Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-30 / 179. szám

tmti JÜLIÜS 30« napló Tapasztalatcserén Szanyban Hatszáz mázsás zöldtömeg Bevált a kiszakítás ehe — öntözés és nagy műtrágya adagok Sávosan adagolt legeltetés Baranyai szakemberek száz fős csoportja a múlt héten három napot töltött a Győr megyei Szany községiben és a mihályi Táncsics Tsz-ben,- ahol egy országos tapaszta­latcsere alkalmából a legelő- gazdálkodást tanulmányozták. A csoport egyik vezetője Lég- rádi György megyei főállatte­nyésztő volt, aki a látottak­ról a következőket mondja: — Ennek a tapasztalatcse­rének kettős haszna volt. Akinek van legelője — és nyilván azokat a tsz-vezető- ket vittük el elsősorban, akik nagy legelőterülettel rendel­keznek —, de a korszerű le­gelőgazdálkodást még csak hírből ismeri, az nagyon.sokat tanulhatott a szanyi és mihá- lyi példán. Azok viszont, akik a modem legelőgazdál­kodást már mintaszerűen végzik itthon is — a baksaiak, sásdiak és görcsönyiek, hogy csak néhány példát említsek, — ott meggyőződhettek arról, hogy jó úton járnak. A két Győr megyei tsz-nek csupán időbeli előnye van, s ezért több konkrét eredményt tud­nak felmutatni. Az út, ame­lyen elindultunk, azonos, s ugyanazt a célt szolgálja: sok és olcsó takarmányt elő-' állítani egy eddig elhanya­golt kultúrán, amely ott is, itt is legkézenfekvőbb mód­ja a ■ szarvasmarha-tenyésztés fellendítésének. — Ezek szerint a legelő­' gazdálkodás megreformálá­sát ott is a mintalegelők kialakításától és elterjedé­sétől várják? — .Sem a szanyi, sem a mihályi tsz-nek nem akkora a legelőterülete, mint amek­korán nekünk az intenzív legelőgazdálkodást bemutat­ták. Egyetlen termelőszövet­kezet sem képes arra, hogy egyszerre az összes legelőjét megjavítsa. Ott nálük is a ki- szakítás elve vált be, egy le­gelőrészt kiemelni s azon a legintenzívebb gazdálkodást megvalósítani. Megyénkben a 49 ezer hold legelőből már 12 ezer hold a mintalegelő s ennek belépése máris érezhe­tően enyhítette a korábbi évek krónikus takarmány­hiányát. Ma fele annyi tsz sem küszködik takarmánygondok­kal, mint 1—2 évvel ezelőtt s jövőre még kevesebb lesz az ilyen probléma. Végülis a közel 50 ezer hold legelő zö­me alkalmas arra, hogy fo­kozatosan mintalegelővé vál­'T'ele van a nyár talál* közókkal, kongresszu­sokkal, fesztiválokkal, ilyen meg olyan ünnepi hetekkel, amelyeknek jellegét, . célját röviden, frappánsan ne- í héz meghatározni. így az­< tán odabiggyesztik az év­< számot: „... 1966!” Diva- > tos cím, ám nem sokat | mond, de nem is ez a, lé­nyeg. Minden hétre — im­már tavasz óta — jut vala­mi összejövetel, valami iz­galmas mozgás és ilyenfor­mán az egész nyarat átszö­vi az ünnepélyesség. Most is. Olyan az utca, mint egy véget nem érő karnevál. Kimonós kis ja­pán lányok, kékes-fekete hajú arab gyerekek, kese- szőke svéd fiúk, kedvesen ideges francia bakfisok, bájos kis bolgár lánykák, turisták, rokoni látogatók vagy diákkirándulók és esz- perantisták. Hadd ismer­kedjenek, erre van a nyár! Bélyeget, jelvényt, nyak­kendőt, kendőt, címet, te­lefonszámot, képeslapot és cigarettásdobozt cserélnek. Meg divatot. Meg nyelvet. Ha csali egy-két szót is, néhány kifejezést is. de már tudunk arabul, * néme­tül, svédül, oroszul, fran­jék, a ha ezt elérjük, gya­korlatilag teljesen megszün­tettük termelőszövetkezete­inkben a takarmányhiányt. — A szakember szeme észrevett-e valami újat a Győr megyei bemutatón? —■ A módszereiket tekintve nem, hisiz a holdanként 8—10 mázsás műtrágya adagok csak azt lepték meg, aki itthon 50 kilót sem szán a legelőjére. Mihályiban Igen szép őegye- pet Szanyban jól bevállt öntö­zött telepített legelőt láttunk, a baranyai mintalegelők azon­ban semmilyen tekintetben nem maradnak el ezek mö­gött Ami azonban engem is