaptak. Az már csak tetézi a hibát, hogy a vizsgálat időpontjában üdítőital nem volt, szikvíz hiánya miatt szörpöt sem lehetett kapni. Hasznos lenne, ha a vállalat ezt az üzletét jobban ellenőrizné és megfelelően ellátná a 18 éven aluliak számára kiszolgálható italokkal. Hasznos lenne... A súlyosabb mulasztásokat — mint például az étlapon rosszul kalkulált ár, vagy vizezett bor felszolgálása — csak alapos és körültekintő vizsgálat fedheti fel, de vannak olyan vendég és felszolgáló közötti nézeteltérések, amelyek nek könnyen elejét lehet venni: mint például 15 vagy 18 korsó sört fogyasztott-e a társaság? Több vendéglátó egységben célszerűen alkalmazott módszer: a fogyasztás kezdetekor kis számolócédulát tesz a pincér az asztalra és erre „strigulázza” a rendeléseket. Itt nem lehet vita, nincs is. Hasznos lenne, ha ezt a módszert minél több vendéglátóhelyen alkalmaznák. A négynapos átfogó vizsgálat természetesen nem azzal az eredménnnyel zárult, hogy a fogyasztót általában mindenütt megrövidítik. Az esetek többségében kulturált kiszolgálást és helyes számolást tapasztaltak, A vizsgálat eredménye: az ellenőrzött mintegy 20 vendéglátó egység közül 6-nál tapasztaltak a fogyasztókat meg károsító tevékenységet. Ez 30 százalékot tesz ki, ami sajnos kedvezőtlenebb képet mutat az előző év hasonló vizsgálatához viszonyítva, ugyanis akkor az ellenőrzött 23 egységnek csak a 17 százalékában jegyeztek fel hasonló visszásságokat. A tapasztalatok és a számok figyelmeztetők. Garay Ferena * A TÚR O N YI LE Q E LŐ N
