Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-30 / 179. szám
tmti JÜLIÜS 30« napló Tapasztalatcserén Szanyban Hatszáz mázsás zöldtömeg Bevált a kiszakítás ehe — öntözés és nagy műtrágya adagok Sávosan adagolt legeltetés Baranyai szakemberek száz fős csoportja a múlt héten három napot töltött a Győr megyei Szany községiben és a mihályi Táncsics Tsz-ben,- ahol egy országos tapasztalatcsere alkalmából a legelő- gazdálkodást tanulmányozták. A csoport egyik vezetője Lég- rádi György megyei főállattenyésztő volt, aki a látottakról a következőket mondja: — Ennek a tapasztalatcserének kettős haszna volt. Akinek van legelője — és nyilván azokat a tsz-vezető- ket vittük el elsősorban, akik nagy legelőterülettel rendelkeznek —, de a korszerű legelőgazdálkodást még csak hírből ismeri, az nagyon.sokat tanulhatott a szanyi és mihá- lyi példán. Azok viszont, akik a modem legelőgazdálkodást már mintaszerűen végzik itthon is — a baksaiak, sásdiak és görcsönyiek, hogy csak néhány példát említsek, — ott meggyőződhettek arról, hogy jó úton járnak. A két Győr megyei tsz-nek csupán időbeli előnye van, s ezért több konkrét eredményt tudnak felmutatni. Az út, amelyen elindultunk, azonos, s ugyanazt a célt szolgálja: sok és olcsó takarmányt elő-' állítani egy eddig elhanyagolt kultúrán, amely ott is, itt is legkézenfekvőbb módja a ■ szarvasmarha-tenyésztés fellendítésének. — Ezek szerint a legelő' gazdálkodás megreformálását ott is a mintalegelők kialakításától és elterjedésétől várják? — .Sem a szanyi, sem a mihályi tsz-nek nem akkora a legelőterülete, mint amekkorán nekünk az intenzív legelőgazdálkodást bemutatták. Egyetlen termelőszövetkezet sem képes arra, hogy egyszerre az összes legelőjét megjavítsa. Ott nálük is a ki- szakítás elve vált be, egy legelőrészt kiemelni s azon a legintenzívebb gazdálkodást megvalósítani. Megyénkben a 49 ezer hold legelőből már 12 ezer hold a mintalegelő s ennek belépése máris érezhetően enyhítette a korábbi évek krónikus takarmányhiányát. Ma fele annyi tsz sem küszködik takarmánygondokkal, mint 1—2 évvel ezelőtt s jövőre még kevesebb lesz az ilyen probléma. Végülis a közel 50 ezer hold legelő zöme alkalmas arra, hogy fokozatosan mintalegelővé vál'T'ele van a nyár talál* közókkal, kongresszusokkal, fesztiválokkal, ilyen meg olyan ünnepi hetekkel, amelyeknek jellegét, . célját röviden, frappánsan ne- í héz meghatározni. így az< tán odabiggyesztik az év< számot: „... 1966!” Diva- > tos cím, ám nem sokat | mond, de nem is ez a, lényeg. Minden hétre — immár tavasz óta — jut valami összejövetel, valami izgalmas mozgás és ilyenformán az egész nyarat átszövi az ünnepélyesség. Most is. Olyan az utca, mint egy véget nem érő karnevál. Kimonós kis japán lányok, kékes-fekete hajú arab gyerekek, kese- szőke svéd fiúk, kedvesen ideges francia bakfisok, bájos kis bolgár lánykák, turisták, rokoni látogatók vagy diákkirándulók és esz- perantisták. Hadd ismerkedjenek, erre van a nyár! Bélyeget, jelvényt, nyakkendőt, kendőt, címet, telefonszámot, képeslapot és cigarettásdobozt cserélnek. Meg divatot. Meg nyelvet. Ha csali egy-két szót is, néhány kifejezést is. de már tudunk arabul, * németül, svédül, oroszul, franjék, a ha ezt elérjük, gyakorlatilag teljesen megszüntettük termelőszövetkezeteinkben a takarmányhiányt. — A szakember szeme észrevett-e valami újat a Győr megyei bemutatón? —■ A módszereiket tekintve nem, hisiz a holdanként 8—10 mázsás műtrágya adagok csak azt lepték meg, aki itthon 50 kilót sem szán a legelőjére. Mihályiban Igen szép őegye- pet Szanyban jól bevállt öntözött telepített legelőt láttunk, a baranyai mintalegelők azonban semmilyen tekintetben nem maradnak el ezek mögött Ami azonban engem