meglepett, a hallatlanul nagy állatsűrűség volt. Az ország egyik leggazdagabb szövetke­zetében, az ötezer holdas mi­hályi Táncsics Tsz-ben nem száz, hanem ezer darabbal számolják a marhát. Persze, ehhez nemcsak jó legelőik — nem lebecsülendő holdanként 000 mázsás tömeget adnak zöldértókben ezek a legelők —, hanem olyan férőhely el­látottságuk van, mellyel mi messze nem rendelkezünk. De ez más kérdés. Tény. hogy a tsz vagyoni helyzete és fize­tőképessége — tavaly 70 fo­rintot ért egy munkaegység — és az állattenyésztés inten­zitása között nyilvánvaló az összefüggés. — S végül miben látja a háromnapos tapasztalatcse­re legfőbb hasznát? — Abban, hogy sok bara­nyai szakember ott ébredt iá végérvényesen, hogy a korsze­rű legelőgazdálkodást érde­mes önálló ágazatként kezel­ni, mert a szellemi és anyagi befektetés megtérül az olcsó termelésben. A tíz literes is- tállóátlagot egészen kis abrak kiegészítéssel legelőn érték el a mihólyiak. A másik fon­tos tanulság, hogy nem elég a legelőt kultúrállapotba hoz­ni, ' a nagy fűhozam ésszerű hasznosítása legalább olyan fontos. Ilyen rendkívüli nagy hozam csak az úgynevezett sávosan adagolt legeltetés al­kalmazásával érhető el, me­lyet Győr megyében láttunk. Ennek az Amerikából szár­mazó módszernek a lényege az, hogy a kijelölt legelő­szakaszt 80—120 centiméteres sávokra osztják a villanypász­tor segítségével. Az állatok addig maradnak a sávban, míg a füvet tökéletesen le nem legelték, ez általában egy-két óráig tart. Ekkor a drótot, melyben az áram ke­ring, tovább viszik a követ­kező sávra. Naponta általában ötször-hatszor lehet a villany- drótot tovább vinni s az álla­tok ily módon tökéletes mun­kát végeznek, lényegében egyetlen szál fű nem megy kárba. Az intenzív legelő- hasznosítással a tiprást és rá­gást jobban kedvelő fűfélesé­gek és pillangósok szaporod­nak el s a gyep összetétele így lesz a legkedvezőbb az ál­lat számára. Nálunk a sásdi termelőszövetkezet vezette be a sávosan adagolt legeltetést. A Győr megyében látottak alapján reméljük sok követő­jük akad. — Rné — Vihar a Balatonon Pénteken a reggeli órák­ban erős vihar alakult ki a Balaton mentén. Az észak, északnyugati irány­ból érkezett szél délelőtt még jobban megerősödött és a tó felett heves vihar tombolt. A mérések szerint a szél sebessége helyenként elérte az óránkénti 70—80 kilométert és a tavon mé­teresnél nagyobb, tarajos hullámok alakultak ki — a viharos idő helyenként megnehezítette a MAHART kirándulóhajóinak közle­kedését. A vízibuszokat me­net közben szinte teljesen beborították a hullámtara­jok. Több hajó nagyobb késéssel ért partot, egyes járatokat nem Is indítottak el. A révkapitányság men­tőhajója a délelőtti órákban Csopaknál egy vitorlást vontatott ki a partra. A vi­torlások másutt a vihar miatt nem merészkedtek a nyúlt vízre. Rendszeresen ellenőrzik az élelmiszereket Hibátlan árut a vásárlóknak! K ötbérezik a vállalatokat — Javulnak a tejtermékek Megbüntetik a hamisítókat Űszó horgásztanya A szocialista kereskedelem alapelve, hogy csak kifo­gástalan árut hoz forgalom­ba. A kiskereskedelmi válla­latoknak meg is vannak az eszközeik ahhoz, hogy kifogás tálán termékek pontos szállí­tására bírják partnereiket. Mit kifogásol a kereskedelem? 