is meglepett, a hallatlanul nagy állatsűrűség volt. Az ország egyik leggazdagabb szövetkezetében, az ötezer holdas mihályi Táncsics Tsz-ben nem száz, hanem ezer darabbal számolják a marhát. Persze, ehhez nemcsak jó legelőik — nem lebecsülendő holdanként 000 mázsás tömeget adnak zöldértókben ezek a legelők —, hanem olyan férőhely ellátottságuk van, mellyel mi messze nem rendelkezünk. De ez más kérdés. Tény. hogy a tsz vagyoni helyzete és fizetőképessége — tavaly 70 forintot ért egy munkaegység — és az állattenyésztés intenzitása között nyilvánvaló az összefüggés. — S végül miben látja a háromnapos tapasztalatcsere legfőbb hasznát? — Abban, hogy sok baranyai szakember ott ébredt iá végérvényesen, hogy a korszerű legelőgazdálkodást érdemes önálló ágazatként kezelni, mert a szellemi és anyagi befektetés megtérül az olcsó termelésben. A tíz literes is- tállóátlagot egészen kis abrak kiegészítéssel legelőn érték el a mihólyiak. A másik fontos tanulság, hogy nem elég a legelőt kultúrállapotba hozni, ' a nagy fűhozam ésszerű hasznosítása legalább olyan fontos. Ilyen rendkívüli nagy hozam csak az úgynevezett sávosan adagolt legeltetés alkalmazásával érhető el, melyet Győr megyében láttunk. Ennek az Amerikából származó módszernek a lényege az, hogy a kijelölt legelőszakaszt 80—120 centiméteres sávokra osztják a villanypásztor segítségével. Az állatok addig maradnak a sávban, míg a füvet tökéletesen le nem legelték, ez általában egy-két óráig tart. Ekkor a drótot, melyben az áram kering, tovább viszik a következő sávra. Naponta általában ötször-hatszor lehet a villany- drótot tovább vinni s az állatok ily módon tökéletes munkát végeznek, lényegében egyetlen szál fű nem megy kárba. Az intenzív legelő- hasznosítással a tiprást és rágást jobban kedvelő fűféleségek és pillangósok szaporodnak el s a gyep összetétele így lesz a legkedvezőbb az állat számára. Nálunk a sásdi termelőszövetkezet vezette be a sávosan adagolt legeltetést. A Győr megyében látottak alapján reméljük sok követőjük akad. — Rné — Vihar a Balatonon Pénteken a reggeli órákban erős vihar alakult ki a Balaton mentén. Az észak, északnyugati irányból érkezett szél délelőtt még jobban megerősödött és a tó felett heves vihar tombolt. A mérések szerint a szél sebessége helyenként elérte az óránkénti 70—80 kilométert és a tavon méteresnél nagyobb, tarajos hullámok alakultak ki — a viharos idő helyenként megnehezítette a MAHART kirándulóhajóinak közlekedését. A vízibuszokat menet közben szinte teljesen beborították a hullámtarajok. Több hajó nagyobb késéssel ért partot, egyes járatokat nem Is indítottak el. A révkapitányság mentőhajója a délelőtti órákban Csopaknál egy vitorlást vontatott ki a partra. A vitorlások másutt a vihar miatt nem merészkedtek a nyúlt vízre. Rendszeresen ellenőrzik az élelmiszereket Hibátlan árut a vásárlóknak! K ötbérezik a vállalatokat — Javulnak a tejtermékek Megbüntetik a hamisítókat Űszó horgásztanya A szocialista kereskedelem alapelve, hogy csak kifogástalan árut hoz forgalomba. A kiskereskedelmi vállalatoknak meg is vannak az eszközeik ahhoz, hogy kifogás tálán termékek pontos szállítására bírják partnereiket. Mit kifogásol a kereskedelem? 1 A Baranya megyei Élelmi- ! szer-kereskedelmi Válla' lat az első félévben a szállító vállalatokkal 27 772 forint minőségi, késedelmi és meghiúsulási kötbért fizettetett. Ebből közel tízezer forint a Pécsi Sütőipari Vállalatot terhelte, majd a Húsipari Vállalat, a Baranya megyei Sütőipari Vállalat. a Tejipari Vállalat és a FŰSZERT következik. A Pécsi Sütőipari Vállalat a késedelmes és meghiúsult szállítások miatt fizet legtöbbet — mondja Tegzes József a vállalat áruforgalmi osztályán. — A Baranya megyei Sütőipari Vállalatot és a Tejipari Vállalatot késedelmes szállításért kötbérez- tük. A Húsipari Vállalattal és a FÜSZÉRT-tel szemben főként minőségi kötbérigényeket nyújtottunk be. A korábbinál sokkal gyakrabban vizsgáltatjuk mostanában a vaj. tejföl, túró és a húskészítmények minőségét. Lássuk, miket kifogásolt a szállítóknál az Élelmiszerkereskedelmi Vállalat. — A Húsipari Vállalat termékeinél legfőbb veszély a Úszó horgásztanyát építenek társadalmi munkában a Baranya megyei Szolgáltató és Szerelő Vállalat mohácsi telepén. A tanyát a megyei horgászok üzemeltetik majd az orfűi tavon. Augusztus 20-ra készül eL Fesztiváldal Már készítik a Hanglemezgyártó Vállalatnál az elsó magyar tánczenei fesztivál elődöntőin legsikeresebbnek bizonyult szerzemények hanglemezeit. A verseny első szakaszában elhangzott 60 szerzemény közül 28 számot hang- felvételen örökítenek meg. Vgy-egy lemezen két tánczenemű lesz, az elődöntőkön szerepelt művészek és zenekarok előadásában. Augusztus 20-ra, a döntő idejére az új fesztivál-lemezeket az üzletekben is árusítják. MATILD, 1966 ciául, valamivel többet magyarul is. * A sbédesen szőke, hosz- szú hajú Matild is milyen bájosan töri a nyelvet. Karcsú teremtés, afféle kis hegyes Ahányan ülnek a Rózsakért asztala körül, megannyi nemzetiségű. A másik asztalnál magyar fiúk, mutálós hangú, jókedvű pécsi legénykék. Ma- tildot ■ nézik, figyelik. 6 a legcsinosabb az asztaltársaság külföldi lánykái között. A pécsi fiú fel is kéri. Átlép az asztalhoz, meghajol, és azt mondja: — Szabad, aranyom? Mire Matild, a svéd: — Nikt ferstén. Ik bin svéd. Mire a pécsi fiú: — Hogy oda ne rohanjak! A Ledina mióta van Svédországban? Jössz vagy nem jössz?! Matild megy. Hiába játszotta meg magát, a fiúk ráismertek még a Balokány- ból. Ja kérem, nehéz egy ledinai kislány sorsa, pedig milyen klassz svéd frizurát fésült magának! Berci barátommal söröz- getünk a rózsakerti Bábel közepén. Könyökével oldalba lök: „Figyeld csak!” A bejárat felöl jön egy magas, nyurga fickó, szájában pipa. Farmernadrág, fekete ing, ismeretlen jelvények, fején sombrero szalmából fonva. Mögöttünk, az asztaltól kiáltanak neki: — Helló, Levin! A sombreros Levin arca felderül, széket húz maga alá, leül. Cigarettával kínálják: — Ju szmoking? Bólint: — Jess! így mondja, ahogy írom. Megérkezik a pincér is. — Parancsolnak uraim? Levin, az amerikai, som breróját fellöki homlokára, a cigarettát a szája sarkába tolja, lábait hosszan kinyújtja, kezeit zsebrevág- ja és rendel: — Aj pliz rom! A pincér csodálkozva felhúzza szemöldökét, aztán a z asztal fölé hajol, lehalkítja hangját és így szól: — Mondd csak ki kisfiam, hogy rumot kérsz és nem „römöt!” Leninnek, azaz Lajosnak nem kellemes a leleplezés. Amikor a pincér elmegy, bosszúsan sóhajt fel: Ilyen műveletlen pincérek mellett nem lehet nagyvilági módon viselkedni... Rum helyett nagykőrösi narancslét kap Levin és a többi, harmadik kerületi ifjú „amerikai” szintén. Este a húszas buszon később viszontlátom Lajost. A sombrerót maga alá teszi, ráül. a színes kendőket leszedi a nyakáról, zsebregyű- ri és egykedvűen, halkan dudolgatva néz ki az ablakon. * A nagy ismerkedés persze még zajlik a Rózsakertben. Bájos kis bakfis ül az asztalnál a mamával. A mama arca szigorú, retikül- jét maga elé húzza. kezét összekulcsolja, két feketét kér. A lány látható izgalommal néz körül, legszívesebben már táncolna valakivel, de ugyan kivel? Aztán jön még egy amerikai. De ez igazándiból amerikai. Nem farmernadrágot visel, hanem rendes nadrágot. Sombrerója sincs, hanem egy feketekeretes, erős dioptriás szemüvege. Félénken megáll az asztalnál, a mamától elkéri a lányt. — Táncolnak vagy tíz percet, aztán