1 A Baranya megyei Élelmi- ! szer-kereskedelmi Válla­' lat az első félévben a szál­lító vállalatokkal 27 772 fo­rint minőségi, késedelmi és meghiúsulási kötbért fizet­tetett. Ebből közel tízezer fo­rint a Pécsi Sütőipari Válla­latot terhelte, majd a Hús­ipari Vállalat, a Baranya me­gyei Sütőipari Vállalat. a Tejipari Vállalat és a FŰ­SZERT következik. A Pécsi Sütőipari Vállalat a késedelmes és meghiúsult szállítások miatt fizet leg­többet — mondja Tegzes Jó­zsef a vállalat áruforgalmi osztályán. — A Baranya me­gyei Sütőipari Vállalatot és a Tejipari Vállalatot kése­delmes szállításért kötbérez- tük. A Húsipari Vállalattal és a FÜSZÉRT-tel szemben fő­ként minőségi kötbérigénye­ket nyújtottunk be. A ko­rábbinál sokkal gyakrabban vizsgáltatjuk mostanában a vaj. tejföl, túró és a húské­szítmények minőségét. Lássuk, miket kifogásolt a szállítóknál az Élelmiszer­kereskedelmi Vállalat. — A Húsipari Vállalat ter­mékeinél legfőbb veszély a Úszó horgásztanyát építenek társadalmi munkában a Baranya megyei Szolgáltató és Szerelő Vállalat mohácsi telepén. A ta­nyát a megyei horgászok üzemeltetik majd az orfűi tavon. Augusztus 20-ra készül eL Fesztiváldal Már készítik a Hanglemez­gyártó Vállalatnál az elsó magyar tánczenei fesztivál elő­döntőin legsikeresebbnek bi­zonyult szerzemények hangle­mezeit. A verseny első szaka­szában elhangzott 60 szerze­mény közül 28 számot hang- felvételen örökítenek meg. Vgy-egy lemezen két táncze­nemű lesz, az elődöntőkön sze­repelt művészek és zenekarok előadásában. Augusztus 20-ra, a döntő idejére az új fesztivál-leme­zeket az üzletekben is árusít­ják. MATILD, 1966 ciául, valamivel többet ma­gyarul is. * A sbédesen szőke, hosz- szú hajú Matild is milyen bájosan töri a nyelvet. Karcsú teremtés, afféle kis hegyes Ahányan ülnek a Rózsakért asztala körül, megannyi nemzetiségű. A másik asztalnál magyar fiúk, mutálós hangú, jó­kedvű pécsi legénykék. Ma- tildot ■ nézik, figyelik. 6 a legcsinosabb az asztaltársa­ság külföldi lánykái kö­zött. A pécsi fiú fel is ké­ri. Átlép az asztalhoz, meg­hajol, és azt mondja: — Szabad, aranyom? Mire Matild, a svéd: — Nikt ferstén. Ik bin svéd. Mire a pécsi fiú: — Hogy oda ne rohan­jak! A Ledina mióta van Svédországban? Jössz vagy nem jössz?! Matild megy. Hiába ját­szotta meg magát, a fiúk ráismertek még a Balokány- ból. Ja kérem, nehéz egy ledinai kislány sorsa, pe­dig milyen klassz svéd fri­zurát fésült magának! Berci barátommal söröz- getünk a rózsakerti Bábel közepén. Könyökével ol­dalba lök: „Figyeld csak!” A bejárat felöl jön egy magas, nyurga fickó, szá­jában pipa. Farmernadrág, fekete ing, ismeretlen jel­vények, fején sombrero szalmából fonva. Mögöt­tünk, az asztaltól kiálta­nak neki: — Helló, Levin! A sombreros Levin arca felderül, széket húz maga alá, leül. Cigarettával kí­nálják: — Ju szmoking? Bólint: — Jess! így mondja, ahogy írom. Megérkezik a pincér is. — Parancsolnak uraim? Levin, az amerikai, som b­reróját fellöki homlokára, a cigarettát a szája sarkába tolja, lábait hosszan ki­nyújtja, kezeit zsebrevág- ja és rendel: — Aj pliz rom! A pincér csodálkozva fel­húzza szemöldökét, aztán a z asztal fölé hajol, lehalkítja hangját és így szól: — Mondd csak ki kis­fiam, hogy rumot kérsz és nem „römöt!” Leninnek, azaz Lajosnak nem kellemes a leleplezés. Amikor a pincér elmegy, bosszúsan sóhajt fel: Ilyen műveletlen pincérek mellett nem lehet nagyvi­lági módon viselkedni... Rum helyett nagykőrösi narancslét kap Levin és a többi, harmadik kerületi ifjú „amerikai” szintén. Es­te a húszas buszon később viszontlátom Lajost. A sombrerót maga alá teszi, ráül. a színes kendőket le­szedi a nyakáról, zsebregyű- ri és egykedvűen, halkan dudolgatva néz ki az abla­kon. * A nagy ismerkedés per­sze még zajlik a Rózsakert­ben. Bájos kis bakfis ül az asztalnál a mamával. A mama arca szigorú, retikül- jét maga elé húzza. kezét összekulcsolja, két feketét kér. A lány látható izga­lommal néz körül, legszí­vesebben már táncolna va­lakivel, de ugyan kivel? Aztán jön még egy ameri­kai. De ez igazándiból ame­rikai. Nem farmernadrágot visel, hanem rendes nadrá­got. Sombrerója sincs, ha­nem egy feketekeretes, erős dioptriás szemüvege. Félén­ken megáll az asztalnál, a mamától elkéri a lányt. — Táncolnak vagy tíz percet, aztán visszatelepednek az asztalhoz. Nem