visszatelepednek az asztalhoz. Nem akar leülni, de a lány lenyomja a székre és bemutatja neki a mamát: — Mutter. Máj mutter! — mondja a bakfis. A mama mosolyogva bólint, majd a lányra néz elkomorult arccal, és a fogai között szemrehányást tesz: — Mi vagyok én neked? Mutter? Megállj, ha hazamegyünk, kapsz apádtól! A lány cserfesen megrázza a fejét és már „fordítja” is a szöveget az amerikai fiúnak: „Oh...! A mama! A mutter! Érted?! Azt szpiccseli, hogy majd a dadáimnak. beárul! A dadáinak! Érted? Fater- nak!” A fiú esetlenül mosolyog, nem érti. Nem érti az angolt Kossuth utcai zsargonban. Nem is csoda. Inkább fölkéri a lányt ismét, nagyon szépen meghajol a mama előtt és befurakodnak a táncolok közé. Úgy egyszerűbb. Sokkal egyszerűbb és őszintébb is. Rab Ferenc zsírosság. A zsír ugyanis olcsóbb, a hús drágább lett. Azt hiszem érthető. Gyakori hiba a sósság is. Nyáron előfordulhat ugyan, hogy erősebben kell sózni a töltelékárut, de ha több sót használnak a; előirásosnál. az már gyanús A Megyei Minőségvizsgáló Intézet a gyártó cégekné mintát vesz a kiszállítót árukból és vegyvizsgálatta eldönti, megfelelnek-e a szab vónynak. így kerül sor rendszeresen a Tejipari Vállala! termékeinek ellenőrzésére is — Az már a múlté, hogy hétfői napokon savas, fel- forralhatatlan tejeket szállított az üzem. De még mindig kifogásolható a vaj gyakran magas nedvességtartalma. a félzsíros túró morzsalékossó- ga, magas savtartalma és a minőségi kannatej alacsony zsírtartalma. Sok kifogás éri a tejfölt is, bár minősége javult. A Tejipari Vállalatnál újabban nagy igyekezetét tapasztalunk a termékek minőségének javítására. Tizenhat kocka hiányzik A felsoroltakon kívül természetesen más árukkal s baj van. A Kaposvári Cuko - gyár mokkacukorénak minden kilójából 15—16 kocka hiányzik, a gyufa azért törik, mert fülledt, ferdeszálú faanyagból készítik és az előírt szálszámnak általában csak 80 százaléka kerül a dobozokba. Többször van baj a kenyérrel, zsömlével, kiflivel is. A szódavíz többször piszkos és rossz üvegekb'gfn kerül forgalomba,- ezért lebegnek benne „anyagrészecskék”, s szökik el belőlük fogyasztás előtt a szénsav. Mennyire riasztja vissza a gyártó vállalatokat a felületes munkától a kiskereskedelem következetes ellenőrzése és a minőségi kötbér érvényesítése? Sajnos, nem nagyon. A mokkacukorral hiányosán töltött dobozok a Baranya—Tolna megyei FŰSZERT területén évi két vagon mínuszt jelentettek, ennyivel nőtt a cukorgyáriak nyeresége. Igaz, a kötbérei-: a nyereséget terhelik, de nem olyan mértékben, hogv visszatartó erőt jelentenének. Természetesen az áruk a boltokban is megromolhatnak, különösen akkor. ha egy-egy boltvezető vagy eladó nem elég lelkiismeretes. A vállalatnál jól tudják, melyek azok a cikkek, amelyekre különösen ügyelni kell Ezért vesznek mind gyakrabban mintát a boltokban tárolt ecetes hordókból, tejfölös fazekakból, tejeskannákból, sőt a Hypós üvegekből is. — A mintát a gyárival hasonlítjuk össze. Gondolom, megnyugtatná a vevőket, ha tudnák, hogy az elmúlt hónapokban több tej hamisítónak kellett vállalatunktól elbúcsúznia. Akik megkárosítják a vásárlókat, hasonló sorsra jutnak a jövőben is. Független MEÓ-t! így fest hát a gyakorlatban a fogyasztók érdekvédelme. Amit az Élelmiszer-kereskedelmi Vállalatnál tesznek, követésre méltó. De nem lehetne-e hasonlóan következetes és szigorú ellenőrzéssel elérni, hogy a minőségi hibákat már a gyárakban felfedjék7 Érdemes volna megfontolni a kiskereskedelmi vállalat javaslatát: függetlenítsék az üzemekben a MEO-sokat. ne kösse őket vállalati érdek. A függetlenítéssel megakadályozható volna, hogy minőségileg kifogásolható áruk kerüljenek az üzemek kapuin kívülre. Harsányi Márta 4 t