akar leül­ni, de a lány lenyomja a székre és bemutatja neki a mamát: — Mutter. Máj mutter! — mondja a bakfis. A mama mosolyogva bó­lint, majd a lányra néz el­komorult arccal, és a fogai között szemrehányást tesz: — Mi vagyok én neked? Mutter? Megállj, ha haza­megyünk, kapsz apádtól! A lány cserfesen megráz­za a fejét és már „fordít­ja” is a szöveget az ameri­kai fiúnak: „Oh...! A mama! A mutter! Érted?! Azt szpiccseli, hogy majd a dadáimnak. beárul! A dadáinak! Érted? Fater- nak!” A fiú esetlenül mo­solyog, nem érti. Nem érti az angolt Kossuth utcai zsargonban. Nem is csoda. Inkább fölkéri a lányt is­mét, nagyon szépen meg­hajol a mama előtt és be­furakodnak a táncolok kö­zé. Úgy egyszerűbb. Sok­kal egyszerűbb és őszintébb is. Rab Ferenc zsírosság. A zsír ugyanis ol­csóbb, a hús drágább lett. Azt hiszem érthető. Gyakori hiba a sósság is. Nyáron előfor­dulhat ugyan, hogy erősebben kell sózni a töltelékárut, de ha több sót használnak a; előirásosnál. az már gyanús A Megyei Minőségvizsgáló Intézet a gyártó cégekné mintát vesz a kiszállítót árukból és vegyvizsgálatta eldönti, megfelelnek-e a szab vónynak. így kerül sor rend­szeresen a Tejipari Vállala! termékeinek ellenőrzésére is — Az már a múlté, hogy hétfői napokon savas, fel- forralhatatlan tejeket szállí­tott az üzem. De még mindig kifogásolható a vaj gyakran magas nedvességtartalma. a félzsíros túró morzsalékossó- ga, magas savtartalma és a minőségi kannatej alacsony zsírtartalma. Sok kifogás éri a tejfölt is, bár minősége ja­vult. A Tejipari Vállalatnál újabban nagy igyekezetét ta­pasztalunk a termékek mi­nőségének javítására. Tizenhat kocka hiányzik A felsoroltakon kívül ter­mészetesen más árukkal s baj van. A Kaposvári Cuko - gyár mokkacukorénak min­den kilójából 15—16 kocka hiányzik, a gyufa azért törik, mert fülledt, ferdeszálú fa­anyagból készítik és az elő­írt szálszámnak általában csak 80 százaléka kerül a do­bozokba. Többször van baj a kenyérrel, zsömlével, kifli­vel is. A szódavíz többször piszkos és rossz üvegekb'gfn kerül forgalomba,- ezért le­begnek benne „anyagré­szecskék”, s szökik el belő­lük fogyasztás előtt a szén­sav. Mennyire riasztja vissza a gyártó vállalatokat a felü­letes munkától a kiskereske­delem következetes ellenőr­zése és a minőségi kötbér ér­vényesítése? Sajnos, nem na­gyon. A mokkacukorral hiá­nyosán töltött dobozok a Ba­ranya—Tolna megyei FŰ­SZERT területén évi két va­gon mínuszt jelentettek, ennyivel nőtt a cukorgyáriak nyeresége. Igaz, a kötbérei-: a nyereséget terhelik, de nem olyan mértékben, hogv visszatartó erőt jelentenének. Természetesen az áruk a boltokban is megromolhat­nak, különösen akkor. ha egy-egy boltvezető vagy el­adó nem elég lelkiismeretes. A vállalatnál jól tudják, me­lyek azok a cikkek, amelyek­re különösen ügyelni kell Ezért vesznek mind gyakrab­ban mintát a boltokban tárolt ecetes hordókból, tejfölös fa­zekakból, tejeskannákból, sőt a Hypós üvegekből is. — A mintát a gyárival ha­sonlítjuk össze. Gondolom, megnyugtatná a vevőket, ha tudnák, hogy az elmúlt hó­napokban több tej hamisító­nak kellett vállalatunktól el­búcsúznia. Akik megkárosít­ják a vásárlókat, hasonló sorsra jutnak a jövőben is. Független MEÓ-t! így fest hát a gyakorlatban a fogyasztók érdekvédelme. Amit az Élelmiszer-keres­kedelmi Vállalatnál tesznek, követésre méltó. De nem le­hetne-e hasonlóan következe­tes és szigorú ellenőrzéssel el­érni, hogy a minőségi hibákat már a gyárakban felfedjék7 Érdemes volna megfontolni a kiskereskedelmi vállalat javaslatát: függetlenítsék az üzemekben a MEO-sokat. ne kösse őket vállalati érdek. A függetlenítéssel megaka­dályozható volna, hogy mi­nőségileg kifogásolható áruk kerüljenek az üzemek kapuin kívülre. Harsányi Márta 4 t

Next

/
Thumbnails
Contents